Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-13 / 214. szám

fflLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Npinti sag AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 214. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 13., csütörtök Művelődni társaságban ISedves ismerősöm, bár- mennyire is kapaci­tálom egy jóízű beszélge­tésre, csütörtökönként so­ha nem ér rá. Megyek a klubomba — mentegetőzik. A-val, angolosan ejti a szót. némi öniróniával, ne­hogy komolyan vegyem, s megmosolyogjam, mennyi­re fontosnak tartja azokat az estéket, amikor hason­szőrű társaival leülhet egy kis eszmecserére, rajzolga­tásra, festegetésre, egy ama­tőr művészeti csoportban. Miért is mosolyognám meg. Hiszen én is tagja voltam már nem egy „klub­nak”, irodalmi körnek, színjátszó társulatnak ... Jól tudom, milyen szorosra szövődhetnek a baráti szá­lak az ilyen tíz-húsz főnyi apró közösségekben. Egé­szen más minőség ez, mint a család, a rokonság. Jóval nyitottabb a szűk baráti körnél is. Talán — ha a kollégáit maga választhatná az ember —, még a mun­kahelyi kollektívákhoz le­hetne hasonlítani leginkább, a hasonló érdeklődés okán. Mert végül is ez utóbbin a hangsúly! A közös elfog­laltságon. Hiszen bár nap mint nap emlegetjük a sza­vakat; szabad idő, közmű­velődés — jól tudván, hogy a délutánok, esték hasznos eltöltésével mennyit gya­rapszik anyagiakban és szellemiekben is a társada­lom, — nem elégszer értjük még rajta a közösen eltöl­tött órákat. Persze, művelődni, ker­tészkedni, szórakozni ma­gányosan is lehet. De meny_ nyivel több élményt kínál mindez, ha mellé-hozzá, ha­sonló gondolkodású társa­kat is talál az ember. Az elmúlt esztendőben Heves megye falvaiban, vá­rosaiban mintegy ezer kis­csoport tevékenykedett. Mindegyikbe legkevesebb tizenöten jártak. A klubok­nak, szakköröknek, művé­szeti csoportoknak ötven különböző fajtáját számol­ták a felmérések alkalmá­val össze... Szép számok ezek. Különö­sen akkor, ha belegondo­lunk, nem csak annyiról van szó, hogy a hobby is .Jobb ízű”, ha többen te­szik ... Hanem arról is, hogy a közös érdeklődésű- ekből rövidesen közösség lesz, olyan társulat, ahol már nemcsak a fafaragó kések élességéről, a szabás­minták variációiról esik szó, de az ország napi gond­jairól, eseményeiről is. Nemcsak a hímzőfonalak szépsége a téma, de fölve­tődik az is, jó lenne má­soknak is bemutatkozni. Ugye máris ott tartunk, hogy áttételek nélkül, köz­vetlenül gyarapszik nem­csak a szűkebb, de a tá- gabb közösség is!? A művelődési házakban, szerte a megyében, e na­pokban szervezik újjá a klubokat, szakköröket, mű­vészeti csoportokat. Érde­mes rájuk figyelni, s ahol csak lehet — üzemekben, gyárakban — nemcsak he­lyet biztosítani számukra, de felszereléssel is segíteni őket, biztató szóval is tá­mogatni. (németi) Mindent pontosan, jó minőségben! Tanácskozás az Őszi mezőgazdasági munkákról Az őszi mezőgazdasági munkákról és az 1980-as gazdasági év előkészítéséről tárgyaltak szerdán a MÉM- ben a megyei tanácsok ille­tékes vezetői és a MÉM-hez tartozó trösztök és vállalatok igazgatói. A tanácskozáson részt vett Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője is. A szántóföldi növények termése az idén kisebb, a kertészetek és az állatte­nyésztő telepek eredményei nagyobbak a tervezettnél, de az utóbbiak nem ellensúlyoz­zák a rossz időjárás okozta veszteségeket — mondotta megnyitó beszédében R o- mány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Ezért fontos követelmény, hogy az őszi munkákat min­denütt pontosan, jó minőség­ben elvégezzék, s tovább ja­vítsák gazdálkodásukat a me­zőgazdasági üzemek. A tennivalókat részletezve Váncsa Jenő miniszterhelyet­tes elmondta, hogy az őszi betakarítésú növények az idén 8—10 nappal előbb ér­nek be mint tavaly, így ked­vezőek a feltételek arra, hogy valamennyi őszi mun­kát, tehát a mélyszántást is kellő időben befejezzék. Az idei őszön a szokásos­nál 15—20 százalékkal na­gyobb teljesítményt követel a munka a gazdaságoktól. A következő három hónapban hárommillió hektár szántón 320 ezer hektár rét, 83 000 hektár zöldség, körülbelül ugyanennyi gyümölcsös és 169 000 hektár szőlő termése vár betakarításra. Ugyanak­kor 1,7 millió hektár őszi ve­tést, 2,4 millió hektár szán­tást, 4 millió hektár műtrá­gyázást és 350 ezer hektár szerves trágyázást kell elvé­gezni, méghozzá úgy, hogy az őszi búza vetése országo­san október 20-a körül befe­jeződjék. Az őszi munka­csúcs nagy feladata a szál­lítás: 50 millió tonna ter­ményt és anyagot kell\ meg­mozgatni, vagyis a mezőgaz­daság egész évi szállítási munkáinak 60—65 százaléka erre a csúcsidőszakra jut. A MÁV és a Volán nagy erő­feszítéseket tesz a feladat megoldására. A főbb terményfajták helyzetét sorra véve elmond­ta, hogy a kukorica fajtaösz- szetétele és a kedvező időjá­rás a legtöbb helyen biztosít­ja a' biológiai beérést. Ezért a nedvességtartalom a ta­valyinál alacsonyabb lesz. A betakarítást csak ott kezdhe­tik meg, ahol a nedvesség- tartalom 30—32 százaléknál nem magasabb, mert így je­lentős mennyiségű energia takarítható meg. Több gaz­daságban sikeresnek ígérkező módszereket alakítottak ki a nedves tárolásra, amit másutt is alkalmazhatnának. A cukorrépa betakarítása országosain november 10-e körül várható, az átadás-át­vételt ennek megfelelően ütemezték az érdekeltek. Megszívlelésre méltó figyel­meztetés: jó minőségű répa csak gyommentes táblákról indulhat a cukorgyárakba. Nagy gonddal kell ügyel­ni a burgonya minőségének megőrzésére is, a betakarí­tástól egészen addig, amíg az áru a fogyasztóhoz kerül. Ez azért is fontos, mert az idén kevesebb burgonya termett a tavalyinál. A miniszterhelyettes rész­letesen szólt az őszi tál aj elő­készítés és vetés pontos és jó minőségű lebonyolításának jelentőségéről, hozzáfűzve, hogy a kalászosok idei ki­sebb termése nem csupán az időjárás számláját terheli. Több elkerülhető hiányosság is oka volt, amelyeknek ala­posabb elemzését a gazdasá­gok figyelmébe ajánlotta. Dolgozzanak ki a helyi sa­játosságokhoz jobban alkal­mazkodó technológiákat. Na­gyon fontos az őszi kalászo­sok vegyszeres védelmének megszervezése. A betakarí­tással párhuzamosan kell gon­doskodni a talajerő pótlásá­ról. Váncsa Jenő nyomatéko­san hangsúlyozta az energia­takarékosság nagy jelentősé­gét. A mezőgazdaság az utóbbi években már 17 500 milliárd kilokalória energiát használt fel, ami egy és há- romenegyed millió tonna olajnak felel meg. Reális le­hetőségek vannak arra, hogy az energiafelhasználás az idén már ne emelkedjék to­vább. Ehhez mindenütt kö­rültekintő intézkedésekre van szükség. Az őszi felkészülést vala­mennyi megyében szeptem­ber 13-a és 20-a között meg­tárgyalják az illetékesek a gazdaságok vezetőivel. A tanácskozáson a mező- gazdaság 1980. évi tervezési és pénzügyi szabályozásával is foglalkoztak. Ezt a napi­rendet Bíró Ferencnek, az Országos Tervhivatal elnök- helyettesének előadása ve­zette be. Szeptember 16>tól képzőművészeti világhét fi gyermek «világa Sajtótájékoztató a Műcsarnokban Stílszerűen szebbnél szebb gyermekrajzokkal, illetve a rajzok által ihletett műalko­tásokkal borított falak közt került sor szerdán, a Mű­csarnokban, a Képző- és Iparművészeti Szövetség saj­tótájékoztatójára, melyet az idei képzőművészeti világhét alkalmából tartottak. Mint már hírül adtuk, eb­ben az esztendőben a nem­zetközi gyermekévhez kap­csolódik az immár hagyomá­nyossá vált rendezvénysoro­zat is. A mottó ezúttal: „A gyermek világa”. Hogyan is bontják ki e jel­szó tartalmát a különböző programokkal hazánkban, miként használják föl az al­kotók a művészi eszközöket a gyermekek életének, gon­dolatainak feltárására, meg­értetésére. A Képző- és Iparművészeti Szövetség két vezető tisztségviselője Roz- gonyi Iván és Kovács Péter, erről tájékoztatta a jelenle­vőket. Mint ahogy Kovács Péter elmondta, a szövetség sem­miképpen sem szeretné mindössze egy hétre sűríteni azokat a művészeti esemé­nyeket, amelyek a gyermekek évéhez kapcsolódnak. Már az elmúlt hónapokban is pályá­zatok sokaságát hirdették meg, így például a Művészet a technikai növelésért, A mi iskoláskönyvünk című, illet­ve a miskolci városi könyv­tárral karöltve A gyermek­könyvek nemzetközi nyelve a grafika című illusztrációs pályázatot. Kiállításokat, bemutatókat, gyermekrajz­versenyeket is nem egy köz­ségben, városban tartottak. Az azonban természetes, hogy szeptember 15-től 22-ig na­gyobb hangsúlyt kapnak a tárlatok. így a Műcsarnok­ban megrendezett A gyerme­kek világa című is, amely­nek tizenötödiki megnyitása egyben az országos prog­ramsorozat jelképes kezdetét is jelenti. Rozgonyi Iván ezt követően arról beszélt, hogy a Műcsarnokban látható kü­lönleges kiállítás —. melyen mintegy 50 képzőművész ...fordította le” a gyermekek rajzos elképzeléseit a műal­kotások nyelvére —. sokkal többet jelent a kicsik, s a felnőttek párbeszédénél. Azon túl, hogy megpróbálja a néző érzékenységét, érdek­lődését fölkelteni a gyer­mekek örömei iránt, az alko­tók a vizuális nyelv oly ke­véssé feltárt és ismert alap­jait is kutatják, valamint annak a lehetőségét, hogy a művészek miként tudnak az eddigieknél jobban kapcso­lódni a mindennapokhoz. E kezdeményezés remélhetőleg az elköMetkezendo estekben is folytatódik, s nem marad eredmény nélkül. Mint Rozgonyi Iván mun­katársunk kérdésére elmond­ta, a Képző- és Iparművé­szeti Szövetség tervezi, hogy a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló vállalkozást az ország más városaiban is be­mutatja. Ezzel az izgalmas tárlattal is kiegészítve a gaz­dag helyi programokat. Németi Zsuzsa Az őszi parlamenti tanácskozás előtt Ülést tartott az országgyűlési képviselők megyei csoportja épült — mutattak rá — az V. ötéves tervidőszak eddigi esztendeiben az egészségügyi alapintézmények hálózata: a körzeti, a gyermekkörzeti, üzemi, valamint a fogorvosi szolgálat. Jelentős beruházá­sokkal, rekonstrukciókkal korszerűsítették a gyógyin- tézményeket, ennek köszön­hető, hogy a következő évek­ben elsősorban nem a tárgyi feltételek biztosítása lesz a fő feladat, hanem a gyógyító­munka színvonalának emelé­se: a VI. ötéves tervben a megyei kórházban például elsősorban a belgyógyászati, az utókezelő és a re­habilitációs osztályok nö­velik az ágyak szá­mát. Tanácsaink — szögez­ték le — nagy gondot fordí­tanak az alapellátást biztosí­tó rendelők, intézmények működtetésére, felszerelésé- sére. Egyebek között ennek tudható be, hogy a megyé­ben mindössze néhány körze­ti orvosi állás betöltetlen. A megye egészségügyi el­látásáról folytatott vitában szót kért dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter is, aki Esősorban olyan kér­désekre reagált, amelyek egy­ben országos jelentőségűek is. Kiemelte például, hogy az egészségügy olyan mun­katerület, ahol egy-egy ered­mény új ismeretekkel gya­rapítja a tudományt. Az egészségügy mindig is költ­ségigényes terület volt, egy­re több feladatvállalással jár, az emberek egészségvédelmét tekintve azonban minden rá­fordítás kamatozik. A to­vábbiakban szólt a körzeti orvosi munka jelentőségéről, hangsúlyozta: egy jól felsze­relt rendelőben dolgozó kör­zeti orvos száz beteg közül nyolcvanat el tud látni, mindössze húsz olyan eset van, amikor a legszaksze­rűbb betegellátás érdekében beutalót kell írnia. A figyel­mes, korszerű gyógyszerada­golás is hasonlóan fontos do­log, mert ezzel meg lehet akadályozná az értékes gyó­gyítóanyagok pazarlását. Az orvosetikai kérdésekről szól­va a miniszter kijelentette: az orvosok elenyésző része vét az etikai szabályok el­len, s ez mindinkább azt jel­zi, hogy a kérdés ma már nem szűkül le az orvos és a beteg kapcsolatára, hanem kitágul az egészségügy és a társadalom alapvető viszo­nyára. A megye egészségügyével . foglalkozó napirend lezárása után tárgyalta meg az or­szággyűlési képviselők me­gye; csoportja a népi ellen­őrök munkáját. Mint a be­számolóból kitűnt, a csak­nem 1400 megyei népi ellen­őr komoly munkát végez év­ről évre. Fő törekvésük, hogy a vizsgált kérdéseket a legmélyebben elemezzék, el­lenőrizzék a javásolt intéz­kedések végrehajtását, s utá­na nézzenek annak, hogy nincs-e szükség újabb vizs­gálatokra a témában. A fel­tett kérdésekre Csepelyi Ká­roly, a megyei NEB elnöke válaszolt, a vitában részt vett dr. Szentmiklósi István is. A tanácskozás egyéb té­mák megbeszélésével feje­ződött be. Dr. Schultheisz Emil: a megye egészségügyi szolgála. ta jelentős fejlődést ért el. Két o’yan téma szerepelt az országgyűlési képviselők megyei csoportjának szerdai tanácskozásán, amely köz­vetve, vagy közvetlenül szű­kebb hazánk szinte vala­mennyi lakóját érinti. Az el­ső mindenképpen: az egész­ségügyi ellátás. A napiren­den szereplő második téma a népi ellenőrök munkájával kapcsolatos. Évről évre so­kan tesznek közrendű beje­lentést, mások egyéni sérel­meik miatt keresik fel a szűkebb hazánkban dolgozó népi ellenőröket, bizottságo­kat, s az is köztudott, hogy egy-egy széles körű vizsgá­lat az állampolgárok tízez­reinek érdekében történik. Az e témákról tanácskozó képviselőtársait, s a meghí­vott vendégeket — köztük dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi minisztert, dr. Szent­miklósi Istvánt, a KNEB fő­osztályvezetőjét, illetve a megye több vezetőjét — Fiala Tivadarnál, a képvise­lőcsoport elnöke köszöntötte. Ezt követően Szalay István, a megyei tanács általános el­nökhelyettese terjesztette a résztvevők elé a megye egészségügyi helyzetéről szó­ló jelentést. Országgyűlési képviselőink a tájékoztatást követően egyebek között ar­ról érdeklődtek, hogy mi­lyen eredményei vannak az egészségügyi ismeretterjesz­tésnek, hatásosak-e az egészséges életmódra neve­lés módszerei, s korszerű-e megyénk lakosságának táp­lálkozása. Szó esett az orvo­si kar etikai helyzetéről, s a legfontosabb közegészség- ügyi intézkedések hatásáról. A kérdést feltevő képvise­lőknek Szalay István, illetve dr. Szabó Ferenc, a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője válaszolt. Töb­bek között elmondottók. hogy az Egészségügyi Mi­nisztérium a közelmúltban vizsgálatot tartott a megyé­ben, s a szakemberek meg­állapították: a lakosság egészségügyi és szociális el­látásának biztosítása, fejlesz­tése, színvonalának' emelése érdekében Heves megyében az elmúlt években figyelemre méltó munkát végeztek az egészségügyi dolgozók. Ki­Tanácskoznak a megye képviselői (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents