Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

( Lengyelország A pazarlás is bűncselekmény Szovjetunió Űj bakui olajfinomító Szerelik a bakui olajfinomító kemencéit (Fotó: TASZSZ—APN—KS — O. Litvina felvétele) Koreai NDK Phenjan tengeri kapuja Nampho városát, ahol Ko­rea nyugati partvidékének legnagyobb kikötője van, joggal nevezik a népi Ko­rea fővárosa tengeri kapujá­nak. A Szovjetunió, az NDK Lengyelország, Japán, Gö­rögország és más országok kereskedelmi hajói gyakori vendégek itt. A legutóbbi években a ki­kötőt jelentősen kibővítették, s átbocsátóképessége nagy­mértékben megnövekedett. Hamarosan befejeződik az új kikötőhelyek, raktárhe­lyiségek építése, elkészül a dokk, az iparvágány-hálózat, kimélyítik a hajózó utat. Nemrég széles autópályával kötötték össze Nemphót a fővárossal. E tengerparti város külse­je a felismerhetetlenségig megváltozott. A háborús ká­rokat már régen helyreállí­tották. Nampho a népi Ko­rea fontos kulturális köz­pontja is lett A Lengyelországban nyil­vántartott összes bűncselek­mény 21 százalékát a társa­dalmi tulajdon ellen követik el. A kereskedelem, az épí­tő- és szolgáltatóipar a leg­inkább érintett területek. Az, olajat és olajtermékeket forgalmazó, valamint az üzemanyagtöltő állomásokat kezelő CPN vállalat felmé­rése szerint 1977-ben 3,5 milliárd zloty értékű árunak kelt lába. Az építőiparban 6000 bűncselekmény követ­keztében összesen 60 millió zloty veszteséget könyvel­hettek el a vállalatok. A Lengyel Vasutak 700 millió zlotyt fizetett megbízóinak kártérítésként az eltűnt szál­lítmányok fejében. Az ese­tek 95 százalékában magá­nyos tettesekkel állnak szem­ben a bűnüldöző szervek. E néhány szám is jól ér­zékelteti azoknak a veszte­ségeknek a nagyságát, ame­lyek évről évre érik a len­gyel népgazdaságot az állami tulajdont dézsmálok miatt. A vizsgálatok azt mutatják, hogy e szám alakulásához erősen hozzájárulnak a tár­sadalmi tulajdon hanyag, fe­tést, stb. — értéke elérte a 7,5 millió tugrikot. Az oktatásban is számít Mongólia a testvéri szocia­lista országok segítségére. A mongol iskolákban az ország minden táján mintegy 100 kitűnően képzett szovjet ta­nár dolgozik. Átadják gaz­dag tapasztalataikat mon­gol pedagógus kollégáiknak, akik jól hasznosítják ezt a segítséget. Minden évben mongol tanárok népes cso­portja látogat tanulmányútra a Szovjetunióba, ahol „élő­ben” tanulmányozzák a szov­jet iskolarendszert, és meg­ismerkednek az oktató-ne­velő munka gazdag, több év­tizedes tapasztalataival. A szovjet pedagógiai szakiroda- lom is minden mongol peda­gógus rendelkezésére áll. A személyi feltételek mel­lett nem hanyagolható el az anyagi bázis megteremté­se sem. Még ebben az évben felépül 47 bentlakásos tan­intézet, 2444 férőhellyel. Emellett számos iskola és óvoda építkezése fejeződik be 1980 szeptemberéig. Nya­ranként olyan iskolai építő­táborok szervezését tervezik, amelyek felett egy-egy üzem, gyár vállal védnökséget. Je­lentősen megnőtt azoknak a diákoknak a száma, akik külföldi úttörőtáborokba utazhatnak, és javulnak a belföldi turizmus lehetőségei is. Filmfesztivál, gyermek­művészeti szemle és sport- versenyek várják nyáron a mongol diákokat. A fővárosban is igen sok a tennivaló. Sűrű az iskola­1960 és 1978 között mintegy háromszorosára növekedett a megjelenő folyóiratok pél­dányszáma, és így ma már több mint 60 millió jelenik meg évente. Ezek a számok is igen jól érzékeltetik, hogy a szo­cialista Bulgária igen sokat tesz a közművelődés fejlesz­téséért, és mind a könyvki­adás, mind a tömegtájékoz­tatás területén elért nagy­arányú fejlődés tapasztalha­tó, amely a bolgár néptöme­gek tudati fejlődését segíti elő. lelőtlen kezelői is. Gyakran az elemi elővigyázatosság és gondosság hiányát tapasztal­ják a felderítést végző szer­vek. A bűncselekmények feltételeit megteremtő gon­datlanság szinte mindig pá­rosul a rossz gazdálkodással, a pazarlással, melyek együtt nemegyszer az eltulajdonított értékeknél is nagyobb nép- , gazdasági kárt okoztak. Ugyancsak nyugtalanító az Kuba Fidel Castro „A történe­lem engem igazol” című könyvében megemlítette, hogy a forradalom előtt a falun ég a városok környé­kén élő 2.8 millió kubai nem használhatott villanyt. Az amerikai tulajdonban levő Kubai Villanytársaság csak ott épített elektromos táv­vezetékeket, ahol busás pro­fitra számíthatott. A vil­lanytársaságot 1960-ban az hálózat, és a gyermekek ét­keztetése sem kis gond. In­tézkedések születtek az is­kolai étkeztetés műszaki színvonalának fejlesztésére, az iskolák és óvodák egész­ségügyi-higiéniai ellátásá­nak javítására. Csehszlovákia Tvrdonice Morvaország legdélibb csücskében fekszik. A gondosan karbantartott házak mellől nem hiányzik a virágoskert. A napsütötte domboldalakon szőlők hú­zódnak, a gyümölcsösökben mandula-, sárga- és őszi­barackfák sorakoznak. Vidá­mak, vendégszeretők az itt élő emberek, szeretik a ter­mészetet és a mulatságot. Különösen hangulatosak la­kodalmaik, amelyek számos népszokást, hagyományt is felelevenítenek. A lagzi eseményei szigo­rúan megszabott rendben kö_ vetik egymást Mikor már a legények magukba szívtak egy kis „erőt”, a násznagy vezetésével színes menetben elmennek a vőfélyért. Innen a nyoszolyólány házához in­a tapasztalat, hogy a bűncse­lekményeknek csak kis szá­zalékát derítik fel a belső ellenőrzéssel megbízott szer­vek. A társadalmi tulajdont dézsmálok ellen folytatott harc Lengyelországban so­kak szerint nem az okok megszüntetését, csak a kö­vetkezmények csökkentését eredményezi. elsők között államosították. A népi hatalom azonnal elsőrendű figyelmet szentelt az elektromos energiagaz­dálkodásnak. A Szovjetunió segítségével Mariéi és San­tiago de Cuba városokban. Csehszlovákig részvételével pedig Cienfuegosban és Nue- vitasban épültek hőerőmű­vek. Manapság a marieli .Maximo Gomez villanytelep egymaga több villamos ener­giát termel évente, mint a forradalom előtt az ország összes villanytelepe. A villanytelepek teljesítő- képessége húsz év alatt csak­nem ötszörösére, a villamos- energia-termelés pedig négy­szeresére növekedett. Az egy lakosra jutó energiatermelés megkétszereződött. 1980-ra Kubának egyesített villa- mosenergia-rendszere lesz. A villamosenergia-termelés gyors fejlődése csupán a leg. utóbbi öt évben több száz üzem. 1600 mezőgazdasági objektum és 1200 iskola áramellátását tette lehetővé. A közeljövőben folytató­dik a villamos erőművek bő­vítése. A marieli és a Santia­go de Cuba-i erőművek ka­pacitása már jövőre eléri az egymillió kilowattot. Havan­na északi részén pedig 1981. és 1985. között egy 1.2 millió kilowatt teliesítményű hő­erőmű épül fel. dúlnak — őt a menyasszony választotta ki legkedvesebb barátnői közül. A fél falu az ablakokban, az ajtókban, kiskapukban, s a járdán áll. míg a vőlegény házát is fel­keresik. A fiataloknak bizony nincs könnyű dolguk. Az es­küvő napján — még meg sem köszönték a szülőknek, hogy felnevelték őket — mindenféle humoros buktató és rigmus vár rájuk. A szü­lői házból kilépő vőlegényt például egy perlekedő le­ányzó fogadja, pólyásbabá. val a karján. Csak úgy húz­za a vőlegény kezét, hogy az övé a gyerek, hozzá tartozik. Olyan jól játssza az elha­gyott kedvest, hogy a legény nem győz pironkodni H,át még mikor a menyasszony háza elé érnek. A ház csuk­A bakui Vlagyimir Iljics Lenin olajfinomító üzemben, Azerbajdzsán legnagyobb olajvegyipari vállalatánál magas oktánszámú benzin előállítására alkalmas új gyáregységet építenek. A be_ rendezést a francia Litvine- cég készítette. A szerelést a Vietnam Alig több négy esztendő­nél, hogy Dél-Vietnam a szo­cialista fejlődés útjára lé­pett. Azóta a déli ország­részben jelentős változások meritek végbe az élet minden területén, kezdve a városfej­lesztéstől és közlekedéstől az ipartelepítésig és a mezőgaz­daság átszervezéséig. A 19 déli tartományból 16-ban már államosították a közlekedést. Az állami és szövetkezeti (Fotó: Orbis) va, mindenütt csend, a füg­gönyök lehúzya, s a kapura hatalmas tábla van akaszt­va: „A nagy hőség miatt az esküvő elmarad”. A vőle­génynek jó ideig csengetni, dörömbölni kell, míg végre mégis megnyílik a kapu. Ezután a menet szinte vé­gigtáncolja, kurjongatja az utat egészen a tanácsházig, ahol a jegyeseket ünnepélye­sen összeadják . A közeli parkból díszlövések hallat­szanak az ifjú pár tisztele­tére. Ekkorra már az egész falu népe összefutott: a vő- legényes és menyasszonyos házban is lakoma várja a rokonokat, barátokat. A fia­tal párnak egy tányérból kell ennie, de ez egy csöppet sem zavarja őket. Sőt, bol­dogan mosolyognak. Fiatalok és előttük áll az egész élet. szovjet mérnökökkel és munkásokkal együtt francia szakemberek végzik Az új bakui olajfinomító építése egyike a termékeny szovjet—francia együttműkö­désnek, amely az utóbbi idő­ben különösen nagy ütemben fejlődött. szektorban a foglalkoztatot­tak száma meghaladja a 80 ezer főt — ők bonyolítják le az áru- és utasforgalom 90 százalékát. A tehergépkocsi­telepekkel és autóbusztársa­ságokkal egyidejűleg álla­mosították az autószervize­ket és javítóműhelyeket is. Nagy változásokon ment keresztül Dél-Vietnam leg­nagyobb, Ho Si Minh-város- ban levő tengeri kikötője, ahová a világ minden tájá­ról érkeznek hajók. Üj kikö­tőhelyeket létesítettek, nö­velték a raktárak befogadó- képességét, mélyítették a ki­kötőt, s új, korszerű beren­dezésekkel könnyítik meg a rakodómunkások életét. So­kat változott a kikötő ötezer fős kollektívájának élete — a munkásoknak pihenőszo­bákat létesítettek, közülük sokan új lakásokba költöz­hettek. Ennek következté­ben csak az elmúlt év folya­mán másfélszeresére nőtt a Ho Si Minh-város külső kerületében új, a déli or­szágrész legnagyobb lakóte­lepe épül, ahol csaknem 1200 család lel majd összkomfor­tos otthonra. Ugyanitt léte­sül két óvoda, bevásárlóköz­pont, kórház és orvosi szak­rendelő is. A városban nagy gondot fordítanak a lakás- építkezésre — az elmúlt év során több mint 10 000 mun­kás és közalkalmazott kapott új otthont. A város jobb élelmiszerellátása érdekében Ho Si Minh-város körül egész sor gazdaság létesült, ezek évente körülbelül 300 ezer tonna zöldséggel, több száz tonna hússal és jelen­tős mennyiségű egyéb ter­mékkel látják el a városi üzlethálózatot. Hasonló gaz­daságok létesültek az ország­rész két másik nagyvárosa — Da-nang és Hűé mellett is. Különösen szembeszökő változások történtek a me­zőgazdaságban, ahol szinte teljes egészében befejeződött a parasztság szövetkezetekbe való tömörítése Délen jelen, leg mintegy ló ezer szövet­kezet működik, ezek egyesí­tik a parasztság 90 százalé­kát. Az állam tapasztalt szakembereket irányít ide, ellátja a szövetkezeteket me­zőgazdasági gépekkel, vető­maggal és műtrágyával. En­nek következtében egyre több azoknak a szövetkeze­teknek a száma, ahol elérik az évenkénti két rizstermést. Jelentős az életszínvonal nö­vekedése is — a szövetkeze­tekben átlagosan 10—15 szá­zalékkal nőtt az egy főre eső jövedelem. Mongólia Iskolák és iskolások Mongóliában a közoktatás lényegében 1921 augusztusá­ban kezdődött, amikor meg­nyílt az első világi általános iskola. Megkezdődött a küz­delem az analfabétizmus, a feudális múlt „kulturális örökségének” felszámolásáért. Az út napjainkig — az álta­lános iskolák, szakmunkás- képző iskolák, technikumok, felsőoktatási intézmények rendszerének kialakulásáig — hosszú volt. Kiemelkedő jelentőségű volt az 1942-es év: ekkor alakult meg a Mongol Állami Egyetem, az ország első felsőoktatási in­tézménye. A 60-as évek végére Mon­gólia minden állampolgára elvégezte az általános isko­lát, és napjaink feladata már a középfokú képzettség álta­lánossá tétele. A tervek sze­rint ezt 1980-ra sikerül meg­oldani. Ma 573 általános is­kolába mintegy 350 ezer ta­nuló jár. Minden negyedik mongol álampolgár részt vesz a szervezett oktatásban. Na­pi feladat a tanítás minősé­gének, hatékonyságának nö­velése, az oktató-nevelő munka színvonalának javítá­sa, a tanszerekkel, oktatási segédeszközökkel való ellá­tottság színvonalának emelé­se, az iskolák szakmai tá­jékoztató hatásának fejlesz­tése. Ez utóbbi feladat — a fiatalok munkára nevelése — igen fontos helyet foglal el az iskolai életben. 1978-ban a diákok által végzett munka — városren­dezés, faluszépítés, mezőgaz­dasági betakarítás, erdőülte­Bulgária Kiadók a közmííve'ődésért A bolgár kiadói tevékeny­ség igen impozáns fejlődésé­ről tanúskodnak az adatok. Míg 1939-ben mindössze 6,5 millió példányszámban ad­tak ki könyveket, addig ez az adat 1960-ra 30,2 millió­ra, 1978-ra pedig 52,8 millió­ra növekedett. A könyvkiadáshoz hason­ló dinamizmussal fejlődött az újságok és folyóiratok példányszámának növeke­dése is. Míg 1939-ben Bul­gáriában mindössze 130,3 millió újságot jelentettek meg, addig 1978-ra ez az adat 950 millióra módosult. Az energiagazdálkodás ■ 99 P jovoje fvrdonicei lakodalom Vidáman énekelnek, táncolnak a menyasszony háza előtt a fiatalok. Dél-Vietnam a szocializmus útján moi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents