Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

I MegúszűuM ] iPIcelef! csoport rangadója Hetekkel . a Magyaror­szág—Egyesült Államok vá­logatott labdarúgó-mérkő­zés előtt a sajtóban látott napvilágot a hír, miszerint Egerben méri össze erejét a két nemzet tizenegye. Sokan dörzsölték a tenye­rüket, milyen jó meccset fognak látni. Igaz, ez a vélt öröm nem sokáig tar­tott, mert az újabb értesü­lés az Üllői úti pályát je­lölte meg az esemény szín­helyeként. Mondjuk azt utólag! Ne­künk végső soron a nép­stadionbeli megoldás volt a jobb. A Fradi-pálya csend­jét se verte fel az a ma­roknyi elégedetlenkedő j szurkoló; ott ugyanis már 1 korábban eldőlt, min is í szomorkodjanak. Eger köz-! tudottén országszerte ked- < veit hely, az idegenforgal- milag fontos városok közé § tartozik. Ha nem is lab­darúgása miatt. Kár lett j volna a nimbuszért, ha tíz- < ezer egri dühkitöréséből ál- < talánosít a tévénézők mii- j liós tábora. Nagy jóstehet- j ség nélkül mondjuk: sza- < vakban ez a 0—2 ugyan­azokat mondatta volna j Egerben is, mint Pesten. < Így legalább a város meg­úszta. budavári Gyöngyös—Szolnok A labdarúgó NB M. mai játéknapjának a legizgalma­sabb összecsapását a Mátra alján láthatják a nézők. A listavezetővé előlépett Szol­noki MÁV-MTE az eddig ragyogóan szereplő, a dobo­gón pillanatnyilag két pont hátránnyal a harmadik he­lyen taiiyázó Gyöngyösi SE- hez látogat. A jelentőségét érzékeltetve a találkozónak, az élmezőny állása: 1. Szolnok 12 8 2 2 28-12 18 2. Nyíregyháza 12 7 4 1 23- 8 18 3. Gyöngyös 12 7 2 3 14-13 16 4. B.-gyarmat 12 7 1 4 14-11 15 Hz IBV-re eljutni rang Válogatott fiatalok köszöntése az Eger SE-ben Balról jobbra: Bodnár János edző, láktor Zsuzsa, Bcreczky György edző, Majoros Ildikó, Utassyné Gyergyák Magda edző, Dorkó Tamás A hangulat baráti, a kö­szöntés melegszavú volt. A városi stadion klubházában, helyhez illő keretek között üdvözölte az Eger Sport­egyesület vezetése az 1979-ben IBV-n sze­repelt sportolóit és azok szakvezetőit. Az ifjúsági ba­rátságversenyek a szocialis­ta országok sportegyüttmű­ködésének évről évre jelen­tős állomásai, ismétlődő színterei. Hogy kisebb pél­dát- ne említsünk, a tornász Magyar Zoltán pályafutását is az 1970-es gottwaldovi IBV megnyerésétől számít­ják. Anélkül, hogy hasonló illúziókat táplálnának velük szemben, örömteli módon hangsúlyozta Békési József ügyvezető elnök, hogy immár nekik is vannak Búza Gá­borjaik, Majoros Ildijeik, akik aranyérmes magyar vá­logatottakban álltak helyt idén. A teljesítménynek kijáró gesztus volt. az, amikor dr. Varga János egyesületi el­nök megjutalmazta, ajándé­kot nyújtott át az esemény résztvevőinek. Ismerked­jünk meg csak velük!­Dorkó Tamás Nyolc éve úszik, 1965-ben született. Augusztus 16—19. között a bulgáriai Szandan- skiban szerepelt a magyar csapat tagjaként. Mell úszó, válogatottságainak száma 5, edzője Utassyné Gyergyák Magda. Egyéni csúcsait 100 m és 200 m-en az IBV-n úszta. — Az erős mezőnyben csak 200-on tudtam beverekedni magam a döntőbe, az ottani 2:38-as időm a nyolcadik helyhez volt elég. Továbbra is korcsoportom hazai leg­jobbjai között akarok ma­radni, százon az l:10-en be­lüli időt veszem célba, két­százon 2:30 körüli szintre szeretnék fejlődni. Nagy Jenő a szakvezetője. Augusztus 15—25. között Bul­gáriában, Pazardcsikban volt tagja a 9. helyen vég­zett magyar együttesnek. Válogatottságainak száma 3, posztja feladó, 1964-es szüle­tésű. — Első repülő- és külföl­di sportutamat az lBV-sze- replésemnek köszönhetem. Kétszer léptem pályára a mongolok ellen, a csoport- mérkőzésen 3—0-ra, a 9—10. helyért vívott helyosztón 3—2 arányban nyertünk, csapatba kerültem még a 0—3-as szovjetek elleni meccsen. Jövőre a következő IBV-t a népi Korea rendezi, kor szerint beférek a keret­be, megpályázom. Majoros Ildikó Bereczky György edző kézilabdása, 1974-ben ismer­kedett meg sportágával. Az 1961-ben született átlövő ré­szese lehetett a Berendi Jó­zsef irányításával IBV­aranyérmet nyert magyar si­kernek. Július 23—30. között Veszprémben húzta magára ötödször az ifiválogatott cí­meres mezét. és Kiss kapusok, a másik kettő posztja szerint csatár, illetve védő. Búzának és Leltlernek az edzője Pozs- gay Zsolt, Eged és Kiss mes­tere Baranyai György. Az „A” együttesnél Búza dr. Mayer Mihály és Bolvári Antal tanácsait hallgatta, míg a „B” gárdát Babarczy Roland és Urbán Lajos moz­gatta nemzeti színeinkben. A vízzel, az uszodával csak­nem valamennyien egy idő­ben, 1974 körül kötöttek ba­rátságot. A válogatottságok száma alapján a közöttük levő sorrend: Búza 26, Leff- ler 18, Eged 6, Kiss 5. Az előbbi kettő 19 esztendős, az utóbbi kettő 17. Valameny- nyien többször jártak válo­gatott kerettagként külföl­dön 1979-ben, Spanyolor­szág, Bulgária, NSZK, Szov­jetunió úticéllal. — Tulajdonképpen az NSZK-portyának köszönhe­tem a szolnoki csapattagsá­gom. Weidenben a hazaiak ellen döntetlen kellett a tor­nagyőzelmünkhöz, s az 5—5- ös találkozó utolsó három magyar gólját én lőttem. — emlékezik Búza Gábor. — Az ellen a Kuba ellen, amely csapat végül a har­madik lett, én védtem a „B”- ben —mondja Leffler Gyula. — A 6—6-ot utólag értékes eredményként könyvelhet­tük el. — Mivel' klubtársam, Leff­ler volt az első számú ka­pus a „B” csapatban, nekem mindössze a lengyelek ellen adatott meg a bizonyítás le­hetősége. Sajnos túlságosan akartam, ki is kaptunk 9—8- ra. — gyakorol önkritikát Kiss. — Gólt ugyan nem szerez­tem, de a játékvezetők 7 hétméterest ítéltek rólam. Ezeket csapattársaim érté­kesítették. Szép emlék a Bul­gária feletti 19—17 és a Szovjetunió elleni 17—14-es győzelem. Pályafutásom leg­értékesebb érmeként őrzöm otthon a szalagos aranyat. 1981-ben junior VB-t ren­deznek, jó lenne kijutni rá. A pólósok Búza Gábor, Eged József, Leffler Gyula és Kiss Pé­ter vízbe szállt a július 23 —29. között Szolnokon zaj­lott vízilabda IBV-n. Ennyi­ben közösek vonásaik, de sok másban eltérők. Búza az aranyérmes „A” válogatott­ban jutott szóhoz, a többiek az ifjúsági válogatottban a 7. lett „B”-ben. Leffler Liktor Zsuzsa Röplabdázó, 1975-től ját­szik. Edzője Bodnár János, — Szolnok helyett hadd dicsekedjem mással — kéri Eged József. — Tbilisziben a szovjet juniorok ugyan 8—2-re vertek bennünket, az egyik magyar gólt azonban én lőttem. Nyolc méterről! Budavári Sándor A pólósok balról jobbra: Kiss Péter, Eged József, Pozsgay Zsolt edző, Leffler Gyula, Bu­. *a Gábor tEoió; Szántó SlfgfSS*) « I A NYVSSC vendégként lép saját stadionjában a nyírte­leki H. Asztalos SE ellen pá­lyára, győzelme aligha két­séges, az ugrásra kész Balas­sagyarmatnak Miskolcon az MVSC-vel szemben van ke­resnivalója. Tehát Péczely Szabolcs vezető edző játéko­sainak pontra lesz szüksége pozíciójuk megőrzéséhez. Má­sik NB Il-es csapatunk, az Eger SE, a sereghajtó Debre­ceni Kinizsi ellen szerepel idegenben, győzelmi eséllyel. bő, Paral, Vágó. Kispadosak: Szőke kapus, Tóth F. és Gál- góczi dr. Eger SE Gyöngyösi SE Elemezve a múlt heti Papp J. SE elleni hejőcsabai 2—2- őt, Péczely Szabolcs megje­gyezte: — Csapatomnak 19 percre volt szüksége ahhoz, hogy „felébredjen”. Ezt a luxust a Szolnok ellen nem engedhet­jük meg! A GYSE hét közben a lab­darúgó MNK megyei győzte­se lett, közepes játékkal 2—0 arányban győzte le ott­honában a Siroki Vasast. Az együttesben mindenki egész­séges, a legjobb összeállítás­ban léphetnek pályára ma kora délután, remélhetőleg minden őszi gyöngyösi néző­számot meghaladó szurkoló­sereg előtt. — A vendégcsapat félelme­tes idegenbeli mérleggel ér­kezik — kezdte az esélylatol­gatást Péczely Szabolcs. — És mindezt három, négy és öt gólokat rúgva érték el. A mi taktikánk ezt messzeme­nően figyelembe veszi, s ha saját közönsége előtt lesz tü­relme labdarúgóimnak a megbeszélteket betartani, úgy a győzelem megszerzését is elképzelhetőnek tartom. A kezdő tizenegy a következő lesz: Kovács — Adonyi, Bor- sányi, Ács, Kelemen — Vll- mann, Budai, Pörögi — Sza­ron egy hete nagyon nehe­zen és végül is csak sze­rencsével nyert az Asztalos SE ellen. Bánkuti László, a piros-kékek edzője, így vé­lekedett a látottakról: — A Nyírtelek az általam vártnál lényegesen jobb ké­pességű együttesnek bizo­nyult. Igen nehezen győz­tünk ellenük. A biztos győ­zelem elmaradása elsősbrban középpályásaink gyenge első félidei játékával magyaráz­ható. Ebbőii adódik a továb­bi feladat: ennek a sornak a megerősítése. Biztató, hogy erre meg is van a lehetősé­günk. Az elmúlt héten történ­tekről mondotia. — Cseh nevű jáókosunk leszerelt. Jelentkezett nálunk, majd elment Gyöngyösié, s onnét az MLSZ határozata alapján vissza kellett jönnie hozzánk. Cseh a csütörtöki edzés után már nem jelent meg a foglalkozásokat Kide­rült, a Salgótarján kereste meg. Ugye még nincs lezár­va. Egyébként Móricz eltil­tása került, a sérültjeink pe­dig rendbe jöttek... — Vasárnap délelőtt uta­zunk Debrecenbe, következő ellenfelünkhöz, a Kinizsihez. Bár, a hajdúságiak a táblázat utolsó helyén tartózkodnak, van néhány figyelemre méltó eredményük, — elsősorban haza pályán. Annak ellenére, hogy véleményem szerint esélyesek vagyunk, a gyulai „eredményünk” óvatosságra int valamennyiünket. Nagyon kellene a győzelem a kazinc­barcikai találkozó előtt: A keret: Baár, Er­dős, Veigli, Fegyver- neki, Zsidai, Birincsik, Csa­thó, Horváth I., Móricz, Zá- gonyi. Horváth III., Ambrus, Jánosi, Gömöri, Horváth II. YasSrnapi sportműso A-sztaTltenlstr: TTeves gye ifjúsági Tízek bajnoi ga. Eger, Gárdonyi gimn Kézilabda: Megyei ) bajnoki mérkőzések: Gj. gyössolymos—Gyöngyösi isk. 16, Balogh, Dinya. zesabony—E. Forgácsoló Galambos, Nemesik. E. nommechanika II.—Apc 1 Mester, Szigetváry. Röplabda: Eger SE—M’, VM NB Il-es női mérkc Eger, Klapka út, 11 óra. Tömegsport: Az SZ sportbizottságának női pályás labdarúgótom Eger, körcsarnok, 8. Vívás: Országos IV. os. lyú párbajtőrverseny. E stadioni edzőterem, Münr út, 9 óra. Labdarúgás: Gyöngyösi —Szolnok NB 11-es labdc gó-mérkőzés, Gyöngyös, rosi sporttelep 13.30, N M. Megyei bajnokság (l dési idő 13.30): Bélapátfa —Novaj, nógrádi jv., Bt nyőtelek—Selyp, szolnoki (Hevesen játszákl), Peti bánya—Recsk, borsodi Egercsehi—Kompolt, Dé Egri járás, I. osztály: Fel tárkány—Hevesaranyos Egerszólát—PAKÜSE, Ist mezeje—Andomaktálya, dökövesd—Egerbakta, M lár—Bekölce, Egerszaló Verpelét, Tamalelesz—Mi falva. Füzesabonyi ' jár Sarud—Szihalom, Mezőt kény—Füzesabony. Kál-1 polna—Feldebrő. Mezőszer re—Poroszló. Gyöngyösi rás, „A” osztály: Domoszl Gyöngyösoroszi, Heréd—1 zsaszentmárton, Ecséd—I mosgyörk. Gyöngyöshalás. Atkár. Boldog—Adács, H —Gyöngyöspata, Gyöngy sólymos—Nagyréde. Szűcs Márkáz. Hevesi járás: P —Tiszanána. Tamazsadá —Tenk, Hevesvezekénj Komló. Tarnaszentmiklói Erdőtelek, Kisköre—Heves Átány—Tarnaörs. NB-s tartalékba bioki mi kőzés: Eger SE—MVSC, t rosi stadion 10, Perge. Húszon innen, harmincon túl Fiatal és „öreg” labdarúgók az élvonalban Nosztalgikus sóhajok kí­sérik, amikor idősebb labda­rúgó-szurkolók körében fel­bukkan a téma: a régiek, Göröcs, Albert, Puskás és a többiek milyen kivételes egyéniségek voltak már ti­zenéves korukban is. Jóval húsz alatt szerepeltek a vá­logatottban, méghozzá kivé­teles teljesítménnyel. A só­hajok után a szomorkás kér­dés következik: hol vannak ma már az ilyenek? Ha végignézünk labdarú­gó-pályáinkon, tény, hogy a „középkorúak” uralják a zöld mezőt: a huszonévesek. A tizennyolc, tizenkilenc évesek neveivel éppoly rit­kán találkozunk mint a har- , mincon túliakkal. A Ferenc­város ifjúsági csapatából, amelynek eredményei és a „saját anyag” felhasználása a legismertebbek és elis­mertebbek az országban, korosztályonként átlagosan egy játékos kerül a felnőtt­keretbe. A többiek vagy ab­bahagyják az aktív sporto­lást, vagy kisebb csapatok­ban folytatják, hogy azután négy-ötéves kerülők után visszakerüljenek az NB I mezőnyébe. És a Fradiban messze a legjobb a helyzet. Több első osztályú csapat­ban már hosszú évek óta nem játszik saját nevelésű játékos. Olyan ifjúsági együt­tesek szélednek szerteszét, amelyek korábban csoport­jukban fölényesen végeztek az első helyen. Helyükbe klubjuk nemegyszer a vert mezőnyből igazol ifjú tehet­ségeket. Csak amikor a sa­ját nevelés máshol bizonyít, akkor derül ki, hogy éppúgy megfelelt volna, mint az anyagi áldozatokat jelentő „felfedezettek”, akik sokszor képtelenek még az első csa­pat keretébe is bffcerylni. A fiatalok nemzetközi sze­replése itt csak annyiban ér­dekes, hogy kimutathatóan a nagyarányú fluktuációnak, az életmódban és a szemlé­letben beállott változásnak van a legnagyobb hatása válogatottal nk eredményes­ségére. Míg az ifjúsági ti­zenegytől lefelé minden al­kalmi összeállítású csapa­tunk elfogadhatóan, egyszer­egyszer kiugróan szerepel a nemzetközi porondon, a Vi­lág Kupa magyar résztvevői (többségükben NB I-es ke­retek tagjai) csúfosan lesze­repeltek. Tizennyolc és húsz év között következik be ugyanis a legnagyobb törés a labdarúgók életében. Amint kiöregszenek az ifi­ből és vándorlásra kénysze­rülnek, megjelenik a pénz, és kísért egy pályafutáson keresztül. A kisebb klubok által beígért összegekből a játékos fel tudja mérni, mennyit is ér, és ez fontos­sá válik lassanként a játék szereteténél. Megszűnik a klubhűség fogalma és az esetlegesen meglevő illúzió­kat is kiöli a felnőttcsapa­tok légköre, az öreg „rókák” lehűtő figyelmeztetései. Aligha kérdéses, hogy a hirtelen felcsillanó lehetősé­gek, az anyagi és egyéb ja­vaknak az előtérbe kerülése az oka, hogy annyi nagy te­hetség tűnt el nyomtalanul tizenhét és húsz év között. Nemcsak tehetséges focis­tának kell lennie ahhoz, hogy valaki — ha többre is van lehetősége — csak any- nvit várjon el a labdarúgás­tól, amennyit ő adott, és ál­dozott rá. A labdarúgás szempontjából a többség húsz éves korára épp úgy fejlődésképtelenné válik mint idősebb társai, akik mellett a csapat összeállításánál a De vajon meddig? A ha tninc éven felüli játékos* némelyike keserűen pan szolja, hogy edzőjük m nem számít rájuk, pedig ne nyújtanak kevesebbet, mi öt-nyolc éve. Példának ho zák fel Altafin.it vagy Ha lert, akik jóval a harmad iksz felett is klasszis j tékot produkáltak. Igen ál de ami már öt évvel ezele is csak a magyar labdarúg színvonalán felelt meg, moi amikor több-kevesebb síké rel, de erőfeszítéseket t szünk a nemzetközi szinthi való felzárkózáshoz — m< kevesebbnek tűnik. Aki s eddigi edzésnormáik melle — ha mégoly becsületesen — készült fel, az már csa szervezetileg is képtele megfelelni az emelkede követelményeknek. Di Stefi no, Puskás, vagy Altafir azért maradhatott fenn olya sokáig, mert harmincon f< lül az edzések után külö munkát végeztek fizikai a. lapotuk javítása érdekébei Melyik magyar játékos haj landó erre? Egyébként ú anyagi téren az öregedő fc cisták az alsóbb vonalban i jól megtalálják a számításu kát A még ma is sokszo ellenőrizhetetlen juttatásol és a kisebb erőbefekteté nem egy volt válogatottá csábított még jóval a kiöre gedés előtt a harmadik-ne gyedik vonal csapataiba Igaz, Bálint példája ösztön ző lehet a továbbiakban hogy a harminc közelében i: érdemes becsületesen felké­szülni és küzdeni. Félő azon­ban, hogy mire a mai tizen­kilenc évesek előtt megnyíl­na ez a lehetőség, a határo­kon túl már nem keltenek érdeklődést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents