Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-20 / 246. szám
OKTÓBER 2 2.: A Mátra egyetlen szállodaegysége, az Avar Hotel, bizony nem a kispénzű turistáknak épült. (Fotó: Szabó Sándor.) W9 ffőidenyben Tudományos konferencia a leszerelésről Az ENSZ leszerelési hetének magyarországi \ programja Csendes a Mátra, az ősz mintha aranyos brokáttal vonta volna be. Bukdácsolva hullanak a levelek a máskor oly forgalmas útra, erdei ösvényekre De ahogy közeledünk az üdülők felé. úgy változik meg szinte egy csapásra minden. Nyüzsgés, .iö'vés-menés, de már meleg holmikba öltözött emberek kisebb-nagyobb csoportjai mindenütt. —r Nálunk mindig főszezon van — jegyezte meg Vadász József, a Mátra— Bükk vidéki Üdülési és Szanatóriumi Igazgatóság igazgatója. — Szinte semmi különbséget nem érzünk a különböző évszakok között. Még azt sem mondhatjuk, hogy az őszt főként az idősebbek kedvelik. Non-stop üdültetés, azt is mondhatnánk ezek után. Itt nem panaszkodhat senki arra, hogy nem használják ki a lehetőségeket. Pedig nem is olyan könnyű feladat az üdültetés. ★ Néha nem kerülhetjük el a számokat. Így azt sem, hogy ehhez az igazgatósághoz egyszerre 3300 személy érkezhet beutalóval. Nincs is ennyi mindig, pedig az egyáltalán nem jó az itt dolgozóknak, ha üresen marad egy-egy szoba vagy néhány ágy Ugyanis ők aszerint kapják a pénzügyi támogatást, hogy az évente lehetséges összes üdültetési napot mennyire teljesítik. Ha késik valaki a turnusból, ha korábban elmegy, az nekik tehát kész ráfizetés. — Előfordul nemegyszer, hogy egy-egy butaló „befagy”. mi ezt így mondjuk — halljuk az igazgatótól. — Az történik ilyenkor, hogy aki a beutalót kapta, valami miatt nem tudja igénybe • venni, de ha közli is ezt a , munkahelyén a szakszervezettel. már olyan későn teszi. hogy nem tudják átadni a beutalót másnak. — Mi lesz ilyenkor a térítési díjjal? — Ez az illetékes szak- szervezettől függ. Megtörténik. hogy magukra vállalják a kifizetését — Jönnek-e ide törzsvendégek? — Sokan szeretik a Mátrát, de akad köztük olyan is, aki egyik évről a másikra is visszatér. Mi ilyenkor nem tehetünk semmit, mert a beutalót nem tőlünk kapta. Észrevételünket megtehetjük. De olyan is előfordult már, hogy a beutalt nem volt szakszervezeti tag. — Visszaküldték? — Felajánlottuk, hogy a költségek egészét térítse meg és akkor itt maradhat. — Mi lesz azokkal a he- . Ivekkel, amelyekre a beutalt nem érkezik meg? — Ezeket szeretnénk a jövőben felhasználni, méghozzá úgy. hogy azokat kiadhassuk beutaló nélkül is. Például: üdül nálunk valaki Azt kéri. hadd maradjon még néhány napot azOMwüsw 1979. október 20,, szombat után is, hogy a beutalója letelik. Ha megtéríti a költségeket és van szabad helyünk, miért ne maradna? De úgy is üdülhet nálunk valaki, ha egyáltalán nincs beutalója, és elfogadja a fel nem használt helyet, amikor ilyennel rendelkezünk. Ezt az értékesítési formát szeretnénk kiterjeszteni az igazgatóság egész területére. — Gondot okoz ez? — Többletmunkával jár, ezért is kell szót értenünk az üdülők vezetőivel. Lám, az új lehetőség: szakszervezeti üdülőben, „maszek" alapon, nagyobb költséggel — két hétig Is akár. ★ Ma már egyre több alkalmat kapnak a fiatalok is, a családosok is, a gyerekek is arra, hogy szervezett formában üdüljenek Mátraházához tartozik például a borsodi Üjhuta, ahol szakmunkások nyaraltak, Sátoraljaújhelyen és Párádon az idén mintegy hétszáz ifjú töltött el örömteli napokat. A gyesen levő kismamák a gyerekeikkel együtt kaphatnak beutalót, ami szintén az újfajta szolgáltatások közé tartozik, ha nem is tegnap kezdték el ezt az üdültetést. Tudjuk azt is, hogy évente mintegy százhuszonötmillió forintba kerül csak ezen a mátraházi igazgatóságon a beutaltak fogadása, ellátása, az éoületek karbantartása és minden egvéb költség. Évente sok milliót költenek az éoütetekre is, amelyek mind régiek. Egyetlen új üdülőjük sincs. Előkészületek fognak egy új üdülő építésére Egerben. de szóba került má? Mátraháza is. Jól mutat ugyan a mátraházi Sport, a „pagoda”, de nem rajonganak érte a beutaltak, mert a szobák kicsik, az épület elhasználó« dott, sok benne a fából készült szerkezeti elem, ami nem nagyon erősíti a falak teherbíróképességét. De hát a beutalt mindezzel nem akar foglalkozni, neki egy célja van: pihenni akar. kikapcsolódni. Mit tesznek ezért? Programokat szerveznek. Ha úgy tetszik: van egy forgató- könyvünk a turnus egészére és lényegében ezt. használják ismételten. Olykor-olykor eltérnek tőle. ha az ŐRI küld egy-egy neves színészt, előadót Ilyenkor beléptidí- jat is szednek, de a tiszteletdíjat ebből az összeeből nem tudnák fizetni. Bele kell tehát nyúlni az üdülő pénztárcájába is. Ezzel a következménnyel azonban eleve számolnak. De hát a vendégek, a beutaltak érdekében... ★ Hogyan érzik magukat az üdülők? Erre csak egyféle módon lehet válaszolni: — Az egyik így. a másik úgy. Az idősebbek érzékenyebbek, több az észrevételük Már azt is szóvá teszik, hogy a kultúros vagy a felszolgáló nem mosolygott, rájuk elég kedvesen, szerintük Tudták ezt mindazok, akik az üdülőben dolgoznak, és igyekeznek is megtenni mindent. Igen, de'hát ők is emberek. Nem is mindegyikük azért választotta ezt a munkahelyet, mert erre a feladatra érzett elhivatottságot. Ezer és egy oka lehet annak, ha valaki „elássa” magát egy hegyi üdülőben, Ma már a fizetések általában jóval magasabbak, mint akár néhány évvel ezelőtt is voltak, meghaladják átlagban a kétezer forintot. Számítsuk hozzá, hogy alig kell valamit fizetniük a lakásért, a kosztért. De ennek ellenére is elég gyakori a változás az egyes munkahelyeken Igaz, ennek is több oka lehet, olyan is. milyen a vezető stílusa, egyénisége. Egyszóval: üdültetni nem ugyanaz, mint üdülni, mégha a hely. földrajzilag ugyanaz is. ★ Főszezon egész évben, tizenkét hónapon át. Nagyszerű, mondja az, aki a beutalót várja. Állandó felelősség, állandó készenlét, mondja az, aki a beutaltakat várja. Erre is gondoljunk, ha eszünkbe jut a Mátra vagy a Bükk egy-egy varázslatosan szép tája, az ebbe a tájba jól illő, hangulatos üdülője, akár Galyatető, akár Lillafüred vagy bármelyik más. 39. Nem szóltak erre se semmit; ezzel is takarékoskodtak az erejükkel. Cipelték tovább hárman a hordágyat, csak éppen elől az asszony meg a lánya megcserélték az oldalt. Ezután már a kertek alatt mentek. Az asszony járása szabta meg a léptüket. Egyenletesen haladtak, pihentető lassítás, észbe kapó nekilendülések nélkül. András, mögöttük járván, s hozzájuk igazodva elnézte izmos karjukat, izmos lábukat, teherhez szokott, természetes mozgásukat. Eszébe jutott, hogy nem mondtak neki se nevet, se semmit, még a kérdésre se; s hogy miért... S rájött, hogy amit irántuk érez, az miért nem a hála, s miért nem az érthető rokon- szenv, amit az ember a rajta önzetlenül segítők iránt érez. Hanem kevesebb ennél s több is. Az együvé tartozás. Mintha családja tagjai cipekednének vele együtt. Egyébként Julis... így szólította a másik asszony. Bár így hátulról nem eoÍIcYCSÍ közművelődési nap — Tiszafüreden Mindjobban elmélyül a két „szomszédos” nagyközség, Heves és Tiszafüred kapcsolata. A barátságnak nem akadálya a köztük húzódó megyehatár és a Tisza sem. Ellenkezőleg, mintha ez a tény még jobban inspirálná mindkét település vezetőit a már kialakult kapcsolatok fenntartására, elmélyítésére és újak keresésére. Ennek jegyében érkezik ma népes hevesi küldöttség a szintén szépen fejlődő Tisza menti nagyközségbe, ahol a délelőtti órákban a művelődési központok igazgatói, Czakó József és Nagy- máté Attila tartanak egy kis szűkebb körű szakmai tanácskozást, majd délután — nem utolsósorban a nemzetközi gyermekév kapcsán — minden bizonnyal színvonalas gyermekműsort adnak a hevesiek. Ennek során bemutatkozik Tiszafüreden a zeneiskola kamarazenekara (vezeti: Szabó Tirádámé igazgató), a Művelődési Központ ifjúsági néptánccsoportja Bukus Ignác- né vezetésével, majd a körzeti általános iskola citera- zenekara Bcncsik Jánosné irányításával. Sor kerül még — ugyancsak a gyermekműsor keretében, amelyet Perlaki Mariann vezet — Kó- csai Katalin tanár irányításával az 5. sz. Általános Iskola kórusának műsorára, végezetül pedig Harmati Kálmán bűvész bemutatkozására. A további program keretében a hevesi tűzoltózenekar ad térzenét a Hősök terén Csabai János vezetésével, a kora esti órákban pedig Báder Miklósné, a Hevesi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet kiállítását, Czakó József a „Gyermek- világ” fotókiállítást nyitja meg, Jakab Sándor művészeti előadó pedig a „Heves ’79” c. keskenyfilm vetítését vezeti le. kát láthatott Aranka arcából, szerette volna kifürkészni, vajon milyen állapotban van, hogy bírja ezt a különös utazást. Szemhéja leeresztve, majdnem egészen lecsukva, rezzenéstelen. Nyugalom ez? Vagy figyelem? Ügy igyekezett, hogy minél közelebb, minél rövi- debbre fogja a rudat, hogy a teher nagyobbik része, jóval nagyobb része essen rá. De így a felelőssége is nagyobb volt azért, hogy minél kisebb legyen a hordágy rázkódása. Ügy dolgozott a karjával, hogy ügyesen kiegyenlítse az út egyenetlenségeit, hogy úgy működjön, mint a lehető legjobb, erre a célra kiválasztott, kiképzett rugó. Egyszer azt vette észre, hogy elől valahogy mégis bizonytalankodni kezdenek. A lépésük is lassult. Előrepillantott, s rögtön felfedezte, hogy mi tette őket bizonytalanná. Egy rossz kerítés tövében, öreg, görbe körtefa alatt ku- corgott két vöröskatona. András is tétovább lett, s néhány lassú lépéssel már oda is értek, hát megálltak. Október 22-én, hétfőn, tudományos konferenciával kezdődik az ENSZ leszerelési hetének hazai programja. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat budapesti stúdiójában sorra kerülő egész napos fórumon Gyovai Gyula, a Külügyi Intézet igazgatója „Az enyhülés és napjaink nemzetközi politikai viszonyai” címmel tartja meg a plenáris ülés főreferátumát. Az ENSZ leszerelési hetének és a békemozgalom őszi akcióinak megnyitóját — az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajánlása és a Békevilágtanács felhívása alapján A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója október 29-én hétfőn este 17 óra 5 perctől fórumműsort sugároz „A pénzünkről van szó” címmel. Ezúttal az Országos Takarékpénztár és az Állami Biztosító Borsod, illetve Heves megyei Igazgatóságának vezetői válaszolnak hallgatóink kérdéseire. Szó lesz egyebek mellett a kislakásépítési, a lakáskarbantartási, a telekvásárlási kölcsönök- ről, az OTP-lakások értékesítéseinek ügyeiről, személyi és áruvásárlási hitelekről, gépkocsivásárlásról, takarék- betétekről, illetve a különféle biztosítási módozatokról, különös tekintettel a gépjármű-, a háztartási, a CSÉB-, a mezőgazdasági és a tanulóbiztosításokról. Kérjük hallgatóinkat, az Országos Takarékpénztár és az Állami Biztosító tevékenységével, munkájával, illetve a szolgáltatásaival ösz— Hát itt? Egy nagy szőke volt meg egy kis fekete. — Ez itt megsebesült — mutatta a kis fekete. — Ez a lengyel. Éppen kötözöm befele. A lengyel valami tönkfélén ült; a zubbonya ujja le volt nyiszálva, de talán csak egy rossz bicskával. A felső karja már valódi kötszerrel elég tűrhetően bekötözve és saját derékszíjával a nyakába akasztva. De most éppen a fekete már a lengyel combjával bajlódott. Arról is levágta a nadrágot; de arra már nem maradt kötszere. — Tegyük csak le! ' — szólt András. — Óvatosan! — figyelmeztette az asszony. Letették a hordágyat. — Kicsit errébb! — kapott észbe András; s behúzták szorosan a kerítés tövébe, hogy legalább messzebbről ne lehessen látni. Leguggolt András a sebesülthöz. — Na, mi van veled? — Kapott ide is valami szilán kott — magyarázta a kis fekete; hetyke kis bajú— országszerte gyűlésekj konferenciák, tudományos fórumok és kiállítások követik. E találkozókon szó esik a SALT—II ratifikálásának, a közép-Sltrópai haderőcsökkentési tárgyalásoknak a jelentőségéről, és af szocialista országoknak a politikai és katonai enyhülést szolgáló javaslatairól. Ezek! az események lehetőségét kínálnak a fegyverkezési! verseny megállításáért, a tömegpusztító fegyverek betil-4 fásáért, a leszerelésért folytatott harc további széles körű társadalmi támogatás sára. szefüggő kérdéseket levél-’ ben szíveskedjenek eljuttatni címünkre: Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiója, Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 15. irányítószáma: 3527. A borítékra kérjük ráírni: Fórum. Az adás időpontjában Borsod megyei hallgatóink at 16-427 és a 35-510-es telefonon, Heves megyei hallgatóink pedig a 12-946-os számon kérdezhetnek Közvetítőkocsink pedig Miskolcon, a Szemere és a Széchenyi utcai kereszteződésben tartózkodik az adás ideje alatt, így az érdeklődők ott is kérdezhetnek. Azokra a kérdésekre, amelyek megválaszolására az adásban nem kerül sor, az Észak-Magyarországban, a Déli Hírlapban és a Heves megyei Népújságban válaszolnak az OTP és az Állami Biztosító vezetői. sza volt. Mint egy huszár tizedes — gondolta András—, de még a tizenkilencedik századból. Elég csúnyán fel volt tépve a hús, még friss vér szivárgott. — Hát valahogy el kellene jutni a Tiszához — mondta András. — Hátha át tudják még hordani a sebessülteket. — De így sem volt egészen világos, hogy kiről beszél; hiszen látták, hogy ő maga is hordágyat cipel. Gondolkozott. Közben körülnézett, mintha a fűben, a gazban vagy talán a kerítésre akasztva találhatna egy kis géz, vattát, fertőtlenítőt. Az asszony levette a fejéről a kendőt. — Ez nem lenne jó? — Arra esetleg <— mondta a kis fekete katona —, hogy lássa szegény, lám, mégis bekötözzük. Elvette a kendőt, s eléf ügyesen bekötözte vele a lengyel katona combját. Jó szorosan, hátha megfogná valahogy a vért. A bajúsza hegye igen élénken ugrált közben; vajon hogy tudja ilyen szép hegyesen mégőrizni a bajúszát? De nem a bajúszát kérdezte meg tőle András. — Hol a puskátok? — azt kérdezte. —Én támogattam eddig — vonogatta a vállát a katona egv kis röstelkedéssel. — Valahol elhagytuk. — Messze? — S arra fürkészett András, amerről jötték, a körtefa mögötti kertbe. — Hát bizony.. 1 — Szóval nem tudsz már érte visszamenni? — Ott már ők vannak. (Folytatjuk.) G. Molnár Ferenc FÓRUM A MISKOLCI RÁDIÓBAN fl pénzünkről van szó... Magyar Rádió Körzeti Stúdió Miskolc
