Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

KIEGYENSÚLYOZOTT FORGALOM Nemzedékek egy fedél alatt Éjjel-nappal utazik az áru A PSZICHOLÓGUSOK vi­tatkoznak. Többen arra vok­solnak. jobb ha együtt a nagycsalád, a gyerekek, a papa-mama és a nagyszü­lők. Nyugodtabbak a hétköz­napok, megosztódik a mun­ka, a gond az egyetértő nagy közösségben. Mások szerint ideálisabb, ha az ifjú pár külön lakik a szülőktől, ön­álló háztartásban. Kesevebb a vita. Jobb távolról szeret­ni, mint közelről gyűlölni. Amennyi ellenzője van a generációk együttélésének, ugyannyi a pártfogója. A véleményeket, a felfogást meghatározza a vérmérsék­let, az intelligencia, a fog­lalkozás, de legjobban a la­káshelyzet Az otthonok zö­me ugyanis másfél, illetve kétszobás. Hiába szeretné valaki magához költöztetni szüleit, 50 négyzetméter alapterületű lakásban ezt nem teheti meg. Növekvő számban épülnek több szobás otthonok. Ám a növekvő igények miatt mindez nem elegendő. Ez a szükséglet felismert és elis­mert, olyannyira, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1973. október 12-én, amikor az építőipar helyzetét tár­gyalta, foglalkozott a kér­déssel. „.. a második 15 éves lakásépítési terv 1976—1990 között 1 millió 200 ezer új lakás felépítését irányozza elő. A népgazdaság teher­bíróképességével összhang­ban kell növelni a lakások átlagos alapterületét, és ja­vítani kell felszereltségüket, minőségüket. A sokrétű és változó igények kielégítése végett növelni szükséges mind a nágycsaládok elhe­lyezésére, a több generációs együttélésre - alkalmas több szobás lakások ... arányait”. Nyilvánvalóan senki sem gondol arra, hogy ez a téma a közeljövő kérdése. Hosz- szabb folyamat, de a három nemzedék együttélése most napirendre kerül Aki figye­lemmel kíséri az állami in­tézkedések sorát, tudhatja, hogy az utóbbi évtizedben számos intézkedés született a család érdekében, kezdve a hároméves gyes bevezetésé­től az októberi párthatáro­zatig. GENERÁCIÓK EGVÜTT — elvben nagyon szép dolog. Feltétlenül vannak előnyei. Csak néhányat említve: Ha egy-két napig beleg a Jcis- gyerek, ápolhatja otthon a nagymama, nem kell sza­badságot kivennie a fiatal- asszonynak. Ha ott a nagy­szülő, kimozdulhatnak a fia­talok, moziba, színházba, ba­rátokhoz mehetnek. A lakó­telepen élő ifjú házasok leg­inkább azért panaszkodnak, mert a szép otthonuk falai közé vannak zárva, szórako­zásuk a tévénézés, nincs ki­re hagyni a gyereket. S a nagyszülőnek is előnyös, ha nem él egyedül magára hagyva. Az öregkori ma­gányérzetet, az ebből szár­mazó lelki bajokat megszün­teti, feloldja az unokák vi­dám lármája, és az az élet­ritmus is, ami a fiatalok hétköznapjait jellemzi. Számtalan öregember él egyedül. Elegendő a nyug­díja, jó az egészsége, még baráti társaságá is van, de távol él gyerekeitől, unokái­tól. Ritkán látja őket, s éle­Szabad szombat a tanácsoknál i Olvasóink közül bizonyára 'már sokan értesültek arról, hogy a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának határoza­ta értelmében ezentúl a vál­lalatokéhoz, üzemekéhez, in­tézményekéhez igazítják a ta­nácsi szervek dolgozóinak szabad szombati rendjét. Eszerint megyénkben a ta­nácsoknál és a járási hiva­taloknál október 20-tól a pá­ros heteken tartanak szabad szombatot. Ezeken a napo­kon valamennyi községi ta­nácsnál, illetve a városokban az ügyfélszolgálati irodákban egy dolgozó ügyeletet tart. A tanácsi szervek az egyes szolgáltatásokat — mint há­zasságkötés, más családi- és társadalmi ünnepek szerve­zése — szombaton és ünnep­napokon továbbra is a helyi szokásoknak és igényeknek megfelelően biztosítják. A páratlan hetek szombat­jain a tanácsi szervek az ál­talános szabályok szerint dolgoznak. tének legboldogabb pillana­ta, amikor velük találkoz­hat. Nem szólva arról, hogy az évek múlásával az idős ember egyre szeretetigénye- sebb lesz, egyre jobban rá­szorul gyermekei támogatá­sára. A legjobban felszerelt szociális otthon sem pótol­hatja azt a meleget, amit egy család nyújtani tud. A társadalom közérzete nagyrészt attól is függ. hogy milyen a családé, mint a leg­kisebb közösségé. Ha nyugodt és kiegyensúlyozott az ott­honok légköre, az kihat az egész társadalomra. Kérdés, hogy milyen lesz vagy legyen a jövő több he­lyiséges nagy lakása, ahol három generáció kényelme­sen elfér. Az építészek kép­zeletvilágában már kirajzo­lódik a „nemzedéki lakás” terve. Nemcsak a pénzen múlik. Igaz, a négyzetmé­terek szaporodásával a költ­ségek is növekednek. De mai példa is bizonyítja, hogy a házgyári 60 négyzetméteres lakásokban kényelmesebben lehet élni, mint a régi bér­házak 90—100 négyzetméte­res, nagy belmagasságú la­kásaiban. Gondoljunk csak a közkedvelt egy plusz ket­tes lakótelepi otthonokra, ahol minden szoba külön bejáratú, és hasonlítsuk ösz- sze a belvárosi 80 négyzet- méteres kétszobással, ami egybenyílik. HOGY ÉLETÜNKET meny­nyire rendezzük be haszno­san, az ötletünktől és nem kizárólag a pénztárcánktól függ. Évekkel ezelőtt már felvetették az építészek, hogy a két- és háromszobás la­kások közvetlen szomszédsá­gába egy folyosóra garzoni is tervezhető. Oda költözhet a nagymama, a nagypapa. Hallottam már olyan elkép­zelésekről Is, miszerint a tízerrfeletes házakban kétszin­tes lakásokat is lehet épí­teni. Ami azért pratikus, mert „a lakrészek elkülöníthetők”, így az öregek és a fiatalok életkori és beidegzett szoká­saikkal nem zavarják egy­mást. A kényelmes együttlakás tehát nemcsak pénz kérdése, sok múlik a tervezők lele­ményességén is. Ezekben a hetekben me- gyeszerte teljes erővel szál­lítják be a földekről a ter­mést a gazdaságok, utazik a must, a műtrágya; fokozott tempót diktálnak az útépí­tők; a különböző beruházá­sokon igyekeznek minél töb­bet elvégezni a tél beköszön­te előtt; megélénkült a ke­reskedelmi forgalom is. Nem véletlenül tartják hát ezt az időszakot ..a szállítási csúcs” hónapjainak. A különböző szállítási vállalatokat az idén is megrohanták a megrende­lők, s szinte valamennyi út­nak indítható járművet, mun­kába állítható dolgozót moz­gósították. A teherautók, va­gonok éjjel-nappal megállás nélkül róják a kilométere­ket. A korábbi évekhez ké­pest azonban valamivel ki­egyensúlyozottabb az ez évi csúcs, mivel a KPM minisz­teri rendelete szabályozta a vasúti szállítást, nagy terhet levéve ezzel a MÁV válláról. EGERBEN a Volán 4. számú Vállalat az egyik legnagyobb idény­jellegű partnere a Zöldért. Ebben az évben már túl van­nak a munka nagyobb ré­szén, hisz volt olyan idő­szak. amikor egy időben 40 —50 teherautó szállította a zöldséget a termelőktől a tá­rolókba. s onnan a boltokba. Vége felé jár az AGROKER műtrágyaakciója is, amely­nek keretében eddig 6000 tonna műtrágyát szállítottak a termelő gazdaságokhoz. A 25-ös út munkái is jó néhány gépkocsit igényelnek. Szállítják a sódert, aszfal­tot, követ nemcsak hét köz­Malátaszállitás Hatvanban ben, hanem a hétvégeken is, és bizony a sofőröknek oly­kor nyújtott műszakban, vagy éjjel-nappali váltásban kell dolgozniuk. Több mint 40 te­herautó van még most is Bélapátfalván, így szomba­ton szinte az összes Volán­gépjármű, vasárnap pedig legalább az egyharmada dol­gozik. Tulajdonképpen a szállítá­si kötelezettségek biztos tel- j'esítése érdekében rendezi meg a Volán hét végi kom­munista műszakját is, ami­kor több mint háromezer dolgozójuk és félezer teher- gépiárművük áll munkába hétközi munkarend szerint. Egyenletesebb a szállítás a MAV-nál. Amint azt az egri állomásfőnökségen elmond­ták, a kocsiigénylők zöme mostanában — nem is vélet­lenül — főként mustot, zöld­séget szállíttat. Naponta az egri állomáson mintegy 80— 100 kocsit raknak meg, illet­ve ürítenek ki, s további jó néhány vagont kell küldeni a megye északi részébe is a putnoki vonalon. Így azután a kocsirendezők naponta 5— 600 vagont kötnek a szerel­vényekre, s indítanak útnak a megrendelőkhöz, iiletve az árufogariókhoz. Sajnos a vas­utasok munkáját igen nehe­zíti, hogy a vállalatok közül többen nem tudják megszer­vezni az éjszakai és hét végi rakodást, s emiatt az indo­koltnál lényegesen többet állnak rendeltetési helyükön a vagonok. GYÖNGYÖSÖN a szokásos hét végi forgal­mat bonyolította le a MÁV- pályaudvar. Zúzott kővel nyolc, almával három vagont indítottak útnak — ennél több vagonra megrendelést nem kaptak. Kirakodtak 16 vagont, amelynek mintegy kétharmadát a Volán végez­te el, az öt vagon pedig ke­reskedelmi jellegű árukat tartalmazott. A Volánnál összesen több mint 150 tehergépkocsi in­dult útnak a hét végén. Bent maradt még 15, amit szintén üzemeltetni tudtak volna, ha lett volna igény. Ennek el­lenére is úgy minősítette a mostani hét végét Juhász Miklósné, a forgalmi osztály vezetője, hogy az mintegy 25 százalékkal haladta meg az egyéb hét végi igénybe­vételt. A szabad szombat ellenére is szállított a FŰ­SZERT, a likőripar, a sör­ipar, a borkombinát, és a szokásosnál nagyobb meny­nyi ségű kocsit vett igénybe a. Zöldért., csakúgy, mint a hatvani konzervgyár, mely most paradicsomlét szállítta­tott. Főként az útépítkezéseknél szorgoskodtak még nagyobb számban Volán-gépkocsik. Még a megyehatáron túlra is szállítottak zúzott követ, visszafelé pedig sódert.. Egye­dül a Közúti Építő Vállalat debreceni központja kért három pótkocsis szerelvényt Jászapátiba, amelyek vissza­felé üresen jöttek. HATVANBAN a Volán Vállalat helyi üzem­egysége kilencven teher­autóval kapcsolódott be az őszi csúcsidőszak munkáiba, különös figyelemmel a köz­ponti szállítási tanács dön­tésére, amely feladatul je­(Fotó: Szabó Sándor) lölte meg a 40 és 60 kilomé­teren belüli körzetben törté­nő fuvarozás megoldását. Mint Széchy Győző üzem­egység-vezető elmondotta, e napokban kiemelten a cu­korgyár és a Tüzép-telep kocsiigényének kielégítésé­re törekszenek. A munka teljesítményének, eredményességének fokozá­sa végett több kocsit daru­val is felszereltek, a vasút­állomáson pedig maguk vég­zik a szerelvényen érkező árucikkek egységcsomago­lását, amihez 800 raklapot az áfész-szel együttműködve biztosítottak. A hatvani vasúti csomó­pont szállítási feladataival kapcsolatban Sasvári Béla kereskedelmi főnök elmon­dotta, hogy helyileg legtöbb munkát, legtöbb gondot a cukorgyár „kiszolgálása” je­lent a naponta beérkező 160 —170 vagon nyersanyagával. Tegnap, miután az üzem tá­rolótere megtelt. Hatvanból Selypre továbbították a ré­pával érkező vagonokat, il­letve a gyár termeltetési fő­osztálya úgy intézkedett, hogy az átvevőhelyek egye­lőre szüneteltessék a vasúti rakodást. Vasárnap és hétfőn tíz. vagont a Csányi Állami Gazdaság almaszállítmányai­nak is kiállított a vasút, s mivel a gyümölcs exportra utazott, indítás előtt komoly műszaki vizsgán estek át a vagonok. Hasonlóképpen bánnak a konzervgyár ex­portigényével is, ami napon­ta 8—10 kocsinak felel meg jelenleg. Mivel a megnőtt feladato­kat nehezen tudja ellátni a csomópont, a cukor- és kon- zervszállít.mány oknál — fe­dett vagon hiányában — olykor hűtőkocsikat is meg­pakolnak, természetesen gon­dos jégtelenítés után, A vas­út napi kocsikapacitásából a hatvani kavicsbánya köt még le 40—45 vagont. HEVESEN a Volán kirendeltsége szá­mára a cukorrépaszedés je­lenti a csúcsforgalom kezde­tét, s erre készülnek az utób­bi napokban. A nagy telje­sítményű ZIL és Skoda gép­kocsikat most már rakodó­gépek is segítik, melyekkel épp tegnap kellett a MÁV- ot kisegíteni: egy Füzes­abonyba induló fűrészáru­szállításhoz irányították a berendezést. A hevesi MÁV ugyanis az utóbbi időben nem dicsekedhet azzal, hogy elegendő vagont kap az el­osztások alkalmával. A Vo­lán tehát itt még csak várja a csúcsforgalmat és remél­hetőleg a tavalyihoz hason­lóan, most ís zökkenőmen­tesen átvészelik az elkövet­kezendő nehéz heteket. Nem kevésbé a hevesi vas­útállomáson, melynek mint­egy 10 ezer tonna cukorré­pa elszállításáról kell gon­doskodnia. A hevesi állomás a debreceni igazgatóság te­rületéhez tartozik és a püs­pökladányi területi vezetők­kel már jó előre egyeztették az igényeket és a lehetősé­geket. Ennek megfelelően az igazgatóság a szükségnek megfelelően 4—500 kocsit biztosít az őszi csúcsforga­lom idejére. 1979. október 10., szerdát Halász Miklós „VALL” A NÉPI ÜLNÖK: Elsődleges a nevelési szándék lyon. Népi ülnöknek a vál­lalat javaslatára választottak meg. — Előtte volt valamilyen kapcsolata a joggal? — Nem, egyáltalán nem volt, éppen ezért kicsit meg is lepett, hogy ülnöknek ja­vasoltak. Ennek ellenére szí­vesen elvállaltam: nekem is élmény volt a tárgyalás lég­köre, a bíró, az ügyész, az ügyvéd munkája. Mindig szerettem az emberekkel bánni, s ebben a munkahe­lyemen már szereztem némi gyakorlatot. Jelenleg kilenc­ven ember dolgozik az irá­nyításom alatt. ' Az ülnöknő még azt is hozzátette, hogy a legszíve­sebben a büntető ügyekben vesz részt, mert azok a „leg­érdekesebbek, a leg látványo­sabbak”, s egyben számos tanulsággal is szolgálnak. A társadalombiztosítással kap­csolatos perekben pedig gya­korlati tapasztalatait is tudja érvényesíteni. — Hogyan készül fel egy- cgy ügyre? — Először is gondosan át­tanulmányozom az iratokat, megismerkedem a tényekkel és bizonyítékokkal, majd ki­alakítok magamban egy vé­leményt. S csak ezután né­zem meg, hogy mit ír elő a jogszabály. Többtíyire meg­A bírósági zsargonban használatos kifeje­zéssel élve, éppen „működés” közben, ; vagyis a tárgyalóte­remben találkoztunk Ko- móczi Mihálynéval, az Egri Járási-Városi Bíróság egyik legfiatalabb népi ülnökével. Kicsit ódzkodott, amikor megtudta jövetelünk célját: „vallatni” szeretnénk az it­teni munkájáról. — öt éve vagyok ülnök. Vannak nálam sokkal ta­pasztaltabbak. akik már húsz évet is eltöltöttek itt. — mondta, aztán így folytatta a bemutatkozást: — Tizenhárom esztendeje dolgozom az Egri Dohány­gyárban, kezdetben tech­nikus, majd munkairányító voltam, az idén februártól pedig megbízott művezetővé »eveztek ki a filtero&atá­egyezik az elképzelésem az abban foglaltakkal. Egyéb­ként működésem alatt nyolc év volt a legmagasabb bün­tetés, amit, mint az eljáró tanács tagja aláírtam: egy nővel szemben négyen kö­vettek el erőszakos nemi kö­zösülést, — Mi volt a legérdekesebb esete? — Ugyanilyen bűncselek­mény kísérlete miatt állítot­tak elénk két fiút. Már az iratok alapján is gyanús volt számomra az ügy, a tárgya­láson elhangzott vallomások és a szünetekben folytatott beszélgetések aztán egyre inkább bizonyossá tették előttem, hogy ezek a fiúk semmiképpen sem lehetnek bűnösök, inkább csak a kis­lány bosszújáról van szó. Mindez kiderült az eljárás során, s végül fel is mentet­tük őket. — Milyen többletet, tanul­ságot ad önnek a bíróság munkájában való részvétel? — Ha lehet így mondani, a legfontosabb az, hogy kel­lemesen csalódtam a bírák ítélkezésében. Mielőtt népi ül­nök lettem, sokkal mereveb­beknek gondoltam a bírói döntéseket. Ügy hittem, hogy csakis a jogszabályban meg­határozott büntetési teieli szabják ki az adott bűncse­lekmény elkövetőjére. Már látom, hogy egyáltalán nem így van. Az ítélkezésnél min­dig az emberi oldalt helye-; zik előtérbe, s elsődleges a nevelési szándék. De fontos tanulsággal szolgál az is, hogy nagyon sok negatív tí­pusú embert ismerek meg. S az itt gyűjtött élmények se­gítenek a fiam és ,a lányom nevelésében is. — Környezetében hogyan fogadták az ülnökösködést? — Évente egy hónapot töltünk a bíróságon, amikor letelik, minden alkalommal beszámolok a munkatársaim­nak arról, hogy mit végez­tem. Sőt, ebben az évben felkértek rá, hogy írjak ösz- szefoglalót az idei tevékeny­ségemről az üzemi újságunk­ba. Nem maradhat ki a tá- jékoztatottak közül természe­tesen a családom sem, a fér­jemmel pedig néha meg is beszéljük az eseteket. — Az ötéves ciklus lassan a végéhez közeledik. . . — Októberben töltöm az utolsó ülnöki hónapomat. Hogy mi lesz ezután? Amennyiben a vállalat java­sol, s újra megválasztanak, szívesen vállalom a követ­kező öt évet is! Szalay Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents