Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-04 / 259. szám

A Bajkál-tó fókái RASZUL GAMZATOV: NYOLCSOROSOK Bölcsöket ringat a kóbor hegyi szél... Hány százada már. hogy vad csermelyek. Hóviharok cs dübörgő lavinák Altatják nálunk a gyermekeket. Legyen minden sarjunk vakmerő legény, Hazánk híre nőjön! Sasmadarak — Mint apjuk fölé is — Dagosztán egén Tárják földjük őrzőn szárnyukat! ♦ Kiment a barátom, elhagyott. Álmomban aztán újra visszatért. És fii nőtte be az utat ott. Ahol az öröm a házamba tért. Hogyan daloljak, éljek tovább? Szidnak, dicsérnek — már mindegy nekem. Hiszen már a hű kéz, ha bánat rág. Könnyem letörölni nincs itt velem. Mi hasznunk van abból az aranyból, Amely a föld méhében reked? Mi hasznunk van abból a csillagból, Amely a felhőkbe rejtezett? Akár keveset élsz, akár sokat, Csupán egyet mondhatok neked: Ha nem osztottad mások bánatát, Hiába élted le életed. ZAIIEMSZKY LÁSZLÓ fordítása CALAKTION TABIDZE: SZÉL FOROG.;: Szél forog, szél forog, szél forog, szanaszét szállnak a levelek... Hajlonganak ligetek, fasorok; hol lehetsz, hol lehetsz, hol lehetsz? Hogy esik. havazik, havazik, nem lelem sehol a nyomaid! Arcod űz, jár velem, jön velem: mindenhol, mindenkor, mindenen! Rút. ködöt szitálnak távolok. Szél pörög, szél forog, hánytorog... ! Tandori Dezső fordítása Elet a Titánon? A Szibériában levő Bajkél- tavat csak szuperlativuszok- ban szokás emlegetni: A föld legmélyebb tava (1260 m), 20 millió évvel a föld legrégibb tava, 23 600 köb­kilométer vizet tartalmaz, a világ édesvízkészletének mintegy egyötödét. Ä Bajkál-tóban él egy kü­lönleges fókafaj, a helybéliek nerpának nevezik. Sok szem­pontból a tó állatvilágának érdekességei közé számít. Még máig sem tisztázott, hogy ez a felsőrendű tengeri emlős hogyan került a szi­bériai hegyek közé. A szak­értők a kérdésen régóta vi­tatkoznak, azonban egységes álláspontot nem sikerült ki­alakítaniuk. Az egyik felté­telezés abból indul ki. hogy az elmúlt egymillió év so­rán a fókák a sarki tenger­ről az Angara és Jenyiszej folyókon keresztül vándorol­tak a Bajkál-tóig. A másik feltételezés szerint a nerpa egy régen kipusztult fókafaj továbbfejlett változata. A nerpa 17—19 éves kora között éri el a felnőttséget, utána néhány évig azonban súlya még gyarapodik. Átla­gos súlya 50 kg, azonban nem ritkák a 120 kg-os pél­dányok sem. A fókafajt ér­tékes szőrméje, húsa, zsírja miatt — ez utóbbi étkezési és ipari célokra egyaránt fel­használható — már igen ré­gen vadásszák, különösen a tavaszi időszakban, amikor a fókák órák hosszat a jégtáb­lákon hevernek, hogy az el­ső napsugarakat élvezzék. Ilyenkor a vadászok minden fáradság nélkül elejthetik az állatokat. A hatvanas években a bajkáli fókát más oldalról fenyegette veszély: amikor a híres ómul halak (egy bi­zonyos lazacfajta) állománya jelentősen csökkent, akkor a fókákat gyanúsították az ér­tékes halfaj pusztításával. Amikor komoly lépéseket akartak tenni a „kártevők” ellen az ómul védelmében, akkor a szibériai Halkutató Intézet is bekapcsolódott. Bebizonyította, hogy a fókák olyan halakkal táplálkoznak, amélyek a halászat szem­pontjából nem értékesek. Szó sem volt „kártevésről”. A kutatás és a meggyőzés megelőzte az értelmetlen fó­kavadászatot. Amikor a turista Irkutszk- ból érkezve eléri a Bajkál- tót, ott, ahol a vad Angara folyó elhagyja a tavat, egy feltűnő zöldeskék épületet pillant meg, amely a Halku- fató Intézet központja, Lisztvjankában. Ide tartozik egy rendkívül érdekes mú­zeum is,. ahol a látogató megtekintheti a tó növény- és állatállományából rende­zett kiállítást. A laikusok számára ez jelenti az egyet­len lehetőséget, hogy élő bajkáli fókát lássanak, mi­vel az állatok elsősorban a tó középső és északi részén élnek, általában messze a parttól. Az intézet igazgatója sze­rint jelenleg mintegy 70 000 fóka él a tóban, ez több mint az optimális szám. Kí­sérletképpen a kilövések számát — eddig évente 2500 darabra volt engedély — megduplázták. De tulajdon­képpen mit jelent az opti­mális létszám? A tóban eny- nyi fókának kell élnie, hogy belőlük a' hasznos termékek optimális mennyiségét le­hessen előállítani, anélkül, hogy a BajkáU-tó ökológiai struktúrája károsodjék. Ez viszont igen bonyolult fel­adat. A lisztvjankai tudósok ma már igen sok biológiailag fontos kérdést tisztázni tud­tak. Amikor a közvélemény szerint a nerpa rablónak számított, bebizonyították, hogy ez az állat csupán táp­láléka 2 százalékaként fo­gyaszt hasznos halakat, te­hát semmiképpen sem szá­mít kártevőnek. Ezen felül a fókák általában gyenge vagy beteg halakat fogyasztanak és ezzel elősegítik a termé­szetes kiválasztódást. A fókák életmódjának ku­tatása is számos érdekes eredménnyel járt. Elsősorban az állatok életkora igen hosszú. A nőstények között megfigyeltek 56 éves, a hí­mek között 52 éves példá­nyokat is, Az átlagélettartam azonban már ennél rövidebb. A nőstények vemhessége nem kilenc hónap, mint ed­dig hitték, hanem 11 hónap. A fiatal állatok március kö­zepén születnek és áprilisban mennek a vízbe — a jég alá. Ugyanolyan aktivitással foglalkoznak a tudósok azzal a kérdéssel, hogy mennyinek kell lennie az omulok opti­mális számának a tó vizé­ben. Valamikor a Bajkál-tó átlag 78 000 tonna étkezésre alkalmas halat adott, ennek fele ómul volt. Tíz éve azon­ban erősen csökkentették az omulok fogását. Ezt köve­tően a halak száma örven­detesen megnövekedett. Ugyanakkor azonban egy újabb probléma is felme­rült: kisebbek lettek a ha­lak. Valószínű azonban, hogy ez az emberi beavatko­zással is összefüggésben van. Humor- szolgálat Két barát találkozik az utcán. Az egyik ' örömmel mondja: — öregem, döntöttem, megházasodom.' Az ő szülei beleegyeznek, ő is beleegye­zik és a férjének sincs sem­mi kifogása. ★ — Maga csak három hé­tig dolgozott, mint titkárnő? — Igen. Ugyanis az igaz­gató egérkének kezdett en­gem hívni, a felesége vi­szont nagyon fél az egerek­től. ★ — Maga nem bízik meg bennem, igazgató úr! — mondja keserűen a bank­tisztviselő a főnökének. — Ugyan, hogy gondolhat ilyesmire... Hiszen még a páncélszekrény kulcsát is ebben a nyitott fiókban tar­tom! — Igen, csakhogy az a kulcs nem illik bele a zár­ba! ★ A mama öt kisgyermeké­vel vásárol a nagyáruház­ban. — Most pedig átmegyünk a gyerekosztályra — mondja a gyerekeknek. — Talán nem vagyunk még elegen? — kérdezi a kis Jurko. ★ — Trubelka, ébressze fel a szomszédját — mondja a tanár az iskolában. — Miért én, tanár úr? Hi­szen maga altatta őt el! ★ A nyaralásból hazatérve az egyik barátnő elmondja a másiknak, hogyan nyúltak érte segítőkész férfikezek, amikor csaknem belefulladt a tengerbe. — Na és kinek a kezét fogtad meg? — kérdezi kí­váncsian a barátnő* . — Természetesen azt a ke­zet fogtam meg. amelyikén nem volt jegygyűrű. ★ A vendég kérdezi a pincér­től: ... ... — Tudna nekem hozni egy kis vizet? — Persze, nagyon szíve­sen! Jís milyen formában pa­rancsolja? Kávé, tea, leves? ★ — Nagyon szerencsétlen vagyok a szerelemben — pa­naszkodik az egyik barát a másiknak. — Miért? — Mindig utolér a férj... Ez év szeptemberében az amerikai űrállomás, a Pio­neer 11, elhaladva a Satur- nus mellett 350 000 kilométer távolságra repült el annak kísérőbolygójától, a Titántól. Bár egy évvel ezelőtt a Voyager űrszondák nem fe­deztek fel életet a Titánon, amerikai szakemberek sze­rint valószínűleg a Föld mellett ez a bolygó az egyet­len égitest, ahol élet lehet­séges. A Titán majdnem olyan nagyságú, mint a Föld, és olyan légkörrel tendelkezik, melyben megtalálhatóak a szerves élet keletkezéséhez szükséges anyagok, mint a metán, eián, nitrogén. To­vábbá á légnyomás is körül­belül megfelel a Földön mért adatoknak. Ilyen körülmények között már keletkezhetnek egyszerű életformák, mikroszerveze­A francia rendőrség golyó­záporában életét vesztette "Jacques Mesrine, Franciaor­szág 18 hónapja üldözött „el­ső számú közellensége”. A francia rendőrség hetek óta készítette elő az akciót, múlt szerda -óta pedig meg­figyelés alatt tartotta Mesri­ne barátnőjének lakását. En­nek köszönhető, hogy pénte- .ken kora délután a 43 éves bandita Párizs északi hatá­rán, a Porte de Clignancourt-i közlekedési csomópontnál be­tek, melyek meglehetősen alacsony követelményeidet tá­masztanak a környezetükkel szemben a légnyomást, a hőmérsékletet és a kémiai feltételeket illetően. Az élet olykor egészen szélsőséges helyzetekben is fennmaradásra képes, amire példa az a felfedezés, mi­szerint a Föld belsejében ősidők óta megmaradt kő­olaj nagy mennyiségben tar­talmaz baktériumokat, me­lyek magas hőmérséklet és nyomás mellett, teljes sö­tétségben is életképesek. Ugyanúgy vannak organiz­musok, amelyek rendkívüli hideget is képesek elviselni. Egy napon talán felfedez­nek egy primitív életformát a Saturnus kísérőbolygóján. Magas fejlettségű élet meg­valósítása azonban a Titá­non is valószínűtlennek tű­nik. sétált a rendőrség csapdájá­ba. A rendőrség közlése sze­rint azért kellett azonnal tü­zet nyitni a bűnözőre, mert korábbi gátlástalan akciói alapján bizonyosra vehető volt, hogy fegyvert fog hasz­nálni. Ezt a feltevést iga­zolta, hogy Mesrine mellett a kocsiülésen két kézigránátot találtak. A XX. század egyik legve­szélyesebb bűnözője fejezte be dicstelen pályafutását a párizsi aszfalton. Eminens Szótáraink a címbeli azét az elavuló jelzővel minősí­tik. Mi éppen az ellenkező­jét tapasztaljuk. Ez a latin eredetű megnevezés és szó­családja egyre gyakrabban vállal nyelvi szerepet. Ezt bizonyítja alábbi példatárunk is: „Ilyen statikai rendet csak eminens konstruktivista szobrászok készítenek” (Kri­tika. 1979. 9. sz.). — „A pá­lyaudvaron két eminensen kicsípett, formaruhás diák­lány várta” (Nők Lapja, 1979. máj. 19.) — „őeminenciája három misét is pontifikáit” (És, 1979. aug. 11.) — ö csak amolyan szürke eminenciás ebben az ügyben” (Felszóla­lásból). Hogy egy-egy mai versben is kulcsszóként jelentkezik, arról ez a részlet tanúsko­dik: „Hajtass (számkordék zéróin) élet-eminens” (Ósza­bó István: Fordítok fény­árnyék fonákot). Nem is oly régen a kitűnő, kiváló tanu­lót eminensként emlegették. Ezt bizonyítja ez a vensrészlet is:„S kibontá nagy bizony- ség-levelét. / Betekint az, csak vállán keresztül, / Pe­dig virít ám a sok eminens- tűi" (Arany: Bolond Istók). A í-égi iskolai bizonyítvá­nyokban igen értékes jegy volt az eminens kalkulus, azaz a kitűnő osztályzat. Az eminens magyar meg­felelőit ebbe a rokon értel­mű szó- és kifejezéssorba il­leszthetjük bele: kitűnő, ki­váló, elsőrendű, jeles, feltű­nő, kimagasló, méltóságos stb. Az őeminenciája meg­tisztelő megszólítás magyarul így hangozott: őkitűnőségé, őkiválósága, Öméltósága. A bíborosok megszólításaként ma is használatos. A felszólalásból idézett szövegrészlet szürke eminen­ciás jelzős szerkezete hu­mort, sőt iróniát is tükröz.' Hogy miért, arról a kifeje­zés élettörténete bizonykodik. Azokat a személyiségekét emlegették ezzel a nyelvi formával, akik a háttérből irányítottak, s rangnélküli tanácsadóként nagy volt a befolyásuk. Ez a háttere an­nak. hogy merész képzőt - kapcsolással egy üzemben emlegessenek valakit szürke eminenciásként. Művelődéstörténeti szem­pontból is érdemes volt té- hát ennek a szócsaládnak az életútját is végigkísérnünk. Arra azonban senkit sem biztatunk, hogy feleslegesén ajkéra és tollára vegye ezt a latin eredetű szósort: emi­nens, eminensen, eminéncia, eminenciás stb. Vannak jó magyar megfelelői, inkább azokból válogassunk. Üzem némában Az üzem csendes. Sőt: néma. Hallgatnak a spitz- bubit gyártó gépso­rok, nem surrannak a szállitószalagok, a motoros targoncák is ott sorjáznak üres platóval a falak men­tén, mint valami vert hadsereg. És minde­nütt ülő, olvasó em­berek. Mint az egy­kori Szabad Nép-fél­órákon. Majdnem úgy. De ez nem fél­óra, ez már egy fél nap és emberek ül­nek, szinte mozdu­latlan, alig hallani sóhajt, pszt, semmit szinte. Csak a lapók zizegését, amint haj­togatják őket az uj­jak. Ha nem volna az ujjneszezés, ha nem zizegnének a la­pok. azt hinné az ember, hogy temető­ben van, csák a hol­tak kiültek a sírok szélére. Illetőleg a gépek mellé és közé. Az üzem csendes. Sőt: néma. Az irodák is. Nincs futkosás. kávé főzés, trácés ‘ a ~ ' folyosók szögletében, nem zö­rögnek. a villanyíró­gépek, hallgat a kom­puter is, még csak a golyóstollak koppa- nását sem hallani, amint pontot tesznek egy-egy akta, vagy ügy végére. Az asz­taloknál mindenütt biflázó emberek, vas­tag papírkötegek és itt is zizzennek a la­pok, neszeznek az ujjak. Hallgatnak az aktát gyártó embe­rek, mindenki hall­gat, illetőleg lapoz és olvas. Ha ez a lapzizegés, ujjnesze­zés nem lenne, azt hihétné bárki, hogy temetőben van. ahol a halottak kiültek a sírok szélére. Illető­leg az íróasztalok mö­gé. — Pacolai igazgató elvtársat keresem — suttogtam halkan, de ordításnak tűnik e néma csendben. A máskor cerberusz tit­kárnők hada. most vezérszóra rándul ösz- sze idegesen, s egyet­len közös mozdulattal int a párnázott ajtó mögé: mehetek! — Mi az isten van nálatok, temetés? — kérdem Pacolai Ed­gár igazgatót, aki jobbján az' első, bal­ján a második he­lyettesével, belesüp- pedpe egy-egy karos­székbe, óriás papír - kötegböl mormol ki valamit. — Megőrültél, mit ordítasz? Láthatod... Még hogy temető. Szellemi munka fo­lyik itt, kérlek, eről­tetett ütemű és az egész gyárat átfogó szellemi munka... — Hogy mindenki, egy egész gyár vala­mi papirköteget ol­vas, abban mi a szel­lemi munka? — Hallottátok? Pa- pírköteg? Tudod te mi ez? Kilencssáz oldal egy ilyen pak- saméta... Az új sza­bályozó rendszer. Ezt dolgozza fel a gyár. Most és ma — nézett rám lesújtóan Pacolai Edgár. — Az egész gyár... egy nap ... a sza­bályzókat? — hebeg­tem értetlenül. — Igen. Mit cso­dálkozol. Ezt min- < denkinek ismernie < kell. Enélkül nincs je­len, nincs jövő. Hát < leállítottuk az üzemet < és két teljes napot ezt < olvassa mindenki. Normában. Teljesít- { ményben, ahogyan í akarja, tudja... És a < két nap után, aztán < mindent tudva és elő­re látva, fogunk ne­ki újra a spitzbubik j gyártásának... Vilá- ! gos? — Az persze, csak \ azt nem értem, hogy ] miért ezt a spitzbu- bit, hisz kérdezni is < akartam, hogy miért, hiszen a kutyának j sem kell se itthon, se < külföldön, se nyasz- szaföldön... ... de Pacolai és két! helyettese már sem j nem látott, sem nem < hallott. Az új szabá­lyozó rendszert tette J magáévá. Gyurkó Géza Dr. Bakos József Az első számú közellenség halála

Next

/
Thumbnails
Contents