Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-15 / 267. szám

Győzelem Diósgyőrben Szerdán, mint az elmúlt hetekben annyiszor a ma­gyar labdarúgószurkolók újra a diósgyőri stadionra figyeltek: ezúttal a magyar olimpiai válogatott a len­gyelek ellen lépett pályára, olimpiai selejtező visszavá­gón. (Az első 90 perc két héttel ezelőtt Wroclawban a lengyelek 1—0-ás győzel­mével végződött.) A' DVTK-stadionban a szurkolók már több, mint egy órával a kezdés előtt „melegítettek” zászlókat lo­bogtattak. A magyar olim­piai együttesben ezúttal nyolc diósgyőri labdarúgó kapott helyet. Az olimpiai válogatott újoncaként lé­pett pályára Veréb, vala­mint Baranyi. * Magyarország— Lengyelország 2—0 (1—0) Diósgyőr, 20 ezer néző. V.: Rainea (román). Magyarország: Veréb— Szántó, Salamon, Baranyi, Kutasi—Oláh, Tatár, Kar­sai (Fükő)—Borostyán, Kiss, Fekete. Lengyelország: Burzynski —Majewski, Janas, Wojcic­ki, Wojtowicz—Miloszewicz, Chojnaeki, (Malnowicz, a szünetben), Lipka, Sroka— (A 80. percben kiállították) Adamczyk, Kusto. A 40. percben Fekete egymás után két lehetőséget is elszalasztott, de aztán a 43. percben már ő is sza­ladhatott gratulálni Szán­tónak és Kissnek, akiknek összjátékából megszületett a magyarok vezető gólja. Szántó a 16-os jobb oldalá­ról középre emelt, Kiss . a kaputól nyolc méterre mel­lel levette a labdát, a ki­mozduló kapus fölött a há­lóba lőtt, 1—0. Fordulás után a 48. perc­ben magyar védelmi hiba után Kusto lövésébe az utolsó pillanatban lépett be Baranyi. Egy. perc múlva Borostyán futott el, a be­adásnál hibázott. Az 52. percben Borostyánt felvág­ták a 16-oson belül, a já­tékvezető nem ítélt 11-est. Most már sokkal lendülete­sebben, szellemesebb volt a magyar válogatott, mint az első félidőben. Az 59. perc­ben Feketét felvágták a 16- oson belül, a megítélt bün­tetőt Tatár lőtte a hálóba, 2—0. A lengyelek ezután egyre idegesebbek lettek. A magyarok a befejezésig jó­részt ügyesen adogattak, biz­tonságosan védekeztek, ke­rülték a .közelharcokat. A jelenlegi magyar „foci­főváros”, Diósgyőr ezúttal is szerencsét hozott: a lel­kes közönség előtt a magyar olimpiai válogatott szép és biztos győzelmet aratott, ez­zel továbbra is versenyben van a csehszlovákokkal a rposzkvai olimpia részvételi jogáért, míg a lengyelek már semmiképpen sem le­hetnek ott jövőre az ötkari­kás játékokon. A selejtező csoport állása: 1. Csehszlovákig 2 2-----2-0 4 2. Magyarország 2 1 — 12-12 3. Lengyelország 4 1 — 3 1-4 2 Innen-onnan A Mhgyar Röplabda Szö­vetségben elkészítették az NB II-be jutásért kiirt osz­tályozok csoportbeosztását. Heves megye női és férfi bajnokcsapata, a Hatvani Vörös Meteor, illetve a Recski Ércbányász, a mis­kolci csoportba került. A nők mezőnye: Hatvani Vö­rös Meteor, Salgótarjáni TC, Mezőkövesdi ÉMTE, Debre­ceni USE, Esztergomi TK. A férfimezőny: Alsózsolca, Nyír­egyházi TK, Recski Ércbá­nyász. A mérkőzéseket no­vember 24-én és 25-én, illet­ve december 1-én és máso­dikén rendezik Miskolcon. Mindkét csoportból az első két helyezett kerül az NB II-be. Eger SE—Karcag 09—58 (30—27). NB Il-es női kosár­labda-mérkőzés. Túrkeve, városi sportcsarnok, 100 né­ző. V.: Varga. Valiczky. ESE: Szakái 6, Lesó 14, Sön- perger 18, Bartus M. 2, Vin- czepap 19. Cs.: Bartus A. 8, Nagy J. 2, Mata, Ébli, Suri. Edző: Galambos János. A kiesés ellen harcoló — fe­dett pácával nem rendelke­ző — karcagi csapat igen ne­hezen adta meg magát a most egyébként mérsékelteb­ben játszó Eger SE ellen. A vendégek győzelme a máso­dik félidőben már nem volt vitás. Jók: Vinczepap, Sön- perger. Szavaznak az érdekeltek X KISZ központi bizottsá­ga a héten postázta azokat a küldeményeket, amelyeket az „Aranyjelvényesek az olimpiára” sportakció eddigi legsikeresebb résztvevőinek címeztek, felszólítva a pró- bázókat az akció hajrájának formáját meghatározó szava­zásra. Ismeretes, hogy fő­díjként kétszázan vehetnek részt ingyenesen a XXII. moszkvai nyári olimpiai já­tékok eseményein, s erre már idén ősszel több mint más­fél ezren szereztek jogot, ez a szám pedig a közeljövőben a háromezret is elérheti! Az akció gazdái először úgy lát­ták jónak, hogy vetélkedő­vel döntsék el az olimpián részt vevők kiválasztását; Ezt sokan kifogásolták, mások a nyilvános sorsolást nevezték meg egyedüli igazságos meg­oldásnak. Ezért döntött úgy a KÍSZ központi bizottsága, valamint az Expressz Ifjúsá­gi és Diák Utazási Iroda, hogy szavazólapokat készít­tet —. méghozzá levelezőlap­ra nyomva —, amelyen & próbázók véleményt mond­hatnak, s a voksok összesí­tése után következik a vég­ső döntés. Amennyiben a többség a szavazást óhajtja, úgy erre az eseményre 1980 május végén olimpiai tömegsport­nap keretében kerül sor Bu­dapesten, vagy Tatán, ter­mészetesen közjegyző jelen­létében. A sportvetélkedő — ha er­re kerül sor — valójában so­rozat lenne,- mégpedig 1980 május és június hónapokban öt hétvégén, budapesti hely­színeken. A szavazólapokat legkésőbb 1979. november 24-ig kell postára adni a KISZ központi bizottság honvédelmi és sportosztálya címére: 1387 Budapest, pf. 102. T Fordulóról fordulóra A megyei labdarúgó-baj­nokság őszi utolsó előtti, 14. fordulójában 37 gól született, ez héttel több az előző heti góltermésnél és megegyezik a 10. forduló­ban felállított eredményes­ségi rekorddal. Ezúttal há­rom vendégként szereplő csapat nem tudott a pálya- választó kapujába betalálni. A múlt bajnoki évben nagy­szerűen szerepelt Selypi Ki­nizsi most a hatodik 90 percén nem ért el gólt, a 14 mérkőzés során pedig csak nyolcszor volt gólképes a cu­korgyári együttes. A 37 gólon 30 labdarúgó osztozott, akik közül őszt (Hatvani Kinizsi) három­szor volt eredményes. Az öt dupla találátot elérő játé­kos között található a bél­apátfalvi Mártha neve is, aki tovább növelte előnyét a góllövőlista élén, s őszi elsősége már szinte biztosra vehető. Az élmezőny állása: 20 gólos: Mártha (Bélapát­falva), 15 gólos: Kántor (Hatvani Kinizsi), 9 gólos: Balogh Gy. (Petőfibánya), Baráth (Bélapátfalva), Gál (Recsk), 8 gólos: Osztafi (Petőfibánya), Tóth (Hatva­ni Kinizsi), 7 gólos: Ben­csok (Recsk), Komáromi (Apc), Takács (Mátráde- recske). Tudósítóink ezúttal 51 lab­darúgó teljesítményét érté­kelték jónak. A támadójá­tékot kitűnően szervező és egy msau Mi71). november 15., csütörtök nagyon fontos gólt elérő pe- tőfibányai Verebélyi a me­zőny legjobbja elismerést is kiérdemelte. A 14. forduló válogatottja a következőkép­pen alakult: Kádár (Nóvaj) —Kovács (H. Gáspár SE), Kontra (MÁV HAC), Hor­váth (Mátraderecske), Bu- kovics (H. Gáspár SE), Ja­nik (MÁV HAC), Baráth (Bélapátfalva), Girind (Kom­polt. Őszi (Hatvani Kinizsi), Verebélyi (Petőfibánya), Tóth (Kompolt). A bajnoki táblázat első három helyezettje legutóbb nyert, így a csapatok között nem változott a sorrend. Az már biztos, hogy az őszi első helyezés a Recsk—Bél­apátfalva rangadón dől el az utolsó fordulóban. A Petőfibánya váratlan hazai pontvesztése után „lépés- hátrányba” került a pilla­natnyi harmadik helyezett Hatvani Kinizsivel szemben. Az utolsó hat közül csak a Honvéd Gáspár SE tudott nyerni. Az alsóházban sem változott a sorrend. A hat­vani piros-fehér együttes nem éppen könnyű helyze­te annyiban javult, hogy pontszámban közelebb ke­rült a kiesés ellen küzdő csapatokhoz. Ezúttal csak a bajnoki címet védő Recsk és a fel­jövőben lévő, sorrendben harmadik győzelmét elérő MÁV HAC tudott idegen­ben nyerni, a Petőfibánya —Sírok találkozón pedig pontosztozkodás történt. A többi mérkőzésen hazai si­ker született. A megszerez­hető 16 bajnoki pontból 11 lett a pályaválasztóké, akik a 24 lőtt gól ellenében 13- at kaptak. A kedvezőtlen időjárás alaposan próbára tette a labdarúgók állóképességét és egyben sok szurkolót el­riasztott a nézőtérről. Volt, ahol sűrű 'hóesésben, más­hol pedig végig zuhogó zá­poresőben mérkőztek a csa­patok. A nyolc találkozóra összesen 1200 néző volt kí­váncsi. Mióta statisztikát vezetünk, ilyen gyér érdek-* lődés még nem nyilvánult meg egy forduló mérkőzé­sei iránt... Szigetváry József Athéntől Moszkváig Az első aranyérmek Nagy napra virradt a vi­lág sportja 1896. március 24- én (az új naptár szerint áp­rilis 5-én). Húsvét vasárnap­ján nyitották meg Athénben az első, nemzetközi jellegű újkori olimpiai játékokat. A következő napon, a görögök nemzeti ünnepén zsúfolásig megtelt a pazarul újjáépített Panateneas stadion, az ér­deklődők be sem fértek va­lamennyien a márványülé­sekkel kiképzett lelátókra, s a környező dombokról össze­sen nyolcvanezren lehettek szem- és fültanúi a történel­mi pillanatnak, amikor a há­zigazda ország uralkodója. I. György király, az azóta ha­gyományosan ismétlődő ce­remónia záróakkordjaként csak ennyit mondott: „Az el­ső, nemzetközi olimpiai játé­kokat megnyitom!...” Mind­ezzel nemcsak régi álom vált valóra, hanem egyben a mo­dern sport fejlődésében is új, diadalmas fejezet nyílt. összefogás hiányában Az olimpiai játékok ere­dete az ősi görög mondavi­lágba nyúlik vissza. A kuta­tások Zeusz (a görögök leg­főbb istene),- Pelopsz (egy királylány kezéért' vetélkedő ifjú) és Heraklesz (a görög nép rettent^-itetlen hőse) ne­vével egyaránt összefüggésbe hozzák a négyévenként is­métlődő játékok létrehozását. A játékok kezdeti időpontját sem ismerjük pontosan, csak azt tudjuk, hogy a Kronosz hegy lábánál, a békés festői tájon létesített Olümpiában az időszámítás előtt évszá­zadokon át összemérték tu­dásukat a kor leggyorsabb, legügyesebb és legerősebb at­létái. A játékok idejére még a sűrűn ismétlődő viszály­kodást, a hatalomért vívott harcokat is felfüggesztették, elhallgattak a fegyverek. Az ókori játékok az időszámítás előtti ötödik században ju­tottak csúcspontra és a fel­jegyzések szerint az időszá­mítás után 394-ben Nagy Theodosius császár határoza­tával szűntek meg, amikor Róma már végleg átvette a hatalmat Athéntől. A római birodalom uralta á világot, vagy legalábbis Európát. Az olimpiai játékok gondolata a felvilágosodás idején, a testi kultúra szükségességének fel­ismerése, a modern sportok kialakulása időszakában, a XIX. században került újra felszínre. Ernst Curtius né­met régész több ízben is járt Olümpiában és kezdeménye­zésére 1875-ben ásatások kez­dődtek az ókori játékok szín­helyén. A nemzetközi össze­fogással kezdett munkát megfelelő anyagiak híján csak néhány évig folytatták. De az ásatások, valamint Curtius lelkes előadásai fel­keltették az érdeklődést a görögök sportversenyei iránt. Olimpia névvel, de csak nemzeti jelleggel ugyan idő­közben is rendeztek verse­nyeket. így a legtöbb sport szülőhazájában, Angliában egy bizonyos Robert Dover próbálkozott még a XVII. században a Costwold Olim­piai Játékok elnevezésű ver­senyekkel, az ugyancsak an­gol dr. Penny Brooke pedig a XIX. század közepén olim­piai társaságok alapítását kezdeményezte. A sportvilág azonban Pier­re de Coubertin bárót isme­ri és tiszteli az újkori olim­piai játékok megteremtőié­ként. Kétségtelen, hogy Cou­bertin a Curtius által kez­dett ásatások és előadások nyomón határozta el az olim­pia felújítását, ehhez az an­gol olimpiai társaságok, va­lamint szellemi és a testi ne­velést a görögökhöz hasonló­an összehangoló angol ísko- lai rendszer tanulmányozása csak további lendületet ad­tak számára,- de azért mégis a francia történész-irodalmár látott hozzá a nagy terv gya­korlati megvalósításához. A játékok felújításának el­ső, döntő lépését az 1892. november 25-én Párizsban a Sorbonne Egyetemen elhang­zott előadása jelentette, amelyben az olimpia nemzet­közi megrendezésére szólítot­ta fel a sportvilágot és egy­ben a világ sportjának tá­mogatását kérte. Másfél év­vel később, 1894. június 23- án a Francia Atlétikai Sport­egyesületek Szövetségének nemzetközi konferenciáján tizenkét országból érkezett 79 küldött jelenlétében hozták a nagy jelentőségű határoza­tot: 1896-ban Athénban meg­rendezik az első újkori, nem­zetközi olimpiát! S egyúttal tizenöt taggal, megalakítot­ták a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek mun­kájában Kemény Ferenc egykori egri reálgimnáziumi tanár személyében a magyar sport képviselője az első pil­lanattól kezdve, részt vett. A határozatot kitörő lelkesedés­sel fogadták Görögországban, a megvalósításért azonban vajmi keveset tettek a kö­vetkező hónapokban. Ekkor a Coubertin és egyik legköze­lebbi munkatársának tekint­hető Kemény Ferenc közötti levélváltásban még a játékok budapesti rendezésének ötle­te is felmerült. De mire az illetékesek az egyébként visszautasító válaszról tár- gyalgattak, Görögországban elhárultak a nehézségek az olimpia elől. A szervezők élére Konstantin trónörököst — a Rómában vitorlázásban olimpiai bajnokságot nyert, trónjáról később elmozdított Konstantin király nagyapja — nevezték ki. A rendezés költségeinek előteremtésére közadakozást szerveztek, s csak az első olimpiára kibo­csátott bélyegekből csaknem félmillió drachma bevételhez jutottak. Az évkönyvek azon­ban a legáldozatkészebb ada­kozó, Georgios Averofí, alexandriai görög kereskedő nevét is feljegyezték, aki mintegy egymillió drachmát ajánlott fel a stadion újjá­építésére. Áldozatkészségét szobor hirdette a stadion előtt, bár egészségét féltve egyszer sem tekintette meg a versenyeket, attól tartott, hogy a nagy örömet és bol­dogságot nem éli túl. Az első nagy siker Tizenhárom ország össze­sen 311 sportolója szerepelt Athénben. A magyar sport nyolc versenyzővel képvi­seltette magát. A műsoron szereplő kilenc sportágban (atlétika, torna, úszás, birkó­zás, kerékpár, sportlövészet, súlyemelés, vívás, tenisz) összesen 43 bajnokot avattak. A versenyzők vártnál jóval kisebb létszáma, kisebb ren­dezési hibák ellenére a játé­kok óriási sikert arattak, a több tízezer lelkes szurkoló igazi olimpiai hangulatot te­remtett. Az ünneplés a ma- • ratoni futóverseny alkalmá­val érte el csúcspontját.' Michel Bréal francia akadé­mikus javaslatára első alka­lommal írták .ki ezt a ver­senyszámot. Annak a névte­len görög harcosnak kíván­tak emléket állítani, aki a perzsák felett Marathon me­zején az időszámítás előtt 490-ben aratott történelmi győzelem hírét futva vitte Athénbe, ám feladatát telje­sítve a kimerültségtől holtan ' esett össze. Az olimpián ti­zenhatan vágtak az akkor 40 kilométeres távnak. Az ide­genek, az atlétikai versenyen sikerrel szerepelt kétszeres aranyérmes ausztrál Flack (17 kilométernél), az ezüstér­mes amerikai Blake és a bronzérmes francia Lermu- siaux saját iramuktól kiful­ladva sorra adták fel a ver­senyt. A sportkedvelők óriá­si örömére a hazai futók vet­ték át a vezetést és végül Szpiridon Luisz, huszonöt esztendős levélkihordó pos­tás futott át győztesen a cé- lop. Nemzeti hősként ünne­pelték. élete végéig köztisz­teletben állt, akadt (borbély, aki ettől a naptól kezdve in­gyen borotválta.. Csak Ave- roff nem tudta beváltani újabb ígéretét,, nem adhatta feleségül a győztesnek óriási hozománnyal a lányát, hi­szen Luisz ekkor már két­gyermekes családapa volt. Hajós Alfréd aranya A magyar sport első olim­piai érmét Kellner Gyula nyerte a maratoni futás táv­ját egyedül teljesítő külföl­diként. Tulajdonképpen csak , negyedik lett, de az előtte befutott Velokasz eredmé­nyét megsemmisítették, mert állítólag az út egy részét ko­csin tette meg. Az első ara­nyat azután Hajós Alfréd, a fiatal mérnökhallgató nyer­te. Ráadásul rögtön duplá­zott is, hiszen a 100 és az 1200 méteres gyorsúszásban egyaránt elsőként ért a cél­ba a pireuszi Zea-öböl jég­hideg, egykori tudósítások szerint alig tízfokos vizé­ben. A versenybíróság hajó- ján maga a trónörökös húz- ta fel a magyar zászlót Ha­jós Alfréd diadalának tiszte­letére. Athén ugyanis nem csupán az olimpiai gondolat győzelmét, hanem a magyar sport sikeres olimpiai sze­replésének nyitányát is je­lentette! ..f Vad Dézsa Hatvani silier Gyöngyösen Csaknem egyhónapos szünet után folytatódtak a küzdelmek a Maróczy Ku­pa megyei sakk-csapatbaj­nokságban Az 5. forduló egyik érdekessége, hogy a Hatvani Kinizsi csapata ide­genben is biztoá győzelmet aratott. Folytatja jó sze­replését a füzesabonyi gár­da is, valószínű, hogy a hat­vaniak elleni rangadón dől el a csoportelsőség. Az egri csoportban két rangadóra is sor került, mindkettő döntetlen ered­ménnyel végződött. Gyöngyösi csoport: Gy. Vo­lán I.—Hatvani Kinizsi 0,5 —3,5. Gyóni B.—Süli 0—1, Bozsik—Mátrai 0—1, Tóbi­ás—Polgáry 0—1, Gyóni I. —Órendi' döntetlen. Gy. Vo­lán H.—Matrakő SE, Recsk 3—1, Kiss P. I.—Pintér döntetlen, Szekerka—Prä­ger 1—0, Bodor—Fekete 1 — 0, Józsa L.—Czene döntet­len, Füzesabonyi Vasas SC —Hevesi SE 3—1, Hegedűs —Forgó J. döntetlen. Kla- diva—Forgó Éva döntetlen, Engel—Forgó Z. 1—0. Haj­nal—Luzsi 1—0, Gy. E. Iz­zó—Gyöngyösi SE ifi 3,5— 0,5, Horváth—Király döntet­len, Gedeon—Bubenkó A. 1 —0, Kiss G.—Vetési 1—0. Ács. ifj. Bubenkó J. 1—0. Állás: 1. Hatvani Kinizsi 17.0, 2. Füzesabony 16,0, 3. Gy. Volán I. 12,5, 4. Heves 9.0, 5. Gy. E. Izzó 8,0, 6. Mátrakő SE 8,0, 7. Gy. Vo­lán II. 5,0 8. Gyöngyösi SE ifi 4,5 pont. Egri csoport: Hevesaranyos —Egri Gárdonyi 4—0. Győz­tek: Tóth, Ficzere, Guba, Kovács B., Verpelét—Bükk­szék 2—2. Vitéz D.—Nagy N. 0—1, Csorba—Bocsi 1—0, Gombály—Forgó P. 1—0, Vitéz Zs.—Kovács 0—1. Eg­ri Hadkiegészítő —Egri Fi- nomszerelvénygyár 2—1. Besenyei—Rádi 0—1, Váradi —Báthory 1—0, Tófaiusi— Mihics 1—0, Balázs—Ká­dár 1—0. Eger SE—Bélapát­falva 2—2. Racskó—Barta 0-7-1, Sipka—Balogh döntet­len, Barta B.—Zolnai dön­tetlen, Benedek—Vasas 1—0. Állás: 1. Bélapátfalva 16,5, 2. Bükkszéki KSE 14,0, 3. Eger SE 12,5, 4. Verpelét 11.0, 5. Hevesaranyos 10,5, 6. E. Finomszerelvénygyár 6.0, 7. E. Gárdonyi 6,0, 8. E. Hadkiegészítő 3,5 pont <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents