Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-27 / 252. szám
I Úttörő- Tanácskozás feladat a rehabilitációról Tagadhatatlanul őszbe fordult az idő. A hidegtől dédelgetett krizantémok néhány nap múlva a temetők sírhelyein jelzik az élők tiszteletét. A halottak napjának közeledtével elgondolkoztató, hogy kijut-e majd a kegyeletből fakadó megemlékezésből mindazoknak, akiket megillet? Egerben, a Hatvani-temető főbejáratához közel, vaskerítéssel határolt közös sírban nyugszanak az elesettek. Az 1843.—49-es kápolnai csatában meghalt honvédek tiszteletére állította a Honvédegylet. Mi tagadás, a síremlék gazdátlan, elhanyagolt állapotban van. Az idén, iskoláinkban az úttörőév jelmondata: Tettekkel a mi világunkért! Haladó hagyományaink ápolását is magába foglalja ez, s a 4+1 elnevezésű akció második feladata szó szerint is leírja, hogy az iskolások' végezzenek valamilyen közösségben végrehajtott hasznos tettet, cselekedetet, amit környezetükben a raj, vagy az őrs maga szervez meg. A hősök • síremlékének gondozása méltó úttörőíel- adat. Keszthelyig, vagy Kőszegig? Azt vallom, szép, ami régi és mindig szép az új is. Szépek a műemlékek, és milyen szépek az új M3-as autópálya sima vonalú hidjai is. Nemrégen láttunk a tévében egy interjút és megtudhattuk. hogy az új M3-as már Hatvanig elkészült. Legkésőbb jövő ősszel már járhatunk is rajta .Hatvanig. Ezzel is közelebb kerül megint a főváros. Meglehetősen ismerem országunk útjait, sokukat magam is végigjártam. Ismerem Debrecent, Szegedet vagy Kecskemétet épp úgy, mint Győrt' vagy Keszthelyt. Láttam Sopront, Szombathelyt, Kőszeget. Szombathely mellett megcsodáltam a híres jáki templomot is, hazánk talán legszebb románkori műemlékét. Kőszeg környékén láttam az Alpok lábánál Velem községet, a Vid-hegyi Vid-kápolnával. Itt ettem frissén sült hazai gesztenyét, de más nem történt velem Velemberi... Az is elkerülte a figyelmemet, hogy innen indul Magyarország leghosszabb szerpentin* útja... (Hát erről miért nem csinál riportot a tévé... ?) Most láttam a képét a Népújságban és olvastam (79. X. 19.. 5. o.) alatta szó szerint: ,,Ez a szerpentin Ve- lemtől Keszthelyig kanyarog.” De jó neki. hogy olvan . hosszan kanyarog. Tessék elképzelni velerh, hogy Keszthely — a Balaton mellett — légvonalban kb. 85 km-re van Velem- től... Ha ez a szerpentin csak kétszer akkorát kanyarog Keszthelyig, mint a légvonal. akkor is legalább 170 km .(!). kiéoített szerpentinről van szó.",.. Ez hazánk jelenleg leghosszabb szer- pentinúüa. Hogy ez nekem eddig elkerülte a figye'me- met.. Legközelebb k;fa- pfisztídnm. Mert. én eddig c«ak Velemtől a Kőszeg felé vezető szernentint ismertem. . . De hát az ember tudása véges ... (Dr. Szemes Varga Béla) A Miskolci Megyei Kórház adott helyet az Országos Rehabilitációs Társaság és az Országos Traumatológiai Társaság négyévenként megrendezendő vándorgyűlésének. E találkozók célja: a sérült emberek általános rehabilitációja. Nemcsak gyógytornászok, pszichológusok, jogászok is tartottak érdekes előadásokat a már eddig elért eredményeikről, valamint levetítették a témához kapcsolódó diákat és kisíi Imeket. A rehabilitációnak a lényegét dr. Egyed Béla, az Országos Traumatológiai Intézet professzora fogalmazta meg. Maga a rehabilitáció a biológiai restauráláson túl el kell hogy érjen a társadalmi gyógyításig. Ezt a munkát elsősorban az orvos, a gyógytornász és a pszichológus végezze. A rehabilitáció különleges problémái a „kell” és „lehet” szó ügyes kapcsoláörvendetesen egyre növekszik megyénkben is a sokféle folyóirat és újság előfizetőinek tábora Nem vitás ugyanakkor, hogy nincs könnyű helyzetben a lapki- hordó-gondokkal küzdő posta. ám ez a helyzet semmi esetre sem lehet kifogás Sirrtkó István augusztus óta tartó kálváriájára. A nyáron három hónapra fizette elő egri olvasónk a rpegvei úiságot. de azóta is minden reklamációja hiábavaló. Először azt a választ kapta, hogy szeptember 15- től fogják a címére beindítani a megrendelt lapot. Várt is addig türelemmel, de potvára. Október 1-től volt a következő ígéret, de a mai napig sem kézbesítik a lasán múlik. A szakember tudja, hogy a balesetet szenvedett beteget hogyan „kell” ellátni, de a beteggel együtt kell keresni, hogy hogyan „lehet” a megváltozott körülmények ellenére is beilleszkedni a társadalomba, az életbe. E kapcsolat legfontosabb formája a munka, amely ugyanakkor forrása is minden , emberi értéknek, sőt magának az egyes embernek is. A rokkantság állapota rendkívüli ellentmondást hordoz. Ebből az ellentmondásos helyzetből nem lehet szabadulni. A szabadidőshöz fantázia, a szokványos módszerek, megrögzött nézetek, kényelmes tempó elhagyása — és mindehhez bátorság, az emberi értékek felszabadításában és kibontakoztatásában érzett hit kell. Dobrovits Mária Eger kására a negyedévre előre kifizetett újságét.. Igaz, bonyolítja, hogy Egérben a Rákóczi úton (CSebokszári városrész) két helyen js van 60-as házszám(l). Ha már ez így is van (!), ez mégsem lehetne akadálya a sokkal bonyolultabb címek ki nyomozásáról messze földön híres magyar postának, már csak azért se, mert az előfizető azt is a címéhez írta. hogy az egykori Novotni-’dllában van a lakása ‘ — Hová tűnhetik el az előfizetett újság? Történik Dedis mindez a Nénip.ság olvasójával. aki az előfizetés ellenére továbbra is az utcai árustól kénvfolen megvenni kedvenc lapját... (simon i.) Egy ember- egy park Könnyű dolga volna annak, aki az egri közterek történetét meg akarná írni. Űj városrészek nőnek ki a földből s a cementtömbök között bőven van hely parkok számára. Jórészt szemetes, gondozatlan területek ezek. amelyeket be lehetne népesíteni virágokkal, de a tömbök lakói sokszor nein figyelnek azoknak a jó szándékú kezdeményezőknek a szavóra- akik közös munkára hívják őket a telep szépítése érdekében. Egyetlen l<is parknak a történetét azonban ‘ máris meg lehet írni. annál is inkább, mivel rendhagyó módon kezdődött. A Tavassy Antal és Jan* kovics Dezső út találkozásánál valamikor a háború előtt csinos ház állt a háromszögű területen. 1944 júniusában a a ház gazdáit elvitték, nevük a gázkamrák áldozatainak szomorú névsorába került. A harcok közeledtével a házat bombatámadás pusztította el. A háború után az épület még használható, anyagát széthordták. a telket gyom és szemét lepte el. A közeli 3. számú iskola úttörői időnként kitakarították, míg 1979. tavaszán egy ősz hajú ember egy szál magában, egy szál ásóval felósta. Az ember 66 éves, a telek száz négyzetméter, a föld átkozottul kemény. Ezek voltak mm% Egy előfizetés kálváriája ★ LEVELEINK KÖZÖTT TALLÓZVA ★ iz udvariasságról A levél, amelyet Baráth Mihály írt Egerből, már érkezésekor is vitát váltott ki. Udvariasak-e a mai fiatalok? Örökzöld téma ez, az volt húsz, harminc évvel ezelőtt is, hogy csak az utóbbi három évtizedet nézzük, de úgy sejtem, egyidős lehet ez is a generációs problémával. „Örömmel tapasztalom — írja levelében —, hogy városunkban a fiatalok kezdenek udvariasak lenni. Idősebbeknek, kisbabát váró mamáknak egyre többen adják át a helyüket az autóbuszokon. A Lcfjosváros felöl utazom gyakran, s szívesen írok erről a tapasztalatomról, bizonyára sokan egyetértenek velem.” , ^ajnos nem' annyia^, amennyien utaznak. A Cse- bokszári-lakótelepről utazóknak már némileg kedvezőtlenebb a véleményük. Ügy vélem,, nyugodtan elmondhatjuk, azért a fiatalok többségére az a jellemző, hogy észreveszik a kismamákat, és a nagymamákat., A hiba nem is jtt van. Inkább a mg felnövekvő szülőnemzedékben, amely gondosan nevelgeti udvariatlanságra cseperedő csemetéjét. Nagyon sokan járnak be á városba a Csebokszári* lakótelepről, s nemcsak felnőttek, kis- és nagyobb iskolások is. Számtalanszor voltam magam is szemtanúja a következő jelenetnek: felfűrakodik a hat-nyolc esztendős gyerek, utána a mama,, szatyrokkal megrakodva. Az élelmes kis csemete gyorsan leül, és mellé áll a mama a tömött szatyrokkal, s még némi elégedett mosoly is játszadozik a szája körül, hogy lám, milyen ügyes is a kicsi. A mamának, s éppen ezért gyermeknek sem jut eszébe) hogy helyet is cserélhetnének. S ha ' saját, édesanyjával nem udvarias a kicsi, ugyan miért lenne mással az? Szomszédban lévén az iskola, sűrűn látom, hogy még nyolc-kilenc éves gyerek elé is eljön a gondos nagymama, féltőén lefejti válláról a táskát és cipeli. " Véletlenül sem a gyerek Annak, úgy mondják: nehéz. • Telnek az évek, a gyerekből kamasz lesz, s hirtelen elkezdik számon kérni tőle az udvariasság ama apróbb jeleit, amelyeket-amíg kicsi volt, soha sem kértek számon. S nyegle válaszára mindenki megdöbbenve jegyzi meg: ézek a mai fiatalok. De, kérem, hát milyenek legyenek? Hiba számon kérni azt, amire valakit nem tanítottunk meg. Jó lenne hát egy kicsit példát mutatni, egy- kicsit nevelni, hogy egyre több fiatalról állapíthassák meg az öregek: vannak azért kivételek is. Hadd legyen már rosszabb példa a kivétel, s a jó az általános. Amatőr fotósok a Bervában A Finomszerei vény gyár kapuja előtt, a hosszú, fedett autóbusz-megállóban szabadtéri kiállítást rendeztek az amatőr fotósok: 11 jelentkező 74 beküldött fotója közül válogatta ki a zsűri azt a 34 pillanatfelvételt, amely kiállításra került. Díjazták is a felvételeket, Molnár László és Vígh József fotói első, Járdán Rafael és Szabó Lajos második, míg Pásztor Tibor és Bukta Imre fotói harmadik dijat kaptak. Vigh József Tájfutó c. felvétele IV! [Ä1 [ MŰSOROK: RÁDIÓ KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 4x4. 10.05* Opcraművészlemezek. _ 11.00 Ismeretlen isrhérősök. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva... 12.45 Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 14.06 Címkék. 14.16 A népművészet mestere idei kitüntetettje: Badacsonyi Lajos. 14.30 Megtelik-e az ország éléskamrája? 15.05 Üj zenei újság. 16.00 168 óra. 17.30 Üj melódialemezeinkből. 18.01 Kórusok. 18.16 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Sporthírek. 18.45 Rádiószínház. Ezen már nincs mit okoskodni. 19.33 Üj népdalfelvételeinkből. 19.58 Brahms: g-moll zongorarté- gyes. 20.37 Verdi: Simone Boccanegra (opera). 23.15 Versenyművek. PETŐFI 8.33 Nóták. 9.30 I-Iógy tétszik lenni? 10.33 Válaszólunk hallgatóinknak. 10.48 Fúvósindulók. 11.05 Suppé- nyitányok. 11.40 Fiataloknak! 12.33 Jó ebédhéz szól á nóta. 13.20 Éneklő ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tahá- csok. 14.40 Pirandello két jelenete. 15.05 Könnyűzéné. 15.42 Barackvirág. 16.33 Pophullám. 17.30 Közkívánatra! 19.30 Operettégyütté- sek. 20.00 Újdonságainkból. 20.38 A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 21.35 Dzsesszklub Békéscsabán. 22.35 A verbunkos zené mesterei. 23.10 Slágerrftú- zeum. SZOLNOK 17.00-töl 18.30-ig. MISKOLC 8.30 Hírek, időjárás, lapszemle. 8.40 Visszapillantó. Szerkesztő: Nagy István (Információk,, tudósítások, riportok a hét legfontosabb eseményeiről) — 9.00 Észak-magyarországi krónika — Édésanyanyelvünk országos versenymegnyitója Sátoraljaújhelyen —• Az egri vár feltárása (Napjaink kérdései. Wirth Lajos jegyzete — 9.30 Mikrofonlánc. Dr. Déváid József ország- gyűlési képviselőveT beszélget Dobog Béla — 9.45 Hova menjünk, mit csinál, junk? Zenés programajánlat. 9.52 Lap- és műsorelőzetes. .. 5.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 9.55 Mindenki közle. kédik... 10.10 Szeress ma éjjel! (amerikai film). 11.25 Arany és ezüst. 13.45 Nagy amerikai burleszkek. 13.55 Idesüss! 14.20 Fókusz. 14.55 Pergő képek. 15.35 Latinca Sándor. 16.20 Költőnk és kora. 16.50 9-es stúdió. 17.30 Főzőcske — de okosan. 18.00 Híres magyar könyvtárak. 18.55 Egymillió fontos hangjegy. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hírádó. 20.00 Tetthely (bűnügyi filmsorozat). 21.30 Elton John. 22.20 Tv-hiradó 3. 22.30 Jelenetek egy házasságból (svéd tévéfilmsorozat). 2. MŰSOR 18.10 Az utolsó nap (tévéjáték). 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Forgószin. 20.40 Faú- tasia — A ló Marokkóban (francia rövidfilWi). 21.05 Tv-hiradó 2. .NénÜÚM Sí 1979. október 27., szombat a tényezői ennek a magányos társadalmi munkának. A régi, gyomos fűcsomók gyökereit kiszedte, új fűmaggal vetette be a kiskertet, helyet hagyva közepén egy virágkörnek. Eleinte sok baj volt a fűvel, mért a szomszéd galambok jóízűen lakmároztak a fűmagból s az új fű gyéren kelt, de azért csak kizöldült szépen a kis háromszög. Aztán kapta magát Skornyák József leballagott a városi kertészetbe, szalviát hozott középre, meg egy kis tuja- bokrot, a szegélyvirág még kikerült az otthoni, közeli kiskertből. Hogy minden rendben legyen, hösz- szú gumitömlőt vásárolt, bekapcsolta kis házának vízvezetékébe és saját számlájára locsolta nap mint nap a parkot. Ma is .virul égővörös színeivel az egyszemélyes park, az arrajárók nem kis gyönyörűségére. A Hazafias Népfront egri szervezete szép levélben köszönte meg a különösen értékes és példamutató társadalmi munkát. Skornyák Józsefről annyit, hogy két évvel ezelőtt költözött Egerbe Keszthelyről. Ott, szerette meg a virágokat. Nyugdíjas. Űj egri tehát, mint igen sokan mások, de két év alatt övé lett a város és többet tett érte, mint sokan, akár a régi egriek közül is. (kapor)
