Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-08 / 210. szám
menyasszonyi kelengye A menyasszonyi kelengye napjainkban már lassan feledésbe merül. A mi leánya, inknak már nincs szükségük rá, hogy férjhezmenésig gyűjtögessék a hosszú időre szánt ruhákat, asztal- és ágyneműket, egyéb felszereléseket. Valamikor azért vitték a kelengyét a házasságba, hogy hosszú ideig ne le. gyen szükség ezek beszerzésére, amíg a kelengye ki. tart... Addig az egész család segített megszerezni, varrni hímezni. E régmúlt szokásnak ma már nincsen anyagi, társadalmi alapja. A menyasszonyok szeretnek divatosan járni, később is, amikor már feleségek és családanyák lesznek. Ha van kelengyéjük, az csak részben segíti őket, mert a meglévő ruhák, eszközök elévülnek, unottá, korszerűtlenné válnak és csak azért használják, mert megvannak. 1 A kelengye szokása régi keletű. Az 1920-as éveikben a New Yo-rk-i Metropolitan múzeum munkatársai Egyiptomban, a Thóba melletti ásatás közben egy érintetlen sziklasí rban leány vagy menyasszony épen maradt múmiáját taiáltáik meg és körötte ott voltaik a túlvi'lági életre vele adott kelengye darabjai is. Nem akármilyen kelengyéről van szó: 40 db, a mainál nagyobb méretű, rojtos szélű törülköző, fehérneműk garmadával. Minden textília lenvászonból készült és jól megőrizte a sziklasír elzárt ürege, csak a szín változott meg. 7000 évesre becsülték e leletet, melyen itt-ott stoppolás nyomai is látszottak. Mini egyik régész megjegyezte, a mi asszonyaink már nem tudnának ilyen művészien, ilyen apró öltésekkel stoppolni, nem is volna ehhez türelmük. Kairótól délre egy 8000 éves sírra bukkantak, melyben nem találtak kincseket, de azoknál nagyobb értéket jelentettek az ott -lévő edények, melyeken az ó-egyiptomiak mindennapi életét mutatták be az épen maradt rajzok. Különösen az egyiptomi nőik mindennapos házi munkáját lehet ezek alapján rekonstruálni. A rajzokon szövő nők is szerepelnek. Eehet, hogy családjuk ruháit, vagy saját kelengyéjüket szőtték... RJA felnőttkor küszöbén AZ ÉLETRE neveljük gyermekeinket, mondjuk el százszor és ezerszer. De vajon valóban az életre neveljük? Ha egyenesen tesszük fel a kérdést, természetesen minden szülő igennel felel. De ha belemegyünk a részletekbe, már korántsem ilyen egyértelmű a válasz. Nem értem a mai kismamákat, — méltatlankodott egyik ismerősöm. — Otthon van gyesen, de igazán nem látszik meg sem a gyermeken, sem a lakásán. Nem mondhatnám rá hogy lusta, mert örökké tele van a két keze dologgal, de mégsem jut semminek a végére. De vajon csak a kismama a hibás? Nem. Nem egészen. Inkább a nagymamának kellene feltenni a kérdést, hogyan nevelte az életre a lányát. S ha ezt nézzük, bizony már eléggé elszomorító eredményekre jutunk. A „legyen neki könnyebb”, „ addig szórakozzon, míg fiatal” elveknek, most sajnos a fiatalasz- szony issza a levét. Mert az édesanyja, noha megvett neki mindent amit kellett, s főleg amit nem is kellett, a legfontosabbról elfeledkezett. Nem készítette fel a lányát az életre, elfelejtette a nagy kíméletben megtanítani arra, hogy mint minden munkát, a házi munkát is meg kell tervezni. Másképp valóban nem juthat a végére. De hogyan is tanulhatta volna meg az a lány, amikor édesanyja nem oly rég, még szinte dicsekedve emlegette, hogy az ő lányának nem kellett a vízbe sem mártania a kezét. Nem tanult főzni sem. Majd megtanul a maga kenyerén, ha kell, nyugtatgatta önmagát is, feledve bizony, nagyon nehéz lesz azt megtanulni magára hagyatottan, egyedül. Sok keserű órától megkímélhette volna, ha időben megtanítja az alapvető háztartási munka apróbb-na- gyobb fortélyaira. De az életre nevelés nemcsak abból áll, hogy menynyire tud főzni, vasalni, takarítani az ifiasszony. A MINAP arról beszélgettünk olyan társaságban, ahol már zömében kereső gyermekek is vannak, hogy melyik gyermek mennyivel járul hozzá a háztartáshoz. A beszélgetésben részt vevő asszonyok többsége enyhe felháborodással nézett ösz- sze. Egy csokorra való a válaszokból: Az én gyermekem csak költse magára, amit keres... Én!meg az apja keresünk annyit, hogy nem vagyunk rászorulva az ő pénzére. Legyen csak az az övé... Kétszáz forintot veszek el tőle, de azt is inkább csak azért, hogy érezze ő is, hozzájárul a költségekhez. Alig-alig akad a beszélgető partnerek között olyan, aki azt mondta, hogy ő bizony - elveszi a pénzt, s nem egyszerűen elzárja, hanem megmagyarázza a gyereknek, hogy mennyit tart meg a háztartáshoz való hozzájárulásra, mennyit tesz félre nagyobb, olyan beruházásra, melyre a gyermeknek lesz szüksége, s mennyi maradhat nála zsebpénzként. Véleményével sajnos eléggé egyedül maradt. Pedig neki volt igaza. Mert a fiatal, — legyen lány, vagy fiú — a házasságban már nagyon nehezen tanulja meg, hogy a fizetés nem csupán zsebpénz; hanem kettőjük kiadásainak fedezésére, lakásra, világi tásra, mi több, egy-két év múlva a gyermek eltartásé ra is szolgál. Általában az ilyen módon n.evelt gyermekekből kerülnek ki a keserű fiatalok, akik az egész világot hibáztatják, mert várni kell a vezető beosz. tásra, — mely egyúttal nagyobb pénzekkel jár, s becsapottnak érzik magukat, hiszen mindazzal, ami az életnek része, ők felnőtt fej jel találkoznak először. S a szülőktől várják még akkor is a segítséget, amikor tulajdonképpen már neki kellene segíteniük, ha többel nem, hát legalább azzal, hogy nem szorulnak a támogatásukra, anyagi áldó. zataikra. AZ EMBER az életre neveli a gyermeket, de valami nagyon rosszul értelmezett védelemre, szülői kötelességre gondolva, sok szü lő hajlamos arra, fiogy a gondoskodást a messzemenő, anyagi áldozatra korlátoz, za. Eléggé gyakran találkozhatunk azzal, hogy a családi életszínvonal kétféle. Egy a gyerekeké, akiknek mindenük megvan, s a másik a szülőké, akik önmaguk szükségleteivel spórolják össze a gyermekre túlzott mértékben költött pénzt. Nem ártana, éppen a már egy-két felnövekvő nemzedék példáján okulva némiképp átgondolni a nevelési elveket és gyakorlatot. Valóban felkészíteni az életre a gyermekeket azzal, hogy ha módjával is, de megtanítsuk a nehezebb dolgok elviselésére, a pénz értékéEgy „bizonyos koron túl... // Vannak nők, akik egy bizonyos kor után elhanyagolják a kozmetikai teendőket, mert úgy vélik: úgysem ér már semmit, nem hozza vissza a fiatalságot. A nő, aki már nem akar tetszem, nem törődik külsejével, egyre nehezebben illeszkedik bele a jól öltözött, jól ápolt emberek társaságába, és testileg-lelkileg idő előtt megöregszik. Ez lenne a törvényszerűség az öregedés folyamatában? Való igaz, hogy az idősebbek kozmetikája más, mint a fiataloké, inkább a testápolás kerül előtérbe, de a kozmetikai teendőket sem szabad elhanyagolni. A kellemes megjelenés idősebb korban is biztos fellépést kölcsönöz munkahelyen, társaságban, otthon. Az idősebb korban levő nő kikészítése legyen diszkrét, használjon pasztell színeket. A túl színes smink nem hat előnyösen az öregedő arcbőrön. A világos szőke, vörös vagy éjfekete hajszín sem ajánlott egy bizonyos koron túl, tehát hajfestésnél inkább a lágyabb tónusú színekből válasszuk ki az arcbőrünkhöz legjobban illő hajszínt. Egy bizonyos koron túl 1979. szeptember V fokozott gonddal kell kiválasztanunk a bőrápoló kozmetikumokat, mert az öregedő bőrnek nagy hatású készítményekre van szüksége. Pótolni kell a bőr zsír. és víztartalmát, amely a kor előrehaladásával fokozatosan csökken, valamint harcolni kell a bőr idő előtti ráncosodása ellen. Erre a célra kitűnő a Fabulon szemránckrém, az Opera méhpempős krém. Idősebb korban többet kell törődnünk a nyak és a kéz ápolásával is, mert legjobban árulkodnak a nők koráról. Az idő múlásával jelentkeznek egyéb kozmetikai problémák is (bőrhibák, ajkak feletti „bajusz”, az állón megjelenő szőrszálak stb.). Természetes, hogy zavaróan hatnak az idősebb korral együtt járó szépséghibák, de ettől letargikus állapotba kerülni nem szabad. Inkább próbáljunk megszabadulni ezektől a szépséghibáktól, forduljunk bőrgyógyász szakorvoshoz, vagy kozmetikushoz. Sajnos, a férjek egy része abba a hibába esik, hogy feleségüknél észrevé- telezik a fellépő kozmetikai hibákat, de ugyanakkor nem néznek figyelmesen a tükörbe. Nem "akarják meglátni, hogy az idő felettük is eljárt és rajtuk is nyomot hagytak az évek. Csak. .. A feleség ezt nem hangoztatja tapintatból, jóérzésből. , Sá&iKaJalin Halból készül HALLEVES 2 db hagymát megtisztítunk és egész apróra vágjuk. 3 evőkanál olajat felmelegítünk és a hagymát sárgára pároljuk a zsiradékban. 20 dkg halfiiét 1 cm. es kockákra darabolunk, egy csipet fokhagymát adunk hozzá és jól elkeverjük. 2,5 dl fehérbort, sót, borsot és 1/2 babérlevelet teszünk a leveshez és 5 percig együtt 'főzzük. Majd a halat szűrővel kiemeljük a levesből, másik edénybe tesszük és 1/2 doboz paradicsomlevet, 5 dl húslét teszünk hozzá, majd 5 percig főzzük. 1 csapott kanál ételízesítőt (vegetát) kevés fehérborral elkeverünk és hozzá öntjük, felforraljuk. Éáöntjük a levest és 3 dkg reszelt sajttal és snidlinggel megszórjuk. Tehetünk a levesbe pirított kenyérkockát. TONHAL RIZZSEL Hozzávalók (2 személynek): 1/2 kg rizs, 2 fej hagyma, 1 evőkanál vaj, 15 —20 dkg tonhal, 2 evőkanál apróra vágott petrezselyem, 1/4 kávéskanál rozmaring, fokhagyma. A rizst megfőzzük. A hagymát csikókra vágjuk és serpenyőben megolvasztott vajban állandó keverés mel-, lett világosbarnára pirítjuk. A tonhaldarabokat beletesz- szük. Petrezselyemmel, rozmaringgal és fokhagymával fűszerezzük. Rövid ideig pároljuk, majd a rizst hozzákeverjük, felmelegítjük és tetszés szerint fűszerezzük. nek ismeretére, pontosabban arra, hogy ne lásson korlátlan lehetőségeket a szülők zsebében. Tanulja kívánságait korlátok között tartani, s ismerkedjen meg azzal, csak a munka lehet a forrása minden jólétnek. Nem valamiféle pártái elvekről van szó. Csupán arról, tanulja meg a gyermek, hogy másokért is felel, és másokra is gondoln- nia kell. Tanuljon meg idejével, pénzével, s ezekkel együtt életével is jól gazdálkodni. A családi védettségből kikerülve ne érezze magát becsapottnak, mert onnan belülről hírét sem vette annak, hogy az életben bizony nehézségek is támadhatnak. Deák Rózsi Őrök «Hívest a kézimunka Asszonyok százainak kedves időtöltése, mondhatnánk hobbija a kötés. S hasznos hobbi. A két csillogó tű segítségével fel lehet frissíteni ruhatárunkat, viszonylag olcsón, divatos, új darabokra tehetünk szert, nem beszélve arról, hogy a kézi kötés mindig nagyon elegáns. Közelednek az őszi-téli esték, amikor az ember már szívesen tölti bent a szobában a szabad időt. Erre s közelgő — ajándékozással egybekötött karácsonyra — való tekintettel néhány ötlet a kötni tudó, szerető nőknek: Kicsikék Lustakötés: mindkét oldalon sima szemeket kötünk. Munkamenet: a munkát a nadrág alsó szélén (szár) 48 szemre kezdjük 5-ös kötőtűvel, patentmintával 35 cm magas sízárrészt kötünk. Azonos szem-, és sorszámmal elkészítjük a másik nadrágszárat, majd 5-ös kör- kötőtűvel vesszük az egyik szár 48 szemét, 6 új szemet készítünk. A munkát ezután körbehaladó sorokkal folytatjuk, patentmintával 16 cm magas testrészt kötünk. A hát és oldalrész szemeit az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. Megjelöljük az eleje középvonalat (szemköz), s ettől jobbra és balra 13—13 szem a kötőtűn marad. A munkában maradó 26 szemet ide-oda haladó sorokkal folytatjuk: 4 szem lustakötés, 18 szem patentkötés, 4 szem lustakötés. Az elválasztástól számított 9 cm — 14 sor elérése után, a munkát lustakötéssel folytatjuk, 6 sor után a két oldalszélen 4—4 szemmel 32 cm hosszú pántot kötünk. Az eleje középrészen 18 szemet lazán lefogyasztunk. A vállpántok végződésére gomblyukat készítünk. A szükséges hosszúság elérése után 4 soron keresztül 2 szemet kötünk le, majd a Mel lény kabát Hozzávaló: 25 dkg Vénusz fonal (két szál összefogásával dolgozunk), 5-ös kötőtű- körkötőtű, 2 db gomb. Patentminta: 1. sor; 1 sima, 1 fordított, 2. és minden további sor: simára sima, fordítottra fordított szemet kötünk. pántrész másfk 2 szemével is 4 sort kötünk. A munkát (eleje-háta) 62 szem = 100 cm-re kezdjük, 41 cm után karki vágás, a munkát 3 darabban folytatjuk tovább: eleje 16.. háta 30, eleje 16 szem. Az eleje középszélen, mindkét oldalon ezután minden 4. sorban lefogyasztunk 4x1 szemet. .Kezdéstől számított 61 cm elérése után vállfogyasztást készítünk: a vállszélen lefogyasztunk 5, majd a következő sorkezdésnél 6 szemet. A hátrészen a megmaradó szemeket a következő sorban égyenként lazán lefogyasztjuk. Az ujját 18 szemre kezdjük, 5 sort kötünk, majd mindkét oldalszélen, minden 2. sorban szaporítunk 3x1 szemet. Kezdéstől számított 14 cm elérése után mindkét oldal- szélen lefogyasztunk 3, majd minden 2. sorban 2x2, 3 szemet. Régiből modernet Jó minőségű fonalból készült, de ódivatú vagy összement pulóverjeinket könnyen megmodernizálhatjuk. Az 1. sz. ábra szerint vágjuk el a pulóvert a mell alatti részen, és az ujjakat is a jelzett helyen. Az ujjak szemeit szedjük föl és fűzzük erős szálú fonalra. A pulóver elejét és hátát vagy kör- kötőtűre, vagy négy hosszú harisnyakötőtűre szedjük föl. (2. sz. ábra). A levágott kötött részeket fejtsük föl, a motringokat gőzöljük át, vagy mossuk ki, hogy a fonal kisimuljon, tiszta legyen. Ezután kétféle módon is variálhatjuk. Lefelé haladva mindinkább szaporítjuk a pulóver bőségét, amíg tölcsérszeaáíen kiszélesedik, vagy enyhén lok- nis lesz. Aljára 5—6 soron át 2 sima, 2 fordított szemből lazán passaéré&z$ kötünk. A maradék fonalait kétfelé osztva, hasonló módon megkötjük az ujjakat is. Ha kitelik, kössünk könyökig érő ujjakat, a végén passzérés/i- szel (3. sz. ábra). A másik megoldás szerint a félbevágott résznél a felszedett szemeket (itt már két tűvel dolgozhatunk) 3 sima, 3 fordított mintával kötjük végig a szükséges hosszúságig. Fiataloknak alig ér derékig a divatos hosszúság. Teltebb alakúatknak viszont előnyösebb a hosszított, jobban nyújtja az alakot. Ugyanígy készül az ujja is, könyökig érően (4. sz. ábra). A pulóver alá hűvösebb napokon blúzt, másik, vékonyabb, magasnyakú pulóvert lehet viselni. A kötött holmiknak többnyire az ujja, amely leghamarabb tönkremegy. Kétféle módon is segíthetünk egy ilyen Rötöttkabáit (pulóver) felújításában, amint azt 5. sz. ábránkon bemutatjuk. Vegyünk a fonal színével harmonizáló vékonyabb műbőrt. Ebből szabjunk ki a könyökre megfelelő nagyságú ovális vagy kerek foltszerű darabot, továbbá tetszés szerinti fazonú gallért, az ujjak szélére szorosan csukódó kézelőt és mint a lem- berdzseknél, testhez álló övrészt. A másik módszer kissé radikálisabb. Fejtsük ki az ujjakat. Elütő színű fonalból, 2 sima, 2 fordított mintával kössünk bele új ujjakat, és cipzáras, visszahaptiható magas nyakat. A régi ujjak felfejthető részéből s az új fonal kombinálásával hozzáillő sapkát is köthetünk, horgolhatunk az „új” kötöttkafeát- hoz.
