Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
Pipázás — dohány nllkül A dohánnyal először Kolumbusz találkozott Amerikában: 1492-ben, a guana- hani bennszülöttek dohányzásáról számolt be. összesodort dohánylevelét kukoricalevélbe burkoltak és ezt szívták. Két évvel később, egyik kísérője, Pane Roman atya azt írta, hogy Santo Domingo szigetén a dohányleveleket cső alakúra formálják, majd egyforma kisebb darabokra vágják és ezeket meggyújtják. íme az első szivarok, amelyek még nem okoztak élvezetet, csupán a rovarok elleni védekezést szolgálták. A pipázás is Amerikából származik. Az ottani indiánok az edényben égetett dohány füstjét hosszú toliakkal díszített nádszálon át élvezték. Az egykor olyan népszerű indián regényekben is szerepel ez a pipázási módszer. a „békepipa”, melyet vendégeikkel együtt szívtak. Európában Menardes, spa- nvol orvos kezdte először a dohánytermesztést, de mégsem róla kapta a dohány hatóanyaga a nevét, hanem Jean Nicot diplomatáról, aki mint II. Ferenc francia király lisszaboni követe, Floridából kapott dohánypalántákat és kertjében elültette, majd másoknak elajándékozta. Az ő neve után hívják a dohány alkaloidját nikotinnak. Bár Európa-szerte tiltotta az egyház és sok állam a dohányzást, mégis mind nagyobb mértékben terjedt. Törökország, Egyiptom, Kelet- India i* szívesen hódolt az új szenvedélynek. Az utóbbi helyen 1634-ben elrendelték, hogy a dohányzáson tetten értek orrát le kell vágni. Ez sem tudta azonban elejét venni továbbterjedésének. Európában a pipázás mellett a tubák is népszerűvé vált. VIII. Orbán pápa egyházi átokkal sújtotta az „ördögi” szenvedély űzőit. A korból fennmaradt díszes, legtöbbször nemesfémből készített szelencék művészi kivitelezése mutatja a tubák megbecsülését. (A tubák = dohánypor, melyet még külön is illatosítottak, és az orrba szippantva, tüsszentést, majd felfrissülést okoz.) A dohányt Bornemissza Pál püspök 1568-ban ismertette meg Erdély népével. A dohányra és annak élvezetére vonatkozó későbbi kutatások során megállapították. hogy a pipázást már a dohány felfedezése előtt is ismerték. Plinius például azt írja. hogy az ökörfarkkórót a legjobb pipával elszívni, mert ennek füstje sok betegséged meggyógyít. Az i. u. 5. században élt Marcellus , Empiricus receptkönyvében szintén ajánlja az ökörfarkkórót köhögés ellen, csak jól' le kell szívni a füstjét. (Érdekes. hogy az észak-amerikai indiánok a dohányfüstöt eleinte szintén gyógyításra használták.) A későbbi kutatások, főleg századunk elején, igazolták, hogy az ókori . Rómában sem volt 'ismeretlen a pipázás. 1902-ben Haltern- ben egv erőd maradványai között 50 (!), nagyrészt méf ép agyagpipát leltek a régészek. Svájcban is előkerültek hasonló leletek: fából, vasból, bronzból készült pipák, melyek közül egyeseken fellelhetők voltak a kupakok nyomai is, sőt a sarokpántok helye is . meglátszott még egyi- ken-másikon. A pipaszár rövid fa- vagy fémnyél volt, de e célra nádat is használtak. A ásatások azt igazolták, hogy másfél ezer. évvel Kolumbusz útja előtt is ismerték a pipát Európában, és a világ egyéb részein, tehát a pipázás nem a dohány felfedezése után kezdődött. Rudnay János Derkovits-kiállítás a galériában Fürd őzök (Fotó: Hauer Lajos — KS) Nagyszabású Derkovitsemlékkiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában a galéria és a szombathelyi Képtárépítő Egylet anyagából. Derkovits Gyula (1894— 1934) a huszadik századi magyar képzőművészet egyetemes jelentőségű alakja, aki autodidaktaként küzdötte fel magát festőink és grafikusaink legnagyobbjai közé. A terrornak azokban az éveiben, amikor a tömegeket közvetlenül mozgósító kollektív munkásművészet erőit szétmorzsolták, s a polgári festészet az észtéHumorszolgálat A tisztviselő megkérdi No- vák úrtól: — Mikor született? — 1940. február 3-án... — Micsoda hülye vicc ez? Hiszen akkor én születtem! — Kész vagyok magáért feláldozni az életemet! — Es biztositása van? — Azt hittem magáról, hogy maga egy rendes és okos ember. — Én viszont éppen a fordítottját gondoltam magáról! — Akkor mind a ketten- tévedtünk. A feleség mondja a férj barátjának: — Este nyitva hagyom a szobám ajtaját... — Asszonyom, ennek nincs semmi értelme! Valaki esetleg belopódzik magához ... Ha egy ember mondja azt, hogy „tudom, hogy semmit nem tudok”, akkor az zseniális. Ha két ember mondja ugyanezt, akkor banális. Ha hárman mondják, akkor meg kell változtatni az oktatási rendszert! A meteorológustól kérdezi a kisfia: — Papa. és mindig beválik, amit jósolsz? — A jóslat mindig, csak időnként a dátum nem! — A lépcsöházban: — Kraftovicsné asszony, magát gyakrani lehet látni egy csinos szőke fiatalember társaságában... Talán valamelyik rokona? —- Ügy is lehet mondani... Ez a harmadik férje az első férjem második feleségének. A bíró figyelmesen hallgatja az ügyészt és amikor az befejezi mondanivalóját, így szól a bajusza alatt: — A fickónak igaza van! A védő szat>ai után ismét ezt mormogja: — A fickónak igaza van! Ekkor a bíróhoz hajol az egyik ülnök: — De elnök úr, mind a kettőnek nem lehet igaza! — Magának is igaza van! ZALÁN TIBOR q Orosz harangok BEZZEG JÁNOS: Szüntelen temető Huszárik Zoltánnak ez a szüntelen temető csak q hiányaink megvetett ágya n mert kinyílik nekünk a föld kigurul Hamlet koponyája akárha részeg sír-zenére járunk csillag-vakító csárdást ( szűz mosollyal játsszuk végig( ember-létünk összes árulását/ ez a szüntelen temető csak s a patkókkal szikrázó véges égj maszkokba bújva mutatva 0 magunkra ö hullunk hiánnyá szerteszét Q Az orosz harangöntés körülbelül a XIII. században olyan színvonalat ért el, hogy a nyugatról érkező vendégek az orosz harangok hangjáról mint szimfóniáról írtak. Csodálatba ejtette őket a harangkezelés módszere is. Míg a harangokat a nyugat-európai országok többségében emelők segítségével hozták mozgásba és maga a harang ütötte meg a mozdulatlanul függő harangnyelvet, addig az orosz harangokon külön kötél vezetett a harang nyelvéhez. Ez lehetővé tette, hogy egy ember egyszerre több harangon játsszék, különböző tónusú és magasságú hangokat létrehozva és eredeti melódiává Olvasztva össze azokat. Oroszországban a harangszó nem kizárólag az istentiszteletek időpontjának jelzésére szolgált. A falmélyedésekben függtek az úgynevezett ostromharangok, amelyeket félrevertek, ha ellenség közeledett. A vészharangok a tüzekről is jelt adtak. A szabad városokban pedig, Novgorodban és Pszkovban a harangszó tanácskozásra hívta ’ a lakosokat. A harang tehát egyúttal a város politikai ön- állósságának jelképe is volt, a nép hangja. A harangok, mint Lermontov írta, hírt adtak a nemzeti győzelmek és vereségek napjairól. A harangszóval a klasszikus orosz zenében is találkozhatunk: például Glinka „Iván Szuszanyin”, Borog.vin „Igor herceg”, Muszprgszkij „Borisz Godunov” című operájában. Az érdeklődés e régi művészet iránt máig sem tűnt el, különösen az orosz északon, ahol jelenleg olyan fokon kultiválják, mint még soha. Sok helyen felújították a régi harangokat. Három évvel ezelőtt az arhan- gelszki fa-építőművészeti múzeum vendégeit harangszóval üdvözölte. A harangszó elválaszthatatlan eleme lett valamennyi helyi ünnepségnek. A közeli és távoli falvakból népi ének- és táncegyüttesek érkeznek Ar- hangelszkbe és felhangzanak észak dalai, amelyeket a régi harangok szava kísér. Ar- hangelszkben körülbelül 30 régi harang van. Az északi fény ünnepén, amelyet évente megrendeznek Arhangelszkben, az ottani zeneiskola hallgatói és. tanárai felelevenítik ezt a régi művészetet: a harangjátékot. Ahhoz, hogy a régi harangjátéktechnikát reprodukálhassák, hosszas kutatásokat folytattak, amelyek-1 ben a környék idős lakosai is segítségükre voltak, akik beszéltek a régi északi szokásokról és szertartásokról. Az arhangelszki zeneiskola munkatársai a régi dalokat is felvették magnetofonra. tizmus sáncai mögé vonult, a csendben csak az olyan hang tudott áttörni, amely a történelem tisztán felismert logikáját a halált vállaló elfogult szenvedély hatalmas erejével hirdette. A proletárművész Derkovits élete legszemélyesebb mozzanataiban osztályának sorsát a magyar történelem legmélyebb tragédiáját élte át, így tudott az egyediből, a .mindennapiból általános érvényű, maradandó, szimbolikus tematikát és formát alkotni. A kiállítás november 18- ig tart nyitva. Kezdetben voltak az egyértelmű dátumok. Valahogy így: 1979. október 1, vagy így: 1879. október 2. így, ilyen egyszerűen volt ez hajdanán, egy évszám, egy hónapnév meg egy másik szám, amely az illető év megfelelő hónapjának ide- sőt odavágó napját jelezte. De kinek jó az ilyen egyszerűség? Igaz, ez az egyszerűség az ősember számára még meglehetősen bonyolult lett volna, hiszen számára a dátum, ha egyáltalán törődött ilyesmivel, hogy dátum, a mam- mut elejtésének napját jelentette volt, s amely jeles eseményt, nem mint dátumot, hanem mint mam- mutot azonmód felrajzolt, vagy belevésett barlangja falába. Az ősembernek még az jó volt. A kulturálódó ember aztán feltalálta az évet, a hónapot, a Dátumok napot, sőt az éveknek számot is adott, a hónapoknak nevet, a napoknak nemkülönben. Kic sit bonyolult volt a dolog, de már időszámításunk előtt megszoktuk és mert megszoktuk, egyszerűnek is találtuk. Ám az ember leleményes, új meg új ötletei támadnak az élet minden területén, miért ne támadhatna a naptár világában is néhány korszakalkotó ötlete. Akadt is. Feltalálta a világévet. Aztán feltalálta a világhónapot. Meg a világnapot is feltalálta! És amikor ez mind fel volt találva nála. újabb találmányok jöttek az éveket, a hónapokat, a napokat elnevezendőn, hogy az ember hovatovább lemondóan és reménytelenül bámulhatja csak a hagyományos naptárját. Mert van, volt, lesz a nyugodt nap éve, takarékossági világnap, túróhét, Centrum-csütörtök, fogászati hónap, hogy csak ennyit említsek száznyi társuk közül. Az olyan szép és megszokott dátumneveink, mint szeptember 29-e, szombat, vagy mint a vasárnap, amely vasárnap, avagy mint hétfő, amely a hét feje, lassan majd eltűnnek a naptári múlt mélységeibe. Eltűnnek, hogy évszázadok múltán, úgy az And- romeda-év, neutron hónapjának egy csendes bisecurin-nap délutánján sok-sok/ szemét-réteg mélyénx megtalálják e furcsái nyomdai terméket, a) mai naptárt és így1 sikoltanak fel maj-\ dani régészeink: — Hogy ezek az) eleink mit ki nem/ találtak már... Ilyen bonyolult naptári számítás... Hiába, primitívek voltak még .. Ahá, hát( ez meg, mikor élhetett vajon? — lelik*) majd meg maradé-i kaimat is egy kupac) alján. Válaszolhatok:j most. Születtem a\ nyugodt nap évének,/ fogászati hónapjában,/ annak is a takarékossági világnapján,1 a szerelem órájában./ Halálom órájára ne-\ vet meg találjon ki\ egy vállalati rek-/ lámfönökség. Dixit. Gyurkó Géza Loránd és nem Lóránt! Nem véletlenül írunk a címbeli utónév helyesírásáról. A cím egyértelműen arra utal, hogy a Loránd keresztnevet rövid o-val kell írnunk, s nem hosszúval. Ez ellen az írásforma ellen vétettek egy egri utcanév táblájának .elkészítői. Nem is oly régen városunk új utcanévvel gazdagpdott. örülünk annak, hogy a nagy magyar fizikusról, Eötvofr Lorándról utcát neveztek el Egerben is. Sajnos a név- 1 táblán x hibásan írták le keresztnevét: a hosszú ó idét- lenkedik a leírt névben. A hibúzást nem .mentheti az sem, hogy írásgyakorla- (■ tunkban elég sokszor, s elég sokan beleesnek ebbe a hibába, s elsősorban azért, mert a Lóránt név írásképe • zavarja meg őket. Ezt az utónevet ugyanis hosszú ó- val kell írnunk. Furcsa játéka a véletlennek, hogy újabban ezt a nevet is egyre többen írják hibásan, s feleslegesen rövidítik meg a hosszú ó-t. A • két utónév különben egy névcsalád sarja: a gyakoribb , Lóránt kissé régies változata a Loránd. A magyar utónévkönyv az elfogadható jelzővel minősíti, a Lóránt nevet pedig ajánlja. Gyakran tapasztaljuk, hogy közleményeink olvasói azt , is számon kérik, okoljuk is . meg állításainkat. Ebben ' a' , kérdéskörben is felvethetik: miért kell rövid o-val írnunk a Loránd utónevet. Hogy a választ megadhassuk, a név élettörténetét is be kell mutatnunk. A merészségével dicsőséget szerzett harcos jelentésű germán Roland adott alapot a Loránd név kialakulásához. Az r és az l hang felcserélődésével keletkezett utónév rövid o hangja tehát az alapul szolgáló megnevezésben is benne volt. A Roland, Loránd, Lóránt keresztnevek éppen napjainkban válnak újra közkedveltekké. Ezért arra a jelenségre is fel kell figyelnünk, hogy e nevek kiejtésében is nagy a zavar: a bennük szereplő o-hang ejtésében bizonytalanodnak el egyesek. Még csak egyetlen megjegyzés kívánkozik cikkünk végére: a nép nyelvében az ■uzsonna jelentésű megnevezésére szolgáló loránt névnek nincs köze a bemutatott utónevekhez. Dr. Bakos József Dérütött hajnalok ro Voltunk s már nem v: ' Beszélnem kéne de i Csattognak fölöttem Ablakok melyeken ti Ruhátlan verdesel k< De hisz csak képzelem! Vánszorgok agyamra Kőházak-homályból Szomjúság gyötör s i Kortyolok alkoholt á Ingemen — dadogom Pohárba süllyednek Köd zabái éjszakát t Nyakamra fonódnak Tűzfalak isszák be h Véremet elhagyom n Gyermekkel álmodtam Te-hozzád ballagnék Házadtól ágyakig vé| Megrándul fölöttem Ifjúság-záróra Sírás rongyok közt ébredek vagyunk Kialudt fémyjelek istenként hallgatok törtszárnyú ablakok testedre ráláttam kékfalú szobádban n! ezüst a kilincsen kattintott bilincsben köhaza-magányba s a tengerek hiánya átüt a veríték eljössz még segítesz mér lehetne-földrészek bénítok lidércet fény-reklám-liánok hangom ha kiáltok meztelen strandokon m éjjel nem álhatom lépteim elvisznek végleg kisemmiznek szurokfényű a menny is Majd újra csend
