Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-24 / 275. szám

Szocialista brigádok vetélkedője Mezőtárkány község fel- szabadulásának 35. évfordu­lója tiszteletére a művelő­dési ház felszabadulási ve­télkedőt rendezett a község üzemeiben dolgozó szocialis­ta brigádok részére. A könyvtárban megrendezett nemes versengésben az Eg­ri Ruhaipari Szövetkezet he­lyi részlegét, az áfész üzem­egységeit és az Aranykalász Tsz szocialista brigádjait képviselő csapatok álltak rajthoz. A vetélkedő első forduló­jában az orosz és a magyar történelem nevezetes esemé­nyeinek, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom té­nyének és magyarországi ha­tásának témaköreiből hang­zottak el kérdések és felada­tok. A második forduló a felszabadulás helyi esemé­nyeivel és a község fejlődé­sében elért eredményekkel foglalkozott. Jól helytálltak e verseny­ben a vetélkedő csapatok és kellő felkészültségről tet­tek tanúbizonyságot. Az ösz- szesített eredmények alapján a zsűri az áfész csapatának ítélte az első helyet. A má­sodik helyezést a ruhaipari szövetkezet csapata nyerte el. Császár István ItjazMé Egy arsnydiploioniís pedagógus WiSSX-4fe£!mlC3kiC3524áS3 Új évtized... Közeledik az 1979. év ve­rje. Hol reménykedve, hol bi­zonyos aggodalommal szem­lélhetjük a múló év esemé­nyeit. A SALT—U-ért fo­lyik a küzdelem. De ez év­ben döntenek a NATO-ban, hogy letelepítik-e az ame­rikai Pershing rakétákat és szárnyas rakétákat (nukleá­ris robbanófejekkel!) Nyu- gat-Európában. Mostanában a. szovjet külügyminiszter határozott véleményt fejtett ki erről Madridban és Bonn­ban. „Súlyosbodik az ame­rikai—iráni válság’’ — ol­vastam vasárnap. Azóta en­gedtek szabadon túszokat Iránban (láthattuk hazaérke­zésüket a tévében), de a töb­bi túsz ügyében az ajatollah és diákjai hajthatatlanok még. Máshol mecsetet tá­madnak meg, követségeket gyújtanak fel. Űjabb feszült- ség. Pedig enyhülésre áhí­toznak az emberek. „Bár kétségtelen, hogy az európai államok együttműködése az utóhbi időben tovább javult, a politikai enyhülés ... még nem érvényesül katonai sí­kon" — olvastam szerdán. Nemrég a tévében egy köz­kedvelt kommentátorunktól hallottuk, hogy ebben az év­tizedben sok enyhülés volt. s ha most a végén vannak is feszültségek, kétségtelen, hogy ez az évtized mégis­csak az enyhülés évtizede volt.. . Hogy a következő évtizedben mi lesz, nem tud­hatjuk... Én politikai szak­értő nem vagyok, de az év­tizedek kezdetét illetőleg gyakorlati ismereteim van­nak. (Egyik évtized első évé­ben születtem). Ezért most szeretnék mindenkit meg­nyugtatni, hogy az évtize­dünknek nem lesz most vége 1979. végén. Csak 1980. végén. Az új évtized 1981- ben kezdődik... Tehát va­lamivel több. mint egy éviink van még!... Próbál­juk addig rendbehozni poli­tikai szénánkat, elszaggatni feszültségeinket, hogy a béke rém ''nőében kezdhessük az új évtizedet. 1931-ben. Ügy leoyen! (Dr. Szemes—Varga Béla) Nagyrétéről indultam el, mint „íénadrágos” kisfiú. Szerettem játszótársaimat, szerettem a gyermekközössé­get, ösztönösen vonzódtam az iskola felé. De akkor még nem gondoltam arra, hogy ta­nító legyek. Azt éreztem csak, hogy „tanulni szüksé­geltetik”. így jártam be — napi 12 kilométert gyalogol­va — Gyöngyösre a gimná­ziumba. Onnan a jászok „fő­városába”, a jászberényi ál­lami tanítóképzőbe kerül­tem. Ez lett1 az alm.a mate­rem, amely embert faragott belőlem. Meg volt a diplomám, de nem volt állás. A 30-as évek gazdasági válsága idején nagyon sok diplomás fiatal hólapátolónak, vagy nem végzettségének megfelelő munkára kényszerült. Külö­nös szerencsém volt, hogy kis zenei tudásom révén (ugyanis énekkart-zenekart kellett szervezni) fiatalon megv á lasztojjta k. A pályakezdés kimondha­tatlan öröm, határtalan lel­kesedés különösen akkor, ha hivatástudattal párosul. így léptem be 50 évvel ezelőtt Besenyőtelken első iskolám­ba. 1929-ben még nem volt szakosítás. így a kultuszkor­mányzat „jóvoltából” minden tantárgyat tanítottunk. Igen nagy jártasságra tettünk szert, mert a fizikától a bio­lógiáig, a magyartól a ké­miáig, a matematikától a tör­ténelemig (és sorolhatnám) mindent tanítottunk, úgy annyira, hogy talán néha el is vesztünk benne. Az első állomáshelyemen, Besenyőtelken igen sokat ta­nultam idős kollégáimtól, jártasságot szereztem a' pe­dagógia berkeiben. Néhanapján jutott, idő a szórakozásra is. Egy ilyen éjjeli mulatozás alkalmával a nagybőgő brummogása nem hagyta aludni a szom­szédban íakó idős pedagógus házaspárt. Hogy visszaadják a kölcsönt, hajnalra, mikor elaludtunk, megfogadták a traktorost, aki az ablakunk alatt fortisszimón pattogtatta a motort — eredmény nélkül, mert mi fiatalok lévén, nyu­godtan aludtunk, semmit nem tudván a traktor „zené­jéről”. Az idős házaspár tré­fásan annyit mondott, hogy legalább a traktor munkadí­ját fizessük ki fájdalomdíjr ként?! Még egy aranyos epizód van emlékezetemben Bese­nyőtelekről. Szeptember volt. A II. osztályos tanulók nevü­ket írták fel az irkára. Sza­bó Lajos nevű tanuló „rosz- szul gazdálkodott a térrel” és az első vonalra nagy (bo­csánat) kandúr betűkkel ezt írta (csak ennyi fért el): Szab, a másik sorba került Olajos. Rajta is maradt: Ola­jos. Életem második szakasza a negyedszázados egri tanítós­kodás volt. Tanítónak, nevelőnek lenni nem könnyű, de szép dolog. Gárdonyi mécseseként vilá­gítani az embereknek és hir­detni a tudást, a szépet, a nemeset és a békés életet. Becsületesen azit tettük. íróasztalomon fekszik az aranydiploma. A lemenő map éppen rásüt. Gyönyörködöm benne és eszembe jutnak Ady szavai: „S én, vén diák, szívem fölemelem S így üdvözlöm a mindig • újakat: Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem.” Korsós Nándor A telep öregjei találkoztak Már több éves hagyomány, hogy az év utolsó negyedé­ben találkozóra jönnek ösz- sze a településen élő idős emberek. A helyi társadalmi szervek szervezésében a szép, családias összejövetel­re november 14-én került sor a művelődési házban. A várakozással teli eseményre már hetekkel korábban ké­szülték a rendező szervek, a műsort adók és a meghívot­tak egyaránt. Nagy napnak számít ez az idősek életé­ben, akik felszabadultan, jó hangulatban, szeretettel és tisztelettel övezve- tölthetnek el együtt egv kellemes estét, érezve a róluk való gondos­kodást. A terített asztalok köré gyülekező idős korúa- kat Sávolyí Zoltán párttit­kár köszöntötte, majd a viszneki általános iskola 60 fős „Kamaszka” táncegyüt­tese mutatta be több, mint egyórás színvonalas műsorát. Öröm és némi szomorúság látszott sokaik arcán, hiszen a gyerekkorra és a múló időre gondolva megelevene­dett előttük a múlt, ami­kor kisiskolásként ők is színpadra léptek, vagy ami­kor ifjúkorukban a népi együttesekben hosszú éve­ken át szerepeltek nagy si­kerrel. A találkozó kiemel­kedő programja volt a visz­neki gyerekek szép, színvo­nalas műsora. A rendezvény résztvevői ezután a késő es­ti órákig rophatták a tán­cot, melyhez a talpalávalót a helyi népizenekar szolgál­tatta. Zachar László, Petöfibánya mm izinten ... most hirtelen nem is tudom, hogy mihez kezd­jek. Honnan kezdjem az ol­vasást? Ugyanis: 1979. no­vember 20-a, kedd délelőtt kilenc óra van. Előttem egy halom ’ újság. • Alig győzöm válogatni: három Népújság, három Népszabadság és egy Rádió- és Televízióújság, összesen hét darab. Ebben a percben hoztam be a lép­csőházi postaládából. Most úgy nézek ki. mint egy új­ságárus. Hogy minek egy embernek egyszerre ennyi újság? Elmondom. hétfőn reggel — kétségbe­esett telefonhívásomra — megígérte, hogy érdemben intézkedni fog. Most már itt van előttem egy félheti hír­lapadagom. De vajon mi lenne, ha mondjuk bárki, a napi táp­lálékadagját is így kapná meg? Az előző péntektől, a másik keddig visszamenőleg, csak úgy odazúdítva. Igaz: megkaptam a járan­dóságomat, mit' jajgatok. Anyagilag nem vesztettem semmit, s most már olvas­hatok rogyásig. Mindez így van tényleg. Anyagilag kár­pótlást kaptam. Ámde; for­dítsuk komolyra a szót: sen­ki sem a papírt veszi meg, amikor hírlapot vesz, (papí­rost vehet a MÉH-ben is fillérekért), hanem a ked­venc lapját, amelynek min­den sorára kíváncsi, amit időben szeretne olvasni. Hi­szen nem új dolog, hogy a vásárlók képesek sorba áll­ni sokszor még rossz időben is. azért, hogy kedvelt, meg­szokott olvasnivalójukat meg­kapják. Jómagam is minden­nap alig várom, hogy az újsághordó meghozza a hír­lapjaimat. Mindezekből el lehet kép­zelni. hogy nekem — aki­nek közelében még újság­árus sincs, mit jelentett az a három nap, amíg nem tud­tam újsághoz jutni. Nem ol­vasnivalóhoz! — hiszen könyveim vannak —, hanem „újság”-hoz, új hírekkel. Szépen kérem tehát azo­kat, akiket illet, hogy ilyen tévedések — mert hallot­tam. hogy az volt — lehe­tőleg minél ritkábban for­duljanak elő. Látszólag nem nagy dolog, de azért ha nem szükséges: minek idegesít­sük egymást. Nem igaz? Dávid József, Gyöngyös Válaszol qz Mtejőkos Nem tudnak nagyobb öltözőt biztosítani „A kanadai pályaudvaron” című írásunkban az egri au­tóbuszjárat mezőgépi végállomásának szociális létesítmé­nyeivel, az ott dolgozók helyzetével, gondjaival foglalkoz­tunk. Zombori József, a Volán 4-es számú Vállalat igaz­gatója a következőkről tájékoztatott bennüket: A szociális létesítményként funkcionáló konténer kíméletes használa­tára felhívták a szolgálatot teljesítők figyelmét. A szolgá­lat 22 óráig tart ügyeletet, de a szociális létesítmény ezen túl is nyitva van. Intézkedtek a meglevő és üzemképes elektromos fűtőberendezés használatának betanításáról is. Sajnos az öltöző nagysága adott, bővíteni nem tudják, vi­szont gyakori takarításáról gondoskodnak majd. Intézkedik a Parádi Áfész Példamutató válasz November 9-i lapszámunk, bán a Parádi Áfész kezelé­sében levő kékestetői étte­remről írtunk, amelyben ki­fogásoltuk, hogy a vendég­látóipari egység első osztá­lyú, s így a téli sportok kedvelőinek méltánytalanul sokba kerül egy-egy étkezés. A cikk megjelenése után Fejes Mártonná, a Parádi Áfész ellenőrzési osztályának vezetője levélben, majd sze­mélyesen kereste meg a szerkesztőséget és a követ­kezőkről tájékoztatott ben­nünket. A kékestetői étteremben ellenőrzést végzett, s az el­lenőrzés során árdrágítást tapasztalt. Fejes Mártonná ellenőrizte az újságírónak adott számiéit is, s azon is valótlan adatokat és — ami az újságírói rosszértelmű nagyvonalúságra vall —. összeadási „tévedéseket” ta­lált. Fejes Mártonná egyben in­tézkedett a helyszínen arról is. hogy az osztályba soro­lást jelölő táblát ragasszák át jól láthatóan másodosz­tályúra, mivel az étterem mindig is másodosztályú volt. Az ajtó melletti táblán a római kettes két vonalát igen közel húzták egymás­hoz, s így az bizonyos szög­ből első osztályúnak látszott.' Az ellenőrzési osztály ve­zetőjének példamutatóan gyors válasza nem csupán számunkra és a Kékestetőre látogató közönség számára megnyugtató, hanem az ét­terem vezetőjének és dol­gozóinak többsége számára is, mivel minden jel arra utal, hogy az enyhén szólva téves számlákat egy és ugyanazon személy állította ki. Az árdrágítás miatt eljá­rást indítanak a Parádi Áfész vezetői. Árva Maré; áll magában Hát egyszerűen csak azért, mert — annak ellenére, hogy rendszeresen havi elő­fizetője vagyok a felsorolt három lapnak — az elmúlt péntek, azaz november 16- tól nem kaptam egy szál új­ságot sem. Most aztán ide- löttyintették az egészet egy­szerre. Jó! Itt van mind. És ez az, amiért e kis írásnak az a címe, hogy őszintén köszö­nöm. Köszönöm annak a kedves női hangnak — a gyöngyösi posta hirlaposztá- lyán — aki november 19-én, A Icláncolt Prometheus helyett Egerben a Domus Áruház parkolójában egy leláncolt és elárvult Mércédé* várja egy­re lejjebb szálló reményekkel és gumiabroncsokkal a sza­badulást, illetve szabadító gazdáját. A motorizáció legújabb hulláma a kiöregedett kocsik rend­szám nélküli elliagyogatása, parkolókban felejtése úgy tű­nik hazánkat is s vele együtt a megyeszékhelyet is elérte. (Fotó: Perl Márfon) M AI műsorok: iíi 110 KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 4x4. 10.05 A köpeny. 11.00 Szórakozó Európa. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Olasz táncdalok. 13.01 Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 14.00 Humanitás és hatékonyság. 14.10 Operaáriák. 14.30 Energia a melléktermék­ben 15.05 Üj zenei újság. 16.00 168 óra. 17.30 „Szállj régi dallam.. . ” 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Világszínház. 20.47 Lemez­múzeum. 21.42 Nóták. 22.15 Hunyadi László. 23.00 Ka­marazene. PETŐFI 8.05 A nemzetközi munkás­mozgalom dalaiból. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Nóták. 9.30 Hogy tetszik len­ni? 10.33 Válaszolunk hall­gatóinknak! 10.48 Fúvóseszt- rád. 11.08 Fiataloknak. 11.58 Jó ebédhez szól a nóta. 12.55 Közvetítés a Magyarország —Csehszlovákia olimpiai selejtező labdarúgó-mér­kőzésről. 14.55 Orvosi ta­nácsok. 15.00 Népszerű ze­nés játékokból. 15.10 A kis prímás. 16.00 Pophullám. 17.00 Lehár Ferenc saját műveit vezényli. 17.30 Régi históriák Blaziusz mester­ről, az első pest-budai ká­vésról. 17.45 Nyári emlék. 18.00 Harminc perc rock. 18.33 Könnyűzene. 18.50 Haydn: B-dúr szimfónia. 19.17 Énekszóval, muzsiká­val. 19.45 Magnóról mag­nóra. 20.33 Sporthírek. 20.38 Tánczene Spanyolország­ból. 21.07 A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.04 Zenés terefere az őszről. 1 23.10 Slágermúzeum. SZOLNOK 17.00-tól 18.30-ig MISKOLC 8.30 Hírek, időjárás. 8,40 Visszapillantó. Szerkesztő: Nagy István (Információk, tudósítások, riportok a hét fontosabb eseményeiről) — 9.00 Észak-magyarországi krónika (Termelési sikerek az LKM-ben — Könyv- és ifjúsági megyei vetélkedő Egerben — Napjaink kér­dései. .. Wirth Lajos jegy­zete — 9.30 Mikrofonlánc. Pethes Andrással, az Ózdi Kohászati Üzemek vezér- igazgatójával beszélget Horváth Kálmán. — 9.45 Hová menjünk, mit csinál­junk? Zenés programaján­lat — Sport — 9.52 Műsor­előzetes. .. 8.05 Tévétorna 8.10 Iskola­tévé. 10.20 Az orángután. 11.05 Tetthely (NSZK bűn­ügyi filmsorozat). 12.50 M#- gyarország—Csehszlovákia olimpiai selejtező. 14.45 Lá­togatás Kubában. 15.40 Fó­kusz. 16.15 Híres magyar könyvtárak. 17.00 Egymil­lió fontos hangjegy. 17.20 Csillag hull az égből. 17.50 Hogyan filmezik Rozmarin­got? (Csehszlovák film). 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv híradó. 20.00 Mária, a skó­tok királynője (Angol film). 22.00 Fogfájás. 22.25 Tv- híradó. 22.35 France Gall műsora. 2. MŰSOR 18.10 Lépés egymás felé (szovjet film). 19.30 Tv híradó. 20.00 Sibelius: II. szimfónia. 20.45 Állat-ábé­cé. 20.50 Az imoti táj vizei 21.00 Tv-híradó 2. 21.21 RiVmikus sportgimnasztika. 1979. november 24., .szombat «

Next

/
Thumbnails
Contents