Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-13 / 240. szám
Magyar rapszódia, Allegro Barbarr Két film a szabadságról, a változásról, a forradalomról Az új Jancsó-filmet, a Magyar rapszódiát, csütörtökön este telt ház előtt vetítették. Azért érdemes ezt előre bocsátani, mert hasonló — magyar, illetve Jan- csó-filmek esetében fölöt- .ébb szokatlan — érdeklődés kísérte az alkotást a üebruári filmszemlén, illetve a budapesti premiereken is. Az okokon bizonnyal nem fölösleges elgondolkodni. Jó . lenne ugyanis hinni, hogy a ma moziközönsége rég túl van'mór a mezítelenség ka- ma^zos szenzációján, vagy azon a divaton, mely szerint a jeles rendezőt illik eleve érthetetlennek, hamis bűvésznek bélyegezni. És jó lenne hinni, hogy a nagy többséget ezúttal a hátsó gondolatok nélküli, őszinte érdeklődés vitte a moziba. Azok ugyanis, akik így indultak, bizonyosra vehető, hogy nem csalódtak. Mert Jancsó Miklós, amikor Hernádi Gyulával karöltve arra vállalkozott, hogy trilógiában — vigyázat nem folytatásos sorozatban — dolgozza fn[ egy középbirtokos família előbb ízig-vérig jobboldali beállítottságú. majd fokozatosan’ baloldalivá váló fiának sorsát, hatalmas . lélegzetű munkába fogott. Most jó lenne azonnal hozzátenni, hogy sikerrel, dehát a Magyar rapszódia és az Allegro Barbaro utáni befejező rész. a Concerto még nem készült el, így botorság volna végleges véleményt mondani. Az azonban már így is áttekinthető, mennyire feszesre tervezett a trilógia egész kompozíciója, mennyire szi- ,porú és fegyelmezett felépítése. Emellett mindkét film önmagában is szép ívű, zárt egységet alkot. Az indító képsorokban választási 'hadjárat kellős közepébe robbanunk. Borgőzösen mulatnak az urak a zsa- dányi kúrián, egészen addig, míg a környék népe vízágyúval le nem hűti őket. Az öreg nemes két fia, István és Gábor vérrel óhajtja lemosni a .gyalázatot, az áldozat a tanyasiak szószólója, a szocialista eszméket hirdető öreg Baksa András. Gyilkosság történt. Ám a néző megrendülését későbbre időzíti a rendező. Akkora, amikor a tett elkövetője, István is felfogja cselekedetének súlyát. Az út persze hosszú. Alakját előbb egy sorozáson látjuk, amint gyilkosságának tanúját gyötri. Majd a háborúban. ahol megtizedelted a „gyávákat”, később ellenforradalmi különítmények élén. Mind eközben egy cél vezeti, a haza megmentése. A maga körül látottakból, tapasztaltakból különös következtetésre jut az úri fiú. A vörösök vitorlájából csak úgy lehet kifogni a szelet, ha... földet osztanak a népnek. A tudathasadásos ötletet megpróbálja a kormányfő kamatoztatni; Istvánnak bábminiszterséget kínálnak. De megpróbálják a maguk javára fordítani felismerését földjének munkásai is... Miután emlékeztetik az öreg Baksa meggyilkolásának évfordulójára, bekövetkezik a krízis. A végeredmény; Zsadányi vállalja népe sorsát. A folytatásban, az Allegro Barbarában, a főhős hatalmas képekben mintegy végigálmodja jövendő sorsát. Azt, hogy most már a nép képviselőjeként hogyan fogad nemcsak férfi, de fegyvertársi hűséget is kommunista keresztlányának. Marinak, hogy miként próbál anarchista módszerekkel a haza pusztulásának útjába állni, majd kedvesének mártírhalála hogyan készteti előbbrevivő felismerésekre. Milyen kár, hogy a mozinézőknek nincs alkalmuk ezt azonnal megtekinteni (egy Fiatal jogászok találkozója Igazságügyi ifjúsági napok Egerben X Országosan Egerben került sor első ízben a KISZ Közpon- ;i Bizottsága kezdeményezé- sére az igazságügyi ifjúsági napok megrendezésére. A öbb megyéből érkezett >íjú jogászokat és vendégeket — töztiik dr Gibicsár Gyulát, * Legfőbb Ügyészség ifjúsági Dizottságának-titkárát, dr. Hajdú Attilát, a KISZ KB politikai munkatársát, dr. Egry Károlyt, az Egri Me- ’yei Bíróság elnökhelyette- iét. üebrei Andrást, az eg- •i Büntetésvégrehajtási In- :ézet parancsnokát, valamint í megye párt-, állami és ársadalmi szerveinek képviselőit — az október )2-én megtartott megnyitó ünnepségen Szántó Márton, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára köszöntötte, majd dr. Pápai Gyula, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének e:ncike mondott beszédet. Ezt követően a megyei bíróság es- küdtszéki termében a társadalmi tulajdon védelméről hangzottak el előadások: Hartman István, a megvei NEB elnökhelyettese a népi ellenőrök által végzett vizsgálatok alapján elemezte a témakörhöz tartozó egyes ClMmsäß . i979. október 13.. szombat kérdéseket, dr. Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója pedig az üzemi demokrácia fejlődésével c*z- szefüggésben beszélt a tulajdonvédelem társadalmasításának fontosságáról. Az előadásokat követően a kor- referátumokat hallgatták meg a jelenlevők. Délután négy város ifjú jogászainak „A társadalmi tulajdonban okozott károk megtérülése és megtéritteté- se a gyakorlatban” című témakörben beküldött dolgozatait vitatták meg a tudományos konferencia résztvevői. Este a tanárképző fqjskola klubjában megtartott táncos- zenés rendezvény zárta az első nap programját. Ma délelőtt a fiatal jogászok vetélkedőjének megyei döntőjére kerül sor. hat — bírósági, ügyészségi, ügyvédi, államigazgatási, jogtanácsosi és büntetésvégrehajtási — szekcióban Az egyes területek győztesei hatfős csapatot alkotva a novemberben Miskolcon megrendezendő területi döntőn képviselik majd szűkebb hazánkat. Ezután az ifjú igazságügyi dolgozók Eger nevezetességeivel ismerkednek, majd baráti találkozón cserélik ki munkájuk tapasztalatait. Az igazságügyi ifjúsági napok háromnapos rendezvény- sorozata a vasárnapi sport* délelőttel zárul. héttel később vetítik). A víziókkal. látomásokkal, a beszédet helyettesítő tánccal, szimbólumokkal teli, képi nyelven közvetített történetet ugyanis minden bizonnyal könnyebb lenne a nézőknek — első látásra is — követni. Talán hatásosabban, erőteljesebben bontakozhatott volna, ki a mondandó is. Mindaz, amit a szabadságról, forradalomról, a változás szükségszerűségeiről, az emberi kapcsolatok bonyolultságáról, a gondolkodni tudás hatalmáról, avagy a hatalom esztelenségeiről el lehet mesélni. S jobban felismerhető az az újszerű, figyelemre méltó érték, hogy ez alkalommal lelki folyamatokat jelenített meg sajátos eszközeivel, sikeresen a rendező. Nos, talán majd, ha elkészül a Concerto is... A film főszereplői és az operatőr méltó alkotótársai voltak Hernádi Gyulának és Jancsó Miklósnak. Kende János maradéktalanul kihasználja a „szép fényképezésre” teremtett lehetőségeket. Színeivel, kompozícióival az esetleg lankadó figyelmet is képes ismét ismét tovább sodorni. Cserhalmi György jól oldja meg azt a Jancsó-produk- ciókban szokatlannak nevezhető feladatot, hogy arcával is játsszon. Az öccsét alakító Balázsovits Lajos, a kedvesét megelevenítő Tarján Györgyi, Baksa Andrásként Madaras József, illetve Sze- les-Tóthként Koncz Gábor, a „hagyományos módon” keringve kíséri a főalakot. Németi Zsuzsa Török kézen Egei" vara Vérfürdő a vár alatt Hallgassuk most meg a legtöbbször "igen pontos adatokat közl§ Kjátib Cselebi leírását a vár feladását követő vad mészárlás körülményeiről. „A hitvány ellenség ezerféleképpen összetörve kivonult és a szipáhi-oglu agának megparancsoltatott, hogy egy állomásnyi helyre kísérje őket. Menet közben a janicsárok néhány ruhát vettek el tőlük, és lealázólag bántak velük. Még a sátorokon sem mentek ki egészen, amikor a végbeli harcosok és a tatár csapatok haragra gyúl- ván, a hatvani lakosokon elkövetett kegyetlenség meg- bosszulására kardot rántottak, s valamennyit egyszerre levagdalták. Abból a tömegből egyetlen ember sem menekült meg. Igaz. 'hogy a pa- disah a kivonuló bégeknek (a megadási tárgyalás résztvevőinek) menedéklevelet adatott, ám de ez csupán azoknak a kivonult egyéneknek adatott, s a többi... a villogó kardok eledele lett, mivel már régi időtől fogva járta ez a dal: „NINCS VELETEK SZERZŐDÉSÜNK EJHJ TI RAVASZ EGRIEK!” S most valóban megvalósították.” Szamosközy Istvántól tudjuk. hogy „Bocskai István... látta a török szultán keze írását... kiben megesküdött az egrieknek, hogy békével ereszti őket, mégis levágatta őket." A, német katonák legyilko- lása a mai Csákó városrész és a Sas út térségében történt. A polgári személyek, az asszonyokkal és gyermekekkel török' fogságba kerültek. Nyáry Pált és a vezető tiszteket is megkötözötten a török táborba hurcolják. Kö-% zöttük van Claudio Cogonara császári főhadmérnök is, akinek a szultán előtt szónokló Bessenyei Györggyel sikerül még Eger alól megszöknie. Arra a kérdésre, hogy hány katona vonulhatott ki a várból, az elemző vizsgálati kutatás azt mutatja, hogy számuk 1600—lSOO-ra tehető, ami annyit jelent, hogy körülbelül ugyanennyi katona áldozta életét a vár védelmében —, ez pedig az össz- létszámnak mintegy a fele, ami mindenképpen igen súlyos veszteségnek tekinthető. — A török táborban tartózkodó Glover, az angol követség tagja szerint körülbelül ezer katona, s ugyaneny- nyi egri lakos élte túl az egri vár , 1596-os ostromát, és a német csapatok lemészárlását. A környező várakból, Sírokról, Cserépről és Szarvaskőről megfutott az őrség, a törökök zömének a felvonulása után. „így esett el Eger vára, — írja az angol királynő követe. sir' Edward Barton, —híres nem annyira erős falairól, mint inkább hős tetteiről...” A szultán győzelmi jelentése III. Mohamed, az Oszmán Birodalom szultánja és az iszlám kalifája 1596. október 15-én vonult be fényes kíséretével Eger vára falai közé, hogy megszemlélje azt. Minden ostromló csapatnak a támadási zónájába eső várfalszakaszt gyors munkával helyre kell hoznia, bár a sürgősségre való tekinitettei csak sárral tapasztják össze a köveket. Pecsevi Ibrahim nyomban összeírja a vár török katonasósát és önkéntes harcosait, s azonnal intézkedés történik a zsold . kifizetésére. Az emberöltők óta epedve várt egri győzelem híréit Dil- sziz aga viszi meg Konstan- tinápolyba. a birodalom fővárosába. Felkutatható volt a szultán győzelmi jelentése is, melynek néhány részletével érdemes megismerkednünk. „Mivel a fenséges Isten azt parancsolta: Harcoljatok Allah útján, ezért eme hatalmas parancsnak engedelmeskedve és hódolva, győzelmes harcosaimmal a hitharcot Allah dicsőségéért szem előtt tartva, ez örvendetes kilátású esztendőben hatalommal, boldogsággal és fenséggel a bécsi király várai közül az erőssége által híres és nevezetes Eger vára ellen mentem egyenesen... Erős várnak tűnt, melynek tornyai és bástyái az ég bástyáival egyenlő magasak voltak ■ ■. ágyúinak füstje felhő gyanánt az egekig száll és puskáinak mogyorója záporesőként hull, azért nemcsak a vár környékére menni, de még csak madarat sem lehetett ' repíteni... De a 'megsemmisülés útjára útmutatóul szolgáló vártörő. sárkányarcú ágyúkat felállították katonáim és azokkal a köveket hányó, villámot szóró ágyúkkal példának Vették eme szent imádságot: Dobáljunk rájuk köveket!... A vár meghódítása mindenképpen nehéz volt, de a hősies iszlám hadsereg a sár és eső gyötrelmeit csupán irgalom művének ismerte el, és a Nagy Istenben bízva, oroszlán gyanánt éjjel-nappal néhányszor rohamot intézett a vár ellen... A mindenképpen erős és háromszoros vár (belső és külső vár, va—; lamint a város) a felségesí Allah segítségével... és ki-j rályi hatalmammal elfoglal tatott és meghódíttatott. ■ - A szerencsés napon megnyílj tak a kétségtelen hódítás ka~. púi... és a mennyországig felhatolt e hang: SEGÍTS ALLAH A SZENT GYŐZELEMRE!..." Sürgősen megfosztják ke-^ resztény jellegüktől az egris templomokat. Elsőnek a várost ősi plébániai Szent Mihály* templomát mely az utóbbi' évtizedekben protestáns kézben van, mohamedán me^ esetté alakítják át, s 15!)H.f október 18-án a padisah és előkelő kísérete, már ott tartja a „pénteki imádság"-öt- Az iszlám templomot, — mely a mai bazilika helyén állt, — az Eger-hódító szultán tiszteletére III. Mohamed- szultán dzsámijának nevezik el. Egri körkép ( A jó szemű angol Bártott hű képet fest a török kézre került Egerről. A lakosság, sorsa. sanyarú. Élelmiszer hí—/ ján éhezik. A követ a város• bán mindenütt csak kormos, üszkös falakat, a föld színé-, ig lerombolt épületeket látj Künn a városfalak tövében az ostrom alkalmával elesett keresztények mezítelen hullái fekszenek néhol 4 méter magas halmokban. (Ezeket ugyanis kihordták a várból.) A vártól körülbelül másfél kilométernyire az álnokul legyilkolt német katonák hullái borítják a terepet. Gazdát cserélnek a könnyű szerrel ejtett rabszolgák is. Bar- ton angol követ 10 olasz zecchinoért egy ötéves kisleányt vásárol, akinek az édesányja a karjában még egy, szopós csecsemőt tart. A lengyel követ, két elfogott egri leányt vesz a janicsároktól. Az így megszerzett rabszolgák legalább visszanyerték szabadságukat. Az egri események azonban 1596. őszén ezzel még nem érnek véget... Sugár István (Folytatása következik.) 33. Lehet, hogy Stammler Fricinek több esze van, mint a vezérkarnak? Hogy hídfőállást kellett volna kiépíteni? Bizony, úgy látszik. .. Kijött az asszony. — Olyan nagy csendben van — mondta halkan. Aranka. Ö van olyan nagy csendben. Vissza kell meri- ni hozzá. Befelé menet fogta a puskát a mosdószék mellett, és bevitte magával a szobába. Be is tolta az ágy alá, egészen a falhoz. Aztán zubbonyt, derékszíját, mindent bedobált utána. Végül felegyenesedett, megállt az ágy mellett. Aranka most megérezte, hogy őt nézi, s felnyitotta a szemét. Kérdőre nyitotta. De András hallgatott. Aranka akkor halkan; de tiszta hangon megkérdezte; — ök támadnak? Nem mi támadunk? — Ok. — Nagy baj van? — Elég nagy. Aranka erre hallgatott egy kicsit. Hagyta. Látta az arcán, hogy nagyon gondolkodik. Végre, mikor megint szóra nyitotta a száját, ezt mondta: — Kérek _egy kis teát. — Nem lehet, kislányom. Egy kortyot sem. Nem szabad. Egy picikét biggyesztett. — Hmm... Aztán megint csak a nagy csend. Ez a benti, a szoba csendje, meg a távoli ropogás. — András! — Itt vagyok, Aranka. — Állj vissza a hátam mögé! András engedelmesen visz- szaállt az ágy támlájához. Aranka sóhajtott egy picit. Aztán felnyújtotta a karját; mintha megvékonyodott volna a karja. Széttáfta az ujjait. András visszatetite a markába a csuklóját, mind a két csuklóját. Aranka ujjai ráfonódtak. Lassan fokozta a szorítást. Körmével belemart, mind k í mél etlen ebb ül m ályeszt et te bele a körmét. Mintha csak áramforrást kapcsolt volna be. Teste megvonaglott, halántékerei kidagadtak; mellkasából nagy nyomást indított el, hogy lejjebb szorítsa a hasfalát. A bába megértette, ráhajolt, lábát igazgatta. Meztelen térdei remegtek a magasban. A természetes lökések, úgy látszott, meg is szűntek. Az iménti ijedség talán egészen meg is szakította a megindult vajúdást. András még sohasem gondolkozott _ ezen, nem fs képzelte el, hogy mi-' lyen lehet egy szülés. Most mégis mindent meg kellett értenie. S megértette, hogy egy asz- szony akarata, az ő asszonyának az akarata küzd most itt az ágyon, szinte már a természet ereje ellen is. A megbénult izmokat, melyeket a félelem sokkja ernyesz- tett tehetetlenné, most az ezen a félelmen felül kerekedő tudatos akarat, szenvedélyes. dühös elszántság kergeti új munkára. András felfogta ezt. Ügy érezte, hogy valami olyasmi megy végbe ebben az előtte reszkető, hány kód ó testben, mint... mintha egy demoralizált, riadtan megfutó sereget parancsnokai új rohamra kergetnének. S mert jól tudta, hogy milyen kevés reménye van a sikerre az ilyen rohamoknak, megértette, mekkora küzdelmet vívhat itt ez a fiatal test és lélek. És András maga is. mintha csak átadhatná a maga erejét, feszülő izmokkal, vibráló idegekkel állt az ágy fejénél. .. őt is elöntötte a verejték... ő is lázban volt... ő is kitépte magát a világbői, hogy egyetlen ügynek, egy születendő élet világra hozásának rendelje alá minden figyelmét és akaratát. S tudta közben, tudta, persze, hogy ha őneki ilyen nehéz, ha ő is így kínlódik, milyen lehet az Aranka kínja, mennyire más és menynyire. ó, végül is mennyire felfoghatatlan... (Folytatjuk.) <
