Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-06 / 208. szám

Az energiahordozók kitermelésének új lehetőségeit nagy erővel kutatják hazánkban is. Mai összeállítá­sunkban a szénhidrogén-kutatás új módszereiről, jö­vőjéről olvashatnak. A technika történetéből A Kerékpár és mot rxerékpár vetéiKedöjc — A heti 931* asiroxás— A fizika 100 évvel ezuotti felfedezése A múlt század végén ér­dekes versengés indult meg a kerékpár (akkori nevén velocipéd) és a motorkerék­pár között, amelyben — mint azt képeinkkel is bizonyít­hatjuk, ez időben a kerék­pár lemaradt. 1894-ben ugyanis Klement Laurin cseh feltaláló (1869— 1930) már olyan motorkerék­párt szerkesztett, amelyen láthatók voltak a mai mo­torkerékpárok — vagyis in­kább a ma már kihalóban levő ún. „segédmotoros ke­rékpár” — összes jegyei (pl<s beindító lánckerék meghaj­tás, tengelykapcsoló, telesz­kóp, gyújtógyertya stb.). Ezzel szemben a motor nél­küli velocipéd felett mintha megállt volna az idő, ezek­ben az években még mindig a hatalmas első kereket kel­lett közvetlen lábpedállal meghajtani a fából készült alkotmányon. ★ 100 évvel ezelőtt, 1897-ben fedezte fel Kari Klics cseh származású bécsi festő a mélynyomó eljárások leg- szebbikét, a heliogravürt. Fényképeket vaskloriddal való maratással rézlapokra vittek át és ezekről kézisaj­tó segítségével auripigment- másolatokat' készítettek. Az I. világháború előtti idők kedvelt könyvillusztrációs megoldása volt, mert a szín­árnyalatokat lágyan adta vissza. ★ Néhány száz évvel ezelőtti fizikai felfedezés: 1879-ben fedezte fel H. H. Hall (1855 —1938) a később róla elne­vezett effektust: a villamos­ság azon hatását, hogy ha a mágneses térben elhelyezett vezetőben áram folyik, ak­kor a mágnes két sarka kö­zött feszültségkülönbség lép fel. ★ J. Stefan (1825—1896) az izzó testek hő- és fénysu­gárzását vizsgálva azt ta­pasztalta, hogy a különböző testek sugárzása nem azok anyagi minőségétől függ és hogy a testek abszolút hő­mérsékletének negyedik hat­ványával áll arányban. ★ Sidney Gilchrist Thomas (1850—1885) a vas foszforta- lanítási eljárását fedezte fel. Ez foszforban gazdag kőze­teknél volt gazdaságosan al­kalmazható, a konverterbe („Thomas-körte”) friss leve­gőt fújtak és égetett meszet adtak hozzá. Nemcsak folyé­kony acélt nyertek, hanem a foszfort’’ lekötő salak kál- ciumfoszfát és kálciumszili- kát tartalma miatt értékes műtrágyaként is felhasznál­ható volt („Thomas-liszt”). Kováts Andor Klement Laurin motorkerékpárja a prágai Národni Technickc Museumban A XIX. század végéről zármazó népi faragású velocipéd a budapesti Közlekedési Múzeumban A tudó . ány termelőerővé vá Ik. fi jövő olaj«» Új eljárások a szénhidrogén-kutatásban Az új tudományos felfe­dezések egy része napja­inkban megy át az élet, a termelés gyakorlatába. De vannak időben hosszú „le­futású” témák is: olyan tu­dományos eredmények, ame­lyek évek, évtizedek folya­matosságában válnak csak termelőerővé, esetleg több kutató teljes életművét át­fogva. Ezúttal egy ilyen kérdésről lesz szó: a kő­olaj- és földgázkutatásban alkalmazott tudományos eredményekről. Erről a napjainkban igen fontos területről dr. Dank Viktorral, az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt bá­nyászati igazgatóhelyettesé­vel, főgeológussal, a műszaki tudományok kandidátusával beszélgettünk. — A szénhidrogén-kész­leteket három csoportba so­rolhatjuk — kezdi az ismer­tetést — a kitermelés alatt álló, a már kitermelt és a prognosztizált, tehát várha­tó készletekre. Ez utóbbiak megismerésében három tu­dományág ’ játszik komoly szerepet. Legrégebben és átfogóan a geológia, a geo­fizika és a geokémia. A szénhidrogének különböző földtörténeti korokban, meg. határozott körülmények kö­zött keletkeztek. Bár újab­ban vitatják, mi a szerves eredet hívei vagyunk, mely szerint a szénhidrogének élő szervezetekből, tengeri üle­dékekből képződtek. A kő­olaj-geológia feladata tehát: megkeresni azokat a terüle­teket, ahol a megfelelő föld- történeti korban keletkezett tengeri üledék elhelyezke­dik, megismerni az adott területen a föld mélyének szerkezeti felépítését, hiszen a törésvonalak, gyűrődések mentén valószínűbb a szén- hidrogének koncentrálódá­sa. A legkorábban ismert szénhidrogén-előforduláso­kat éppen a „kibúvások”, a felszínre kerülések nyomán a geológia találta meg. Majd jött a geofizika, az Eötvös- féle " torziós inga, a gravi- méter, magnetométer és a szeizmika. amely megmu­tatja. hogy az adott terüle­ten milyen szerkezet rej­tőzhet a föld mélyében. Leg­újabban a geokémia is „be­szállt” eredményeivel. Pél­dául: adott területen sekély felszíni fúrásokból vizsgál­ják, hogy az odaáramló gáz milyen összetételű. A me­tán önmagában nem vezet nyomra, mert az mocsara- sodásból is képződhet. — Ezek általános mód­szerek■ A lényeg a kutatási koncepció Egy speciális, új prognózis módszert is ki­dolgoztak a magyar kutatók, amelynek eredménye a ha­zai szénhidrogénkutatás tu­dományosan megalapozott fellendülése lett... — Igen. új földtani mo­delleket alakítottunk ki. ré_ tegtani-tektonikai modelle­ket. A kutatásokat ennek alapján tervezzük. — Mi ezekben az új? — Korábban a Kárpát­medencét, mint különleges földtani helyzetű területet kezelték. Azaz: a relative vékony üledék-réteg alatt kristályos kőzetmag helyez­kedik el, a Kárpátok hegy­láncaival körülvéve. Ezt a modellt „Tisziá”-nak nevez­ték el. Egy későbbi modell szerint mélyre süllyedt hegységrögök vannak e te­rületen. A mai. újabb modellek szerint viszont az Alp-Kár- páti hegységrendszer foly­tatódik a mélységben to­vább. Kertai György, aki „elődöm” volt e munkate­rületen, kezdte ezt kidol­gozni, az ötvenes évek vé­gén, hatvanas évek elején. — Mi az alapja az új modellek kidolgozásának? — Az új modell mennyi­ben járul hozzá újabb szén­hidrogén-leletek feltárásá­hoz? — Megváltozik, mégnö a kutatásra érdemes perspek­tíva, nő a kőzet-mennyiség és a mélység. Ha e hegy­ségrendszer a mélyben foly­tatódik, a hatalmas, porózus, karsztos és törmelékes kő. zettömegekben újabb félté, telezhető szénhidrogén-kon centrálódások várhatók. 3—1 ezer méter mélység között, ma ez az utóbbi fúrási ha (ár, érdemes az új model lek alapján kutatni, és olyan területekre is vissza lehet térni, amelyeket mór mű veinek, vagy műveltek — csak éppen más, nagyobb mélységben lehet újabb elő. fordulásokat találni. Amiről nem szívesen be szél dr Dank Viktor (nem szereti önmagát dicsérni) az a következő: dr; Kertai György 1960-as új modell jét. követte dr. Körössy Lász. ló 1963-ban. 1966-ban és 1970-ben kidolgozott, majd dr. Dank Viktor 1963-ban 1970-ben, 1972-ben és 1974- ben kidolgozott újabb föld­tani modelljeinek sorozata, A Kerta'-féle modellek ered­ménye volt a nagylengyelt hajdúszoboszlói és puszta, földvári lelőhelyek felfede­zése és termelésbe állítása az utóbbi kettőhöz a Körös- sy-féle modellnek is volt köze, de az ő nevéhez fű­ződik Kunmadaras és Bat_ tonya is. Dank Viktor pe­dig a szeged-algyői, kis­kunhalasi, zsanai, Sarkad környéki, endrődi mezők felfedezésében szerzett ko­moly érdemeket. Mindhár­muk munkáját elismerte az ország: Kertai György 1952 ben Kossuth-díjat kapott, Körössy László 1970-ben Dank Viktor pedig 1973-ban Állami Díjat. E munkák nyomán 1960- 75 között találták a legna gyobb hazai szénhidrogén­készleteket, a ma ismert készletek mintegy 80 száza­lékát tehát az elmúlt 15 évben találták. Szatmári Jenő István Földgáztárolás kimerült gázmezőben Az enérgíahórdózó anya­gok felhasználására jellemző az ingadozás: télen nagyobb, nyáron kisebb, de napi és havi ingadozás is lehetséges. Különösen nagy a földgázfo­gyasztás idényszerű ingado­zása. Kitermelése azonban nem lehet idényszerű, mert legtöbbször a kőolajjal együtt jön a felszínre, tehát terme­lésének a csökkentésekor ke. vesebb lenne a kőolajterme­lés is. Ha viszont önálló gáz­telepekről történik a kiter­melés. de csővezetéken nagy távolságra kell szállítani, a szállított mennyiség csökken tésével romlik a szállítás gazdaságossága. A gáznak acéltartályokban való tárolá­sa szintén rendkívül drága. Ez adta az ötletet a földgáz tárolására már kiürült gáz­mezőkben. A. föld alatti gáztárolás gondolata 1906-ban vetődött fel először, de csak 10 évvel később valósult meg az USA- ban. A kisfogyasztású idősza­kokban a távoli gázmezőkről odaszállított földgázt a mező kimerült gázrétegeiben nyomták be kompresszorok­kal, hogy csúcsfogyasztás idején ismét kivegyék onnan. A módszer rohamosan ter­jedt, s az olajipar fennállá­sának századik évében. 1959- ben sok gázértékesítési vál­lalat már a szállított meny- nyiség felét tárolta ily mó­don. Nem kell attól tartani, hogy a gáz „megszökik” a kőzeteken keresztül, hiszen a telep sok millió éven át megőrizte a benne képződött földgázt mindaddig, amíg fúrt kútjainkkal meg nem nyitottuk. Természetesen a tárolt gáz is a kőzetet fel­építő ásványszemcsék közötti hézagokban, pórusokban he­lyezkedik el. A nagy nyomáson a kút­fejszerelvény esetleges meg­sérülése vad gázkitörést okozhat, ennek megelőzésére Szlovákiai gáztároló kompresszorállomása egy biztonsági szelepet épí­tenek minden kútba, mint­egy 30 méter ménységben. A szelepet acélcső köti össze a felszínen levő hidraulikus szivattyúval. A hidraulikus nyomás a szelepet nyitva tartja, veszély esetén azon­ban a nyomás távvezérléssel, vagy kézi szabályozással megszüntethető, és a szelep a kutat lezárja. A tárolókő­zetekbe a tartalékolandó gázt tavasztól őszig préselik be. Ma már számos föld alatti gáztároló működik a Szovjetunióban, de hazánk­ban is. Szlovákiában, Po­zsony közelében most létesí­tenek egy 200 millió köbmé­teres föld alatti gáztárolót, ahol a Szovjetunióból érkez>' gázt tárolják a csúcsfogyasz­tás időszakára. MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.25 Szimfonikus zene 9.29 A Dialóg Filmstúdió műhelyében. 9.44 Brum- madzag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Suppé Banditák — nyitány. 10.43 Rossini: A selyemlétra. 11.40 A famászó báró. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Lengyel József: Neve: Bernhard Reisig. 12.45 Zenemúzeum. 14.12 Népi zene. 14.41 írók — gyerekek — irodalom. 15.05 Rádiónapló 18.00 Kó rusművek. 18.15 Hol volt, hol nem volt.. 18.30 Esti magazin. 19.15 Szimfonikus zene. 20.30 Örökzöld dalla­mok. 21.30 Háttérbeszélge­tés. 22.20 Kína 30 évé. 22.30 Szabolcsi Bence ta nít... 23.23 Magyar szer­zők kamarazenéjéből. PETŐFI 8.05 Operettek. 9.00 Nép dalok. 9.40 Jogilag rend­ben, de... 10.00 Zenedél- előtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a pécsi stúdióba. 13,25 Gyer­mekek könyvespolca. 19.30 Iskolába menet. 14.00 Ket­tőtől fel ötig... 16.35 Idő­sebbek hullámhosszán. 17.30 ötödik sebesség. 18.33 Saint-Saéns: Az állatok farsangja. 18.57 A bolgár kultúra hete. 19.17 Köny- nyűzene. 19.40 Operett, és daljátékfelvételek. 19.55 Slágerlista. 20.33 Mit játsz- szunk? 22.00 Válogatott felvételek. 23.15 Nóták SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek — Női dolgok, női gondok. Szerkesztő: Jakab Mária — Pótmama­szolgálat — Néhány évvel ezelőtt még Miskolcon is beszélgettünk ilyen jellegű szolgáltatásról. Ma már nincs ilyen, és ez gondot jelent a fiatal gyermekes házasoknak. — Dzsessz- kedvelőknek — Dave Bru- beck együttese játszik — Az ipari háttér. Ónodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika — 18.25 Lap, és mű­sorelőzetes. .. ■ TEJ 8.05 Tévétorna. 8.10 Iskola, tévé. 9.25 Eljöhetsz hoz­zánk, Tassoula (svéd gyer­mekfilm). 16.30 Melódia- kavarán. 16.55 Perpetuum mobile. 17.40 Vízlépcső- rendszerek a Dunán. 18.10 Telesport. 18.35 Hová lát­ni. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.35 Meg­kérdezzük — az államtit­kárt. 22.20 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 19.00 Iskolatévé 19.30 Tv- híradó. 20.00 Nincs vissza­út (tévéfilm). 21.15 Tv- híradó 2. 21.35 Négyszem­közt Michelangelóval (olasz filmsorozat). 21.50 Atyai segítség (angol tévéfilm). 22.45 Reklám. 1979. szeptember 6., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents