Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-20 / 246. szám
( i + A HF VÉS MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA * 1979. október Ez is a felkészítéshez tartozik Az új-hatvani áfész-áruház kirakata A tűz és oltóanyagai Korunkban szocialista vívmányainkat a két ellentétes világrendszer kiélezett küzdelme közepette kell megvédenünk. Bár a békés egymás melíett élés politikája a két világrendszer között napjainkban egyre jobban érvényesül, amelyet a nemzetközi helyzetben az enyhülés bizonyít, ugyanakkor a vezető imperialista államok nem mondtak le szocialistaellenes céljaikról. Még az elmúlt háborúkban a hagyományos fegyverek alkalmazása esetén főleg a harcoló alakulatok pusztulása volt a jellemző, napjainkban a korszerű háborúban alkalmazott tömegpusztító fegyverek nemcsak a harcoló alakulatok, hanem a hátországot is teljes mélységben veszélyeztetik. Ez a tény szükségessé teszi a hátország védelmének széles körű megszervezését, a lakosság és létfenntartási javak védelmét. A lakosság polgári védelmi felkészítése évtizedekkel ezelőtt kezdődött az MHSZ szervezésében, 10 —15 órás önkéntes jellegű tájékoztató oktatásokkal. • Majd az 1970-es évek elejétől létrehozták a különböző szakszolgálati alegységeket, önvédelmi szervezeteket, amelynek állománya szervezett kiképzésben részesült. ' A szervezetbe be nem osztott dolgozókat differenciált felkészítésben részesítették. A munkaviszonyban nem álló lakosság, tanulóifjúság felkészítését a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával, „Nyugalmunk érdekében” tv-adások, kiállítások, honvédelmi napok keretében folytattuk. Elmondhatjuk, hogy ezen felkészítési forma bevált, jól szolgálta a lakosság felkészítését, Mindezen túl, további utakat kell keresni, amelyekkel sokoldalúbban készítjük fel korosztályra való tekintet nélkül a lakosságot. E célt kívánta szolgálni a fegyveres erők napjára meghirdetett polgári védelmi kirakatverseny is. Mert mindenki vásárol üzletben, a gyerektől kezdve a legidősebb is, s ha csak egy-egy maradandó emlék marad is, célt értünk. A kirakatverseny célja volt bemutatni a megye lakosságának az élelmiszerek megelőző radiológiai, biológiai, vegyi (rbv) védelmének lehetőségeit a kereskedelemben és a háztartásokban. A versenyki- cakatok tartalmi követelményeiként határoztuk meg: 1. Szöveg- és képanyag fel- használásával utalni a témával kapcsolatban: — az élelmiszerek megelőző rbv- védelmének a túlélés szempontjából fontos jelentőségére; — az rbv-fegyverek élelmiszerkárosító és -szeny- nyező hatására. 2. így a védelem különböző lehetőségeinek bemutatása a bolti készletben található áruk felhasználásával a) Az élelmiszerek megelőző rbv-vé- delme a kereskedelemben az. élelmiszerek védelme, tárolása és szállítása közben, valamint a csomagolás szerepe a megelőző védelemben — a különböző csomagolóanyagok védőképességének (tökéletes, részleges védelmet biztosító) szemléltető ábrázolása üveg, fém, műanyag, alufólia, kartoncsomagolás stb. — késztermék védelme, védekezési formák változatainak bemutatása konzerv, pékáruk, édesipari termékek, fűszerfélék, húsipari termékek stb. b) Az élelmiszerek megelőző rbv- védelme a lakosság háztartásában: A versenyfelhívás széles körű érdeklődést váltott ki, nemcsak a versenyben részt vevő szakemberek, de az a megállapításunk, a lakosság körében is, 14 kirakatot jelöltünk ki a fenti követelmények alapján berendezni. A kirakatok szakmai zsűrizését szakbizottság végezte el. A kirakatok szakmai megítélésénél — a kirakati megoldás hatáskeltését, a feliratok szakszerűségét, tartalmi mondanivalóját és a kidolgozás minőségét vették figyelembe. A kirakatok többsége összhatásukban nemcsak figyelemkeltőek voltak, hanem számos ötletes megoldásokkal be is mutatták az élelmiszerek megelőző rbv-védelmének lehetőségeit békés és háborús körülmények között. Hatvani A fisz versenykira- kata: Monumentalitásával figyelemkeltő, politikai és szakmai teljességre törekedett. szinte kimerítette a kívánt feladatot. A legátte- kinhetőbb és a leghatásosabban elkészült kirakat. Heves megyei Iparcikk verseny kirakata: átgondolt és tartalmilag kifejező volt, egy részről népi motívumok, eszközök felhasználásával széles skálán mutatta be az élelmiszerek védett tárolását, s ezzel figyelemkeltő hatást érst el, MőShésznóL a ki* rakatban alkalmazott számok »és a hozzájuk tartozó szöveges rész felhasználásával a félreértést teljesen kiküszöbölte, a kirakat áttekinthetőségét megkönnyítette. Egri afész Katona téri ABCr,áruháza versenykirakatának alapötlete talán a legkitűnőbb, tartalmi és politikai; mondanivalója mértéktartó és érthető volt. Kifogásolható, hogy a kirakatban nem használta ki a hely adottságait — kevés és nem választékos árukészletet mutatott be. Hevesi áfész versenykirakata a rendező körültekintő munkáját dicsérte, élt a kirakati felület teljes bemutatási lehetőségével, megoldásával megfelelő színvonalon törekedett arra, hogy az élelmiszerek megelőző védelmének bemutatás^ mellett utaljon a fegyveres erők napjára is, amelyhez jól hasznosította a különböző képanyagokat, amelyek a fegyveres erők szerepét emelték ki a béke megvédése szempontjából. GYÖNGYSZÖV áfész Április 4. téri ABC-áruháza versenykirakata elegáns, jól előkészített, kulturált politikai és tartalmi mondanivalóját sajátos eszközeivel jól mutatta be. A kirakatban megjelenő grafikák magas szintű szakmai felkészültséget tanúsítottak. A kirakatverseny értékelésére Eger város Tanácsa V. B. tanácstermében dr. Varga Jánosnak, a városi tanács elnökének megnyitója után került sor. A versenybizottság döntését Hajdú József alezredes, a Polgári Védelem Heves megyei Parancsnokságának törzsparancsnoka ismertette. A versenyben I. helyezést a hatvani áfész új-hatvani, és a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi V. Hadnagy utcai Rzuperettie kirakatai nyerték el. Kirakatod rendezői: hatvani áfész: Simon Elemér, Hm-i Iparcikk Kisker. V.: Csintalan András. A TI. helyezettek az Eger és Vidéke áfész Katona István téri ÁBC Áruház, kirakatrendezője: Dudás József, valamint a hevesi áfész, kirakatrendezője; Kovács Gábor. III. helyezett: A GYÖNGYSZÖV Áfész gyöngyösi Április 4. téri kirakata, rendezője: Bakos András A díjakat és okleveleket Bágyi Imre, a Heves megvei Tanács V. B. kereskedelmi osztályvezetője adta át. Décsci Attila aiez. Korábbi sorozatunkban az égésről és annak feltételeiről és jellemzőiről részletesen írtunk. Mielőtt a lakóházi tüzeket elemeznénk, szükséges néhány alapkérdést feleleveníteni. Az égés kémiai folyamat amikor az éghető anyag megfelelő hőmérsékleten a levegő oxigénjével egyesül, hő és legtöbb esetben fény alakjában energiát szolgáltat. Az égés — úgy is fogalmazhatunk — tulajdonképpen hőfejlődéssel és lángolással végbemenő reakció az éghető anyag és a levegő oxigénje között. Tűzről tehát akkor beszélhetünk, ha a vegyi folyamat alkalmával lángképződést, illetve parázslást és intenzív hőmenn-iség keletkezését tapasztaluk. Az égés csak akkor indulhat meg és maradhat fenn, ha éghető anyag, valamint a levegő megfelelő mennyiségű oxigénje (vagy más oxidáló anyag van jelen), és ha az égés megindulásához szükséges gyulladási hőmérséklet egy azonos időben és térben megtalálható. Az égés feltétele ezek szerint: — éghető anyag (pl. papír, fa. benzin, stb.) — égéséhez szükséges oxigénmennyiség —, megfelelő hőmérséklet (a jelenlévő anyag meggyújtásához szükséges hőmennyiség). Ez utóbbi az égés tulajdonképpeni megindítója azáltal, hogy az éghető anyagot az anyag természete szerinti változó gyulladási hőfokra emeli. Az eddigiekből a tűz oltására vonatkozóan igen fontos következtetést vonhatunk le. Ha az égéshez szükséges 3 tényező bármelyikét elvonjuk, az égés megszűnik, vagyis ■ a tüzet eloltottuk. A TŰZOLTÁS MÓDJAI: 1.) Az égés környezetében lévő éghető anyagot a gyulladási hőfok alá hűtjük; 2.) elvonjuk az oxigént (levegőt) az égéstől; 3.) az égési térben (közvetlen közelében) lévő éghető anyagot eltávolítjuk. A tűz oltására felhasználható anyagok: A gyakorlatban felhasznált oltóanyagokkal a tüzet eredményesen elolthatjuk, ha ismerjük azok oltóhatását. Ebből következik, hogy nem minden oltóanyaggal lehet minden tüzet (égő anyagot) eloltani, mert amit a fa égésénél eredményesen alkalmazhatunk, az nem alkalmas pl. a benzin, gázolaj tüzeinek oltására. Számtalan más példát is felsorolhatnánk, amely igazolná, hogy különböző anyagok oltására másmás oltóanyagot szükséges felhasználni. A tűz oltására mindazokat az anyagokat felhasználhatjuk, amelyek maguk nem égnek, s a hő hatására bekövetkező bomlás során belőlük éghető gőz, gáz nem keletkezik. A tűz oltására alkalmas anyagok: — víz (kötött, porlasztott, vagy vízköd formájában), — hab, (vegyi, mechanikai), — por (pl. nátriumhidrokarbo- nát alapanyagú BCE-, kerámia alapanyagú ún. „anti- piró” por), — gáz. (pl. CO:, Freon, BCF, stb.) A víz a legrégebben és legáltalánosabban használt oltóanyag. Ez azzal magyarázható, hogy a víz a természetben a legtöbb helyen — megfelelő mennyiségben — megtalálható: ugyanakkor sokféle anyag tüzének oltására alkalmas. Oltóhatását — a tűzre juttatva — hűtőhatásban, fojtóhatásban és ütőhatásban fejti ki. Ha a vizet a tűz fészkére — kötött vagy porlasztott sugárban — „bejuttatjuk”, az hőmennyiséget vesz fel és gőzzé válva elpárolog; tehat hütohaLaat ki. Ugyanakkor a keletkezett vízgőz a levegőt (annak oxigénjét) az égési térből kiszorítva egyidőben ..fojtó hatást is kifejt. Légtöbb esetben a tűz oltásához az említett oltóhatás egyike is elegendő. Ugyanakkor még égy eddig nem említett harmadik is létezik. A vizét ugyanis valamilyen módon a tűzre kell juttatni: vagy úgy; hogy vödörből a tűzre zúdítjuk: vagy úgy, hogy tűzoltószivattyúkkal — tömlőkön, sugárcsöveken át — kisebb (3—6 atmoszféra) vagy nagyobb (10—14 atm.) nyomással a tűz fészkére — az égő anyagra — juttatjuk. A nyomással kiáramló víz ütő-, romboló hatást fejt ki, ami szintén nagymértékben előse" giti a tűz megszüntetését. A habot általában a víznél könnyebb fajsúlyú folyadékok oltására alkalmazzuk. (Az utóbbi időben a nagy- kiadósságú. ún.. könnyű léghabbal való elárasztással bányákban, pincékben, kábel- alagutakban keletkezett tüzeket is eredményesei oltanak el.) A habbal oltás lényege abból áll, hogy a tűz felületét elzárja a környező levegőtől: ezáltal elvonja az égéshez szükséges egyik tényezőt. az oxigént, és a tűz elalszik. Az oltóhab főleg takaróhatást fejt ki, míg hűtőhatása jelentéktelen. (Ezért kell a tűztől felmelegedett nagy tűzveszélyes folyadéktároló tartályokat a habbal oltással . egyidejűleg — intenzíven — vízsugarakkal, hűteni.) A folyadéktüzek oltásához vegyi, vagy léghabot lehet használni (napjainkban nálunk ez utóbbi vált általánossá). Mindkettő lényege az, hogy a habképzővel, habfolyatóval, vagy ún. „habágyúval” lehet az éghető folyadék felületére juttatni. A poroltó-anyagoknak korábban csupán egyfajta hatást tulajdonítottak: nevezetesen azt, hogy az oltóport a tűztérbe jutva az égő felületet elzárja a levegőtől (oxigéntől). Az újabb kutatások azt bizonyították, hogy a por oltóhatását bonyolult és összetett 'folyamatban fejti ki. így a porral oltás során hőkiegyenlítődés, hűtőhatás, fojtóhatás és ún. an- tikatalitikus (az égési láncreakciót megakadályozó) hatás játszódik le. A gyakorlatban tűzoltás céljára hazánkban legáltalánosabban a nát- riumhidrokarbonát (szódabikarbóna) alapanyagú oltópor a legelterjedtebb, amely hő hatására szódára, szénsavgázra és vízgőzre bomlik. A porral oltást főleg olyan szilárd anyagok oltására alkalmazzuk, amelyek vízzel egyáltalán nem, vagy nehezen olthatok. Pl. . karbid, gáz, feszültség alatt lévő elektromos berendezések. Gázzal oltás: Tűzoltás céljára a levegőnél nehezebb, égést nem tápláló gázt, vagy ilyen gőzt fejlesztő, erősen párolgó folyadékokat régóta felhasználják. A gázzal oltás lényege a takaróhatásban nyilvánul meg, mert ezek a levegőnél nehezebbek és a tűz felületéről elzárják a levegő oxigénjét. A gázzal oltás általában zárt helyiségekben keletkezett tüzeknél alkalmazható eredményesen, de kiváló eredményt lehet elérni elektromos berendezések, motorok és mozgásban lévő gépek tüzének oltásánál is. Mivel azonban a gázzal oltás leginkább kézi tűz- - oltőkészülékekre korlátozódik, ezért csak ún. kezdeti, „kis” tüzek oltásánál alkalmazható eredményesen. A gázzal oltó kézi tűzoltókészülékeket korábban széntetra- kloriddal, vagy metilbromid- dal töltötték meg. Ezeket mérgező hatásuk miatt kivonták a forgalomból és újabban a gázzal oltó készülékeket BCF-gázzal (brómkloridfluór-metánnal) töltik meg. Elterjedtek még — és eredményesen alkalmazhatók a C02 (széndioxiddal) töltött készülékek is. (Folytatjuk) Lukács Bcla tűzoltó őrnagy Hírek: A Pentagon bejelentése szerint sikertelenül végződött a General Dynamics cég AGM—109 típusjelzésű szárnyas rakétával végrehajtott kísérlete. A szárnyas rakétát az utahi kísérleti telepen B—52G repülőgépről indították. A General Dynamics- és a Boeing-cégek által kifejlesztett szárnyas rakétával folytatott kísérletek azt a célt szolgálják, hogy a Pentagon dönteni tudjon, melyik cég által gyártott szárnyas rakéta felel meg legjobban a Pentagon követelményeinek. A Franfurter Rundschau közleménye szerint a nyugatnémet képviselőknek nem áll szándékukban ratifikálni azt az egyezményt, amelynek alapján Bonn az AWACS előrejelző és irányító repülőgépek beszerzési összegének 30,7 százalékát fedezné. A képviselők álláspontját az indokolja, hogy Washington eddig még nem tett eleget annak az ígéretének, hogy kompenzációs megrendeléseket eszközöl a nyugatnémet ipartól. Washington eddig csupán 282 nyugatnémet járművet rendelt, 3.1 millió márka értékben. Ezaz ös&zes igen szerény, ha tekintetbe veszik, hogy az NSZK az AWACS-gépek 3,84 milliárd márkás beszerzési költségből 1,18 milliárd márkát vállalt magára Bourges francia nemzetvédelmi miniszter Avignon- ban — a NATO tartalékos tisztek szövetségének 32. kongresszusán — Franciaországnak Európa védelmében betöltött szerepével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy Franciaország sorsa nem választható el a kontinens többi országáétól, mivel Franciaország szuverenitását súlyosan veszélyeztetné a szomszédos országok szabadságának elvesztése. Carter a nemzetbiztonsági tanács tagjaival folytatott megbeszélése után döntött az MX-hadászati rakéta telepítéséről. A döntés értelmében a rakétákat „mozgatási rendszerben” telepítik, ami azt jelenti, hogy a 200 rakétát ovális alakú alagutakon 4600 siló között mozgatják. Ez a mozgatási rendszer fokozza a rakéták túlélőképességét az Egyesült Államokat érő esetleges atomtámadással szemben. (K. SJ
