Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-17 / 243. szám

XXX. évfolyam, 343. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. október 17., szerda AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Információk mikrofilmen Segítő fejek A címben szereplő ,fe- ! " jek” szánna mintegy > kétezerre tehető, ennyi ve­' zetőségi tagot váilasztottaik 1 > megyénk nyolcvanba! mű- ! > velődési otthon jellegű in- ! tézményében az elmúlt na- ; pókban, hetekben. Noha a i kultúra berkeiben ezután • i sem nélkülözhetik a segítő 5 „kezek” sokaságát, itt e J l helyei most mégis a „fe- j j e k” kapnak nagyobb < i hangsúlyt. A művalődésii központok, j 5 otthonok és klubkönyvtá- < 1 rak aktívaülésihez hasonló ! > megbeszélésekre hívták < ! törzsközönségüket, valami ít j j a szakkörök, művészeti j csoportok tagjait, s közre- < > működésükkel választották < 1 meg a vezetőségeket. Olyan í ä embereket szemeltek ki, j j kértek fel erre a társadal- < > mi posztra, akik élő kap- < ’ csolatban állnak az intéz- j ! mennyel, részt vesznek a < csoportok munkájában és j ; akik jól ismerik a lakosság < ; igényeit. Az első Lépés megtörtént. ‘ A nehezebb következik: a i ! munka. A társadalmi veze- \ i tés megerősítése, a hatás- ; Ikör szélesítése ugyanis nem í cél, eszköz inkább, amely ja befogadásra alkalmasabb, i iobb és hatékonyabb kul­turális munkát, ezen ke- j resztül pedig aa emberek i J művelődését van hivatva ! j szolgálni. Mit várhatunk az új ve­zetőségtől a már említett „segítő fejek”-től? A mű­velődési intézményekben ; folyó munka mozgalmi jel­legének erősödését elsősor­ban. Olyan sokoldalú tá­mogatást — tervezésben,. végrehajtásban —, amely \ kizökkentheti szürkeségéből, avagy kényelméből a kul- túra helyi hajlékának min- ' dennapjait. Hogy^ az' értő,! ’ondoilkodó vezetőségi ta­gok munkája nyomán az emberek ne csak „tudják”, de érezzék is. hogy a mű-1 velődés hajléka az ő intéz-; menyük, ahová mi ndig; „hazamehetne k”. Jogos igény, hogy való-1 bán otthon legyen a kul-' túra hajléka, ahol a helyi; lakosság igényeihez igazodó program kínálja a műve­lődést. És a szórakozást is!! De ki ismeri megközelítő pontossággal az emberek ízlését, ki térképezheti fel csalhatatlanul az érdeklő- lés színekben, műfajokban )ly gazdag és változatos írnyalait? Egyetlen tiszte- etdíjas. vagy függetlenített népművelő aligha képes er- e. Csakis egy széles em- ceri kapcsolatokra építő íielyi társadalmi vezetőség rmely ■ összefüggéseiben i r t i és emellett szívügyé­nek is tekinti a mindenna­pok kultúrmunkáját, az ; emberek művelődését. És természetesen a ke-; •eslethez igazodó minőségi ermelés elodázhatatlan szükségét, a termékszerke­zet átalakításának, a nem­zetközi versenyképesség el- trésének szubjektív, vagyis ; ;mberi feltételeit és így tovább. — De hát ez már; sgy másik téma, amely nem j tartozik a kultúrára, a művelődésire — mondhatná a kedves olvasó. Dehogy nem ... Márkusz László A szarvasmarha-program megvalósítása mezőgazdaságunk súlyponti feladata Sajtótájékoztató a MÉM-ben A szarvasmarha-tenyész­tésnek meghatározó szerepe van a lakosság élelmiszer- ellátásában és külkereske­delmi forgalmunkban — mondotta dr. Németh Lajost az Országos Takarmányozá­si és Állattenyésztési Főfel­ügyelőség főigazgatója ked­den délelőtt a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­tériumban tartott sajtótájé­koztatóján. Rámutatott, hogy a nagy­üzemek kialakulásával a szar vas mar ha -tény és ztés helyzete nem alakult kedve­zően. A tehénállomány csök­kent és a hetvenes évek ele­jére olyan helyzet alakult ki, hogy a tejtermékek iránt megnövekedett belföldi igé­nyeket sem tudtuk biztosí­tani, marhahúsból pedig a kedvező exportlehetőségeket sem tudtuk kihasználni. Ezért a Minisztertanács — összhangban a szarvasmar­ha-tenyésztés népgazdasági és üzemi jelentőségével —r 1972-ben határozatot hozott az ágazat fejlesztésére. En­nek lényege, hogy a szarvas­marha-állományt, illetve an­nak termelését két fő irány­ba fejlesszék: a növekvő belföldi igényekre való te­kintette] fokozzák a tejter­melést, a vágómarha- és a marhahústermelést pedig növeljék az exportlehetősé­gek kihasználására. A kor­mányhatározattal egyidőben 1973. január 1-től emelték a felvásárlási árakat, beruhá­zási, üzemviteli támogatáso­kat adtak, melyek az ágazat gazdaságosságát növelték. Nagy jelentőségűek voltak a kormányhatározatnak a kis­termelés fenntartására tett intézkedései is. A szarvasmarha-tenyész­tés a kormányprogram cél­kitűzéseinek megfelelően 1973-ban és 1974-ben ered- y ményesen fejlődött. Nőtt a tehénállomány, javultak a tenyésztés és a termelés fel­tételei. Ezzel összefüggésben emel­kedett a felvásárlás üteme is, mindezek ellenére 1974. második felétől a közös piaci országok korlátozó intézke­dései, valamint a rossz idő­járás és a kedvezőtlen ta­karmányhelyzet miatt csök­kent az ágazat további fej­lődése. Mindez negatívan hatott a tenyésztői kedv ala­kulására, így a tehénállo­mány fejlesztése lelassult. A Minisztertanács 1976. decemberében a kedvezőtlen helyzet javítására határoza­tot fogadott el a szarvas­marha-tenyésztés, távlati fej­lesztéséről. Feltételekként jelölte meg a hatékonyság javítását, a tejtermelés nö­velését. a kistermelői tehén- állomány csökkenésének fé­kezését és egyidejűleg a nagyüzemek tehénállomá­nyának növelését. A kormányhatározat hatá­sára 1977-ben a tehénállo­mány 15 ezerrel, 1978-ban pedig hétezerrel növekedett. Jellemző az is, hogy 1975- ben és 1976-ban a kister­melői tehénállomány 51 ezerrel csökkent. A követ­kező két esztendőben pedig hétezerrel mérséklődött a csökkenés. A tejtermelés és -felvá­sárlás az elmúlt években a tervezettnél gyorsabb ütem­ben emelkedett. Mindez a felvásárlási ár emelésének, a többletértékesítési prémium Hét ország részvételével Inlergeotechnikai tanácskozás az egri Technika Házában A földtani kutatások egy­re mélyebbre hatolnak . és ennek megfelelően, korszerű eszközöket igényelnek. En­nek szem előtt tartásával kezdte meg négynapos ta­nácskozását kedden Egerben az intergeotechnikai szerve­zet tanácsának 11. ülése. A tanácskozáson —, amely ok­tóber 16-tól október 19-ig tart —. jelen van Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia delegátusa. A nemzetközi tanácskozás résztvevőit kedden Egerben, a Technika Házában dr. Varga János, a városi ta­nács 'elnöke köszöntötte, majd bemutatásra került, egy Egerről szóló film. Ezt követően került sor a napi­rendek tárgyalására. A megnyitás alkalmával elmondották, hogy a KGST földtani állandó bizottsága 1974-ben hozta létre a föld­tani kutatóeszközök fejlesz­tésével és termelésbe állítá­sával foglalkozó szervezetet, az Intergeotechnikát. Ennek legfelsőbb szerve a meg­hatalmazottak tanácsa. Ez a szerv , dönt a kutatások-fej- lesztések programjáról, illet­ve a szakmai és a gazdasági kérdésekről. A szervezet legfőbb célja, hogy a földta­ni kutatások számára rövid időn belül a legmodernebb eszközöket biztosítsa és nö­velje a kutatások hatékony­ságát. Mivel a földtani vizs­gálatok egyre mélyebbre ha­tolnak és kezdetben sok bi­zonytalansági tényezővel kell szembenézni, olyan fejlesz­tési program kidolgozására törekszenek, amelyek haté­konyan segítik az együttmű­ködő szocialista országok ilyen irányú törekvéseit és lényegesen csökkentik a kockázatot. Az egri tanácskozáson ösz- szegezik az elmúlt öt év munkájának tapasztalatait, és szemléltetik az időközben létrehozott és alkalmazott magyar termékeket. Ezek között egyik legérdekesebb a számítógéppel vezérelt mélyfúrási geofizikai állo­más, amelynek előállítása magyar szakemberek nevé­hez fűződik. A résztvevők tanulmányozzák az egri pin­cerendszer mérnökgeológiai vizsgálatainak eredményeit is. A fórum egyik feladata­ként kidolgozzák és jóvá­hagyják a szervezet két évre szóló munkatervét is. Az intergeotechnikai szer­vezet tanácskozása október 19-én, a megállapodásokat rögzítő jegyzőkönyv aláírá­sával zárul. bevezetésének köszönhető, így tejtermelésünk már 1978- ban megközelítette az 1980- ra tervezett mennyiséget. A tejfelvásárlás dinamikus növekedése lehetővé tette, hogy a hosszú évekig 110 kilogramm egy főre jutó évi tej- és tejtermékfogyasztás 150. kilogramm fölé emelke­dett. A húsmarhatenyésztés fejlesztését az exportfelada­tok teljesítésére kedvezően befolyásolja az egyben szé­lesebb körben alkalmazott egyszerű és olcsó tartástech­nológia, illetve az épület nélküli tartás. A Népújság munkatársá­nak kérdésére dr. Németh Lajos elmondta, hogy az V. ötéves terv eddig eltelt ré­szében Heves megyében is növekedett a tehénállomány. A háztájiban viszont csök­kent, aminek legfőbb oka az állattartók kiöregedése. Az abraktakarékosság érdeké­ben hozott intézkedések ha­tására a szarvasmarha ta­karmányozásában növeke­dett a szálas, valamint a melléktermékek felhaszná­lása összességében megál­lapítható, hogy a kormány­határozat hatására tett in­tézkedések eddig kedvezően segítették a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztését. A kistermelői tehénállo­mány csökkentésére, továb­bi mérséklésére sokat tehet­nek a nagyüzemek, főleg úgy, hogy takarmánnyal és fuvareszközökkel támogat­ják a kisgazdaságokat. A szabályozó rendszer tovább­ra is ösztönzi a tenyésztés fokozását. A következő évek­ben újabb férőhelyek építé­sére lesz szükség ahhoz, hogy a Minisztertanács által meghirdetett szarvasmarha­tenyésztési program még eredményesebben megvaló­sulhasson. Mentusz Károly Tóth Istvánné a felvételt elemzi a DL—5.2 berendezés segítségével Ez év februárjában hoz­ták létre a Mátraalj} Szén­bányák gyöngyösi központ­jában a mikrofilm-laborató­riumot. Á cél az volt, hogy a nagy mennyiségű irattári levelezést, szerelési rajzot, tervdokumentációt mikrofil-i mén tárolják és katalogizál­ják, így helyet, időt, pénzt takarítanak meg az ötletes megoldás folytán, amelyet először a gyöngyösiek vezet-, tek be a megyében^ A kópiákról másolatot is készít papírra ha kell ez az ügyes Xerox-gép, amelyet Makalicza Julianna kezel (Fotó: Szabó Sándor) Közoktatási miniszterek tanácskozása Balatonaligán Balatonaligán kedd dél­előtt megkezdődött a szo­cialista országok közoktatá­si minisztereinek III. konfe­renciája. Az ülésen, amelyen 11 ország — a Bolgár Nép- köztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság, az NDK, a Kubai Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mongol Nép- köztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság. a Román Szo­cialista Köztársaság, a Szov­jetunió, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság — közoktatási minisztere vesz részt, dr. Polinszky Károly, oktatási miniszter tartott megnyitó beszédet. A háromnapos konferen­cián a résztvevők eszmecse­rét folytatnak a tanuló if­júság marxista—leninista vi­lágnézetire való nevelésének feladatairól, valamint a köz­oktatás időszerű kérdései­ről. A miniszterek és a dele­gációk tagjai összegezik a korábbi konferencián elfo­gadott együttműködési munkaterv végrehajtásának tapasztalatait is. (MTI) A portugál miniszterelnök fogadta Púja Frigyest Maria de Lourdes Pinta- silgo, portugál miniszterel­nök kedden délelőtt fogadta a hivatalos látogatáson Lisz- szabonban tartózkodó Púja Frigyes, magyar külügymi­nisztert. A találkozón jelen volt Gazdik Ede, a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagykövete. A magyar külügyminiszter a miniszterelnökségen tett látogatása előtt Joaquim Silva Lourenco. portugál mezőgazdasági és halászati miniszterrel folytatott meg­beszélést. (MTI) Magyar elnökkel először Munkaügyi konferencia 'Genfben Kedden megnyílt Genfben a nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) 3. európai konferenciája. A tíznaposra tervezett tanácskozás napi­rendjén az európai gazdasá­gi növekedés, a foglalkozta­tás és a strukturális válto­zások összefüggései, az ifjú­ság és a munka, valamint a munkakörnyezet és a mun­kafeltételek kérdései szere­pelnek. A résztvevő tagállamok küldöttségei a konferencia elnökéül — a szervezet tör­ténetében először — szocia­lista ország munkaügyi mi­niszterét választották meg dr. Trethon Ferenc szemé­lyében. Az elnöki megnyitó el­hangzása után megkezdődött a vita a gazdasági növeke­dés, a foglalkoztatás és a strukturális változások ösz- szefüggeseu'áL

Next

/
Thumbnails
Contents