Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-25 / 276. szám
I t ► A PHYLAXIA Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalatnál mintegy nyilcszázmillió forint értékű felújítómunka fejeződött be. Ennek során új épületszárnyba került a vakcina- és oltóanyagtermelő laboratórium is. Itt készítik az állatok vírusos betegségei ellen használatos oltóanyagokat, összesen mintegy negyvenfélét. Itt gyártják a kötelező oltáshoz, az esetleges járványok leküzdéséhez, illetve az ajánlott oltási igényekhez szükséges oltóanyagokat. A laboratórium száz- húsz-százharminc millió forint értékben gyárt különböző vakcinákat, melyekből a hazai igények kielégítése mellett Franciaországba, NSZK-ba, Spanyolországba, Belgiumba és a KGST-országokba is exportálnak. (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Szigorúbb és igényesebb követelmények Élelmiszer-gazdaságunk jövő évi terve A jövő évi tervet alapozzák. mezőgazdasági üzemeink és élelmiszeripari vállalataink.. Azt a tervet készítik, amely az ötödik ötéves terv utolsó évére szól és iránymutató lesz a hatodik ötéves tervhez is. Miután a Minisztertanács október 29-i ülésén jóváhagyta a január 1-én életbe lépő új sza bályozórendszert, így mindenütt ezek ismeretében láttak hozzá az előkészületekhez. A három „M” Mérlegelve az idei eredményeket, egyre többször szóba kerül az a bizonyos három M, vagyis hogy Mit, Menynyit és Mennyiért termeljenek? Ezek egyik feltétele, hogy már- most az év végéhez közeli napokban mező- gazdásági üzemeink egyeztessék a felvásárló és az élelmiszeripari vállalatokkal, milyen és mennyi árut igényelnek a jövő évre. Tájékozódjanak, hogy milyen ter■ t Ötmillió alanyvessző Az andornaktályai szőlő- vessző-anyatelepen, a szaporítóanyagok beérése. a lombhullás után elkezdődött a le- termelési munka. Az E|er— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát üzemegységében több mint ötmillió alanyvesz'- sző előállítására számítanak. A munkát három brigád 60 tagja kezdte meg. 41 család vett át anyatelepi területet végtermék elszámolására. Az átvett ültetvényekben ugyanazok nevelték, gondozták, ápolták az alanyvesszőket, akik most azokat letermelik, méretre vágják, osztályozzák, kötegelik. Ez a részes művelési mód a minőségvédelmet is szolgálja. A munkát végzők az egyes kö- tegeken feltüntetik nevüket, így felelősséget vállalnak tevékenységükért. A dolgozókat a kombinát két saját autóbusza szállítja a környező községekből munkahelyükre. Sok a törzsgárdadol- gozó, akik már jól elsajátították a nagy szakértelmet kívánó munkát. Ebben az évben szeretnének kétmillió alanyvessző letermelésével végezni, majd a jövő év elején folytatják. A borgazdasági kombinát az alanyvesszőket együttműködés alapján az abasári „Rákóczi”, a markazi „Mát- ravölgye” és a nggyrédei „Szőlőskert” Termelőszövet kezeteknek adja át. Ezek a gazdaságok erős, egészséges, gyökeres szőlőoltványokat nevelnek majd, s egy részét visszadják a kombinátnak az előirányzott saját és közös koóperápióban végzett új szőlőtelepítések megoldására. Lukács András Eger mékeknek lesz kedvezőbb piaci értékesítésük, tehát mivel érdemes foglalkozni. A növénytermelés szerkezetében lényeges változás 1980-ban ^em várható. Arra viszont szükség lesz, hogy néhány üzemben már most felülvizsgálják és a feltételekhez igazítva módosítsák termelési szerkezetüket. Az állati termékek összetétele ugyancsak nem változik lényegesen 1980-ban, mégis sürgető feladat, hogy az örvendetesen növekvő állatállomány és az abraktakar- mány-termelés, valamint a melléktermék-hasznosítás összhangját mihamarabb megteremtsék. Hogy mennyit termeljenek üzemeink? Egyszerű a válasz, többet és főleg hatékonyabban, mint az idén. Jövőre ugyanis pótolni kell az idei terméskieséseket, leginkább gabonából. Éppen ezért Heves megye nagyüzemei a népgazdasági igényeknek megfelelően 1980-ban igyekeznek fokozni gabonatermelésüket. Ennek különösen nagy jelentősége lesz, hiszen az idén a májusi aszály súlyos károkat okozott a kenyérgabona-termésben. A korábbi kezdeti sikerek ellenére is van tehát mit tenni a búzatermelésben levő lemaradások megszüntetésére. Gyorsítják a szőlő- és gyümölcstelepítést Miután az olajipari növények, főleg a napraforgó és a repce iránt továbbra is nagy az érdeklődés, kedvezők az értékesítési lehetőségek, így ezek terület- és hozamnövelése 1980-ban is fontos lesz. Annál is inkább, mert a jövő év elején átadják rendeltetésének Szolnok megyében a Martfűi Növényolaj Gyárat, amely Heves megye gazdaságaitól is vár nyersanyagot. A lakossági ellátáshoz és az export teljesítéséhez nélkülözhetetlen, hogy jövőre a burgonya és a zöldségtermelés az idei eredményeknek megfelelő legyen megyénkben. Ez különösen a tájkörzetnek leginkább megfelelő hevesi homokháton és Hatvan környékén indokolt, ahol a természeti és közgazdasági adottságok ennek legjobban megfelelnek. Gazdaságaink az ötödik ötéves terv utolsó évében gyorsítják a szőlő- és gyümölcstelepítéseket. Ehhez a jövőben is kapnak állami támogatást, ami különösen a bikavér-program eredményes megvalósítását segíti elő. Az állattenyésztésben főleg a sertéshús és a tejtermelésben várható további fejlődés. Az új szabályozórendszer ugyanis mindkettőt ösztönzi. A takarmányfelhasználásban elengedhetetlen ‘követelmény lesz, hogy az abrakmennyiség ne haladja meg az ideit. Ezt csak további takarékos felhasználással, illetve a tömegtakarmányok és mellék- termékek pótlásával segíthetik elő üzemeink. Továbbra is nagy tartalékot kínál a gyepgazdálkodás, az ésszerű legelő- és rétgazdálkodás, melyet az idén sem használtak ki eléggé nagyüzemeink. Szellemi, anyagi és műszaki alapok Az élelmiszeriparban, a várható piaci igényeket figyelembe véve főleg a növényolaj, a konzerv és a baromfiipar fejlődése lesz dinamikusabb. Az új létesítmények közül belép a termelésbe a bajai és a kaposvári húskombinát, ami tovább tökéletesíti a húsfeldolgozást. A feladatok tehát adottak, az új közgazdasági szabályozórendszer megfelelő érdekeltséget közvetít a népgazdaság és az üzemek közötti feladatok összhangjának megteremtésére. Ahhoz, hogy élelmiszer-gazdasági üzemeink e szigorú feltételek között jobban vegyék az akadályokat, szükség lesz arra, hogy még ésszerűbben bánjanak a földdel, a munkaerővel, a gépekkel és berendezésekkel. Jobban hasznosítsák a takarmányokat, az állati férőhelyeket, amelyek jelentős tartalékokat rejtenek a jobb eredményekhez. Hogy mennyiért termeljenek? Ez a kérdések kérdése. Egy bizonyos: a több termelésnek jövőre lehetőleg a költségek emelése nélkül kell megvalósulnia. A közelmúltban közzétett új anyag- és eszközárak ismeretében már most pontosabban tervezhetnek és ennek alapján felmérik a lehetőségét annak, hogy a helyi adottságokat mennyire igazítsák az új közgazdasági környezethez. Aligha szükséges hangsúlyozni, hogy sokkal tervszerűbb, szigorúbb és igényesebb gazdálkodásra lesz szükség 1980- tól, mint bármikor eddig. Ennek feltétele pedig a terv- ' célkitűzésekhez szüksége^, szellemi, anyagi és műszaki alapok megteremtése! A termékek minőségének javítása és versenyképességének fokozása érdekében fontos az újhoz való igazodás, a szakmai váltás és a leleményesség. A szellemi erőforrások, az adott termelési lehetőségek, a meglevő növény- és állatfajták, valamint az eszközök célszerűbb hasznosítása a jövő évi terv sikeres megvalósításának alapja lehet. Mentusz Károly Jó napot, elnök elvtárs! Még mindig úgy van vele, hogy szinte széjjelnéz maga körül, kinek szól a köszönés: — Jó napot, elnök elvtárs! Szokatlan még a megszólítás. Alig néhány napja, hogy a közgyűlés megválasztotta a domoszlói Mátra Gyöngye TSZ első emberének Szalay Sándort. Arra voltunk kíváncsiak, mihez kezd, mihez nyúl, mit csinál új hivatalában a kezdet kezdetén az, akinek a vállára rakták három község lakódnak gond- ját-baját? | Ugrás a sötétbe? Nem titok, ha valakit ki- ! választanak valamiféle pozí- 1 cd óra, előtte megkérdezik: •mit szólna, ha... ? — Igen, engem is megkérdeztek a járásnál'— bólintott egyetértőén az új elnök. — Akkor nem tudtam mindjárt válaszolni. — Mikor döntött? — Előbb otthon is és a barátaimmal is megbeszéltem a dolgot, kikértem a tanácsukat. Jó helyem volt a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban. Az igazgatómtól, Prjevara Jánostól is sokat tanultam, emberi tartásban is, a másik főnökömtől, Kosik Istvántól is, aki a szőlészetben nemcsak nagyon jártas, hanem az a szerencsés adottsága is megvan, hogy észre vegye azt is. ami mellett más elmegy! Én is régóta foglalkozom a szőlővel. mégis sok újat láttam, tapasztaltam az állami gazdaságban. Ez volt a vonzó része az ottani munkámnak. — Ezek szerint volt nem vonzó része is? — Igen, bár azt hiszem, hogy egyik-másik kolléga vagy gazdasági partner szubjektivitása. alkalmankénti nehézkessége, netán értetlensége nem egyedi jelenség, máshol is előfordul. Csakhogy ennek olyan következménye is van, hogy az ember munkájának eredményét ezek a szubjektivitások befolyásolják. — Érthető a következtetése. De szólni kellene a családról is. Mi volt a véleményük? — Senki sem tapsolt. Sem a feleségem, sem a gyerekek. Jól meggondoltam? így kérdezte a feleségem, illetve másként is fogalmazott A nagyobb fiam sem álilta meg szó nélkül. Jól tudták, hogy az új beosztásomban a napi munkám nem nyolc órából áll majd össze. — Említette a barátokat, az ismerősöket is. — Egyik tsz-el.nök jgmerp- söm, talán mondhatom úgy is: barátom véleménye sokat nyomott a latban. — A neve titok? — Nem. Frecska Sándor. Nagyrédén évekig tartó kapcsolatban voltunk egymással. Neki az volt a véleménye, hogy bármilyen nehéz is egy több mint húszmilliós hiánnyal küszködő tsz veze-1 tését most elvállalni, szakmai és emeri oldalról nézve: szép feladat is. Hozzátette: Nem kell mindjárt az első évben infarktust kapnod. — Mennyire ismerte azelőtt Domoszlót? — Sokat hallottam róla, hiszen szakmai körökben a hírek elég gyorsan terjednek. De az állami gazdaságnak is sok kapcsolata volt és van ezzel a községgel. Aztán, nem titkolom, igyekeztem informálódni is, beszéltem több emberrel a helybeliek közül és olyanokkal is. akik korábban itt voltak. Nem az ismeretlenségnek vágtam neki. Megváltani a világot? — Milyen elképzelésekkel vette át a stafétabotot? — Mindenekelőtt valónak, a legfontosabbnak azt tartom, hogy rendezni kell a gazdaság pénzügyi helyzetét. Jó volna, ha erre bizottság alakulna, amely a huszonegymilliós hiányról döntene. Tudom, az emberek nem szeretik ezt a szót: szanálás. — Gazdasági tennivalók? — Az rengeteg van. Nem egy vagy két ágazat a veszteséges, hanem itt minden. Kivéve a kőbányát, de annak pénzügyi kihatása elenyésző a többihez képest. — Ha ennyire rosszak az eredmények, ebből igazán nem művészet jobbat csinálni? — Látszólag így igaz. De ehhez nem elég csak elhatározni valamit. Végre is kell hajtani. — Hogyan tud az emberekkel szót érteni? — Azt hiszem, ez nem is olyan nehéz, mint amilyennek elképzelhető olyan körülmények között, mint az itteni. Mindjárt azzal kezdtük, hogy ebben a tsz-ben nem vécsd, kisnánai és domoszlói emberek vannak, hanem egyetlen szövetkezetnek a tagjai. Aki dolgozni akar, az megtalálja a számítását. Aki csak el akarja tölteni az idejét, gondolja meg magát. Munka nélkül senki se várjon jövedelmet. Tapasztalataim szerint a tsz tagjainak jó része is így gondolkozik. — Dehát sokan elmentek ebből a gazdaságból. — Néhányan a szakemberek közül korábban elmentek, voltak, akik mostanában mondtak búcsút, de azokat nem sírjuk vissza, akinek a szíve nem volt itt. A személyi kérdéseket részben rendezték, részbe» rendezzük. Ez természetes. — Minden'megváltozik? — Szó sincs róla. Csupán annyit akarunk, hogy itt mindenki nyugodt körülmények között tudjon dolgozni. A tagság is ezt akarja. A többi, mint amilyen a munkaszervezés, a társadalmi tulajdon védelme, a teljesítmények elszámolása, már sokkal könnyebb. Kérdezte, milyen elképzelésekkel kezdtem ehhez az új munkámhoz. Ezekkel.. Egyek lenni az elhatározásokban, egyek lenni a végrehajtásban: ennél aligha van több. A tagság döntött A javaslat úgy hangzott el, hogy a volt elnököt a tagság bízza meg a helyettesi teendők ellátásával. Amikor a tsz párta! apszervezetének tagjai előtt ismertté vált a javaslat, senki nem mondott ellent. De következtek a munkahelyi megbeszélések. Ott aztán ... — Kádár Imrét akarjuk — hangzott el a kívánság, A párttitkárt. Őt akarták a tsz tagjai az elnök helyettesének jelölni. Dehát pártfegyelem i,s van a világon. Mit mondhatott erre a felvetésre az érintett? — Emberek, köszönöm, de én ... Amikor az illetékes fórum elé került az ügy, a közgyűlés döntött. — Mi innen addig el nem megyünk, amíg úgy nem lesz, ahogy mi akarjuk. Ezt tessék tudomásul venni. Kádár Imrét megválasztották elnökhelyettesnek, a volt elnököt pedig a tsz-ben betöltött minden funkciójából visszahívták. — Ügy kell felfognunk a tagságnak ezt a döntését, minit a párt iránti bizalom megnyilvánulását — jegyezte meg a járás jelen volt vezetője. — Hiszen a párttitkárt akarták elnökhelyettesnek az emberek. — Mindezzel együtt is azt lehet mondani, hogy az utóbbi évek egyre romló állapotait a pártalapszervezetnek is kellett látnia. És ha látták? — Hadd idézzem a cselekvési programunkat — válaszolta az elnökhelyettes párttitkár. — Azzal kezdődik, hogy a vezetés feltételeit az idén meg kell teremtenünk. Hozzáfűzte a cselekvési program. ehhez kérjük a járás és a felettes szervek segítségét is. — A pártszervezet tehát felmérte a tennivalókat. Hogyan fogadták ezt az érintett, helybeli személyek? — Aki párttag közülük, megszavazta. Hogy a végrehajtásban nem mindenki egyaránt igyekezett... A járás és a felettes szervek pedig valóban segítettek bennünket. — A tények ezt igazolják. Dehát úgy van ez, hogy a járás ajánl egy embert, aki nem idevalósi, és csak úgy el is fogadják? — Két dolgot kell látni. Az egyik: az itteniek úgy voltak ezzel a személycserével, hogy azt mondták, aki jön, az csak jobb lehet, bárki is. A másik: az új elnököt sokan ismerték korábbról is. Azt is megtudták, hogy lelső fokú képzettségű, érti a szakmáját, régóta hasonló munkaterületen tevékenykedik. Itt jut eszembe az egyik felszólaló mondása. így fogalmazott. Ő valamikor szakasz- vezetői rangig vitte fel a régi hadseregben. Annyit megtanult. hogy egy szakasz irányítása- is más és egészen más egy ezredé. A három volt tsz-t külön-külön vezetni tehát nem ugyanaz, mint ezt a mostanit, ezt a több ezer hektáros nagy gazdasagot. Vagyis: ide .„egpedes,” kell. — Tehát milyen erő ez a több mint negyven párttag ebben a tsz-ben? — Nagyon komoly erő. Hogy szembe néztünk a tényekkel, hogy idáig elértünk, abban jelentős szerepe volt a pártalapszervezetnek. Bátran hozzátehetjük: a következő lépések megtételében is ugyanilyen fontos szerep jut az alapszervezet minden tagjának. A felismerésen túl ‘ Sokan mondják: a tények felismerése és elismerése már siker. Vagy legalábbis a siker forrása. Illik ez a d-o- moszlóiakra is. Nincs okunk feltételezni, hogy bárki szándékosan aikart volna rosszat ennek a közös gazdaságnak, az egyesült három község lakosságának. Dehát azt tartja a régi mondás, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. . A végeredmény a lényeg. Akik képességeiknek megfelelően tették, amire az erejükből tellett, aligha marasztal hatók el. Akik ezt a néhány évet kihasználták egyéni érdekeik nem mindig tisztességes eszközökkel való kiszolgálására, azok levonták a tanulságot vaigy itt az ideje. hogy levonják. Miután, többen kalapot emeltek, feltételezhető, hogy észre vették magukat. Nekik több fű nem nő ezen a tájon. A többség itt is tisztességes,' törekvő ember, aki semmi mást nem akar. mint rendet. Rendet a fejekben, rendet a földeken, rendet a rovátkáit papírokon. Akkora mozgató erő ez, amit csak lendületbe kell hozni. Ügy tetszik, a szekerük megmozdult. G. Molnár Ferenc Hwiisnafö 133SL november 3SL vasárnap i 1 k
