Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
— '.'..végre egy pálmafa! (Fábián rajza) Szavaink szépségversenye... Kiss Jenő egyetemi adjunktus arra volt kíváncsi, hogy „legszebbnek” tartott szavainkról hogyan vélekednek a külföldiek. Vizsgálódásait egy csaknem negyven szót magába foglaló lista összeállításával kezdte. A szójegyzékből több nemzedék ízlésvilága tükröződött. Azok a szavak is helyet kaptak benne. amelyeket Kosztolányi Dezső, a magyar nyelv művésze egy emberöltővel ezelőtt szépnek minősített: lány. gyöngy, anya. ősz, szűz, kard. csók, vér, szív, sír. Napjaink „szógusztusát” a Füles szórakoztató hetilap pályázatán „pálmázott” szarok érzékeltetik: csend, csillag, illat, hölgy. lomb. szelíd. szellő, tündér. A „szépséglista” magába olvasztotta Lengvel József nemrégiben elhunyt írónk e-szavas „szép- szó”-gvűjteményét is: élet. élés, éles. élelem, vér, testvér, féltestvér, nővér, lélek, fej. fejedelem, felleg. fénv. menny. nép. szép. zene, félelem, érfelem, szerelem. Kiss Jenő harminc idegen aikú. zömmel német és francia állampolgárnak olvasta fel listáját, mégpedig úgy. hogy viszonylag lassú tempóban kétszer-háromszor megismételte a szavakat A hallgatóknak a második, illetve a harmadik olvas+s közben vagy után kellett megjelölniük a szépnek talált. kifejezéseket. A vállalkozás résztvevői közül többen egy szót sgm tudtak magyarul, mások éppen hogy csak valamit, ismét mások többet, néhányan pedig jól beszélték nyelvünket. A végén kiderült, hogy a nyelvünket többé-kevésbé vagy alaposan tudók egészen másként értékelték szavainkat szép'ég szempontjából, mint azok. akik nem beszélnek magvarul. Az előbbiek rangsorolása a következő volt: csil'ag. lélek, szelíd, tündér, fény. illat, szellő, szív, anya. élet. A jelentést nem ismerő „Ítészek” pedig ilyen sorrendet állítottak fel: élet. tündér, fejedelem, félelem, csend, lélek, szerelem. csillag, éles. értelem. Nagy különbség mutatkozott a német és francia anyanyelvűek értékelésében is. A 15 német megkérdezettől valamennyi szó kapott szavazatot Ezzel szemben a 10 francia a maidnem 40 szóból csak 25-öt talált szénnek, míg 12 szóra egyáltalán nem szavazott. A szavazás egv másik érdekes nyelvészeti tanulsággal is járt: a német és a francia anvanvelvűek nem ugyahazon hangokat, illetve hangkaocsolatokat tartják szépnek Minél távolabb áll két n'relv egymástól fonémáit. foném'akancsolatait tekintve. annál nagyobbak a ki'i'önh-Zrrgk pgv harmadik, ismeretlen nyelv szavai hangzásának a megítélésében is. Oláh Béla Balszerencsés ejtőernyősök szerencséje Az ejtőernyő életmentő, katonai és sporteszköz. Az ejtőernyőst sokféle veszedelem is fenyegeti. Két esetről hallottunk, amely majdnem emberhalállal végződött, ám a szerencsétlenségben is közbejöhet szerencse. Angliában, a Londontól északnyugatra fekvő shob- doni repülőtér fölött történt, hogy egy 16 éves fiú, miközben öt társával együtt' végrehajtotta első ejtőernyős ugrását 2600 láb, azaz csaknem 900 méter magasból. félig nyitott ejtőernyővel zuhant nagy sebességgel a föld felé, mert a vészer- nyő sem nyílt ki — és mégsem halt szörnyet. Mindösz- sze kisebb sérüléseket szenvedett a jobb lábán, mert éppen egy hangár üvegtetejére zuhant, áttörte azt, azután az ejtőernyő és zsinór- zata úgy akadt fenn a betört tetőn, hogy a fiú a hangár padozata fölött alig fél méter magasban himbálódz- va kötött ki. Jonathan Vow- les, a hajmeresztő kaland hőse ezután csak annyit mondott: Továbbra is az a szándéka, hogy hivatásos katona lesz — de nem az ejtőernyősöknél... A másik, kevésbé szerencsés eset, amely azonban mégis viszonylag örvendetes kimenetelű, az Egyesült Államokban történt. Meghívott vendégek és Clifford Alexander honvédelmi miniszter jelenlétében hatszáz katona tömeges ejtőernyős- ugrás-bemutatót tartott Fort Braggban, a hadsereg egyik kiképző központja mellett. Két katona, aki 1200 láb (kb. 400 méter) magasban ugrott ki, 600 láb (200 méter) magasságban összeütközött Ejtőernyőjük összecsavarodott. félülete megkisebbedett és ennek következtében gyorsabban érkeztek a földre, mint különben történt volna. Szerencséjük volt ugyan annyiban, hogy egyikük sem vesztette életét. de mindketten megsérültek, egyikük súlyosan. Sziporkák Keggelijét otthon *ttc meg, ebédelni barátainál szokott, vacsorázni pedig ellenségeihez járt. Ha a krokodil ember volna — bezzeg szabadalmaztatná a köny- nycit. Az emberevök amiatt panaszkodnak, hogy manapság túlságosan sok a kérges szívű ember. Ickeztetnck: közöttük is akadnak még működök. Vajon az értelem vezérli az olyan embert, aki a más eszéből él? ★ ' Van-c értelme, hogy idejében felébredjünk és munkába menjünk —. ha azután munka közben úgyis alszunk? Tréfák A híres csillagász az eget kémleli. Hirtelen megszólal: — Esni fog. — És miből gondolja? — kérdezi az asszisztens —, hiszen egyetlen felhő sincs az égen. — Fáj a tyúkszemem — feleli a csillagász. — Mi a különbség a takarékoskodás és a fösvénység között? — kérdezi apjától a kisfiú. — A takarékosság az, ha én olyan ruhában járok, amelyik már régen kiment a divatból, de még hordható. Ha viszont ugyanazt megkövetelném a mamától, az már fösvénység lenne. Az apa kisfia házi feladatán töri a fejét. — Akárhogy gondolkodom, egyáltalán nem értem ezt a példát! — Még a végén egyest kapok miattad! — idegeskedik a gyerek. Két barátnő beszélőét: — És milyen az új barátod? — Pénzügyileg a legjobb korban van. A chicagói fegyverboltba belép egy nő és megkérdezi: — Nem venné vissza a revolvert, amit tegnap vásároltam itt? — Miért, nem működik? — Még nem tudom, de éppen most telefonáltak nekem, hogy férjemet elütötte egu autó... ★ — Igaz, hogy az új kolléga munkaidő alatt iszik? — Nem Munkaidő ■ alatt soha. Csak reggel szokott részeg lenni, amikor megérkezik a munkába. A kis Ferlcó orvosnál van. Vizsgálat közben az orvos megkérdezi tőle: — Nincsenek problémáid a füleddel vagy az orroddal? — De igen — válaszolja Ferkó. — És mi a probléma? — Mindig beléjük akad a pulóverem, amikor fel akarom venni. — Tehát azt mondja, hogy elveszett a felesége? — Igen, két évvel ezelőtt. — És csak most jelenti be? — Eddig valahogy nem akartam elhinni... GECZI JÁNOS: Tolvajlások Hidd, felednélek, s Iádd: föl-fiilrénilik a behavazott ház, a grádicsok, s abból a szobából a fény ahogy ajtóréseken átcicáz. Eltűntél — kedves — s velem vagy! miért kell szólanom, velem pihegésed, hangod, a csendes, velem a hídra baktató úton. Fáradok másokban téged keresni, újulva szikrázik az a hóesés — s hófehér ingujjaddal ábrákat karistolsz a busz üvegén. Modern térplasztika vagy erőműrészlet? (F.: Sz. Lidov.j •yr El lehet-e jutni * mélyen rejlő igazsághoz úgy. ha előbb 1; mm, emberek tűzhányóra cm- másnak vermet ásunk? , Tűnődő, fájdalmas arccal huppant mellém a tavaszt idéző őszben a parkbéli padra Pacolai Sóhaj- tozása felkavarta a zörgő avart, s bár ez engem egy csöppet sem zavart, mégis, humanitárius ösztöneimtől vezéreltetve, a tizenharmadik sóhajtás után csak megkérdeztem: — Mind el akarod ezt itt fújni? — intettem a köröttünk kavargó sárga levelekre. — A nyolcezer forintos tüdőmmel? — Micsodáddal? — A nyolcezer forintos tüdőmmel? — ismételte meg Pácolni nagy és újabb sóhaj közepette a kérdésemre adott kérdését. — Mi az, hogy nyolcezer forintos tüdő? Megint valami újabb a hülyeségeid listáján? — Megint úiabb? Nevetsénes, Ennyit ér a tüdőm. Szerintem — tette hozzá Pacolai és számolni kezdet* az utjain. — Most mit számolgatsz? — Nem látod? Az ujjaimat. Ez itt, látod, négyszázat ér. Mennyit ér Pacolai ? emez már nyolcat, ha összeadom a tíz ujjamat, akkor hatezer jön ki, kettővel kevesebb, mint a tüdőmnél, de ha a tüdőt és a tíz ujjamat összeadom, akkor már tizennégyezernél vagyok... — Állj meg, állj meg a számolással, az istenért! Mi a fészkes fenét akarsz ezzel a nyolccal, meg a tüdővel, meg a tíz ujjaddal? — rémüldöztem Pacolai miatt, mert könnyen lehetséges, hogy megártott neki az őszi meleg. — Nem érted, ugye? Megmagyarázom. .. Életbiztosítást kötöttem, mert azt, ugyebár, mindig a férfi köti. Az apa. Sohasem az anya Ez világos. Láttál már olyan plakátot, amelyen ne az anya lenne gyászban, ám könnyein át is mosolyog. mert a férj gondolt a családjára és bár... No, szóval, gondoltam a családomra, és életbiztosítást kötöttem, s ha az előírásoknak megfelelően pusztulok el, akkor százezer forintot kapnak majd a hátramaradók. Világos? — Eddig igen... De mi az, hogy nyolcezres tüdő? — Azt számolgatom, hogy melyik testrészem mennyit ér, ha elosztom közöttük a százezret? Mégis legyen tisztában az ember önmaga áraival. Az agyamra húszat sac- colok, a tüdőmre nyolcat, a szívemre tízet, az ujjaimra a kézen hatot és így tovább... Csak egy a baj, tudod — hajolt bizalmasan közelebb —, hogy bárhogyan számolgatom, az mindig többre jön ki, mint a százezer... Felejtenélek, pillanatra, de szebbnek tűnik arcod c távolodó jelenben, hogy egyre személytelenebben megismerjelek egy ismeretlenben. Szomorúan nézlek s máris szelíden, álsejtődsz bennem; megdöbbenek; hiúba-kcserű viaskodásom, jönnek nélküled-esték, nélküled-reggelek. így élek, szépen, a teremtés óta, félálomban; nyugalmat adj nekem te örökös tűnő, örökké hiány, örökkön hajszolt szerelenj. Manipuláció minden mennyiségben Nem túloz a címbeli megállapítás. Valóban a manipuláció és szócsaládja egyre . szélesebb körben és változatos alakban vállal nyelvi szerepet nemcsak a szak- , 1 nyelvben, hanem a hírlapok nyelvhasználatában is. A szinte ijesztő mértékű elszaporodásukat bizonyítja rövid példatárunk is: „Egymást vádolják az illegális pénzügyi manipulációkkal’’ (Magyar Nemzet, 1979. júl. 20.). — „A tömegtájékoztatás manipuláltsága” (Nép- szabadság. 1979. szept. 12.). — „A jól értesültek pletykái ne manipulálhassák a közhangulatot” (Magyar Hírlap 1979. jún. 24.). — „Sokszor terhelten manipulativ elemekkel is” (Élet és irodalom, 1979. szept. 8.). — „Ez a sárkány a manipulált illúziók egyik változata” (Kritika, 1979. 6. sz.). Még lehetne bővíteni a példák sorát. Csak egyetlen vasárnapon megjelent újságok hasábjain valóban garmadával találkoztunk az ilyen szóalakokkal: manipulációs, manipulálás, manipuláló, manipuláns, manipulátor stb. stb. Önkéntelenül felmerül a kérdés: valóban szükségszerű ezeknek az alakváltozatoknak ilyen nagymértékű felhasználása a publiciszti-1 kában. Szerintünk nem. Gazdag a magyar megfelelők , tára is. Válogatnunk kellene pl. ezekből a magyar nyelvi formákból: befolyásolás, meggyúrás, átgyúrás, elültetés, felkészítés, előkészítés, ráhangolás, irányítás; mesterkedés, fondorlat, ravasz fogás, sugalmazás stb. Hogy egy-egy szövegösszefüggésben a magyar megfelelő mennyire érzékletesebb és egyértelműbb közlést eredményezhet, arról a Magyar Hírlap alábbi közleménye bizonykodik: „Néhány rockzenekarnak manipulativ hatása van, különösen ilyen a hatása a kitaszítottságot, kilátástalanságot sugalmazó szövegeiknek” (1979. jún. 23.). , A manipulativ jelző 'nagyon elvont, s éppe«^ ezért | hatástalan. A sugalmazó jelző hatóereje feldúsul: gondolkozásra, cselekvésre késztet. Ebből az is tanulságul szolgál: bátran mellőzzük a latin eredetű szóalakok szertelen felhasználását. Ma azonban elítélő szándékkal vészük ajkunkra vagy toliunkra, akkor sajátos szerepükben és rosszalló használati értékükben a különösen önző érdekből felhasznált ravasz fogások, mesterkedések leleplezésére is alkalmasak. Dr. Bakos József Először ötvenezerre tartottam az agyamat, de már csak a húszezernél tartok, de még mindig túlértékelem magam... Irtó gond ez és egyébként nagy szomorúság is. — Gondnak elhiszem, hogy gond, ha ilyen hülyeségeken töröd a fejed, de miért lenne szomorúság? — Miért, miért? Ostoba a kérdésed... Hát olyan felvidító dolog tudni azt, hogy az összes alkatrészeimmel együtt, egészben és élve nem érek annyit, mint egy Lada személygépkocsi. . Húszezerrel olcsóbb vagyok, s ráadásul totálkárom esetén, még ki sem cserélnek egy újra.., Most mondd, ettől legyek derűs? — sóhajtott még egy nagyot Pacolai, majd gázt adott magának, tülkölt kettőt és elbotorkált. \ Gyurkó Géza ! é <