Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-06 / 234. szám
NDK L esznek, akik szerencsét proSjöEncalc Fogatok a célegyenesben (Fotó: PANORAMA — DDR — KS.) Csehszlovákia Ismeretlen piramis és papirusztekercsek Tizenkilenc éve kutatják — a két ország közötti egyezmény alapján — a prágai Károly Egyetem régészei az óegyiptomi civilizáció múltját Kairótól 30 kilométerre délnyugatra, az abuszi- ri piramisok térségében. A közelmúltban egy, még felderítetlen területen kaptak engedélyt a kutatásra Abuszir déli részén. Itt a 12. csehszlovák expedíció látott munkához. Az ásatást dr. Miroszlav Verner, a prágai Egyiptológiai Intézet régésze vezeti. A kilenctagú expedíció érdekes felfedezéseket tett. Kiástak egy eddig ismeretlen piramistemplomot a temetőpap lakhelyével. Az épületkomplexum az Ötödik Dinasztia korából való, tehát 4 és fél ezer éves. Az erősen megrongált leletek eredeti anyagot tartalmaznak, és ez lehetővé teszi, hogy az Ötödik Dinasztia keletkezésére vonatkozó eddigi feltételezéseket helyesbítsék. A piramistemplom levéltárából olyan papriusztöredékeket si. került felszínre hozni, amelyek az Ötödik és Hatodik Dinasztia korának gazdasági és politikai viszonyaira vetnek fényt. Valószínű, hogy a régészek az óegyiptomi kultúra egyik legrégebbi papiruszgyűjteményét találták meg. A leletek között szerepelnek rituális és használati tárgyak, óegyiptomi pecsétek lenyomatai stb. Az ásatások színhelyétől nem messze síremlékekre, úgynevezett masztabákra bukkantak: három óegyiptomi föúr temetkezési helyére. A masztabákban hieroglifákkal ellátott faszobrokat és cserépedényeket leltek. A masztaba jellegzetes csonka gúla alakú sírépítmény. Alatta 10—20 méter mélyen van elrejtve a tulajdonképpeni sírhely. A temetkezési hely közelében kultikus helyeket fedeztek fel: kápofnák, áldozati asztalok és medencék együttesét a 6. Dinasztia korából. Koreai NDK Á II. hétéves terv teljesítése A II. hétéves terv (1978— 1984) előirányzatainak a teljesítése máris jelentős eredményeket mutat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. 1978-ban az ossz ipari termelés értéke 17 százalékkal haladta meg az előző évit. Az évi növekedési ütem magasabb a közép távú tervben előirányzottnál. A villanyáram előállítása 10, az acéltermelés 27, a műtrágyagyártás 23, a cementtermelés 32 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A fejlődés töretlen: 1978 nagyszerű termelési sikerei után 1979. első negyedévének összipari termelési tervét 23 százalékkal teljesítették túl. Mindez jó biztosítékot nyújt a II. hétéves terv további teljesítéséhez. Ebben a tervidőszakban az ipari össztermelést 2,2-szeresére akarják növelni, mégpedig a termelőeszközök előállítását 2,2- szeresére, a fogyasztási cikkekét pedig 2,1-szeresére. Az ipari termelés éves növekedési ütemét a terv 12,1 százalékban szabja meg. Ha ezt teljesítik, akkor az országban évente 56—60 milliárd kilowattóra villamosáramot, 70—80 millió tonna szenet, 7,4—8 millió tonna acélt, egymillió tonna különböző fémet, 5 millió gépet, 12—13 millió tonna cementet gyártanak majd. LAOSZ Az első sikerek Alig három és fél év alatt a laoszi nép jelentős sikereket ért el a gazdasági és kulturális élet minden területén. Eddig kétezer szövetkezet alakult. Ezekben a falusi lakosság egyötöde dolgozik. A szövetkezetek szép sikereket értek el a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a szétrombolt öntözőcsatornák helyreállításában. Sieng-Kuang tartományban a parasztok két hónap leforgása alatt például két öntözőcsatornát építettek, s ezek közel 500 hektárnyi szántóföld öntözését látják el. Az állattenyésztésben elért eredmények jórészt a rendszeres védőoltásoknak köszönhetők. Fokozódik a selyemhernyó-tenyésztés is. Három év alatt csak a déli Saravane tartományban megháromszorozták a selyemtermelést. Egyre nagyobb szerephez jut az állami üzlethálózat, Három és fél évvel ezelőtt az állami üzlethálózat létrehozása az ország gazdasági stabilizálásával, az új pénz- rendszer bevezetésével és a régi adórendszer eltörlésével volt kapcsolatos. Most az állami üzletek nemcsak ellátják a lakosságot közszükségleti cikkekkel, hanem felvásárolják a parasztoktól , a termékfelesleget is. Csak ez év folyamán Luang Prabang tartomány állami üzleteiben Az úttvonalat régen Borostyánkő útnak nevezték, mert erre vezetett azoknak a kereskedőknek az útja, akik a keleti-tengeri borostyánkövet vitték délre. Most a nemzetközi két nyomsávú, gyors- forgalmi észak-déli autópálya épül meg ezen az útvonalon. A több országon átvezető autópálya, amelynek teljes hossza 10 000 kilométer lesz, nemzetközi együttműködéssel épül. Terveit lengyel és magyar szakemberek készítik. A megvalósításban tíz Ben Ce tartomány kókusz- ültetvényein jó esztendőben gazdag a termés, a kókuszdiók mérete olykor a futball-labda nagyságát is meghaladja. A háború azonban az ültetvényeket sem kímélte. Az amerikai bombázások, a növényzetet kipusztító vegyi- anyagok bevetése után mindössze nyolcezer hektár területen — az ületetvények egy- hatodán — maradtak termőképesek a kókus^pálmák. Az elmúlt rövid néhány évben Ben Ce tartomány egész lakossága — a gyermekek is — részt vett a pálma ültetési afccnbas. Ea és* «égése az mintegy 120 ezer különféle mezőgazdasági szerszámot, 90 ezer méter szövetet, valamint nagy mennyiségű cukrot, lisztet és sót értékesítettek. A lakosság jobb ellátása érdekében megszervezték a mozgó üzleteket. Az úthálózat sikeres fejlesztését jelzi, hogy Savanna- keth tartományban idén befejezték öt közút és két híd építését, több más tartományban pedig rekonstruálják az utakat. Egyidejűleg helyreállítják a javítóüzemeket, hogy elvégezhessék a szállítóeszközök karbantartását. Fontos szerep jut a víziutaknak, amelyeken eljuttatják a legszükségesebb cikkeket a nehezen megközelíthető hegyvidéki településekre is. Ezért a kormány erőfeszítéseket tesz a folyami flotta fejlesztésére. Komoly gondot jelent a tömegméretű írástudatlanság. Ezért az összes nagyvállalatnál, az építkezéseken, valamint számos mezőgazdasági szövetkezetekben „Népi egyetemek” működnek. Az írás- tudatlanság felszámolásából a diákok is kiveszik részüket. Minden nyáron a tanév befejeztével diákok ezrei kelnek útra, hogy az ország legtávolabbi vidékein oktassák a felnőtteket az írás-olvasás tudományára. állam közvetlenül érdekelt. A jelentős beruházás az ENSZ fejlesztési programjában is szerepel. A központi tervező iroda Varsóban székel. A sztráda négy tengert, az Adriát, a Keleti-, a Káspi- és a Fekete-tengert köti majd össze, s csatlakozik Törökország, Szíria és Irak főútvonalaihoz is. Az egyes szakaszok azon állam tulajdonába kerülnek, amelyeken a nemzetközi autópálya áthalad. Magyarország például 600 kilométeres szakasz birtokosa lesz. nyomát őrzi a helyi vasútállomás váróterme, a Janica Hotel, az új orvosi rendelő, s a hegyi üdülő, ahol a falak és a bútorzat szebbnél szebb fafaragványokkal ékes. A faragók művészi fantáziájuk, ihletett ötleteik alapján dolgoznak, szorosan együtt- rpűködve az építészekkel, azok tervei, céljai, s a díszítendő felületek rendeltetése szerint. Munkájuk megbecsülését mutatja, hogy külföldi megrendelések is érkeznek hozzájuk. Ök készítették például a moszkvai új bolgár nagykövetségi épület belső díszítését. ültetvények területe újra eléri majd a háború előttit. Egyelőre csak 12 ezer hektáron takarítják be a termést, évente 54 millió diót. Fokozatosan helyreállítják a lerombolt feldolgozóüzemeket, sőt, újak építését kezdték meg. A kókuszdió igen értékes termék. A kókuszolajat. mivel kalóriadús zsiradék, az élelmiszeripar dolgozza fel. A koprából különleges illatú szappant főznek. A dió rostjaiból pedig háziipari termékeket állítanak elő. A Ben Ce-i rostszőnyegek keresettek sokorsaá^pam.. Nem mindenkinek a labdarúgás jelenti a legfőbb szórakozást. Legalábbis így van ezzel a sok ezer berlini, aki hetenként kétszer Karl- shorstba, a fővároshoz közeli nagy ügetőnályára vándorol. Egész éven át, hetenként kétszer vonulnak fel itt a színes ruhákba öltözött hajtők, a . maguk egy, vagy kétlóerős kocsijaival. .. A tömegben a „szakértőket” könnyen megismerhetjük. Elmaradhatatlan kellékük a messzelátó, a programfüzet és a turf-újság. Ez Utat tör az Arktyika A világ első jégtörője — a Lenin megjelenése 1959. január l_én új korszakot nyitott a tengerhajózásbaji. Ezt megelőzően ugyanis a hajók csak kedvező évszakokban merészkedtek a magasban fekvő szélességi fokok körzetébe, míg az új jégtörő a hajózás szempontjából legkedvezőtlenebb időszakban is céljukhoz juttatta a hajókaravánokat. Sztyepán Makarov orosz admirális a múlt század végén „direkt” akarta átszelni az általa felépített jégtörővel — a Jermakkal — az Északi-sarkot. Tudomásul kellett azonban vennie, hogy e feladat megoldására csak egy 50—60 ezer lóerős hajó lehet képes. Bár a 44 ezer lóerős Lenin jégtörővel ez még nem sikerülhetett, a következő, a 75 ezer lóerős Arktyika már meghódította az Északi-sarkot. A Szovjetunió próbálkozott elsőként az atom felhasználásával. Igaz, más országok is megpróbálkoztak atomhajtású hajók létrehozásával, de az NSZK-ban készült Ottó Hahn atomhajtású hajó üzemeltetése gazdaságtalannak bizonyult. Ismeretes a szá- razterhet szállító japán hajó — a Micu — szomorú sorsa is: az energetikai berendezésében lévő hibák és az emiatt megnyilvánuló társadalmi a lap versenynapokon 12 ezer példányban talál itt vásárlóra Sokan persze csak a látvány szépségéért jönnek ki a pályára A statisztikai adatok 480 versenylovat tartanak számon az NDK-ban. Ezek 17 állami tulajdonban lévő és 5 magánistálló lovai. Az ügetőlovak egész esztendőben „dolgoznak”, nem úgy, mint a galopp-pálya lovai, ahol tavasztól őszig tart a verseny. Az ügetőverseny ősi sport, már a rómaiak idejében népszerű volt. Itt, a Spree partján éppen csak 100 éves múltra tekinthet vissza. 1378-ban adták hivatalosan először a startjelet az akkori ügetőversenyen. Igaz akkor nem itt Karlshortstban volt az ügető, a 60 hektáros tiltakozás miatt még mindig nem sikerült báziskikötőt találni számára. A szovjet atomjégtörök viszont megbízható biztonsági rendszerrel üzemelnek — ezt bizonyítja az a tény, hogy a Lenin jégtörő legénységének többsége a hajó üzemelése óta dolgozik itt és sugárkárosodást senki sem szenvedett. A Lenin jégtörő jó bázisul szolgál a szovjet atomhajtású flotta szakembereinek felkészítésében. A Szibir jelenlegi főgépésze például ugyanilyen posztot töltött be korábban a Lenin atomjégtörőn. Korábban a Lenin kapitánya volt Jurij Kucsijev, aki az Északisarkot 1977-ben elért Arktyika atomjégtörőt irányította. A Lenin munkába állását megelőzően a sarkvidéki hajózási szezon július második felében kezdődött és októberben fejeződött be. Az 1960-as évektől a hajók már május végén kifutottak és útjaikat novemberben zárták le, Az új atorr jégtörők még jobban meghosszabbították a hajózás időszakát. A 60-as évek végén évente csak három hónapon át tudtak feljutni a hajók Dugyinkába, a Jenyiszej torkolatába. Később ez az időszak 5—6 hónapra nőtt, 1978-tól pedig gyakorlatilag egész éven át lehet érni Du- gyrnkát. w mostani pályát csak a háború után építették fel. Azóta több mint 24 ezerszer szólalt meg itt a startharang és sok remek ló tette meg az 1600 méteres versenytávon A pályacsúcsot a szovjet Golosznij tartja, 1:17,6 perc alatt tette meg a távot, ez az eredmény 46 km,'óra sebességnek felel meg. A nagy versenyeken a 2000 személyes főtribünön biztosan nem marad egy üres hely sem. Sok dolga van a pénztárnak, hiszen a fogadóknak mindig „holtbiztos tippjeik” vannak, s alig győzik a tiketteket kiállítani. S mert boldog nyerők mindig akadnak, lesznek akik legközelebb ismét szerencsét próbálnak... B. J. A Lenin nyitotta meg az első hajózási útvonalakat a magasabban fekvő szélességi fokok vidékén át, az Arktyika átszelte az Északi-sarkot, míg a Szibir a" legrövidebb északi útvonalon vezette át Murmanszkból Magadánba a Kapitan Misevszkij fehérhajót. Ez utóbbi próbatétel volt a hajó minden részegységének szilárdsága, a hirtelen hőmérséklet-változások és a rakomány kölcsönhatása, valamint a hajózási viszonyok szempontjából egyaránt. Az északi körzetek hasznosításával tökéletesítik a teherhajó flottát is. A régi hajók helyett új, a jégtörők nyomában haladni képes teherszállítókat építenek. Ezek erősebbek, megbízhatóbbak és nagyobb teljesítményűek lesznek a régieknél. Mivel a sarkvidéken a hajózás hónapokon át tart, a hajónak megfelelő kényelmet, jó munka- és pihenési feltételeket kell biztosítani. A Szibir és az Arktyika jelenleg úton van, míg a Lenint javítják. Hamarosan az utóbbi is megkezdj a hajókaravánok vezetését Mur- rranszkból — mindhárom atmjégtörő báziskikötőjéből. Hamzat ’VTah&.jev APN—KS J HÁZI ÜZNÉZŐBEN LENGYELORSZÁG Autósztráda a Borostyánkő úton SZOVJETUNIÓ A sarkvidék nÉleáris üttirői (Fotó: AFN—KS, Tonkacsev felvételei) VIETNAM IIÜiéEedö kőkuszülfctuények BULGÁRIA A triavnai fafaragók Az észak-bulgáriai Triavna fafaragó mestereiről vált híressé. A régi házak, pincék, mindennapi használati tárgyak is szebbnél szebb fafaragásokkal ékesek. A fafaragás apáról fiúra szálló nép- művészeti hagyomány ezen a vidéken és az egykori nagy mesterek ma élő utódai sem maradtak hűtlenek a fához és a vésőhöz. A „triavnai . iskola” mai művészei — szövetkezetbe tömörülve — saját környezetük megszépítése mellett középületek egész sorát teszik vonzóvá. A Balkán Szövetkezet fafaragóinak keze
