Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-25 / 250. szám
A napokban alakult meg Egerben a Neumann János Szá- mítógcptudományi Társaság megyei szervezete. A tudományos csoport létrejötte is bizonyítja, hogy megyénkben mind szélesebb körben terjed a számítástechnika alkalmazása. összeállításunk ebből az alkalomból készült. A technika történetéből Csonka János gáz- és petróleummotorja — Evinrude csónakmotorja — Panama! \ /Sí*: Evinrude csónakmotorja A Panamacsatorna egyik zsilipje Csonka Jánost (1852— 1939) a magyar automobil- gyártás atyjának tekintjük. Találmányai hosszú sorát 95 évvel ezelőtt 1884-ben a ^ázás petróleummotorja nyitotta meg. Érdekes, hogy ezen már alkalmazta a később világhírűvé vált és külön szabadalomra bejelentett Bánki Donáttai együtt szerkesztett porlasztót (karburátort) is. A századfordulótól kezdve Csonka figyelme a motoros járművek felé fordult, a posta részére szállító triciklit, majd postaautót szerkesztett. Ezzel Magyar- ország Európában az első lett. ahol a levél- és csomagkézbesítést gépesítették. ★ Hetven évvel, ezelőtt, 1909- ben szerkesztette meg OLE EV1NTWDE norvég feltaláló (1877—1934) az'első csónak-; motort, amely később felfüggesztésére és szerkezetére nézve a többi kontsrukciónak is alapul szolgált. Később Amerikába telepedett át és Milwaukee államban híressé vált motorgyárat alapított. Lényegében azonban nem ő volt a csónakmotor feltalálója, mert 1873-ban egy francia a Szajnán mutatott be Hl. Napóleonnak egy hasonló találmányt, ám az teljesen feledésbe ment. ★ A párizsi gazdasági ás politikai életet 1889-ben óriási botrány rázta meg, csődbe halad. Szélessége átlagban 90 méter, mélysége 12,5 méter. Három páros zsiliplépcsővel rendelkezik, melynek hossza 305 méter, szélessége pedig 33,5 méter. Ismert, hogy a csatorna hosszas politikai harc után a közelmúltban- került vissza az Egyesült Államok birtokából az eredeti tulajdonosához, a panamai államhoz Kováts Andor Számítástechnika a szénbányászatban jutott a Panama Csatorna Társaság. Sötét manipulációk, megvesztegetések során kisemberek pénze úszott el, neves politikusokat, mérnököket ítéltek el. fogalommá vált a „panama”, mint a megvesztegetés és botrány kifejezése. Mindezek azonban nem csökkentik Goethe is svéd mérnök érdemeit, aki később az USA által megvásárolt hatalmas építkezést újra megindította és befejezte 65 évvel ezelőtt, 1914. július 1-én. Augusztus 3-án haladt át az első haió. Néhány érdekes adat: 81.6 km hosszú a csatorna, ebből 65 km esik szárazföldre, a többi tengeröblök fenekén A Mátraalji Szénbányák immár 10 éves múltra visz- szatekintő _ külfejtéses bányaüzeme eddig több mint 50 millió tonna lignitet termelt ki, az évek folyamán egyre fokozva termelési eredményeit. A sikerekhez hozzájárultak a számítás- technikával joglakozó szakemberek is. Az anyaggazdálkodási, pénzügyi, számviteli osztályoknak és az irányításuk alá tartozó egységeknek például ma már mintegy 170 féle tabló áll rendelkezésükre ahhoz, hogy minél eredményesebben tudjanak gazdálkodni. Ez is egy lépés a számítástechnika alkalmazása felé. De hogyan jutottunk el idáig? Már a kezdettől... 1969-ben — amikor rendszeresen termelni kezdtek Visonta gépóriásai és mikor megfogalmazták a 7 millió tonnás évi termelési igényt, akkor már nyilvánvaló volt, hogy a hagyományos kézi adatfeldolgozás helyett a számítógépet keli csatasorba állítani. Persze nehéz valami olyantól várni a segítséget, ami nincs a vállalat birtokában. Ebben a helyzetben kérte fel a vállalat a NIM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetét, hogy dolgozza ki az előzőekben említett információs rendszert. Az IGÜSZI adta a szervezés területén levő ismereteit és az akkor még korszerű ICL 1903/A típusú számítgépét, a Mátraalji Szénbányák pedig a pénzügyi, számviteli gazdálkodásban szerzett tapasztalatait. Az eltelt évek során a vállalat fokozatosan fejlesztette szervezési és számítástechnikai létszámát, ennek eredményeként az eredeti információs rendszer jelenleg működő 210 programjának jelentős része már helyi fejlesztés. A programokat mágnesszalagról mágneslemezre tettük át, és a rendezéseket is mágneslemezen végezzük a jövőben. Az egyes anyagok, alkatrészek megkülönböztetésére szolgáló cikkszámokat 30 ezerrel csökkentettük. A gépidő így nagymértékben csökkent. s olcsóbb lett az üzemeltetés; legalább félmillió forintot takarítunk meg évenként, ezekkel az intézkedésekkel. Egyenletes szénminőséget Az ICL-en futó programok mellett kisebb feldolgozások is készülnek a vállalat két EMG—666 típusú programozható kalkulátorán. Többek között ezeken a gépeken dolgozzuk fel a szénvagyon, korreláció, beszerzési árkülönbözet. napi készlet, szén- labor-száVnításokat és még lehetne sorolni a több kisebb programot, amit e két berendezés segítségével oldunk meg. Az EMG-hez gépenként tartozik egy-egy PREPÁMAT 1012 típusú adatelőkészítő berendezés. E kis .gépegyüttesekre alapozva kezdődött meg a Thorez Bányaüzemnél a széntermelés új irányítási rendszerének kidolgozása. Az eljárás alkalmazásához jelenleg folyamatban van az egész rendszer üzemeltetési rendjének kidolgozása, ami a Thorez Bányaüzemmel való egyeztetés után komplett működtetési dokumentációval kerül az üzemhez. A módszer megvalósításának fő célkitűzése: a Gagarin Hőerőmű Vállalat részére átadott szén minőségének szabályozása, az igények és a termelési lehetőségek optimális összehangolásával. Az EMG gépre elkészített rendszer többek között a kotrógépek termelési teljesítményének ad javaslatot úgy. hogy az erőműnek átadott szén a kívánt mennyiségű és a lehető legjobb, egyenletes minőségű legyen. Ezzel egyidőben kísérleteket végeztünk az EMG— 33.33 60 csatornás mérésadatgyűjtővel is. amely összekapcsolható a már említett EMG—666'-tal. Célunk az volt, hogy amíg a termelési folyamatok automatizáltsága a Thorez Bányaüzemnél nem teszi lehetővé a nagy számítógépes folyamatirányítást, addig kis számítógépes rendszerekkel nyújtsunk segítséget a termelés irányításához. Természetesen e munkákkal párhuzamosan folyik a külfejtés termelési láncában azoknak a pontoknak a fel- térképezése, melyekre be- . építhetők lennének a különféle mennyiségi, minőségi és üzemelési időt regisztráló műszerek. A feladat megvalósítását nehezíti, hogy a szükséges információt nagy területről kellene eljuttatni a majdani központi géphez. Még nem sikerült kifejleszteni egy olyan berendezést, mely kellő pontossággal, rövid időn belül tudná Jelezni például az áthaladó lignit kalóriatartalmát. Több számítástechnikai eszközöket gvártó vállalattól és intézettől kértünk megoldási iavas- latot, de az eddig beérkezett munkák csak részben elégítik ki igényeinket. Jövőre: új gép A Mátraalji Szénbányák 1980-ban kafcja meg TPA/s - típusú számítógépét. Ára: 14 millió forint. Ez az ösz* szeg nem foglalja magába a gépterem-átalakítást, az oktatást, a megfelelő alkatrész- és műszerellátottságot, valamint az új információs rendszer kifejlesztését. A felsorolt tételek némelyikének nagysága meghaladja az egymillió forintot Ez is mutatja, hogy a vállalatnál nagy beruházásnak rhinősül rfiég egy ilyen kis kapacitású gép beszerzése is. E berendezés segítségével szeretnénk megoldani a számítástechnikával kapcsolatos tervezett feladatainkat. Elsősorban a petőfibánvai gépkönyvelésünkön levő ADDÓ X típusú szalaglyukasztó gépeinket váltjuk ki. mivel azok elöregedtek, karbantartásuk már nem megoldható s a papírszalagos rögzítés felett egyébként is eljárt az idő. Ehelyett a display-n keresztül csoportos mágnesszalagos adatrögzítést vezetünk be. Második lépésként kidolgoztunk egv új, a TPA 's-re alkalmazható adatfeldolgozó információs rendszert. Az új rendszerrel elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy az eddigieknél sokkal több információt nyújtson felhasználóinak és ne csak a- megtörtént tényeket rögzítse. El akarjuk érni. hogy egységnyi információt minél kevesebb papír felhasználásával tudjunk közölni. Ez jelenleg a mikrofilmtechnika alkalmazásával lehetséges és mintegy évi félmillió forintot takarítunk meg. Jelenleg a TPA megismerése. programnyelvének elsajátítása folyik. Ez az átmenet nem a látványos sikerek időszaka, de későbbi eredményeink alapja. Láng József Automatizálás a gépiparban Szerelik az automata köszörűgépet (MTI Külföldi Képszolgálat KS) A gépesítés, az automatizálás, különösképpen a számítógép alkalmazása már eddig is lényegbevágóan csökkentette az emberi munka hányadát a gépek gyárfásának a folyamatában. Elektronikus sakk Már a számítógépek első nemzedékének a korszakában, az elektroncsövekből álló gépmonstrumok arra csábították a matematikusokat, hogy „megtanítsák” a gépet a sakkjátékra. Első pillantásra egyszerű feladatnak látszik a számítógépnek ez a fajta beprogramozása, valójában azonban rendkívül bonyolult: a játék lehetséges folytatásának a száma ugyan elvileg újabb lépésben meghatározható de ennyi variációt. még egy számítógép sem tud végigcsinálni. Egyszerűsítést jelentett azonban, hogy a gépek programját a sakkozó ember gondolkodásmódjához közelítették. Egy általános sakkjátszmában mindert állásból kb. 30 folvtatás képzelhető el. tehát az első válaszlénés- ben 30x30, kereken fcäOO variáció várható, a második válaszlépésben pedig már egymillió változatot kellene a gépnek megvizsgálnia ahhoz, hogy kiválassza a legjobb megoldást. De a sakkmester sem veszi figyelembe a sakktábla minden kockáját, legfeljebb 10—16 kockára összpontosít, igaz, hogy ezen több lépés variációit előre kombinálja, összesen csak 3—4 figurát mozgat képzeletben, amikor végiggondolja a lépésvariációkat. Az első számítgépes sakkprogramot egy angol matematikus dolgozta ki a második világháború után, de ez a komputer még nagyon gyenge játékos volt. A Sz.ov- jetunióban az 1950-es évek végén kezdték kidolgozni az elektronikus gépek sakkprogramját. 1967-ben pedig sor került az USA és a Szovjetunió komputerének a Versenyére, amelyet 3:l-re nyert a szovjet sakkprogram. Az első»számítógépes sakk- lágbajnokságra 1974-ben Stockholmban került sor. a második pedig Kanadában 1977-ben. Az elsőt a szovjet Kaissza-program nyerte, a másodikat az amerikai Chess 4.6. A verseny elemzése alapján a szakemberek már nem bíz.tosak abban, ’ hogv egy- gép sohasem győzheti le a sakkozó embert, pedig korábban ez volt az egyöntetű vélemény. A7. elektronika és a miniatürizálás előrehaladásával ma már i.átékként is készítenek sakkozó nvniknrrtnn- tért. mint elektronikus sakkpartnert. A jelenlegi legkorszerűbben gépesített, automatizált, számítógéppel dolgozó üzemekben a gépgyártás sok szakaszában sikerült pótolni az egyre dráguló, egyre nehezebben toborozható embert. A technika már legfejlettebb fokán a gyártási láncnak szinte minden szeme kü- lön-külön automatizálható, gépesíthető, de a láncszemek között emberek teremtik meg a kapcsolatot. Ember dolgozza fel a számítógépes tervezés eredményeit, jelenti a számítógépnek a termelési ütemterv végrehajtását, viszi a lyukszalagot a megfelelő szerszámgéphez, szállítja a géphez az anyagot, jelenti a méretellenőrzés eredményét, stb. Az. NDK-beli Karl-Marx- Stadt köszörűgépgyárban is sikeres ! kísérleteket folytatnak félautomata és automata köszörűgépek kifejlesztésére. A ferde beesési szögű köszörűgépeket a munkadarab automatikus -beillesztésére és kiemelésére alkalmas eszközzel látják el. E gépeket elsősorban a szociálist? országokba szállítják, de jő kapcso’atokat alakítottak ki nyugati cégekkel is. M lü MŰSOROK: mii 110 KOSSUTH 8.41 Rahmareinov: A fösvény lovag (Opera). 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.35 Kamarazene. 11.05 Népdalkórusok. 11.22 Egy fejlődő középüzem. 11.37 Felelet. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Közelkép. 12.50 Zenemúzeum. 13.59 Szabadpolc. 14.29 Lehár-felvételeinikbői. 15.10 Nóták. 15.28 Csiribiri. 16.05 Kis Tamás: így élt Móricz Zsigmond. 16.18 Sebestyén András kórusműveiből. 16.28 Kamaramuzsika. 17.07 Olvastam valahol... 17.27 Darvas Ferenc: Kontúrok. 17.35 A rádiószínház híradója. 18.15 Hol volit. hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Operett- és zenésjáték-felvételek. 19.35 Kapcsoljuk az Erkel Színházat. Kb. 21.15 Népdalok. 22.20 Kína 30 éve. 22.30 Hét miniatűr. 23.25 Puccini operáiból. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.33 Ze- nedélelőtt. 12.33 A népművészet mestereinek fel vétóiéi bői 12.55 Kapcsolás a győri, körzeti stúdióba. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 őszi muzsika. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.08 Külföldről érkezett. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Földön, vízen, levegőben. 21.43 Mennydörgő robaj. 22.00 Tánczene. 22.30 Kellemes pihenést! SZOLNOK 17.00-töl 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Amiről beszólni kell. . A takarékosságról... Szerkesztő: -Nagy István. — A Belle Epoque együttes új felvételeiből. — Kisiskolások, gyerekek. Szerkesztő: Jakab Mária — 18.00 Észak- magyarországii krónika (Megyei ú ttörőparlamen t — Befejeződött a gyümölcs- szüret a sajóvámosi Aranykalász Termelőszövetkezetben — 18.25 Lap- és műsorelőzetes .., 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola- tévé. 15.25 „Ha majd a bőség kosarából”. 17.00 Tél — tavasz. 17.30 Égők és égetők. 18.20 Falujárás. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Jogi esetek. 20.50 Telesport. 21.40 Ebéd (Tévéfilm). 22.20 Tv-hiradq 3. 2. MŰSOR 20.01 Kertészkor, 20.15 Forgószín. 20.55 Szerviz-vizit. 21.25 Tv-híradó 2. 21.45 összmunka bűnügyben (Kanadai filmsorozat). 1979. október 25., csütörtök /
