Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-06 / 260. szám

\ HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: ■ Kambodzsának HÉTFŐN AZ ENSZ SZÉKHELYEN és a világ­• szervezet égisze alatt megkezdődött a Kambodzsa ( megsegítésével foglalkozó nemzetközi értekezlet. Kezd- ! jük a lényeggel: ennek a sokat szenvedett országnak • bizony nagy és sürgős segítségre van szüksége. Yos | Por, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront központi bi­• zottságának főtitkára tömören, világosan megfogal- ; mazta a TASZSZ Phnom Penh-i tudósítójának a je- : lenlegi nehéz helyzet okait: „Pol Poték a belső élelmiszerhiány ellenére a • megtermelt rizs jelentős részét Kínába szállították, : menekülésük előtt pedig megsemmisítették a megma- j radt tartalékokat, elpusztították a rizsültetvények jó­• részét. Így került az új rendszer olyan helyzetbe, : hogy -súlyos élelmiszer-ellátási nehézségekkel kell ■ szembenéznie.” A Kambodzsai Népköztársaság mindössze néhány : hónapja létezik, ez pedig sajnos, nagyon kevés idő ■ egy szinte teljesen elpusztított ország helyreállítására. • Kambodzsa igazi barátai, a Szovjetunió, Vietnam és : a szocialista -országok az első pillanattól kezdve min­• dent megtettek a nehézségek enyhítésére. MIKÖZBEN KÍNA és a nyugati hatalmak soroza­■ tos diplomáciai és egyéb támadásokat intéztek az ezer : sebből vérző kis ország ellen, és minden eszközzel • akadályozták a gazdasági-politikai konszolidációt, a : szocialista országok mintegy negyedmillió tonna élel­miszert juttattak a kambodzsai szűkölködőknek. : Egyedül a Szovjetunió ebből kétszázezer tonna rizst : szállított, de a nagy nehézségekkel küszködő Vietnam • is sokat tett az élet megindításáért Kambodzsában. A most kezdődő konferencián 33 ország vesz j részt, köztük — elsősorban az Egyesült Államokra • gondolunk — olyanok is, amelyeknek oroszlánrészük • van a kambodzsai nép szenvedéseinek felidézésében. : Alapvető erkölcsi kérdés, hogy azok, akik annyit ár­■ tottak a — Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ■ szavaival — „szeretetreméltó kambodzsai népnek”, ! most törlesszenek, tegyenek jóvá valamit. Ha azonbari azt hiszik, hogy ezt politikai feltéte­■ lekhez köthetik, hogy küldeményeiket bármilyen zsa­: rolásra használhatják fel, hamar rá fognak döbben­• ni arra, hogy tévednek. IGEN, KAMBODZSÁNAK nagy és sürgős szük- : sége van segítségre. De igazi segítségre — humanitá­• rius gesztusokra és nem a jól ismert aknamunka új­• formájú folytatására. Harmat Endre Nigéria Afrika óriása fontos döntések Ismét polgári politikusok vezetik Afrika óriását: Nigé­riát. A kontinens legnépe­sebb és leggazdagabb orszá­gában a katonatisztek 13 év után 1979. október 1-éji visz- szavonultak a politikai élet­ből és átadták a kormányru- dat a civileknek. Ez a hatal­mi váltás rendkívül fontos esemény a mintegy 90 millió nigériai életében, ami meg­nyilvánul abban is, hogy fel­fokozott várakozással és — nem tagadják — bizonyta­lansággal tekirltenek a röpke egy hónapos második polgári kormányzás jövője felé. I Riasztó múlt ■ A nyugat-afrikai ország- ! nak 1960. október lyén, a ! függetlenség kikiáltásakor ' nagy jövőt jósoltak a meg- \ figyelők. Hamarosan kiderült I azonban, hogy az első pol- 1 gári vezetők mindenekelőtt f a hűbérurak. a törzsfőnökök ! és bizonyos mértékig a nem­zeti burzsoázia érdekeit szol­gálták politikájukkal. A tár­sadalmi elégedetlenség tető­fokán, 1966. január 15-én ibo tisztek egy csoportja állam­csínyt hajtott végre, Ironsi tábornok vezetésével. Öt és társait nyolc hónap múltán 1 újabb tisztek követték, ek- í korra azonban már annyira [ e’mérgesedett a helyzet a különböző etnikai csoportok között, hogy 1967-ben kitört ! a polgárháború. Ironsi utód- 1 ja, Gowon ezredes, aki kilenc ' esztendeig — a legválságo- 1 sabb időszakban — vezette 1 Nigériát, csak maid’ három- ' éves kemény küzdelem után í tudta helyreállítani az ország I egységét, fegyveres erővel elfojtani a szakadár törek­Jf79. november 6., kedd véseket. A „biafrai testvér­háború”, amely több mint kétmillió, zömében ártatlan ember életét oltotta ki, mind­máig a legszomorúbb fejeze­te a független Nigéria törté­netének. Létkérdés az egység Ilyen háttérrel a polgári politikusok színrelépése nem kockázatmentes vállalkozás Nigériában. Az ország terü­letén ma is csaknem 300 et­nikai csoport él, a legna­gyobbak — északon a mo­hamedán fulánik és hauszák, nyugaton a fejlett gazdaság­gal és értékes kulturális örökséggel rendelkező joru- bák, keleten pedig a polgár- háború legfőbb kárvallottjai, a keresztény ibok — együt­tesen Nigéria lakosságának felét adják. Minden megfi­gyelő egyetért abban, hoay ha ellentéteik kiújulnak, jó­vátehetetlen romlásba taszít­ják az országot: Niaéria alig­ha él túl még egy Biafrát. A katonák tudatában vol­tak ennek a veszélynek. Mn- ritala Mohammed, sorrend­ben a harmadik katonatiszt­elnök ezért legfontosabb fel­adatának a törzsi ellentétek feloldását, a politikai stabi­litás megteremtését tekintet­te. azonban orvul meggyil­kolták, még mielőtt terveit valóra válthatta. Utódja, Olusegun Ohasanio tábornok ennek a nolitikai haevaték- nak a szellemében tevékeny- -kedett. Átszervezte az okta­tást: az iskoládban ma már az ..egységes Nigéria” esz­méiére nevelik a gverekeket. A katonáktól örökölt alkot- mánv ugyancsak az etnikai, vallási. nyelvi korlátokon túlién« törekvések jegyében született me®. Amikor e»v éve enge^élvezték a politikai pártok működését, az 5° i°- lölt közül csupán öt felelt meg az „egységes Nigéria” követelményeinek. Obasanjo V ATIKÁNVÁROS II. .János Pál pápa elnök­letével Vatikánvárosban hét­főn megnyílt a világ összes bíborosának tanácskozása a vallás kérdéseiről és az egy­ház világi kapcsolatairól. , LISSZABON Hétfőn, az arab szolidari­tási világkonferencia negye­dik napján, kilencven ország mintegy hétszáz képviselője bizottságokban folytatta munkáját. A kongresszus kedden, plenáris üléssel ér véget. PHNOM PENH Hétfőn New Yorkba érke­zett a Kambodzsai Népköz- társaság küldöttsége az ENSZ égisze alatt megnyílt kam­bodzsai segélyezési értekez­letre. SZÖUL Dél-Koreában kinevezték a miniszterelnökség titkársá­gának új vezetőjét, Cső Kvang So személyében, A fontos hatalmi szerv eddigi vezetőjét. Kim Ke Vont Pák Csöng Hi meggyilkolásával kapcsolatban letartóztatták. PETROS Szökést kísérelt meg hét­főn James Earl Ray, Martin Luther King néger polgárjo­gi vezető gyilkosa, kísérlete azonban sikertelenül végző­dött. Raynek éz volt a má­sodik szökési kísérlete a Tennesse állambeli Petros város börtönéből. ZAMBIA Lusakában nyilvánosságra hozták a rhodesiai hadsereg pénteki és szombati táma­dása áldozatainak mérlegét. Mint ismeretes, a rhodesiai fegyveres egységek légi és szárazföldi támadást intéz­tek zambiai területek ellen. A támadásnak mintegy öt­ven zimbabwei hazafi esett áldozatul —, jelentették a zambiai fővárosból. előtt arról is gondoskodott, hogy a hagyományos visszahúzó erők — a törzsfőnökök, emi- rek, szultánok — befolyását csökkentse: a korábbi szö­vetségi struktúrát megrefor­málta, az etnikai határokat megszüntetve 19 tartomány­ra osztotta Nigériát. Gazdasági követelmények Sokan, akik a katonák ér­demeit méltatják, felteszik a kérdést: a viszonylag politi­kai stabilitás elérésével mi­ért távoztak mégis? Az egészséges társadalmi fejlő­dés írott-íratlan szabályain túl az okok valószínűleg gaz­dasági természetűek. Nigéria, amely két és fél millió bar­reles termelésével a világon a hatodik-hetedik, a földré­szen pedig a legelső olaj­termelő, az elmúlt 13 évben nem büszkélkedhetett külö­nösebb gazdasági eredmé­nyekkel. A fekete arany el­adásából befolyt hatalmas jövedelmek egészen 1978 kö­zepéig elfolytak. Ekkor Oba­sanjo tábornok drákói gaz­dasági intézkedésekkel pró­bálta csökkenteni a munka­nélküliséget. meezabolázni a kétszámjegyű inflációt, fej­leszteni a hazai ipart és me­zőgazdaságot. A válságos helyzeten azon­ban csak enyhíteni tudott. Nigéria, amelv egvkor a vi­lág második kakaóbab- exportőre volt, ma már alig termeli, akárcsak a földimo­gyorót és a pálmaolajat, amelyekből most behozatal­ra szorul. A mezőgazdaság, amely a lakosság 70 százalé­kát foglalkoztatja, a nemzeti össztermék alig 20 százalé­kát adja, az alapvető élelmi­szerek zömét pedig nem is termelik, hanem külföldről vásárolják. Leonyid Brezsnyev nyilatkozata a Pravdában A Szovjetunió haladéktalanul kész a tárgyalásokra Az alábbiakban teljes szö­vegben közöljük Leonyid Brezsnyev válaszát a Prav­da tudósítójának kérdésére: Kérdés: — Ez év október 6-án Ber­linben elhangzott beszédében ön kifejezésre juttatta a Szovjetunió készségét, hogy a jelenlegi szinthez képest csökkentse a Szovjetunió nyugati területein elhelyezett középhatótávolságú atom­eszközök mennyiségét ab­ban az esetben, ha Nyugat- Európában sem helyeznek el újabb ilyen eszközöket. Véleménye szerint hogyan lehetne hozzáfogni ennek a kérdésnek a gyakorlati meg­oldásához? Válasz: — Berlinben ismertetett javaslatunknak az a célja, hogy előrevigyük a katonai enyhüléssel és az európai kontinensen levő fegyverzet korlátozásával összefüggő problémák összességének megoldását. A javaslat, el­ső visszhangja azt mutatja, hogy indítványunkat helye­sen értelmezték mindazok, akik szívükön viselik az európai béke és biztonság sorsát. Másfelől persze nincs ínyére azoknak, akik az európai fegyverkezési hajsza felgyorsítására akarnak irányt venni, különösképpen a középhatótávolságú atom­eszközök tekintetében. Ami az említett fegyverek kérdésének gyakorlati meg­oldását illeti, ennek egyetlen útja van — a tárgyalások megkezdése. A Szovjetunió úgy véli, hogy a tárgyaláso­kat haladéktalanul meg kell kezdeni. Mi készek vagyunk erre. A dolog a nyugati or­szágok válaszán múlik. Fon­tos azonban, hogy ne tegye­nek elhamarkodott lépése­ket, amelyek bonyolíthatnák a helyzetet, meggátolhat­Nigcrie ’ ‘ ' "be MTI Külföldi Képszclg''1 — KS) Nigériai élettapasztalat A gazdasási gondok tehát legalább olyan feszítőek, mint a visszafogott társadal­mi indulatok. Csak gondos irányítással lehetséges fel­számolásuk. Alhaji Shehu Shagari, az ország új elnöke valószínűleg tisztában van. a kormánya előtt álló nehéz­ségekkel. Ennek ellenére már induló beszédében az alábbi­akban foglalta össze prog­ramját: „Sem Kelet, sem Nyugat, sem szocializmus, sem kapitalizmus. Progra­munk a nigériai élettapasz­talatra épül”. A nigériaiak élettapasztalata 19 évvel a függetlenség elnyerése után azonban inkább a csalódá­sokban bővelkedik, mintsem az örömökben. A lakosság zöme szakítani akar a riasz­tó múlttal, azt várja, hogy társadalmi-gazdasági gondjai megoldásának útját hozzá­értő kezek egyengessék vég­re. s az el nem kötelezettség politikájával és az afrikai nemzeti feNzabadító mozgal­mak következetes, támogatá­sával részt vállaljanak a földrész végleges felszabadí­tásából. Kocsi Margit nák pozitív eredmények el­érését. Az eredményesség esélye nagyobb lesz abban az esetben, ha a tárgyalások befejezéséig nem hoznak semmiféle döntést a közép­hatótávolságú atomeszközök előállításáról és Nyugat- Európában való elhelyezésé­ről. Másfelől kétségessé ten­né az esélyeket, ha a NATO mégis döntéseket hozna a kérdésben. És még valamit érdemes szóvá tenni: A Szovjetunió és a varsói szerződés más tagállamai ja­vaslatot tettek az európai biztonsági értekezleten részt vevő összes államoknak, hogy mondjanak le mind a nukle­áris, mind a hagyományos fegyverek elsőként való be­vetéséről egymás ellen. Er­re a javaslatunkra még nem kaptunk választ. Szeretném azonban felelősségünk teljes tudatában mégegyszer alá­húzni, hogy a Szovjetunió addig sem fog nukleáris fegyvert bevetni azok ellen az államok ellen, amelyek lemondának a nukleáris fegyverek gyártásáról és be­szerzéséről és amelyeknek a területén nincsenek ilyen fegyverek. Erre vonatkozó kötelezettségvállalásunkat készek lennénk megfelelő formában rögzíteni bármely érdekelt országgal. Fegyverrel a tüntetők ellen A ka<ona«'% fegyveresen támadt a I.a Paz bán felvonuló diákokra, akik a múlt heti bolíviai puccs ellen tiltakoztak. Képünkön: a katonai terror egyik áldozatát viszik ei társai. (Népújság telefotó — AP—MTl—KS) Teherán: Újabb diákakciók Iráni diákok hétfőn — az amerikai nagykövetség után — elfoglalták Nagy-Britan- nia teheráni nagykövetségét is, követelve Londontól Sa- pur Baktiarnak, a megbuk­tatott sah által kinevezett utolsó miniszterelnöknek ki­adatását. Az akcióra röviddel azután került sor, hogy Khomeini ajatollah Qumban támadta a brit kormányt, amiért mene­déket ad Baktiarnak, s ki­adatását kérte. „Amennyiben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem lesz hajlandó kiadni az árulókat — a sahot és volt kormány­főjét — úiabb akciókat kez­deményezünk” — jelentette ki. Baktiar — röviddel Kho­meini beszéde után — a pá­rizsi France Inter rádiónak adott nyilatkozatában közöl­te. hogy Párizsban tartózko­dik, s az első adandó alka­lommal szándékában áll visszatérni Iránba. Az iráni diákok által va­sárnap óta megszállva tar­tott teheráni amerikai nagy- követségen hétfőn sem csök­kent a feszültség. A mintegy 60 túszt fogva tartó diákok újabb követeléssel álltak elő: a két ország diplomáciai kapcsolatainak megszakítása is szerepel a túszok szaba­don bocsátása fejében kisza­bott feltételek között. Hétfőn lemondott Hasszán Eszlami, posta és-távközlési miniszter. Döntését azzal in­dokolta, hogy a Bazargan- kormánynak nincs határo­zott gazdasági- és kultúrpoli­tikai, valamint szociális kon­cepciója, ami pedig elenged­hetetlen része a gyökeres forradalmi átalakulásnak. Hua K uo-lenti római tárgyalásai A hivatalos látogatáson Olaszországban tartózkodó Hua Kuo-feng kínai minisz­terelnököt hétfőn a Quirinale palotában fogadta Sandro Bertini olasz köztársasági el­nök és díszebéden látta ven­dégül. A díszebéden megjelent az olasz politikai és társadalmi élet számos vezetője, köztük a pártok főtitkárai, ígv En­rico Berlinguer, az OKP fő­titkára is. Hua Kuo-feng va­sárnap macán látogat ásón Velencében járt, Marco Polo városában. Az olasz kormányfő és kí­nai vendége eddigi tanács­kozásairól kiszivárgo+t érte_ sü'ések szerint Hua Kuo-feng a londonihoz hasonló kemény hangot ütött meg a Szovjet­unióval szemben. De Cossiga kissé lecsillapította. Az olasz kormány ugyanis törekszik a Pekinghez fűződő kapcsola­tok sokrétű elmélyítésére, de nem akarja feláldozni a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő viszonyát. A MÁTRA VIDÉKI CUKORGYÁRAK HATVANI CUKORGYÁRA wi.llcaBiy­sxerelö SZAKMUNKÁSOKAT VESZ FEL.

Next

/
Thumbnails
Contents