Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-01 / 256. szám

# * < IHRfflH e c h n i k a Az időjárás változása — ezt mostanában is sokan tapasztal- I hatták — befolyásolja egészségi állapotunkat, közérzetünket. Mai összeállításunk fő témájaként az ezzel kapcsolatos tu­dományos kutatásokról szólunk. D technika történetéből Az argon felfedezői — Az első autóverseny — A torpedó — Két ragyogó rcpülőtcljesítmcny Változó időjárás- változó közérzet Az argon nevű nemesgázt 85 évvel ezelőtt, 1894-ben William Ramsay (1852—19161 és Lord Rayleich (1842— 1919) angol kémikus, Uetve fizikus fedezte fel és állítot­ta elő cseppfolyós levegőből. Mindketten Nobel-díjat kap- • ták 1904-ben. ★ r — A világ első, autóver­senyét 3‘ párizsi Petit Jour­nal cimű lap rendezte meg Párizs és Bordeux között 1894-ben. •fr — Ugyanebben az évben ■ # szabadalmaztatta Ernst Sachs a kerékpár ún. „torpedó” kerékagyát, amely elmés szerkezetével a meghajtást és a fékezést oldotta meg. ★ A repülés történetének ki­magasló eseménye zajlott le 70 évvel ezelőtt. 1909. 'úlius 5-én. A Daily Mail angol lap 1000 font jutáimat tűzött ki a La Manche-csatorna át- repülőjének, azzal, hogy a start-, és a leszállónelyet előre meg kell jelölni. Louis Blériot Ca.lais-ból saját ké­szítésű monopolján pirkadat­kor indult el a barátját elő- reküldte a francia trikolor­ral, hogy jelezze majd a le­szállás helyét. Elővigyáza­tosságból egy torpedórombo­ló kísérte a háromhengeres, léghűtéses, 25 lóerős motor­ral ellátott gépet. Blériot 27 és fél perc alatt teljesítette a feladatot, csak a leszálló- helyet nem találta, míg egy­szerre csak a dűnék között felfedezte a zászlót tartó ba­rátját. A sikeres leszállás után Dover polgárai ünne­pelve vitték városukba a hős. repülőt. öt évvel később, 1914. jú­lius 30-án Tryggve Gran „Nordsjoen” nevű, kétüléses gépével az Északi-tengert re­pülte át Cruden-öböltől Sta- vangerig. Ez a vakmerő re­pülőút 5 óra 10 percig tar­tott. Hasonlítsák össze Gran múzeumban őrzött gépét Blériot gépével: azonos tí­pusúak, csak ez utóbbi két­üléses volt, bár a második ülés helyén. üzemanyagot (benzint és olajat) szállított. nemrégiben fordult ELŐ EGV HÉTVÉGÉN, hogy az országban bekövetkezett közúti — halálos, vagy sé­rüléssel járó — balesetek száma rekordot ért el, lát­szólag különöstebb ok. nél­kül. Az M7-es autópályán ibb tucat kocsi koccant ősszé és a feltorlódott ko­csisor csaknem egy órán ke­resztül haladt át a máskor néhány perces útszakaszon. Igaz, eső esett korábban, nedves volt az úttest is, mindez mégsem igazolhatja a tömeges koccanásokat.­Az azonban elgondolkodta­tó, hogy az előző több hetes, napos, szép tiszta időt ép­pen aZnap szüntette meg egy nyugatról érkező eső, lehű­lés. Válóban képes befolyá­solni az időjárás ilyen hir­telen változása az emberek közérzetét oly mértékben, hogy ez még a balesetek szá­mában is tükröződik? Az orvosi meteorológia művelői meteoropátiának ne­vezik azt a jelenséget, hogy időváltozások alkalmával igen sok élőlénynek ' megvál­tozik a viselkedése. Ezek a jelenségek olyankor lépnek fel, amikor egy többé-kevés- bé gyorsan mozgó időválto- zási vonal, ún. időjárási fron^ vonul át tartózkodási he­lyünk felett. Éppen ezért a meteoropátiát gyakran front- pátiának is nevelik. A -meteoropátia jelenségei még egysejtű .élőlényeken is kimutathatók. A magasabb- rendű növények és állatok meteoropátiája még feltűnőb­ben mutatkozik. A legna­gyobb mértékben azonban az emberen észlelhető a mete­oropátia. Kedélyhangulatunk, munkaképességünk, munka­kedvünk, és közérzetünk sok esetben magán viseli a le­játszódó időváltozások követ­kezményeit. A beteg emberek meteoropátiája sokszor fáj­dalmas érzésben vagy szö­vődmények fellépésében mu­tatkozik. Régi sebhelyek, évek előtt begyógyult csont­törések helyei a meteoropa- tikus időjárási helyzetekben sajogni kezdenek. Nem minden ember szen­ved azonban meteoropátiá- ban. Legalábbis a fiatalabb korosztályokba tartozók A különböző fajsúlyú gá­zok keverékéből álló levegő kisebb-nagyobb mértékben mindig „hordoz magában” vízgőzt is. Az embernek nincs olyan 'érzékszerve, amellyel ezt a légnedvességet — pá­ratartalmat — közvetlenül érzékelni tudná. Körülnézve azonban a természetben, fel­fedezhetjük a légnedvesség jeleit. A fenyőtoboz például száraz levegő hatására szét­nyílik, párával telt levegő­ben összecsukódik. Hason­lóan viselkedik a gólyaorr nevű növény is. A sótartó­ban levő só összecsomósodik a dús pára hatására, száraz levegőben a kifeszített dob­bőr és bélhúr megereszke­dik, elhangolódik. Az embe­ri hajszál is megérzi a leve­gő nedvességtartalmának a változásait: a páratartalom növekedésével, illetve csök­kenésével arányosan változ­tatja a hosszát. 1783-ban egy svájci természettudós (Saus- i sure) e tapasztalati tényre alapozva olyan nedvességmé­rőt — higrométert — készí­tett, amelynek „lelke” egy hosszú hajszál volt. A haj­szál hosszának változását megfelelő áttétellel egy ská­la előtt mozgó mutatóra vit­te át és ez lehetővé tette a levegő páratartalmának mű­szeres megállapítását, leol­vasását. Ez a több mint 190 éves műszertípus mind a mai napig jól megállja a helyét, noha természetesen a mű­szert azóta tökéletesítették. A légnedvességmérők nem tartoznak az általánosan csakném érzéketlenek az idő­járás alakulása iránt. Az idősebbek viszont szinte va­lamennyien meteoropátiáról panaszkodnak. a meteoropAtiAnak KÉTFÉLE ALAKJA VAN. Az egyik az időjárás-változá­sok bekövetkezése után lép fel, és ez a jelenség arány­lag könnyen magyarázható: a másik megelőzi az idővál­tozást, Az ilyen meteoropa­ták néhány órával az idő­változás előtt, de olykor már egy-két nappal korábban jel­zik panaszaikat, sokszor olyan korai időpontban, ami­kor az időjárás még szép, és a közeledő légköri átalaku­lásnak semmiféle előjele nem mutatkozik-. Az előbbi esetre könnyű magyarázatot találni; ha az időváltozás már lejátszódott, az azt jelenti, hogy testünk fizikai környezete átalakult, ’ yen rövid idő alatt megvál­tozott a hőmérséklet, a leve­gő víztartalma, villamos ál­lapota, szennvezettségi foka, valamint a légnyomás. Nem lepődhetünk meg azon, hogy ez a környezeti átalakulás befolyásolja szervezetünk működését. Ez a jelenség magyarázhatja a sűrű kocca­násokat az autópálván. SOKKAL TALÁNYOSABB AZ, hogy az időváltozás előt­ti meteoropátia hogyan jön létre? Hogyan érezhetjük meg előre az időjárás meg­változását? Hiszen' ez a je­lenség olyankor lép fel, ami­kor a környező levegő álla­pota még nem változott meg. Ügy tűnik, mintha az okozat előbb következnék be, mint a kiváltó Ok, pedig ez nyilvánvalóan lehetetlen. A talány kulcsát a modern meteorológia a következő úton keresi. Amikor a me­teoropaták első panaszai je­lentkeznek, akkor bár ná­lunk még teljesen szép az idő, tőlünk sok száz kilomé­ter távolságban már kiala­kult az az időjárási front, amely bizonyos idő eltelté­vel hozzánk érkezik. A me­teorológiai szolgálatok idő­járási térképei ekkor már világosan mutatják a köze­ledő változást. Miként magyarázható azonban az, hogy a légkör használt műszerek közé. A lakásokban, irodákban a hő­mérő többnyire ott függ a falon, sok helyen légnyomás- mérőt is felfedezhetünk, nedvességmértő azonban csak nagyon ritkán. Pedig helyes lenne állandóan figyelemmel kísérni a levegő relatív ned­vességtartalmát, különösen a radiátorral fűtött helyiségek­ben, ahol a kis páratartalmú levegő mind az emberi szer­vezet, mind a szobanövé­nyek számára káros. Az iparban, a mezőgazda­ságban és a kereskedelem­ben már sokkal inkább hasz­távoli, sok száz kilométer távolságban lévő részében le­játszódó meteorológiai válto­zások a mi szervezetünkben okoznak átalakulást? Már évek óta ismeretes, hogy az időváltozási frontok mentén elektromágneses kisugárzások keletkeznek a légkörben, amelyek a rádióhullámok tartományába esnek. A ziva­tarok villámaiból is olyan erőteljes sugárzás indul ki, amely még sok ezer kilomé­teres távolságban is kimu­tatható. Rádiókészülékeink sercegő zörejei gyakran szár­maznak az Afrika egyenlítői részében tomboló heves zi­vatarok villámaitól. A ziva­tar nélküli csendes esőt hozó időjárási frontokon képződő rádiófrekvenciás sugárzás lé- ' nyecesen gyengébb, de ez is nagy távolságra szétterjed a légkörben. Amikor tehát egy hozzánk közeledő időváltozási front még távol vhn tőlünk, akkor már gyenge elektromágneses sugárzások érkeznek hoz­zánk. E tényen alapszik az a feltevés, hogy meteoropátia jelenségeit esetleg ezek az elektromágneses hullámok idézik elő, de nem ad ma­gyarázatot például arra. hogy a szervezetnek melyik szer­ve. vagy része reagál a lég­körön át érkező gyenge elektromágneses sugárzásra. Tudományos körökben sok híve van annak a felfogás­nak, hogy szervezetünk min­den egyes sejtje külön-külön változást szenvedhet. Ez megmagyarázhatná azt is, hogy a meteoropátia’az egy- sejtűeken is fellép. Támogat­ja a fenti magyarázatot az a körülmény is, hogy a me­teoropátia nemcsak a sza­badban, hanem épületekben b ön is jelentkezik. A METEOROPÁTIA JE­LENSÉG TÉNYE ma már nem vitatott, mindenki elis­meri, hogy van. Okára is ki­dolgozták a valószínű hipo- . tézist. Az a kérdés azonban még ma is nyílt, hogy a szervezetben ilyenkor milyen változás zajlik le, és hogyan érzékeli a szervezet az idő­változás esetén kétségtelenül létező gyenge elektromágne­ses sugárzást. M. I. nálatosak a higrométerek. A textilüzemekben p.éldául ál­landóan nagy páratartalmat kell biztosítani a szálszaka­dások csökkentése érdeké­ben. A mezőgazdaságban és a kereskedelemben fontos megjelölés a „légszáraz” áru. Ezért csak úgy lehet felelős­séget vállalni, ha állandóan mérik és megfelelően javít­ják a levegő páratartalmát. Az üvegházi növénytermesz­tés is elképzelhetetlen a légnedvesség mérése és sza­bályozása nélkül, de az állat- tenyésztésben is egyre fon­tosabbá válik. / fi IÁI [ műsorok: 11(010 KOSSUTH 8.27 Örökzöld dalia mök, 9.29 Betyárvilág. 9.44 Brum- madzag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.37 Benda: A falusi vásár. 11.35 Felelet. 12.35 ördögh Szilveszter: Bizony nem halok meg. 12.45 Zenemúzeum. 14.28 Mindenki könyvtára. 15.00 Rádiónapló. 18.00 Csapó Károly régi magyar dalok. Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Holnap közvetítjük ... 19.35 A Magyar Állami Hangversenyzenekar hang­versenye. Kb. 21.10 Hát­térbeszélgetés. 22.30 Ma­gyar előadóművészek. 23.22 Olasz vokális zene. PETŐFI 8.20 Eurostratégiai lecke kezdőknek és haladóknak. 8.33 Nótacsokor, 9.15 Fú- vósesztrád. 9.40 A Vála­szolunk hallgatóinknak különkiadása. 10.00 Zene- délelőtt. 12.33 Mezők, fal­vak éneke. 12.55 Kapcso­lás a miskolci körzeti stú­dióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Jóvol na szállani. 14.00 Kettőtől fél ötig ... 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Be­lépés nemcsak tornacipő­ben . .. 18.33 Hétvégi pano­ráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Mit, játsszunk! 22.00 Most érkezett... 22.30 Ope­rettkettősök. 23.15 Dzsessz­felvételek. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Női dolgok', női gon­dok. A szorgos munka eredménye. Asszonyok a betakarításnál. Szerkesztő: Jakab Mária — Zalatnay Sarolta pégi táncdalaiból — A túlóra ára. Ónodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika (Év vége előtt az üze­mekben) — Befejeződött a' szüret Heves megyében — 18.25 Lap- és műsorelőze­tes.». 9.00 Tévélorna. 9.05 Isko­latévé. 14.45 Iskolatévé (Ism.). 16.40 Melyiket az ötezerből? 16.55 „Életet az éveknek". 17.35 Villanó­fény. 17.&5 Telcsport. 18.20 Ipari kaleidoszkóp. 19.30 Tv-liiradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.30 Nyi­tott könyv. 22.35 Tv-hír- adó 3. 2. MŰSOR Í8.55®1 Fizika. 19.30 Tv-hir- adó. 20.00 Bp. Honvéd— Partizán Belgrád férfi BEK kosárlabda-mérkőzés. 21.30 Tv-híradó 2. 21.50 Sakk-matt. 22.10 Reklám. HM 1979. november 1., csütörtök Kováts Andor Blériot repülőgépe » Gran „Nordsjoen" nevű' repülőgépe az oslói Norsk Tcknisk Múzeumban Szovjet gyártmányú szabályozó netivesscgtarialom-mérő mű­szer az NDK egyik gabonatárolójában (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) 1 A legBi@dw©sseg mérése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents