Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-06 / 260. szám
A környezetvédelmi aktivistákhoz, akik az Alta folyó közelében táboroznak, sok fiatal is csatlakozik „Ez lesz az utolsó harcunk. Ha győzünk, tovább élhetjük ezer éve megszokott életünket. Ha vesztünk, az a lappok halálát jelenti.” A prófétikus, bár kissé túlzó idézet Mikkel Eira lapp környezetvédelmi aktivista kijelentése. Mikkel társaival együtt hosszú ideje harcol az ellen, hogy a norvég hatóságok új erőművet építsenek az ország északi részén. Véleményük szerint az építkezés, s az eddig háborítatlan tájat átszelő út veszélyeztetné egyrészt az Alta folyót — pedig ezt tartják a világ lazacban leggazdagabb vizének —, másrészt akadályozná a rénszarvascsordák szabad mozgását. A rénszarvas az egyetlen háziállat, amely a sarkkörön túl is megél — a lappok életének gazdasági alapja. Igaz, a. több százezres állomány állandó legeltetése még ma is nomád életformát követel, de tejük, húsuk, és bőrük a megélhetés forrása. Kevesen tudják, hogy nemcsak a finn, hanem a lapp nyelv is ro^on a magyarral. Bár a nép eredete nem teljesen tisztázott, s vándorlásuk útvonala sem igazán ismert, annyi megállapítható, hogv körülbelül ezer évvel ezelőtt érkeztek mai lakóterületeikre: a Skandináv-fél- sziget északi vidékeire. Napjainkban legnagyobb részük Norvégiában él (20 ezer körül), s 2, 3, illetve 8 ezerre becsülik a Szovjetunióban, Finnországban és Svédországban élő lapp népességet. i Egységes irodalmi nyelvük Mostanában az újságok sokat cikkeznek arról, hogy valahol Tramtata-Tramtá- riában megint felfedezett valaki egy ismeretlen Van Goghot, néhány Rembrandtot, Tiziant és Rubenst. Egyáltalán nem értem, miért kell akkora hűhót csapni. Én is felfedeztem valakit — és nem is akárkit —? mégsem dicsekszem vele. Azon az estén csillagok miriádjai ragyogtak az égen, és engem egy ismeretlen erő felfelé vonzott, a magasba. Vannak ilyen pillanatok — az emberiség ama részének „csillagórái”, amelyik a televízió helyeit inkább a csillagos eget nézi. Én személv szerint a műsor alatt a padlásra szoktam járni. Ez alkalommal sem tudtam ellenállni a csábításnak — irány a padlás! És ott, a kémény mögött ismeretlen Ru- bensre bukkantam. Egy ilyen lelet szerfölött meg tudja lepni az embert. Soha nem hittem volna, hogy a padlásunkon egy Rubens hever. De végtére is — magunk közt szólva —, miért ne heverhetett volna a mi padlásunkon? Mennyivel vagyok rosszabb, mint mások? A munkámat viszonylag lelki- ismeretesen végzem, nem lógok feltűnően, az üzemi szarkaságon még senki sem kapott rajta, és spiccesen is csak egyszer csíptek el munkaidő alatt, hát miért éppen én ne fedezhetnék fel egy ismeretlen Rubenst? Hiszen a Rubensekre még nem adnak sorszámot, mint a Wartburgra. A padlásunk meg szép tágas — húsz Rubens is nyugodtan elférne ott. Ilyenformán tűnődtem, miközben az ismeretlen Rubens a kémény mögött guggolt, és a kezét melengette. Ha a kémény mögül nem kandikált volna elő a huszaLAPPOK NÉGY ORSZÁGBAN nincs, legtöbbjük isméri annak az országnak nyelvét, ahol él. Kultúrájuk, kézműiparuk is fejlett. Öltözékük nemcsak életkörülményeikhez alkalmazkodik tökéletesen, hanem színes, díszes is. Ez éppúgy vonzza a turistákat. mint az évről évre fő látványosságként megrendezett rénszarvas-befogás és vásár. Nem mintha Lappföld ezenkívül nem nyújtana csodálatos élményeket: hóVal borított síkságokat, ragyogó napsütést, néha 16 órás nappalokat. a téli sportok teljes skáláját, lazac- és pisztránghalászatot, aranymosást vagy északi fényt. A legfőbb idegenforgalmi vonzerő mégis a tiszta, romlatlan környezet. Ez magyarázza azt a féltést, ami Mikkel Eirat és társait vezérli. Kétszer akadályozták már meg az építkezések megkezdését, testükkel zárva el az utat a felvonuló munkagépek előtt. „Mi nem akarunk erőszakot” — vallja vezetőjük. A hatóságok, viszont bejelentették, hogy legközelebb — akár rendőri erő felhasználásával is — keresztülviszik terveiket. (szegő) Mikkel Elra a természet rom'af1an«;igának megőrzését tartja a legfontosabbnak (MTI fotó — Külföldi Képszolgálat — KS) i Erőmű és rénszarvasok Egy zsák arány a rendhagyó Fülesben! Országos rejtvényfejtő bajnokság r Bénában Ma már a réjtvényféjtés olyan népszerűségnek örvend hazánkban, hogy a bűvös kockák kilépnek az újságok hasábjairól és különböző kategóriákban bajnokságot is rendeznek a fejtörők kedvelőinek. Tizenegy éve patronálja mór a bajnoki címekért folyó versenyeket a Füles szerkesztősége. Az idei szekszárdi, majd pécsi csapatversenyek után most az egri Finomszerelvénygyár Berva rejtvényfejtő klubbal közösen bonyolította le a nagy érdeklődéssel kísért egyéni re;tvényfejtő bajnokságot. Zalaegérszégtől Szegedig, Debrecentől Győrig, vagy éppen Szépkútig, s megyénkből Eger, Heves, Füzesabony és Párád játékosai vártak a rajtjelre, hogy a Fülestől lezárt borítékban érkezett ré- buszokat százötven perc alatt megfejtsék. A háládó címért versenyzőknek egy csapásra három kemény diót kellett feltörniük. míg a mesterfokon vetélkedők olasz módra készített keresztrejtvényt és még három feladatot kaptak. A Betűkből számok című talány Ajtmatov kortárs író egyik dik század első felének divatvonalát követő nyűtt bakancsa, meglehet, hogy évszázadokig sem vettem volna észre, és az emberiség most szegényebb lenne egy Rubensszel. kivonszoltam a világosságra, hogy tüzetesebben szemügyre vegyem, valódi-e. Az volt. — Rubens Pál vagyok, állandó bejelentett lakóhelyem nincs. Nagyon örvendek! — mutatkozott be. — Tehát, egy valódi Rubens! — kiáltottam fuvolázó hangon, ahogy az a bizonyos Koch is kiáltozott, amikor megtalálta a bacijusát, vagy Einstein, amikor rájött, hogy elmélet ei mégi csak relatívek egy kicsit. — Csak nem fog lármát csapni, hogy a maguk padlásán vagyok? — jegyezte meg szerényen az ismeretlen. — Hogyne csapnék — vetettem ellen, és máris kezdtem felvázolni neki a csábító perspektívákat: — Legelőször is lefényképezzük, röntgensugarakkal átvilágítjuk. megállapítjuk a na- cionáláiát. azonosítjuk... . — Minek az a sok faksz- ni? — vágott a szavamba. — Enyc fene, a röntgent nem bánom, úgyis régen voltam tüdőszűrésen. De fényképezni, meg a nacionálémat firtatni nem kell. Személyi igazolvány nélkül is jól ismer minden zsaru a környéken. Én azonban nem zavartattam magam, és tovább ecse- tr'emm az. előtte álló ragyogó jövőt: — Gondoskodunk megfelelő propagandáról, minden visáahan benne lesz a neve. A végén pedío az egyik na- lériában fon lógni a főhe- Xyen, turisták ezrei özönlenek majd. hogy lássák. — Mit? Azért a vasak nyloningért, ami a fehérneszép gondolatát réjtétte él: .. hogy az ember a gépek és rakéták századában is ember maradjon.” Nagy küzdelem utón a zsűri nevében Bajai Ernő szerkesztő hirdette ki a végeredményt : — 1070. év országos mesterfokú egyéni bajnoka dr. Váralyai Béla mátranováki körzeti orvos. Második dr. Léhfálvi Botond Vízügyi Sportklub, harmadik Freud Róbert Budapest. Haladó fokon Barta Gyula Vízügyi Sportklub. Jenei Dénes Lobogó szerkesztősége és dr, Szabó Gábor Székesfehérvár, sorrend alakult ki. A magas színvonalú vétél- kedőn, noha megyénk játékosainak nem termett babér, a versenyben mindenki mégis jól szórakozott és hasznos ismeretekkel bővítette tudását. Kedves figyelmességként, a Füles szerkesztősége minden résztvevőt megajándékozott hamarosan megjelenő rendhagyó Játszótárs című rejtvénykavalkádjával, amelynek a pályázati főnyereménye is rendhagyó és játékos: egy zsák arany! műk közül megtetszett nekem, képes lenne berakatni az újságokba? — háborodott fel a frissen felfedezett Rubens, és meglóbálta a feje felett az ingemet, amelyet eddig a kabátja alatt rejtegetett. — Felakasztatna egy ócska ingért, hogy a turisták bámulják a hullámat? Többet úgysem tud rám bizonyítani! Vagy talán még a gatyát is a nyakamba akarja varrni, mi?/ Maga Kék- szakáll! Ami a következő pillanatban történt, még leírni is undorodom. Higgyék el nekem, az egyszerűen méltatlan volt az atomkorszak embereihez. Ezt még most is állítom, noha már majdnem teljesen eltűnt a kék folt a szemem alól. Azóta nem hiszek az ilyesfajta szerencsés leletekben. Most is olvasom, hogy valaki állítólag tíz ismeretlen Leonardo da Vincit talált a pincéjében. Bizonyára gyenge fickók voltak, ha megengedték neki, hogy kiszerkessze őket az újságokban! A cikkekben arról is szó esik, hogy mit kapott a szerencsés felfedező. Hát én a padláson a magam egyetlen ismeretlen Rubensétől akkorát kaptam, de akkorát... Ráadásul még az ingemet is elvitte, állítólag emlékül. Mostanában már bölcsebb vagyok. Ha a padláson ismeretlent találok, legyen az Pál mester, vagy Chagall, Picasso, vagy Goya, levett kalappal némán fogom üdvözölni. Csak nem fogok egy idegennel beszébe elegyedni! Hogy őszinte legyek, különb társaságom is van azoknál, akiket hol a padlásokon, hol a pincékben lehet felfedezni. (Fordította: Zahemszky László M M műsorok: m 110 KOSSUTH 8.27 Mi léit volna. 8.37 Ópe- rarészletek. 0.44 A vónat megvakarta az orrát. 10.05 MR 10—14. 10.35 Nóták. 11.00 Zenekari muzsika. 11.30 A megöregedés órája. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. 14.30 Kodály: Magyar rondó. 14.41 Arcképek a Szovjetunió népeinek Irodalmából. 15.10 Rimszkij-KorszakóV: Spanyol capriccio. 15.28 Nyltnikék. 16.05 Zengjen a muzsika. 17.Ó7 Hangszer- szólók. 17.20 Ünnepi köszöntő. 17,34 Hidas Frigyes —Gál Zsuzsa: Győzelmes ének. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 10.15 Magyar előadóművészek. 19.55 A barátság kapuja. 20.25 Nótaest. 21.15 Emlékműsor Varga Jenő születésének 100. évfordulójára. 21.45 Olasz madrigálok. 22.20 Világtörténelem dióhéjban. 22.30 Prókófjév: Hamupipőke. 22.56 Meditáció. 23.06 Kamaramuzsika. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- déleiőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiákóktél. 13,2$ Barkácsolóknak. 13.30 Írók, könyvek, évek. 14.00 Kettőtől hatig ... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Barangolás régi hanglemezek között. 19.02 Kocsár Miklós: Nagyrédei lakodalmas. 10,20 Véleményem szerint... 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 A vörös kányafa. 21.41 Beat Moszkvából. 22.11 Népdalok, néptáncok. 23.15 Suppé . operettjeiből. SZOLNOK 17.00-tői 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek — Időjárás. 17.05 „Harmadvirágzás”. Nyugdíjasok műsora. Szerkesztő-riporter: Antal Magda. Svéd Sándor, Honthy Hanna, Németh Marika és Baksay Árpád operettrészleteket énekel. 17.45 Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. — Nyilassy Judit rendezései. Részletek zenés darabokból — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika — 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... S.OO Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 14.30 Iskolatévé (Ism.). 16.25 Mi, a szovjet nép ... 17.15 Mindenki iskolája. 18.20 „Egyforma szó a szánkban”. 19.00 Esti mese. 19.10 Tévétorna. 19.20 Ünnepi köszöntő. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Háromszoros halállal (Tévéjáték). 21.00 Átutazóban — avagy a mama negyven lánya. 22.20 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 A sztyepp (Szovjet fűm). Kb. 21.15 Tv-híradó 2. 1979. -íovemóer 6., k«**-1* Simon Imre Az út vége... Hevesi pillanatkép (Fotó: Szabó Sándor) t f i
