Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-11 / 238. szám

Fagyasztó eszközök a szemészetben Talán legféltettebb érzékszervünk a szem, hiszen úgyszólván mindenféle testi fogyatékosság sokkal inkább elviselhető, mint a vakság. Korántsem véletlen, hogy a látás megóvásáért mind nagyobb erőfeszítéseket tesz az orvostudomány. Napjaink eredményeiről és törekvései­ről szól e heti összeállításunk. Mikroszkóp segítségével végzett szemműtét (MTI — Külföldi Képszolgálat) A technika történetéből Lumineszcencia és foszforeszcencia — Az első villanyóra — Arató-cséplő gép — A film - Svájc közlekedéstörténetéből — 90 évvel ezelőtt, 1889- ben fedezte fel Philipp Le- nard (1862—1947) német fi­zikus — későbbi Nobel-díjas — a lumineszcencia (az anya­gok izzósi hőmérsékletük alatt is bocsátanak ki fényt: hi­degfény) és a foszforeszcen­cia jelenségét (az anyagok a besugárzás megszűnte után is bocsátanak ki fényt: fosz- íoreszkálnak). ★ — Az indukció elvén mű- xödő, első váltóáramú fo­gyasztásmérőt 1889-ben Blát- hy Ottó Titusz magyar mér­nök készítette el. Ez lényege­sen különbözött még a mai „villanyóráktól, két nagy in­dukciós tekercsből állott és az amtierórákat 6,kiá niutató mutatta rajta. ' — Ugyancsak a fenti név­hez fűződik Best- arató­cséplőgép-találmánya, melyet egy gőzzel meghajtott loko­motív mozgatott. — Az amerikai Goodwin és Eastman 1884—1888-as években fedezte fel a filmet, mint fotográfiai nyersanya­got és kezdte alkalmazni a fényképezésben addigi üveg­lemez helyett. Találmányuk nemcsak a hagyományos fényképezés területén volt korszakalkotó, hanem ezzel Egyfázisú, váltóárammal működő villamosmozdony. (Fent) A Brünig-vasút (jobbra) tapadó- ér fogaskerekű mozdonya (részben metsz«-*). Verkebrsmuseum der Schweiz Luzern felvételei. vált lehetővé a mozgófény- képezás kifejlődése is. ★ — A rendkívül változatos terepviszonyok és a magasfo­kú iparosítás miatt a vasút fejlődése szempontjából Svájc igen jelentős helyet foglal el, főleg azért, mert számos, új­fajta vontatási,, rendszer kí­sérletezése vagy kifejlesztése fűződik az ország mérnökei , nevéhez. ★ 75 évvel ezelőtt. 1904-ben például az Oerlikon gépgyár a Seebad-Affolten pályasza­kaszon fejlesztette ki az első egyfázisú váltóáram (kb. 15 ezer Volt) beállítását a von­tatás szolgálatába. Előnye en­nek az egyenárammal szem­ben az volt, hogy a láprend­szer egyszerűbb lett, köny- „ nyebb vezetőhuzalokat lehe- ' tett alkalmazni és az addigi forgódobos áramátalakító he­lyett fekvő transzformátort kellett hozzá használni. A villamosmozdony egyfázisú kollektőrmptorjának táplálá­sához az addigi 50 Herz-es ipari frekvencia egyharmada is elég volt. ★ — 70 éve, 1909-ben a svájci Brünig-vasúton újfajta ta­padó és fogaskerékkel mű­ködő gőzmozdonyt próbál­tak ki, amely a nagy ma­gasságkülönbség áthidalásá­ra alkalmasnak muta+kozott. Kováts Andor A szemészet már régóta nemcsak szemüvegrendelő orvosi szakma, hanem egyre inkább a szemsebészet felé fejlődik. Számos korábban gyógyíthatatlan, előbb-utóbb , vakságot okozó betegséget ‘ ma már műtéttel gyógyíta­nak. A szemsebészet — a szemet felépítő részek ki­csinysége miatt’— mikrose- bészet, amely az orvostól speciális ismereteket és sa­játos műszereket kíván. Nem ritka az, amikor a műtétet mikroszkóp alatt végzi a szemsebész. Viszonylag új technikának számít a szemsebészetbén, hogy bizonyos részeket a szemből nem késsel, csipesz­szel távolítanak el, hanem1) fagyasztással, hűtött eszköz­zel. A rendkívül finom sze­mészeti beavatkozások végzé­séhez azonban olyan fagyasz­tó eszközökre, szondákra van szükség, amelyeknek a mé­Szaruhártya-protézis rete nem haladja meg a szo­kásos szemészeti kézi műsze­rekét, de amelyeknek a hű- , tőhatása megfelelő. További fontos követelmény, hogy a fagyasztó eszköz megfelelően csírátlanítható legyen, és ste­rilitása a műtét közben is megmaradjon, illetve hő­mérséklete mindenkor mér­hető, sőt lehetőleg szabá­lyozható legyen. Különböző hűtési rendsze­rű eszközök terjedtek el a gyakorlatban. Az egyik eset­ben a fagyasztó eszközt a használat előtt kívülről, ste­ril körülmények között va­lamilyen hűtőanyaggal lehű­tik (folyékony nitrogénnel, szénsavhóval, freongázzal). Ennek hátránya, hogy hasz­nálat közben a műszer foko­zatosan felmelegszik, ezért egyszeri hűtéssel csak rövid ideig használható. A másik megoldás a hűtőanyagot tar­talmazó fagyasztók haszná­lata. Használat előtt az ilyen műszert hűtőanyaggal töltik meg. Hátrányuk, hogy mére­tük a töltőanyag elhelyezése miatt nagyobb, hőmérsékle­tük, pedig az alkalmazott hű­tőanyagtól függ, és nem vál­toztatható. Olyan fagyasztó eszközö­ket is készítenek, amelyeket alkalmazásuk közben, folya­matosan hűtőanyaggal ára­moltatnak át. Hőmérsékletü­ket így tartják, és korlátlan ideig használhatók,- de mére­tük ezeknek is sokszor na­gyobb, mint a kívánatos. Az elektromos hfltésű fagyasz­tók előnye, hogy nem igé­nyelnek hűtőanyagot és hő­mérsékletük szabályozható. Villamos hűtéssel azonban csak —40 C-fok állítható elő, ez azonban sokszor kevés. Legújabban a lézertech­nika alkalmazása hozott új megoldásokat a szemsebé­szetbe. Szemműtétek új lehetőségei Egy New York-i szemésze­ti klinikán új szaruhártya- protézist készítettek mű­anyagból. Eddig több mint 250 olyan betegnek -adták vissza a látását, akik súlyos szembaj vagy baleset okozta szaruhártya-sérülés következ­tében vakultak meg. A pro­tézis gomba alakú, s 5 milli­méter hosszú szárában egy lencserendszer van elrejtve. Ennek segítségével a szaru­hártya sérült 40 centiméter­től a végtelenig mindent éle­sen lát. A gomba kalapja kozmetikai kontaktlencse. A beültetéshez ei";z.ür egy, .a szárra felcsavarható kis mű­anyag tárcsát tolnak a szaru- hártya peremén metszett kis nyíláson át a szaruhártya alá. Miután bedugják a tár­csába a gomba szárát, és ad­dig forgatják, amíg a kalap és a kis tárcsa kétoldalt rá­fekszik a szaruhártyára, és, így a protézis biztosan rög­zíti. Újdonságnak számít az a műtét is, amit két amerikai szemorvos egymástól függet­lenül dolgozott ki azoknak a betegeknek a gyógyítására, akik szemük üvegtestének bevérzése következtében va­kultak meg. A műtét folya­mán a mikroszkóp alatt ope­ráló sebész felnyitja a szem­golyót, és a vérzésektől át­látszatlanná vált üvegtest- folyadékot leszívja. Helyébe — hogy a szem belső nyo­mása a beavatkozás alatt fennmaradjon — megfelelő mennyiségű konyhasóoldatot fecskendez. Amint az üveg- testfolyadékot megtisztítot­ták, a konyhasóoldatót eltá­volítja, és helyreállítja az eredeti állapotot. Ez a beavatkozás sokat ígérő lépés lehet a cukorbe­tegség, a recehártya-megbe­tegedések, a szemsérülések, a recehártya-véredények be­tegségei. a magas vérnyomás és egyéb betegségek követ­keztében fellépő szembevér­zések gyógyításában. De csak akkor alkalmazható, ha a recehártya még működik. Úton a mesterséges szem felé Az emberi szem sok tekin­tetben hasonló a tv-kamerá- hoz. E felismerés alapján a világ számos laboratóriumá­ban dolgoznak olyan bonyo­lult elektronikus rendszerek kifejlesztésén, amelyekkel — legalább részben — vissza­adhatnák a vakok elvesztett látását. A kutatók azt remé­lik, hogy idővel sikerül majd parányi tv-kamerákát a vi­lágtalanok szemébe beültet­ni, amellyel azok olyan mér­tékben, látnának, hogy meg tudnák különböztetni az em­beri arcokat, el tudnák ol­vasni a nagy nyomtatott be­tűket, ki tudnák kerülni az utcai forgalomban az akadá­lyokat, láthatnák a telefon- tárcsa számait stb. A mesterséges szem tehát egyfajta kis tv-kamera len­ne, amelynek kimenő jeleit — tehát a villamos jelire bontott képet — parányi adók hálózatára vezetnék. E kis adók rádióimpulzusokat továbbítanának a fejbőr alá beépített elektródokra, s ezen a módon ingerelnék az agy látóközpontját. Azért le­het szó csupán durva kép­alkotásról, mivel a képet maximálisan 250 képpontra tudnák csak felbontani, a tv-kép 400 000-es pont fel­bontásával ellentétben. A mesterséges látás minő­sége a beépített mikroáram- körök összetettségétől is füg­gene. Ezeknek, amellett, hogy rendkívül kis méretű­eknek kell lenniük, nem szabad meghibásodniuk és nem korrodálódhatnak a test­folyadékoktól, amelyet angol kutatók fejlesztettek ki a világtalan kísérleti szemé­lyek agyába való- műtéti be­építés céljára. A meleg só­oldat sem tesz kárt benne, így attól sem kell tartani, hogy a testnedvek majd meg­támadják. E parányi áram­körök mérföldkövet jelent­hetnek a mesterséges szem létrehozásához vezető úton. Az angol tudósok mellett amerikai kutatók is foglal koznak e témával. ÍKS) KOSSU1H 8.27 Operettkórusok. 8.46 Örökzöld dallamok. 9.44 Ze­nevár. 10.05 Dominó. 10.35 Schumann: Hegedűverseny. 11.05 Nóták. 11.40 A fama- szó báró. 12.35 Népi ellen­őrök vizsgálták. 12.50 Zene­múzeum. 14.20 Szabadpolc. 14.50 Mihály András—Gál Zsuzsa: Emlék és intelem. 15.10 A Szkopjei Rádió nap­ja. 16.05 Százegy elbeszélés 1945—1975. 16.15 Magyar előadóművészek. 17.07 A magunk érdekében, a ma­gunk védelmében. 17.32 A Szkopjei Rádió napja. Ma­gányosok (Hangjáték). 18.15 Hol volt, hol nem volt. . . 18.30 Esti piagazin. 19.15 Közvetítés a Magyarország —Jugoszlávia Szuper Liga as z tál i tón isz-mérkőzésn-ől. 19.35 Kapcsoljuk a Zene- akadémia nagytermét. Kb. 20.35 Egy pálya vonzásában. 21.40 A Dunánál. . . 22.20 Kína 30 éve. 22.30 Bach: Jesu ' meine Freude — mo­tetta. 22,53 Századunk ze­néjéből. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.33 Zene- Hélelótt. 12.33 Nemzetisége­ink zenéjéből. 13.25 Gyer­mekek könyvespolca. 13.30 Szkopjei gyerekek énekel­nek. 14.00 Sportvilág. 16.00 Berlini zenei tükör. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Gatti—Sebestyén And­rás: Trombitakettős. 17.40 Disputa. 18.10 Magyarország —Jugoszlávia Szuper Liga asztaliteniisz-mérkőzés. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Magyaror­szág—Jugoszlávia Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés, 20.38 Szociológiai figyelő. 21.08 Kabarécsütörtök. 22.08 Könnyűzene Szkopjéból. 22.40 Muzeális felvételeink­ből, 23.15 Sűppé operettjei­ből SZOLNOK 17.Ö0-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. Fiata­lok félórája. Hogyan szóra­kozzunk? Szerkesztő: Dobog Béla és Csonka László — Egy verseny anatómiája. Horváth Kálmán összeállí­tása — Discozene. 18.00 Észak-magyarországi kró­nika (A miskolci városi ta­nács vb ülése jelentést hall­gatott meg az MSZMP KB nőpolitikái határozatából adódó, tanácsi feladatok végrehajtásáról — A gyer­mek- és ifjúságvédelem helyzetével foglalkozott a megyei NEB — Megjutal­mazták a hulladékgyűjtés­ben élenjáró borsodi isko­lákat). 18,25 Lap- és műsor­előzetes ... tsa 9.00 Tévétorna. 9.05 Iskola­tévé. 14.40 Iskolatévé (Ism.). 16.30 Földrengések nyomd• bon (Angol rövidfilm). 16.45 Kamerával hetedhét orszá­gon át. 17.00 Tízen túliak társasága. 17.50 A nyelv vi­lága. 18.35 Telesport. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvi­lágból. 21.30 Takáts Gyula. (Portréfilm) 22.15 Tv-hir­adó 3. 22.25 Közelebb az új matematikához. 2. MŰSOR 18.55 Magyar irodalom. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Telesport. 1. Magyarország—Jugoszlá­via asztalitenisz Szuper Li­ga. 2. Röplabda EB (Dön­tök). Kb. 21.10 Tv-híradó 2. iíMmísöa 1979, október 11., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents