Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-22 / 273. szám

A számítógépek alkalmazásának megyei eredményeiről szóló újabb írásunk ezúttal a VJLATI egri gyárába ka­lauzol. Emellett szólunk egy műszaki érdekességről, az erőmüvek turbináinak különleges feladatokat jelentő szereléséről A technika története kői Lop-Nor rejtélye — Hilbert-lér — Két érdekes fizikai felfedezés — Antonov helikoptere — Tömegspektrográf — 80 évvel ezelőtt 1899- ben indult el kínai felfedező útjára Sven Hédin (1865— 1952) svéd utazó, melynek során megfejtette a 2400 négyzetkilométer területű Lop-Nor-tó titkát: különféle felfedező-utazók ugyanis mindig máshol jelölték meg a Nyugat-Kinában lévő tó helvét. Hédin megállapította, hogy a tó sekély medencéjé­ben helyét és kiterjedését gyakran változtatja. ★ — 1899-ben jelent meg Dá­vid Hilbert (1882—1943) né­met matematikus A geomet­ria alapjai című könyve, amely főként, a magasabb számelmélettel, az axioma- tizálási kérdésekkel foglal­kozva. a további kutatások­nak mutatott irányt. Az eb­ben vázolt „Hilbert-tér”-ben az addigi három dimenzió helvett végtelen sok kiterje­dés lehetséges. + — Szintén 80 esztendeje, hogv .7. Kister (1RS4—1020) és H. Geitel (1855—1923) megállapította a radioaktív anyagok bomlásának törvé­nyét. Több tudós, egymástól függetlenül pedig azt fedezte fel, hogy az alta- és béta­sugarak mágneses térrel el- téríthetők. H. A. Beoquerel azt is kimutatta, hogy a ra­dioaktív béta-sugarak azono­sak a korábban felfedezett katóds ugarakkal. ★ — 70 évvel ezelőtt, 1909- ben Konsztantyin Alekszand- rovics Antonov orosz had­mérnök egy „emyőtípusú” helikoptert szerkesztett. Ezen két, egymás fölött elhelye­zett, függőleges tengelyen lévő propeller forgott, me­lyek a felhúzó erőt adták. A két propellert egymással el­lenkező irányban hajtották meg. A harmadik, vízszintes tengelyre helyezett légcsavar az előremozgást szolgálta. Meghajtásul egy 30 lóerős gépkoesimotor szolgált. Há­rom pneumatikus kerék hordta a karosszériát, kor­mánya háromszögletű volt és a gép farkán lévő vezetőla­pokkal lehetett irányítani. Kováts Andor Aston íömpg- spektrográfja a londoni Science Museumban. (oldalt) (alul) Antonov helikoptere Nemcsak gyártja, alkalmazza te Számíiásieciinika a VILAIi-náf A VILATI Irányítástech­nikai Berendezések Gyára Egerben 500—600 féle termé­ket állít elő évente, melyek nagy része egyedi igény alapján készülő automatikus mérőrendszer és ipari fo­lyamatszabályozó berende­zés. A vezérlések között igen jelentős például a Szovjet­unió KÁMA-i Autógyára számára készített, közvetle­nül számítógéppel vezérelt motorpróbatermi berende­zés, amely a Diesel-moto­rok diagnosztizálását, bejára­tását végzi teljesen automa­tikusan. A berendezések működése, az ember-gép kapcsolat, a műszaki információcsere többnyire számítástechnikai úton valósul meg. A gyár kedvező helyet foglal el a számítástechnika eszközei­nek gyártása, alkalmazása területén. A tervezési, ellen­őrzési és irányítási folya­matokban felhasznált számí­tástechnikai eszközök nagy része a vállalat terméke. A tervezés fázisában a „mű­szakilag intelligens" perifé­riák — modulelemek — alaplemezeinek tervezésekor munkára fogják a számító­gépet, Bonyolult áramköri összefüggések válhatnak így egyszerűbbé. Megtervezik például a számítógép segít­ségével az áramkörök „hu­zalozását”. A gép számított adatai meghatározzák a be­építendő alkatrészek alap­lemezen történő elhelyezke­dését. A megépítésre váró modulelemek — építőkoc­kák — alapja a maratott, nyomtatott huzalozású le­mez, vagy ismertebb nevén kártya. A számítógép szá­molja és közölt adataiban megjelöli az áramutakat, „huzalozási tervet” ad és programkiírás útján koordi­nálja, megadja az alkatré­szek rögzítéséhez szükséges furatok elhelyezkedését. A programot a gép adathordo­zón közli (jelen esetben lyukszalag), melyet a fel­használó, a számjegyvezér­lésű fúrógép közvetlenül fel­használ. Nincs szükség köz­vetlen emberi beavatkozás­ra, így a hiba lehetősége gyakorlatilag kizárt. A gyártási folyamatban a köz­benső minőségellenőrzés után a már alkatrészekkel ellátott kártya egy METRIX típusú analizáló berendezésre kerül, ahol áramköreinek működé­sét elemzik. így lehetővé válik, hogy információt kap­janak a legszélsőségesebb esetek bekövetkezésekor is a modulegységek viselkedé­séről. A vonatkozó informá­cióigény közlése a géppel, gépi nyelvű program útján valósul meg. A rendszer az adatok elemzését és megjele­nítését is elvégzi. Kiírja áramkörök szerint a hiba tí­pusát. megadja a hiba prog­ramon belüli elhelyezkedé­sét. A program ismeretében, valamint a gép által szá­mított adatok alapján vég­zik az áramkörök korrek­cióját. A berendezés mérési sebességét is programozzák; az áramkörök jellegének megfelelően állítják be. Ha­gyományos célkészülékkel egy készre szerelt, kártyamo­dul elem 120 másodperc alatt „éleszthető” (működés közben kipróbálható) míg a tesztelő, analizáló berende­zéssel e feladatot egy má­sodperc alatt végzik el. Az áramkörök analizálásán és az automatikus mérőrend­szerekbe történő közvetlen beépítésen túl, a szervezési munka során külön figyel­met fordít a gyár a terme­lési folyamat számitógépes ellenőrzésére, irányításá­nak megoldására. A számí­tógépes ellenőrzés, irányí­tás kialakításával a vállalat és a gyárvezetés megbízha­tó, rendszeresen rendelke­zésre álló információkkal bír a termelésről. A teljesség igénye csak a számítástechnika széles körű alkalmazásával valósítható meg. A népgazdaság különféle területein elért színvonal döntő mértékben megadja a potenciális lehetőséget a gyors, eredményes, korsze­rű információrendszerek megteremtésének, de figye­lemre méltó tény — és a gyakorlat már eddig is bi­zonyította — hogy a számí­tástechnikai elvek alapján működő gépesített informá­ciófeldolgozás és -csere, a gé­pi berendezések működteté­se, csak alapos szervező munka nyomán valósítható meg. Debnár Gyula Az erőmű „lelke" Napjainkban az elektro­mos energia termelése még mindig a hagyományos — szén-, olaj-, illetve gáztüze­lésű — hőerőművekben meghatározó szerepű. Az olaj és gáz egyre magasabb ára miatt azonban a figye­lem újra fokozottabb mér­tékben fordul a szén felé. A kizárólag villamos energia­fejlesztés céljára létesített hőerőművekben a blokkosí- tás elvét alkalmazzák: ebben a rendszerben egy kazán, egy turbina, egy generátor és transzformátor egy blok­kot képez, amelynek a tech­nológiai folyamatai függetle­nek a szomszédos blokk üze­métől. A hőerőmű a fosszilis energiahordozókban rejlő energiát vegyi folyamat (oxi­dáció. másként elégetés) ré­vén hőenergiává alakítja. Az így nyert hőenergiát közve­títő közeg továbbítja az át­alakító egységig, amely azt mechanikai energiává ala­kítja át. Végül a blokk utol­só gépe a mechanikai ener­giát villamos energiává for­málja A turbina működésénél az alanelv rendkívül egvszerű, tulajdonképpen a régi vízi­malmok technikailag rend­kívül kifinomult változatá­ról van szó. A turbinaten­gelyre erősített lapátok men­tén áramló nagy mennyisé­gű. 545 C-fokos hőmérsékle­tű gőz olyan erőt hoz létre, amely a turbina tengelyére forgatónvomatékot képez. A műszaki megvalósítás és az üzemeltetés feladatainak ne­hézségi fokára azonban jel­lemző hogy ennek a kb. 22 méter hosszú, mintegy 450 tonna összsúlyú gépnek a for­gó része percenként 3000-szer, vagyis másodpercenként 50­szer fordul körül. A nagy fordulatszám okozta jelen­tős mechanikai igénybevétel az acélfajták mechanikai ellenállóképességét csökkentő nagy hőmérséklettel páro­sulva olyan tényezők, ame­lyekkel a konstruktőröknek és az üzemeltetőknek folya­matosan meg kell küzdeni­ük. A turbinában végigáramló gőz a lapátsorok mentén fo­kozatosan elveszíti energia­tartalmát, s a turbinából való kilépéskor már csak kb. 30—35 C-fokú. A turbinák gyártásában nagy tapasztalattal rendel­kezik a csehszlovákiai Plzen- ben működő Skoda Művek, ahol -70 éve készülnek kü­lönféle turbinák. A hagyo­mányos hő- és vízi erőművek turbinaegységei gyártásában és expo’ óéban Csehszlová­kia a világ első államai kö­zött szelepei. Bangladesh megrendelésire készülő 110 megawattos gőz­turbina forgó részének a szerelése (MTI Külföldi Képszol­gálat — KS) MAI MŰSOROK: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Népdalók. 9.20 Irodairól évfordulónaptár. 9.44 Zené- vár,. 10.05 Dominó. 10.35 Brahms: A-dúr zongorané­gyes. 11.24 Apróságok. 11.39 A sziget (Merle regénye). 12.35 Közelkép — egy tan­könyvről. 12.50 Zenemúze­um. 14.29 Anacleto Morones. 15.10 Előadja a szerző. 15.28 Kagylózene. 16.05 16.15 Táncházi muzsika. Fábry Zoltán levelezése. 16.29 Haydn: B-dúr szim­fónia. 17.07 Olvastam va­lahol ... 17.27 Bemutatjuk új felvételeinket. 17.44 Csendes ügyelet. 18.15 Hol volt, hol nem volt... iá.30 Esti magazin. 19.15 Ger­schwin: Porgy és Bess (Opera). 23.15 Mező László gordonkázik. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.33 Ze- nedélelőtt. 12.33 A népmű­vészet mesterei. 12,57 Kap­csolás a szolnoki körzeti stúdióba. 13.27 Gyerekek könyvespolca. 13.32 Éneklő Ifjúság. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Bemu­tatjuk új felvételéinket. 16.35 Idősebbek hullám­hosszán. 17.30 Az Ezeregy­éjszaka tudósa. 18.00 Dis­puta... 18.33 Hétvégi pa­noráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Földön, vízen leve­gőben ... 21.57 Nótacsokor. 23.15 Kerekes János daljá­tékaiból. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Amiről beszélni kéll. Szerkesztő: Nagy István — Operettrészletek — Kisis­kolások, gyerekek. Szerkesz­tő: Jakab Mária — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika — 18.25 Lap- és mű­sorelőzetes ... 9.00 Tévétorna. 9.05 Iskolá­iévá. 14.10 Iskolatévé (ism.). 16.30 Postafiók 250. 16.45 „Ne adjatok rám aranyos palástot.. ” 17.00 Perpetu­um mobile. 17.45 Tévébörze. 17.55 Telesport. 18.20 Falu­járás. 19.10 Esti mese. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Anyám könnyű álmot. ígér. 22.15 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Van képünk hozzá! 20.40 Parabola. 21.10 Tv- híradó 2. 21.30 Tudósklub. 1979, novcirybcr 22., csütörti' I

Next

/
Thumbnails
Contents