Népújság, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

A csúcson (Fotó: Humanite Dimanche) A tűzkatasztrófák világtörténete A tűzgyújtás művészete az ember egyik legfontosabb ta­lálmánya volt. Amikor vi­szont az ember meggyújtotta a tüzet, állandó veszélyt te­remtett a maga számára, amely nemcsak .vagyonát, ha­nem életét is fenyegette. Ma­ga a tűz szó. bármilyen nyel­ven mondjuk is ki, borzon­gást ébreszt a technikai fej­lődés ellenére is. Tűzkataszt­rófák még mindig meglepő gyakorisággal fordulnak elő a világ minőén táján és ha már kevesebb is az olyan eset, amikor egész városok égnek le. a tüzek áldozatainak szá­ma gyakran nagyobb, mint akkor, amikor egyszerre több ezer ház leégett. Az 1666. évi nagy londoni i tűzvész alkalmával 13 200 epület semmisült meg,' de csak hatan vesztették életü­ket. 1967-ben viszont, amikor a brüsszeli Innovation áru­ház leégett, 315 ember pusz­tult el a tűzben. A nagy várostüzek gyako­riak voltak a középkor kezde­tétől egészen a XIX. századig. Akkor ugyanis a házakat nagyon közel építették egy­máshoz. vagy össze is kap­csolták őket és többségükben fából készültek. Ha egy ház­ban tűz ütött ki, annak vég­zetes következményei voltak, különösen akkor, ha erős szél fújt. Így történt ez 1666-ban is, a már említett londoni tűzvész esetében, amely szep­tember 2-án kezdődött és 3 napig tartott. Először a Pud­ding La ne kerületben a kirá­lyi pék háza gyulladt ki, aminek kezdetben nem tulaj­donítottak nagy jelentőséget. Az erős északi szél azonban átvitte a lángokat a szom­szédos házakra és rövidesen az egész kerület világított a Tower Bridge körül. Mivel a szél három napig nem csen­desedett el, a tűz egyre mesz- szebb és messzebb terjedt és csak a negyedik napon csil­lapodott le. Elpusztult többek között a Szent Pál katedrá- lis és 08 más templom. Tel­jesen leégett. 400 utca, sok középület, kórházak, könyv­tárak. százezer londoni lakos maradt fedél nélkül és ve­szítette el egész vagyonát. A károkat 10 millió akkori fontra becsülték. Nem ez volt egyébként az első olyan eset. amikor London nagyrészt vasv csaknem egészében le­égett: hasonló nagy tűzvésze­ket iegveztek fel a krónikák 798-ban, 982-ben és 1212-ben is.. A XIX. században Ham­burgot. a virágzó kereskedel­mi városi sújtotta Európa legnagyobb tűzkatasztrófája. Moszkvát nem számítva, ame­lyet az oroszok 1812-ben ma­guk gyújtottak fel, hogy el­űzzék onnan Napóleont és hadseregét. A moszkvai tűz­vész 5 napig tartott és 30 800 házat semmisített meg, Moszkva kilenctized részét. Az említett hamburgi tűzvész 1842. május 5-én kezdődött éjjel 1 órakór, abban a ke­rületben, ahol a hatalmas áruraktárak voltak. A tűz akkor hatalmasodott el, ami­kor arra a raktárra terjedt át, amelyben több száz láda sellak volt. Az erős szélben gyorsan terjedt a tűz és flftz-* szesen 100 órán át égett: 4219 épület pusztult el, ebből több mint 2000 lakóépület, 140 ezer lakos maradt lakás nélkül és 100 ember meghalt. Az Egyesült Államok is át­élte a maga nagy várostüzeit a XIX. század második felé­ben. 1851. május 4-én és 5-én leégett San Francisco három­negyed része és ugyanakkor hasonló sorsra jutott St. Louis is. A‘ legnagyobb ilyen ka­tasztrófa azonban Chicagóban tö-tént, ugyanebben az évben október 8. és 10. között, az USA akkor egyik legszebb, 360 ezer lakost számláló vá­rosában. A tűz egy pillanat alatt kirobbant és az erős szél gyorsan sodorta a város közooptja felé, ahol az út­burkolat és a házak több­nyire fából voltak. Kétszáz­ötven ember vesztette életét, körülbelül 100 ezer maradt fedél nélkül, mivel 17 450 épület leégett. A krónikák sok színházi tűzesetet is feljegyeztek. 1881. december 8-án a bécsi Ring- teatherben Offenbach Hoff- mann meséi című operáját adták. Röviddel 19 óra előtt az utolsó nézők is elfoglalták helyeiket, amikor a színpad­ról hirtelen lángok csaptak a magasba. A tűz gyorsan el­érté a zsinórpadlást és egy pillanat múlva már égett minden dekoráció és az egész színpad. A színpadon tartóz­kodók közül mindenki óriási pánikban rohant a kijárat felé és senkinek nem jutott eszébe az, hogy leengedje a vasfüggönyt és így elzárja a tűz útját a nézőtér felé. Az égő függönyanyag rázuhant a nézőtérre. Ekkor már a föld­szint és az erkélyek nézőkö­zönsége is pánikba esett és vakon rohant a kijárat felé. A tűzoltóság viszont túlságo­san későn érkezett, és ráadá­sul nem hozta magával a tűzoltólétrákat sem. A szín­ház belseje maga volt a po­kol. Ekkor már lángolt a né­zőtér is. Nyolcszázhat ember fizetett életével azért, mert a színházban nem tartották be a tűzvédelmi rendelkezéseket. Mit sem segített már az, hogy az igazgatót megbüntették, a rendőrfőnököt elbocsátották és a polgármester lemondott? * Humor­szolgálat Smith úr alamizsnát akar adni egy koldusnak, és hosz- szasan kutat a zsebében a megfelelő pénzérme után. Egy idő múlva a koldus tü­relmetlenül mondja: — Legyen szíves, siessen, mert a tilosban parkolok. — Hiszen tudja, hogy mennyire szeretem magát! Nem akar a feleségem len­ni? — De hiszen már a múlt héten megmondtam, hogy nem! — Igazán? Az maga volt? — Hogy lehet, hogy ilyen sárosak a cipőid, pedig az utcán egyáltalán ninzs is sár? — Dehogy nincs, mama, csak meg kell találni. ★ — Miért repülnek a gólyák ősszel a melegebb országok­ba? — Azért, tanár úr kérem, mert az emberek ott is akarnak gyereket. — Voltam a kiállításodon és megállapítottam, hogy csak a te képeidet lehet megnézni -r mondja Kokosik úr barátjának, a festőnek. — Ugyan, ne mondd ezt — szerénykedik boldogan a fes­tő. — De igen! A többi kép előtt ugyanis annyi az em­ber, hogy nem lehet hozzá­juk -férni. ★ — Azt üzenem a felesé­gének, hogy ne nyugtalan­kodjék a lábfájás miatt. Ez természetes jele az örege­désnek — mondja az orvos Tarbik úrnak. — És nem mondhatná meg neki maga, doktor úr? ★ — Mondtam neked, hogy a szomszédasszony meg fog pukkadni az irigységtől, ha meglátja, hogy új bútorunk van! — mondja Jarnila asz- szony a férjének. — Honnan tudod? — Ma Károlykának a szü­letésnapjára egy fűrészt adott, és egy könyvet, ami­nek a címe: „A kis aszta­los”. ★ ' ---- - • A pszichiáter kérdezi a pácienst: — Jobban érzi magát? Most nem érzi magát ku­tyának? — Nem... miau, miau! ★ A vezető oktatja a beosz­tott előadókat: — És főleg senkitől se fogadjanak el kisebb borra­valókat. Ne felejtsék el. hogy a maguk szilárd jelleme sokkal többet ér! ★ — A feleségemnek nagyon rossz memóriája van. — Mindent elfelejt? — Ellenkezőleg, mindent megjegyez! CSANÁDY JÁNOS: Mint alvó, nagy ősállatok A kukoricát letarolták, pipál a föld csendesen, ködöt ereget, gőzölög, nem takarja már semmi sem, csak néhány megmenekült gaz. őszi muhar, amely a gépek magas lába alatt megmaradt, ők hirdetik, él még az élet, a többi, arany, sárga fog, kipergett szem már a magtárban, vagy a szárítóban forog, avagy gazdáknál a padlásban, mert disznó hízik a hidlásban. A kis mezei bogarak nem döngicsélnek. megdermedtek, Alföldem, terád gondolok én most, és a szívem meleg. bejárom a betonblokk házak tág űréit, a satnya gyep poros partjain elmélázok, jó a szoba, jó a meleg, jó a fehér papírra fekete kis bogarakat rakni sorra, melynek egyike sem meredt, őrzik nyarad, őszöd, teled, akkor is, ha már letaroltak mezőid, némán fénylenek a szántott rögök, őszi, földek, s mint alvó, nagy ősállatok, csak ködös párlatuk szuszog. Egy és más a szexről Kiderült, hogy a szex min­denre jó. A Puerto Rico-i egyetem szociológiai profesz- szora szerint, a szex kedve­zően hat a szürke agysejtek­re. Száz egyetemi hallgató között végzett kutatásokat és megállapította, hogy azok, akiknek feleségük vagy ál­landó partnernőjük van. át­lagosan 20 százalékkal jobb tanulási eredményeket érnek el, mint azok a hallgatók, akik nem tartanak fenn nőik­kel kapcsolatot. Az amerikai Environmen­tal Nutrition Newsletter sze­rint a szex kiváló módszer a fogyásra is. A szakértők ki­számították, hogy minden csók 6—12 kalória energiát fogyaszt, az együtt lét pedig a temperamentumtól függő­en 125—300 kalóriát. A szexnek természetesen kedvez a napfény és a jó idő. Persze erre nem min­denki reagál egyformán. Az azonban biztos, hogy negatí­van csak a szélsőséges tem- peramentumú emberek rea­gálnak. A mérsékelt égövi területeken ebből a szem­pontból a legjobbnak a má­jus és augusztus közötti hó­napokat tartják. Ezt egyéb­ként az újszülöttek száma is bizonyítja. Például Lengyel- országban az év első felében születik a legtöbb gyerek. Természetesen lényeges té­nyező az életkor is. Állítólag a legjobbak a teljes fizikai és szellemi érettség bekövet­kezése utáni évek, vagyis, a 25—35 éves kor. Előfordul azonban, hogy az aktivitás korszaka még a késő öreg­korban is tart! De — vigyázat! Dr. Elaine Walster amerikai pszichológus véleménye szerint, aki 15 évig foglalkozott, a kérdéssel, még a legszenvedélyesebb szere­lem is elhalványul 6—7 év után, az az állapot pedig, amikor a szeretett személyt meglátva a szívű nk heveseb­ben kezd verni és elszorul a lélegzetünk, legfeljebb 6 hó­napig tart. Ezt az időszakot azonban meg lehet hosszab­bítani akkor, ha a szerelme­sek minél ritkábban látják egymást és úgy viselkednek egymással szemben, mint ak­kor. amikor még csak jegye­sek voltak. 'ttr Tárgyidő? Motor-foci az NDK-ban (Fotó: NBZ) DonAdalberto óva­tosan lefékezte az autót és közvetlenül a kanyar előtt dudált. — Ott a kanyar után mindig rendőr szokott állni — kö­zölte feleségével. Valóban így volt: a rend őre a kanyaron túl bírságot szedett be azoktól a vezetők­től, akik megfeled­keztek a hangjelzés­ről. — Látod — bólin­tott Don Adalberto elé­gedetten — legfonto­sabb a figyelem: te­hát a bírságon meg­takarítottunk 500 pe­setát. Könyveld el a bevételt, drágám! Amikor elérkezett az ebéd, ideje, Don Adalberto egy ele­gáns vendéglő előtt állította meg a kocsit. — Kitűnő vendéglő — mondta Don Adal­berto —, az egyik legjobb a környéken. Remek a konyhája. Mondd, szivecském, Előnyös utazás hová tetted a szend­vicseket? Ha nem ellenzed, akkor itt, ezen a kis pádon fa­latozunk egyet. Az étkezés végez­tével Don Adalberto betért a vendéglőbe, és nemsokára sugárzó arccal lépett ki. — Tudod, szerel­mem — mondta fele­ségének —, mennyibe került volna, ha eb­ben a vendéglőben ebédelünk? Legalább ezer pesetába, meg­néztem az étlapon. Tehát megtakarítot­tunk egy ezrest. Je­gyezd fel, drágám! A házaspár megint útra kelt. Körülbelül tíz kilométer után Don Adalberto meg­állt néhány méterre egy teherautótól, amelynek vezetője a motorházban turkált. — Remek, rendkí­vüli siker! — kiáltot­ta Don Adalberto. — Képzeld csak, mibe kerülne a javítás, ha kevésbé figyelmes volnék, és belerohan­tam volna ebbe a te­herautóba? 50 000 pesetába, erre mérget vehetsz! Szemláto­mást gazdagodunk! Ha nem tévedek, mi ketten már 51 500 pe­setát kerestünk ezen az úton. Este, Madridhoz kö­zeledve, Don Adal­berto óvatosan meg­került egy kerékpá­rost, akinek a jár­művén nem égett a piros hátsó lámpa. — Gratulálok, gra­tulálok, drágám! — kiáltotta Don Adal­berto, örömmel ne­vetgélve. — Képzeld, mekkora summát csi­kart volna ki belő­lünk őkelme per út­ján, ha elütjük? Ö vagy — isten ne adja — a kedves rokonai? Legalább 200 000-et, kevesebbe nem egyeztek volna bele. Ráadásul még a per­költség, ó szentséges madonna! Micsoda da siker! Oscar Pintér (Fordította: Gellért György) Nem véletlenül kérdőjelez­tük meg a címbeli összetételt. Mindkét tagját jól ismerjük. Sok összetett szavunkban elő- és utótagként gyakran vál­lalnak szei'epet. Ez a rövid példatárunk erről bizonyko­dik: tárgyjegyzék, tárgyeset, tárgykör, tárgysorozat, tárgy­mutató, dologidő, szabadidő, menetidő, szünidő stb. Az egészséges nyelvérzék és nyelvhasználat ebbe a sorba nem kívánja besorolni a cím­ben idézett szóalakot. Sajnos van olyan összelő-> telsor, amelybe mégis beil­leszthető. A hivatalos, vagy inkább a feleslegesen hivata- loskodó szóhasználat agyaita ká ezeket a furcsa összetéte­leket: tárgyhó, tárgynap, tárgyügy, tárgykérdés stb. A hivatal nyelvhasználatában ma már visszaszorulóban vannak az ilyen szóalakok. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az újságok nyelvében egyre gyakrabban jelentkez­nek. Így találkozhattunk a tárgyidő megnevezéssel la­punk hasábjain. A sportrovat egyik köziemé-' nyének szövegrészletében ol­vastuk: „Betiltották Bese­nyőtelek sportpályáját. Együttese semleges pályán, Hevesen köteles a tárgyidő­ben kisorsolt hazai mérkő­zéseit rendezni” (Népújság, 1979. szept. 15.). Mintha egy hivatalos ügyirat szövegét ol­vasná az ember, s nem a szélesebb olvasótábor tájé­koztatását szolgáló világos és egyértelmű közlés mondatait. Ha már a hírlapokban is elszaporodnak a feleslegesen r hivataloskodó nyelvi formák, akkor az újság nyelve nagyon eltávolodik az élőnyelvtől,» illetőleg a természetes nyelv- használattól. Ezért tettük ros­tára az idézett hírlapi köz­leményt. Különben a közért— j hetőséget is gátló ilyen szó-!* használati formákról örven­detes módon kezd „lemonda­ni” a hivatalos nyelv is. Egy­re ritkábban olvashatjuk eze­ket a hivatalos ízű sémákat! „Tárgyhó 7-én kelt megkere­sésükre jelentjük, a tárgyügy­ben hozott döntés vonatko­zásában. a hivatkozott tárgy­időben nem történt intézke­dés ..stb. A kérdéses közleménybe tehát sehogysem illik bele a tárgyidő összetett szót. Jól helyettesítették volna ezek a nyelvi formák: a kijelölt idő­ben, a megjelölt időpontok­ban. az előre meghatározott időszakban stb. Vagy így túl egyszerű lenne? Dr. Bakos József Jftt/jttfiMfli

Next

/
Thumbnails
Contents