Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

A JÁTÉK ÖRÖME (MTI-fotó) Film Nikolaj A szófiai Bojana filmstú­dióban film készül az ismert bójgár operaénekesről, Nikolaj Gjaurovról. A fil­met jövőre mutatják be, az enekes 50. születésnapja al­kalmából. Bulgáriában és külföldön eddig 20 rövidfilm készült Nikolaj Gjaurovról. Az új film rendezője, Nikola Ko- rabov most egészen más fel­adatot állított maga elé. Azt szeretné, ha a nézők „teljes képet kapnának arról, mit is jelent Nikolaj Gjaurov, mint jelenség.” A film nemcsak az éne­kes rendkívüli tehetségéről beszél, hanem erőfeszítései­ről, munkájáról is. amellyel eljutott a csúcsokig. Ezért a Gjaurovról Gjaurov előadásában el­hangzó legnépszerűbb áriá­kat maga az énekes magya­rázza, értelmezi. „Olyan öt­vözetet kell kapnunk, amely lehetővé teszi, hogy a né­zők közelebb kerüljenek Gjaurovhoz, és ők is meg­érthessék, milyen lelki fe­szültség ' és milyen kutatás árén érte el a sikert” — mondta a rendező. Operarészletek mellett, amelyekben Gjaurovval együtt más híres énekesek is részt vesznek, a film tar­talmazza az Egyesült Álla­mokban, Olaszországban, Ausztriában, Franciaország­ban, Angliában felvett do­kumentumjeleneteket is. Az öregkori testedzés Az öregkori testedzés szük- '»égességét már a régi görö­gök is felismerték. „Minél többet mozog lak a lábak, annál jobban működik az t ágú** — ma így hangzik a jelszó. Az öregkorban végzett sporttevékenység késlelteti az öregedést és elősegíti a fizikai és pszichikai jó köz­érzetet — állítják a tudósok. A test ésszerű igénybevétele növeli az általános emberi teljesítőképességet és mozgé­konyságot, megteremti az öregedés ellen vívott harc előfeltételét. Ezért olyan fontos, hogy leépítsük az öregkorról alkotott negatív képet és minden eszközzel arra törekedjünk, hogy az időskorúakat rávezes­sük a testedzés örö­meire és — ezen keresztül — használatára. Azt, hogy a mozgás egyben életet is je­lent, csak akkor ismerhet­jük fel, ha az ehhez kap­csolódó szubjektív jó közér­zet a fizikai megerőltetése­ket háttérbe szorítja. A testedzésről való le­mondást nem lehet az öreg­kori teljesítőképesség csök­kenésével igazolni, ráadásul a biológiai kor nem is mérv­adó. A teljesítőképességet ugyan korlátozza a csökkenő reakcióképesség és a növek­vő fáradékonyság, ez azon­ban semmiféle akadályt nem jelent, mivel a testedzés egé­szen magas korban is foly­tatható és csodálatos mér­tékben hozzájárul a szív- és izomtevékenység, a légzőké­pesség. a vérkeringés, a mozgáskóordinábió " és nem utolsósorba« a degeneratív szívmegbetegedések elleni védekezőképesség javításá­hoz. Ezért még a szívbete­gek számára is igen ajánla­tos a torna és sporttevé­kenységnek az orvos javas­latai és felügyelete mellett történő művelése. Optimális, azaz a minimális idő- és költség-igénybevétellel járó sportágak a kerékpározás, túrázás, kocogás, úszás és síelés. Az öregkori torna iránti érdeklődést — szakemberek szerint — nem mindig az egészségvédelem és az öre­gedés késleltetése iránti igény motiválja. Sajnos még túl kevés azoknak az orvo­soknak a . száma, akik az öregedés problémáival küsz­ködő pácienseik figyelmét felhívnák az öregkori test­edzés jelentőségére, — ami pedig pszichológiai hatását tekintve nagyban hozzájárul a depressziók leküzdéséhez, az önbecsülés növeléséhez. Sehol nem nyilvánvalóbb annak az állításnak az igaz­sága, hogy a mozgás életet és örömet jelent, mint azok­nak az embereknek az eseté­ben, akiket leginkább sújt az öregkori tehetetlenség. A lukulluszi lakoma A jól sikerült, bőséges és kiválóan összeállított étke­zést néha még ma is „lu­kulluszi lakomának” hívják. Ennek eredete a római kor­ba nyúlik vissza. Lucius Licini.us Lucullust elsősorban hadvezérként tartják nyilván. Időszámítá­sunk előtt 117-től 57-ig élt. nemesi családból származott Már 90-ben feltűnt, mint ki­váló képességű katona. Gyorsan ment előre a rang­létrán: 78 bán praetor. 74- ben konzul, nem sokkal ké­sőbb a Mithridatész elleni hadjáratban a rómaiak szá­razföldi hadseregének főve­zére. Sikeres hadműveletek egész sora fűződik Lucullus nevéhez, de ennek ellenére kevés barátja volt, sőt ka- > Urnái sem lelkesedtek érte, mert kemény fegyelmet tar­tott. A harmadik Mithridatész elleni hadjárata nagyon el­húzódott és ezt ellenségei felhasználták ellene, megrá­galmazták. Emiatt i. e. 67- ben visszahívták Rómába és ott ettől kezdve magánem­berként élt. Róma legna­gyobb vagyonú polgárai kö­zött tartották számon és fényűzéséről, költekezéséről sokféle hír keringett. Lu­xuskertjei Róma mellett vol­tak, villái pedig Bajae köze­lében. Lakomáit, amelyeken az akkori római előkelősé­gek vettek részt, legendák övezték. így vált kétezer éve közmondásossá a „lukullu­szi lakoma” a drága, túlzott bőségű, de különlegesen fi­nom étkezésekre. _________________i es»-* I OLÁH JÁNOS: Útközben mind-mind egy szakma roncsa lett hiába most látom nincs mit irigyelnem tőlük aki kettővel vesződve jutottam ennyire mindegyik a kedvtelésem s így pénzt se igen láthatok belőlük s ha látok zavarba ejt elfogadom könnyelműen lemondok a kényelmet választva inkább nem szerénység mozgat a biztonságot te kölcsönződ hozzá ki támaszom vagy minden balsikerben miket hajszolni soha nem szűnök már bár őket kiket ellenségnek hittem látva néha jobb kedvre hangolódom hibáik mocska enyém is lehetne az ember hűtlen és nemcsak a jóhoz a bűnhöz is hűtlen az intrikákhoz a féregnek mindegy hol rág a májon a tüdőn a gyomvon vagy a vesén a KATONA JUDIT: szív az ideg sem maradhat kivétel érzem engem is forgat kerget megtör ha nem volnál nem bírnám úgy sanyargat szégyellem hogy ennyire rád hagyódom a rokkant sötét mit kevertem ellep kilábalni belőle bár szeretnék nem sokkal biztat eddig amit láttam nyújtsd a kezed maradj velem elég lesz a beszédhez a tetthez ennyi jóság könnyebb talán a gyerekekbe bízni hogy ők majd másképp viselik a terhet ami ettől bizony csak nehezebb lesz új tévedés az új tapasztaláshoz új megvertség és új csalódás kell hogy a régi utat újra járjuk amit nem tudnak majd ahogy én ok se bárhogy járják szevtelen odahagyni Temetőkertben Gyertyáink égnek. Mélyebb az éjek árka, a csigák útja hosszú, színezüst. Szétrongyolt agyú bíbor dáliákra dérgöröngy hullik s haniuszín csők. Hány éve rnár! Fejem lehajtva várok, talán mögcin lépsz anyám, nesztelen. Mi fönn már fázunk. Mi véd ott lent? Virágod s vállkcndódet a lábadhoz teszem. Leonordo da Vinci program Bulgáriában Humor- szolgálat A CSÁBÍTÁS TRÜKKJE A bíró a tanúhoz: ..Igaz az, hogy ön együtt töltötte az éj­szakát a vádlottal?" — „Igaz, de semmit nem tudtam ten­ni ellene, olyan meglepetés­szerűen zajlott le az egész.’’ „És ez hogy lehet?’’ — „Hát egyszerűen azt mondta a portásnak, hogy én az ő fe­lesége vagyok.” JÓ TANÁCS Az ökölvívóedző így szól pártfogoltjához az utolsó me­net előtt: „Végre felfedeztem az ellenfél gyenge ’ont.iát. Amikor földre kerülsz, mindig teljesen fedezék nél­kül marad." VÁLÓOK Az ifjú feleség zokog: „Visszamegyek a mamához. Először a saját rendetlensé­gembe betegedtem bele, most pedig a saját főztömet nem tudom megenni." AZ ORVOSNÁL Nos fiatal barátom, mi a neve? — kérdezi az orvos a pácienst. Michael Kalubkinak hívnak, doktor — feleli a fiatal legény. Sokkal jobban hangzik, ha hozzáteszi, hogy úr — mondja az orvos. Ahogy parancsolja: akkor Michael Kalubki úrnak hív­nak. AZ ÁLLATORVOSNÁL Nemsokára eljön a felesé­gem. az öreg macskánkkal. Legyen szíves adjon be neki egy injekciót, amitől fájda­lommentesen elalszik. — Szh'esen. De hazatalál az önök macskája egyedül? SZEMLÉLET Két indián először lát vízi­sít. „Miért megy a csónak olyan gyorsan?" kérdezi az egyik. A másik így válaszol: „Nem baj. Az ember Ott a kötél végén „ tud ja követni.”. A főudvarmester nesztelen léptekkel közeledik Lord Rrvmmelhez és ezt suttogja neki: — Mylord, rabló van a könyvtárban. — Valóban, — válaszolja elegánsan a lord — és mi szépet olvas? A bolgár kulturális bizott­ság tavaly kezdte meg egy nagyarányú nemzetközi prog­ram végrehajtását, amely azt célozza, hogy fokozódjék a művészet és a kultúra sze­repe az egyén és a társada­lom harmonikus fejlődésé­ben. A. program első kezde­ményezése volt • az orosz tu­dós, művész, kutató és köz­életi személyiség, Nyikolaj Roerich munkásságának be­mutatása, festményeinek a kiállítása. Ezt követte a „Bé­ke zászlaja” elnevezésű nem­zetközi gyermekrendezvény. Ebből az alkalomból 86 or­szágban élő gyermekek munkáit állították ki Bulgá­riában. A program végrehajtásá­nak következő állomása Leo­nardo da Vinci, személyisé­gének. alkotásának, . egész munkásságának a bemutatá­sa ez év november 2-ától 1980 április végéig. Ez idő alatt Szófiában megrendezik Leonardo da Vinci és az is­kolájához tartozó művészek alkotásainak a. kiállítását. Szófiában, az Alekszandr Nevszki székesegyház mú­zeumában, a „Kriptában” mutatnak be Európa 10 or­szágának 20 múzeumából és galériájából származó alko­tásokat. Egy hónapra a Mo­na Lisa múzeumi másolata is látható lesz. A leg­több kép a Szovjet­unióból, Franciaországból, Angliából és Olaszország­ból érkezik. A kiállítás meg­nyitására katalógus készül, színes illusztrációkkal, több előadásra is sör kerül a vi­lág minden részéből érkezett szakemberek részvételével. Egy másik kiállítás Leo­nardo da Vinci műszaki ha­gyatékát, mérnöki, építőmű­vészeti. természetkutatói munkásságát tárja a látoga­tók elé. Érdekes elgondolás a har­madik ‘ kiállítás: „A keleti keresztény kultúra és a nyu­gat-európai reneszánsz hu­manizmus” — ennek szerve­zésében Bulgária és a bal­káni országok mellett részt vesz( az Orosz Föderáció, Grúzia, Örményország, Olaszország, Franciaország, az NSZK. Magyarország és Ausztria is. A program összesen több mint 600 rendezvényt tar­talmaz ■ . Leonardo. da Vinci életének, munkásságának,* személyiségének a bemutatá­sára. Egyre gyakrabban latimzáiunk A cím arra utal. hogy alig kerül kezünkbe olyan ír ás, amelyben ne jutnának sze­rephez latin, illetőleg latin eredetű szavak. Hírlapjaink is szinte telítődnek velük, Egyetlen vasárnap újságjait tallóztuk végig, s ilyen szó­alakokra bukkantunk: funk­cionálás, integráns, perma­nens. lokális, orientatív, konstelláció, releváns, infra­struktúra stb. A szövegössze­függésből kitűnt, hogy egyik­re sem volt szükség: jó ma­gyar megfelelőkkel is értel­mes es szakszerű közlés .«SÜ- lethetett volna. Még súlyosabb a helyzet a közérdeklődésre is szamot tartó irodalmi, művelődéspo­litikai és kritikai lapokban. A Kritika című lap egyet­len kritikájában szinte, túl- burjánoznak a latin nyelvi formák: ágens, alluzív, »n- tagonisztikus, machináció, provokatív, korrektiv, adék vát stb„ stb. Ugyanebben a cikkben jutott nyelvi szerep­hez ez a mondat: „Mefiszto védence mutatis mutandi" nem lesz Faustus" (Kritika, 1979. 9. sz.). Ezt a példát azért idéztük, mert típusként kell bemutat­nunk arra, hogy újabban tes­tesebb latin kifejezések is sze­rephez jutnak a legváltozato­sabb jellegű írásos közlemé­nyekben. Ezt a rövid, de mé gis nagyon beszédes példatart tanulságul idézzük: „Ad ab­szurdum vitt igazságok” (Est 1979, okt. 13.). — „Ez aztan a művészet non plus ultrája ’ (Kritika, 1979. 9. sz.). Egy újságcikkben is talat- I koztunk ezzel a latin szólás­formával: „Az az idea, melyet néhány idősebb úr 25 évvel ezelőtt a gyakorlatban meg­valósított, az öreg kontinen­sen a labdarúgás non plus ultrájává vált”. (Népújság 1979. saept, 18.). A latin forma helyén ezé* a magyar megiíelelők ig jól teljesíthették volna nyelvi szerepüket: a képtelenségig vitt, valaminek a netovábbja, utolérhetetlen, felülmúlhatat­lan stb. A latin annus (év) szó és alakváltozatai ma már szinte divatos nyelvi formákká vál­tak. Ilyen szövegösszefüggé­sekben találkozhatunk velük: „Budapest anno.. .. (Egy könyv címe). „Olvassátok el komikum-teóriám (a Kor- társ 1—2—3—4-es számában) anno 1976” — (Páskándi: Tö­vis köszörű) — ..Már látta valamikor régen, anno daca­inál” (Népújság, 1979 szept.' 8). A nyelvi divatozás szám­lájára írható „latinzás” (Páskándi) útját kell állnunk. Csak módjával éljünk veié, s csak akkor, ha a latin formának sajátos közlő, ki­fejező szerepe van. Arannyal szőtt ün­nepélyes borítékban kaptam patinás pla­tina cédulán bronz- betűs meghívót az Első Magyar Főpa­nasz Tröszt átadási és beiktatási ünnep­ségére. Az avatóbeszédet dr. Spádhó Lóránt, a Panasz- és Levele­zésügyi Miniszté­rium főosztályvezető­je tartotta, aki töb­bek között ezeket mondta: „A magyarok több mint ezer év óta sze­retnek panaszkodni. De korunkban se kell szégyenkeznünk, mert a fejlett ma­gyar panaszok bárhol ( o világban megállnák a helyüket. A mi­nisztérium általam képviselt Panasz­ügyintézési Főosztá­lya a Belforgalmi, a Szervezési, a Jogi és a Névtelenlevél-fel- dolgozási főosztá­lyokkal karöltve ezért úgy döntött, hogy a szerteágazó, az alpanasz irodák kezéből olykor-oly­kor kicsúszó és fele­désbe kerülő pana­szokat koordinálja, és egy központi szer­vezet, a Főpanasz Tröszt irányitása alá utalja. Nagy örömünkre szolgál. hogy akta­szaporító és néhol bürokratikus ismér- S vekkel leledző ko­runkban a szóbeli és Főpanasz Tröszt írásbeli panaszok végre egy olyan in­tézményben össz­pontosulnak, ahol a fejlett technika igénybevételével har­minckétezerhárom­száz jól képzett föpanaszintéző dol­gozik e/gy szép kör­nyezetben levő húsz- emeletes belvárosi toronyházban. Kérjük a Fő- panasz Tröszt dol­gozóitól, hogy a kereskedelemtől, a vendéglátóipartól, a tanácsoktól, a közle­kedési vállalatoktól és máshonnan érkező ötszöri, tízszeri, húsz- szőri és századszori panaszokat érezzék sajátjuknak, és ké­sedelem nélkül ne oldják meg a problé­mákat, hanem küld­jék fel nekünk, mi pedig majd tovább küldjük! Ehhez kívá­nok sok sikert és pa­naszt!” Az ünnepélyes át­adási és beiktatási szertartás második és egyben utolsó szó­noka Impurum Ottó volt, a tröszt vezér- igazgatója, aki célbe­szédében többek kö­zött a következőket mondta: „Korunk legége­tőbb kérdése a pa­naszirányítás és meg­válaszolás lerövidí­tésének kérdése! Képzeljék csak el, hogy milyen fantasz­tikus tartalékok rej­lenek amögött, ha az azonos ágazati pana­szokat egy kézben egyesítjük, ellenőriz­zük, kivonatoljuk és szortírozó automa­táink segítségével, a felelősök rövid élet­rajzi adataival együtt, felsőbb helyre to­vábbítjuk. így a kü­lönböző sérelmeket szenvedett lakosság meg lehet nyugodva, hogy teszem azt egy étteremben, kölcsön­zőben vagy más üz­letben bejegyzett al- panasza még egy fő- panaszhelyre és az­után is még egy fő- főpanasz helyre ke­rülhet. Ez a központi pa­naszügyintézés lehe­tővé teszi, hogy az azonos ágazati sé­relmek megválaszo­lására formalevele­ket hozzunk forga­lomba, és ezeket a dohányboltokban olyanok is megvehe­tik és kiölthetik, akiknek nincs is pa­naszuk. Gondolom, - ez a jelen és a jövő pa- ■ naszosai számára is • megnyugtató lesz. : Kérem azonban a : lakosságot, hogy a \ Föpanasz Tröszt S munkája iránt legyen : türelemmel, és az el- ; következő átmeneti : években ne ideges- . kedjék még azon, ha : a panasz panaszára ■ csak három-négy év | múlva kap tőlünk j választ. A magam és : a munkatársaim ne- • vében ígérhetem, j hogy minden tőlünk l telhetőt el fogunk ; követni, mert a nye- ■ reségrészesedést az : alközpontoktól beér- ; kezeit panaszok ■ mennyisége után \ kapjuk. Panaszkod- l janak minél többet, \ s meglátják, hogy \ ránk nem lesz pa- : nasz!” A vezérigazgató \ felszólalása után je- \ les fővárosi színészek ] olvastak tel az újsá- : gokból kigyűjtött Pa- ■ naszválogatott kő- • tétből. Az ünnepség \ a magyar sajtó törzs- ; gárdajelvényével ki- [ tüntetett Panasz Kó- • rusának műsorával : ért véget. : Tormai László l I»r. Bakos torsét UlUHIUf^UUMiUlSIUitSHftUllllUllUIUIIIlUIUllin 1 J 1 «

Next

/
Thumbnails
Contents