Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-28 / 253. szám
Új termék, új piac Figyelmet érdemlő törekvések az egri KAEV-nél CSAKNEM másfél száz millió forintos már a KAEV egri gyárának éves termelési programja, s a munka mintegy fele export. Idehaza és külföldön egyaránt számottevő, amit a Kistályai úti telep új falai között végeznek nap nap után. Súlya, rangja van az itteniek tevékenységének s a sok esztendő alatt összeszokott gárda törekvését őszinte érdeklődés kíséri a szakmában. Az egykor, úgyszólván mindenfélével foglalkozó üzeminek mind markánsabb külsőt kölcsönöz a terebélyesedő gépgyártó profil. Csupán a legutóbbi időkben nem kevesebb, mint 60 millió forint — az országos nagyvállalat, exportfejlesztésre felvett kölcsönének kereken negyede — jutott ide, amiből modem hőkezelő berendezésre, korszerű festő gépsorra, nagy teljesítményű gépekre, s még egy sor más hasznos felszerelésre futotta. A legszembetűnőbben pedig egy új, kétezer négyzetméteres munkacsarnokra, amelyen a kivitelezők már az utolsó simításokat végzik. Veréb József igazgató és Farkas János főmérnök, a közelmúlban folytatott beszélgetésünk alkalmával leplezetlen örömmel nyugtázták a fejlődést. Nem kevés büszkeséggel emlegették, hogy a szocialista piacon partnereik közé tartozik az NDK, Csehszlovákia és Bulgária, a tőkés országok közül pedig az NSZK-ba, Jugoszláviába, Ausztriába, Hollandiába, sőt a tengerentúlra, az Egyesült Államokba is szállítanak. Mi több: holland együttműködéssel még november 15-ig megjelennek klímaberendezésükkel Tanzániában is. Egyelőre 3,5 millió forintos az afrikai megrendelés, de ha elégedettek lesznek vele a vásárlói, jövőre már nagyobb tételről lehet szó. S a kör — egyre bővül. Mint újságolták: éppen a napokban, angol szakemberek jártak Egerben tájékozódni. Kétszázötvenezer dolláros gyöngyösi üzletkötésük után vettek Vészt a megyeszékhelyi bemutatón, amely után — próbaképpen — mindjárt megrendelést helyeztek kilátásba a csákozó berendezésekre. FELTÉTLENÜL sikernek számít, hogy a jövőben teljes egészében Heves megyébe kerül a könnyűipari kivágó gépek gyártása. Gyöngyös profilja lesz a kisebbek készítése, Egeré pedig a közepeseké és nagyoké. Tulajdonképpen ez utóbbiakhoz épült a már említett új csarnok is, ahol már az eddig máshonnan beszerzett gépvázak előállítása sem lesz gond. — Reméljük, hogy az USA részére novemberben szállítandó s a 2100-ashoz hasonlóan, szintén Egerben kifejlesztett C 2088-as középgépünk az úgynevezett „nyúzópróbán” is megfelel Amerikában s így jövőre sem szakít velünk a partner. Lényeges lenne ez, hiszen havi öt-tíz, évi 100 berendezésről beszélgettünk megrendelőinkkel annak idején — mondta Veréb József igazgató — s ez 350 ezer forintjával cseppet sem rossz üzlet. A nyugatnémet Schőn-cégtől viszont már is megvan az igény 10 nyolcvanhatos típusra s néhány nehézgép 1980-as csomagolására. — Milyenek a további elképzelések, lehetőségek? — Bár még jó 'néhány hét van hátra az idei év végéig, s ellátási problémáink miatt éppen eleget fáj a fejünk 1979-es munkánk miatt is — magyarázta Farkas János főmérnök —, természetesen foglakozunk a jövővel. Több más mellett például térbeli — vízszintesen dolgozó — kivágó gépek kooperációban történő kifejlesztése került szóba az NSZK-s kollégáinkkal, s licence vásárlásával szeretnénk megoldani a berendezés automatizálását is. Ugyanekkor „házon belül” iparkodunk automatizálni a C 2090-es típust, s klímagépei mk tökéletesítésével kívánjuk kielégíteni a tőkés partnerek igényeit. Tervünk, hogy hidraulikus emelő asztalainkból az eddig kialakított egyetlen típusból héttagú családot teremtsünk valóban a legszélesebb körű felhasználásra, megrendelőink legváltozatosabb igényeihez igazodva. A tavaszi BNV-n s több jövő évi nemzetközi bemutatón, vásáron már így kívánunk jelentkezni. KÉTSÉGTELENÜL tiszteletre méltó az egriek igyefceaete. Elképzeléseik megvalósítása azonban — ahogyan a beszélgetés során ki derült — korántsem ilyen egyszerű. Különösen exporttevékenységüket nehezíti, hogy például a munkájukhoz szükséges minőségi öntvényt csupán sürgetésre, vezér- igazgatói beavatkozásra tudják megkapni, s így is csak meglehetősen lassan, „cső pögtetve” Feladataikban elég. gé jelentős a tőkés importból származó alkatrész, amit szintén nem könnyű megszerezni, hazai helyettesítésükről pedig még csupán tárt gyalni tudnak. Az értékesítésben pedig az a kellemetlen. hogy a szocialista piacok kontingenseiben sok a tisztázatlan kérdés, a nyugati partnerekkel folytatott megbeszélések pedig gyakran hónapK>kig elhúzódnak. Egybehangzóan vallják az egri gyárban, hogy ha mind ezek nem zavarnák műszak jaikat, még előbbre járnának. • Gondjaik, panaszaik — sajnos — nem egyedüliek, má sutt is találkozhatunk hason-, lókkal. Jó lenne erre odafigyelni, s még inkább tenni a helyzet javításáért. Mert a többhöz, jobbhoz — talán kár ezt ismételni — megfelelő feltételek is kellenek. Mit sem ér az igyekezet, ha fékezik! Gyóni Gyula Szakmunkástanulók versenye Szombaton délelőtt gyakorlati vetélkedőkkel folytatódott-az ipari szövetkezetek negyedik területi szakmunkástanuló-versenye. A fiatalok Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban bizonyíthatták, hogy mennyire ismerik az autószerelő, a bú- torasztalos, a cipőfelsőrészkészítő, a festő-mázoló, a kőműves, a női szabó szakmák gyakorlati fortélyait. A diákokat kísérő szakoktatók ez idő alatt egész napos kiránduláson vettek részt, megtekintették a Mátra idegenforgalmi . nevezetességeit. Este a Megyei Művelődési Központ nagytermében dis- cót rendeztek. Ma délelőtt a fiúk és a lányok szellemi vetélkedőn vesznek részt. Ezt követően értékelik a versenyt, s átadják a díjakat a nyerteseknek. Ki hol tart? A verseny jól kezdődött Petőfibánya. Akaratlanul is hozzá társul a kifejezés: széncsata. Mondtuk, mondták, de úgy is volt: felajánlás felajánlást követett. Mielőtt a bányászok beszálltak volna a „népiesbe”, a nyiko- rogva, zörögve, nagyokat rándulva zötyögő villamos vonatba, amely a léghuzatos altáróba vitte be őket a sik- tába, kint, a „felolvasónak” nevezett csarnokban bányászzenekar köszöntötte őket, a bányamester lelkes szóval biztatta a szürke ruhás tömeget, a szakszervezet titkára pedig felolvasta azoknak a névsorát, akik a legjobb teljesítményt érték el. Fényképüket pedig kitették a dicsőségtáblára. Vörös és nemzetiszín zászlók díszítették a transzparenst, amelyen a még nagyobb teljesítmény elérésére lelkesítő jelszó állt. Mindez olyan teátrálisnak, megrendezettnek tetszhet ma, talán mosolyogni valónak is, predig akkor sokan érezték őszintén mindazt, amit mondtak és hallottak a munka- versenyről. A szén az ipar kenyere. Így hangzott a régi igazság. És ma talán nem így igaz a hajdanvolt summá- zás? Petőfibánya ma is az, ami volt. Csak éppen a bányászok nincsenek sehol, de a vegyesüzem igazgatói irodájában a valamikori bányászdinasztiák második generációjának képviselője, Morvái László idézi a mai munkaverseny tételeit. Mellesleg, illetve: egyáltalán nem mellékesen — édesapja valamikor ugyanezen a folyosón várta a hozzá be- kopogtatókat, néhány ajtóval arrébb innnen. Azon az ajtón- a cédulán ezt lehetett olvasni: Pártiroda. — Ä kongresszusi vállalásaink között szerepelt egy kommunista szombat is, amit {uár szeptember végén letöltöttünk, méghozzá szép sikerrel — kezdi el a felsorolást az üzem igazgatója, összesen 320-an jöttek be dolgozni. A több mint negyvenezer forintot kitevő munkabért a zánkai úttörőváros, valamint a vállalati üdülő építkezése között osztottuk szét. Amit ezen a műszakon megtermeltek, elérte a negyedmillió forint értéket. Tulajdonképpen folytatták azt a munkát, amit addig is csináltak. Így például a vi- sontai cellagyártó telep befejezését gyorsították meg. Ez a beruházás teljes éltekében megközelíti az ötvenmillió forintot összesen harminc brigád fogalmazta meg a kongresz- szus tiszteletére a vállalásait. Miután a kezdet jól sikerült, a folytatás sem lehetett ennél rosszabb. Gyöngyösön a Fecske utcában az óvodát bővítik. Ennek költségéhez ötmillió forintot a szénbánya vállalat biztosít. Ha befejezik a munkát, száz gyerekkel tudnak többet elhelyezni ebben az intézményben. Az építkezéshez a mostani év elején fogtak hozzá A tervezett befejezési határidő az év utolsó napjára esne. Ügy döntöttek, a kongresszus tiszteletére két héttel korábban adják át a kibővített óvodát. Az anyukák és az apukák a megmondhatói, milyen sokat számít az így nyert két hét is. ★ Árbevétel. Lehet mintegy hatmillióval több? De hát hogyan tudnak több forintot kipréselni a megrendelőktől? Egyszerűen: az év közben kopogtató megrendelőknek sem tárták szét sajnálkozva a karjukat. Szívesen fogadták őket és nemcsak hellyel kínálták meg a kuncsaftot, hanem azt is megkérdezték: — Miben lehetünk a szolgálatukra? Egyikük-másikuk talán az első pillanatban szóhoz sem tudott jutni a meglepetéstől. Kemény menetekre számított, ehelyett pedig vállalkozói készséget talált. Így mosolygott rá a szerencse a selypi cukorgyáriakra, mivél különösebb u-n- szolgatás nélkül ráálltak a petőfibánya iák arra. hogy ott kicseréljék a tetőszerkezetet. Az év utolsó negyede már nem szokta sem az építőipariakat, sem a faipariakat túlzottan igénybe venni azelőtt. Most pedig... Ha egyszer munkaverseny, akkor minden egészen másként van. ★ Visontán többletként nekifogtak egy hétszáz méteres szalagpálya tartóállványzatának elkészítéséhez és beépítéséhez. Miután az ehhez szükséges anyag is előkerült, decémber végére kézszorítással „pecsételhetik meg” a vállalásuk teljesítését. A márkushegyi bányában négy szalagpálya kiépítése vár rájuk. A határideje ennek a feladatnak ugyan még kissé távolinak tetszik, hiszen csak 1981 második negyede lenne. Az önkéntes rövidítés következtében viszont előbbre csúszott, mégpedig 1980. első félévének végére. Ennek a munkának van még egy érdekessége. Itt alkalmazzák először a szállítószalagok hevederfeszítő- jét. Hazánkban még ilyet nem szereltek fel eddig. Az újdonság bizonyos feszültséget is kelt, ami csak hatékonyabbá teszi a feladat végrehajtását, Kellett az is a szállítószalagokhoz, hogy a vállalat megfelelő osztálya is bekapcsolódjék ebbe a munkába, ahogy a Bányászati Kutató Intézet is tette ezt. Így jött létre a közös vállalás — az együttműködés a kongresszusi munkaversenyben. Formálisan is rendszeresen értékelik a munkaversenyt, de a termelést rögzítő összesítések is megfelelő tájékoztatást nyújtanak a ] rtiUBkahe&i vehetőknek is, a dolgozóknak is, hiszen ezekben benne található mindaz, ami a vállalásokat is kiteszi. Könnyű így nyomon követni, ki hol tart. Így például, jól rajtolt a Lovász József nevét viselő aranykoszorús szocialista brigád, amelynek Bocskai Mihály a vezetője. Mellettük a Kun Béláról elnevezett ezüstkoszorús brigád található, amelynek munkáját Fáczán Tibor irányítja. Az ezüstkoszorús Ságvári Endre brigád tagjai Reviczki József vezetésével a visontai cellagyártó telep munkáiban jeleskedtek. Most már csak a jó folytatás ‘hiányzik, a többi brigáddal együtt, hogy a még jobb befejezés se maradjon el. G. Molnár Ferenc A tsz kovácsai A törött vetőgéptengely helyett egy új, igazi, olyan mesteri munka készül az üllőn Elvétve látni az országban igazi füsttől és koromtól piszkos, üllőesilingelésitől hangos kovácsműhelyeket. Amelyek még megvannak, azokból is kihalófélben van a mesterség romantika ja; mind több gép és ügyes szerszám segíti az itt dolgözók egykor nehéz fizikumot követelő munkáját. A pétervásóri Gárdonyi Termelőszövetkezet kovácsműhelyében ma már a lópat- kolás nem az elsőrangú feladatok egyike, hanem a mezőgazdasági célgépek olykor ritkán kapható alkatrészeinek az utánpótlása, a meglévő fogatok vasasimunkáinalc az elkészítése. Több mint húsz éve dolgosnak szakmájukban Ivády István és Telek András mesterek, a termelőszövetkezet kovácsai. Holnap már indulhat is a kocsi a mezőkre a betakarításhoz. A műhelyben történt az abroncscsere (Fotó: Szabó Sándor) Betűk helyett csillagok Két külön, de egymással szorosan összefüggő rendeletet adott ki a belkereskedelmi miniszter a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról, illetve azok áráról, díjáról. A rendelet szerint a szállodák és a kempingek osztályait — az Idegenforgalpii Világszervezet és a KGST határozatának, valamint a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — ezentúl betűk helyett — A. B. C. kategória — csillagokkal jelölik. A rendelet melléklete részletesen meghatározza, hogy mi tekintendő 1—5 csillagos szállodának, üdülőháznak, szállodai szolgáltatásnak, s előírja a szállodák, a kempingek, a bungalow-k, a turistaszállások és a fizető- vendéglátó szálláshelyek szolgáltatási és ennek alapján osztályba sorolási követelményeit, feltételeit. Ebben változás az, hogy az eddigi hat szállodai osztály ötre csökkent, új szállásfaj- tjgíént viszont akorábban sokféleképpen nevezett fogadó^ Az üdülőházak közül eddig'a legfeljebb háromágyas, mosdós szobásak minősültek első osztályúnak, ezentúl ebbe a kategóriába legfeljebb kétágyas, fürdőszobás vagy zuhanyfülkés és önálló WC-vel rendelkező szobák sorolhatók. A fizetővendéglátásban — elsősorban az idegenforgalmi területeken a kjsebb helységekben megnövekedett igények szervezett kielégítése érdekében — a korábbi első és második osztály mellett harmadik osztályt is rendszeresítettek. A másik rendelet 1 Ínyege, hogy a maximéit árú turistaszállások kivételével valamennyi kereskedelmi szálláshely — a korábban maxi máit árú C kategóriás szállodák, az üdülőházak és a fizetővendéglátó szobák is — szabad árformába kerültek. A rendelet módosította a. uixstasaa-lascik arait, amelyek személyenként az A kategóriában 25 forintról 50 forintra, a B kategóriában 20 forintról 40 forintra emelkedtek. Az előzetes tájékoztatások szerint a szabadáras alacsonyabb osztályú szállodák árának mintegy 30 százalékos, a fizetővendéglátó szobák árának körülbelül 60 százalékos növekedése várható. A rendelet a korábbiaknak megfelelően szabályozza, hogy a szálláshelyeken milyen szolgáltatásokért lehet és melyekért nem szabad külön díjat felszámítani; új rendelkezés viszont, hogy a szobaárak mindenütt magukban foglalják a fűtési díjat is. (MTI) timüsSaGl
