Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

Megfiatalodott a mezőny, harcosabbak a játékosok Ökölvívás Ribli Zoltán a sakkvilágbajnoki zónaköziről Merre tart a magyar sak­kozás? Megismételhetik-e a legjobbak a Buenos Airesben kiharcolt arany-, illetve ezüstérmeket a következő, 1980-ban esedékes máltai sakkolimpia férfi és női csa­patversenyében ? A kérdésre természetesen csak egy év múlva lehet konkrét választ adni, ám igen jó előrejelző­nek ígérkezik a szeptember­október folyamán megrende­zendő sakkvilágbajnoki zó­naközi versenysorozat. Ezen a legutóbbi ciklus két-két férfi, illetve női nagymeste­rével szemben ezúttal már négy plusz két magyar kép­viselő veszi fel a harcot. Mindjárt az eső felvonásban, a szovjetunióbeli Rigában is ott lesz két magyar: Ribli Zoltán és Adorján András nemzetközi nagymester. Kettőjük közül a Pécsről indult, s a világranglista él­mezőnyébe feljutott Ribli sokkal nagyobb eséllyel in­dul, mint Adorján. Már 1975-ben zónaversenyt nyert az izlandi Reykjavikban, s a következő lépcsőfok is alig bizonyult magasnak szá­mára: Manilában három év­vel ezelőtt úgy lett jobb Bergerrel ötödik, hogy az el­ső négy fordulóban jelentős hátrányba került — akkli- matizációs problémák miatt. A sakktörténelem három év után megismételte önma­gát: Ribli ismét zónaver- senyt nyert, ezúttal Varsó­ban. A zónaközi, maratoni csata előtt beszélgettünk. — Más-e a felkészülése ezekben a hetekben, mint akkor, amikor tét nélküli torna előtt áll? — Ilyenkor azt hiszem, mindenki sokkal alaposabb munkát végez, sokkal sze­mélyre szabottabb a munka, a küzdelmek is nyilvánva­lóan hevesebbek lesznek. Több elméleti tartalékra lesz hát szükség. A lehetőség adott valamennyi résztvevő számára, hiszen a csoportbe­osztások gyakorlatilag fél év­vel ezelőtt kialakultak. — Amióta bevezették az Élö-pontszámitást, s vele az objektív alapokon nyugvó világranglistát is évenként kiadják, sokkal kevesebb a reklamáció. Az elfogultság, a nagy eltérések ki vannak zárva. Teljesen igazságos el­osztás azért még most sem lehetett elérni. Mi erről Ribli Zoltán véleménye?< — Érdekes összehasonlítá­sokra van lehetőség a rigai illetve a riói csoport névso­rát böngészve. Én előbb még egy kicsit visszakanyarod­nék az időben — a manilai mezőnyt elnézve látom, hogy egész sor riválissal ismét egy „futamba” kerültem, így Ljubojeviccsel, Kavalek- kel, Horttal és Polugajev- szkijjel, míg Larsen és Tál „új emberek” számomra. Ami szembeötlő: jelentősen megfiatalodott a mezőny, a bejutásra esélyesek harco­sabb, rámenősebb játékosok, mint a három év előtti kon- kurrensek. Még a viszonylag gyengébbnek számító Csesz- kovszkij, Kuzrnin és Miles is nagyon erős ellenfélnek ígér­kezik. — Ez utóbbiakat tehát esélytelennek tartja a to­vábbjutásra. Az 1—3. helyek várományosairól is ilyen konkrét a véleménye? — Szerintem az exvilág­bajnok szovjet Tál okozza majd a legnagyobb szenzá­ciót, ha nem kerül a világ­bajnokjelöltek közé. A dán Larsent sem várom az élre. Ezek után az én hármas be­futóm is kisebbfajta szenzá­ciót jelent: Polugajevszkij és Ljubojevics mellett én szeretnék bejutni a követke­ző fordulóba. — A riói zónaközi erővi­szonyait is mérlegelte? — Portisch Lajos mellett a holland Timmant és a bra­zil Meckinget tippelem az első három közé. Sax Gyula az Élő-pontok alapján hete­dik csoportjában — ennél mindenképpen előbb végez­het. Minimum az első hat között, de szerencsés esetben nagy meglepetést is okozhat. — A világranglista 13—17. helyezettje ritkán versenyez. A hosszú szüneteket szakmai búvárkodásra használja, am ezúttal eltért a hagyományos recepttől. — Júliusban egyhónapos spanyol—portugál túrán vet­tem részt, amely életemben először teljesen független volt versenyzői pályafutá­somtól. Maradandó élményt jelentett számomra a Gibral­tárral szemben fekvő Ceuta város felkeresése, ugyanúgy, mint az Európa legnyugatibb fokán épült Cabo da Roca helységben tett látogatás. Egyébként a spanyolországi Granada és a portugál fő­város, Lisszabon tette rám a legnagyobb hatást. — Amíg Portischt Forin­tos, Adorjánt Tompa, Saxot Székely, Verőcit Honfy, Ivánkát pedig Flórián segíti, addig Ribli Zoltán hivatalos szekundáns nélkül versenyez majd. Nem jelent ez hát­rányt a többiekkel szemben? — Más versenyekre is leginkább egyedül készülök fel, így á jelenlegi szituáció nem izgat különösebben. Egyébként én a feleségemet jelöltem meg, ám ehhez az illetékesek hivatalosan nem járultak hozzá. Így maradt a nem hivatalos minőség, ami engem egyáltalán nem bosszant. A lényeg az, hogy ott lesz, s meg tudunk olyan dolgokat is beszélni, ami ne­kem nagyobb lélektani pluszt jelent, mintha három nagy­mester állna mögöttem. Jocha Károly ír Rigában a hét közepén kezdődik a sakkvilágbajnoki zónaközi verseny, amelyre elutazott a két magyar részt­vevő, Adorján András és Ribli Zoltán. A tizenkilenc tagú mezőnyből a viadal vé­gén az első három játékos nyer jogot arra, hogy to­vábbra is versenyben ma­radjon a világbajnokjelölti címért. A másik zónaközi verseny­re Rio de Janeiróban csak szeptember 16-án indulnak a Zsúfolt őszi program A kölni Európa-bajnoksá- gon szerzett egy ezüst- (Só- módi) és két bronzérem (Rózsa, Pém) óta újabb si­kerekkel rukkoltak ki a magyar ökölvívók. Lévai vasárnap Bécsben nyert nemzetközi tornát, a Koreai NDK-ban pedig a rangos hadsereg-spartakiádon, erős mezőnyben, többek között szovjet, és kubai ökölvívók társaságában Lányi bizo­nyult a váltósúly legjobbjá­nak. Augusztus derekán Eger­ben lezajlott hagyományos Dobó-emlékversennyel és az említett nemzetközi viada­lokkal megkezdődött az őszi idény. Legközelebb a csehszlovákiai Prohaska emlékverseny következik, Riplaldában - győzeiemvárás Célkitűzésekben és játék­erőben is különbözik a saját osztályában két röplabda- együttesünk. Az Eger SE női csapata az élmezőnyhöz tar­tozik, s legutóbb is győzel­met aratott, a volt mezögé- pes Gyöngyösi SE férfigárdá­jának a megkapaszkodás az ‘elérendő cél% Hét végén mind­két szakoszt-ly legjobbjai a győzelem reményében lépnek játéktérre: az ESE rangadón fogadja a Debreceni MVSC-t, a Gyöngyösi SE pedig eddig megszerzett öt győzelmét sze­retné növelni a vendég Sal­gótarján ellenében. A leg­utóbbi fordulóban eredmé­nyeik : Eger SE—Nyírbátor 3—0 (10, 7, 6) ötven perc alatt jó, tak­tikus csapatjátékkal nyertek az egriek a mezőnymunká­ban sokra képes hazaiak el­len. BKV Előre—Gyöngyösi SE 3—0 (5, 12, 10) A fővárosi közlekedési együttesből nem tudott játszmát rabolni a GYESE meggyengült csapata. Nem akadt átlagon felüli gyön­gyösi játékosteljesitmény sem. amelyen Rózsa, Botos és So- modi lesz a magyar szerep­lő. Szeptember 20. és 23. között a felnőtti Budapest-, továbbá Dunántúl (Tatabá­nya) és Kelet-Magyarország- (Debrecen) bajnokság ros­tálja a hazai mezőnyt az október 25—28. között Bu­dapesten sorra kerülő or­szágos felnőtt egyéni baj­nokságra. Az őszi idény nemzetközi föversenye a Berlinben ok­tóber 2. és 7. közötti hagyo­mányos torna lesz. Papp László jó előfe kidolgozott hosszú olimpiai felkészülési tervében ezzel a tornával zárul az első kilenc hónapós szakasz. Berlinbe 10 magyar ököl­vívó utazik, éspedig Rózsa, Innen' Az Eger SE vízilabdacsa­pata Miskolcon MNK-mérkő- zésen 6—5-re nyent az MVSC ellen. Szeptember 12- én Egerben két MNK-mér- kőzésre ig sor kerül, az Eger SE a Bánki Dónát, az Egri Vízmű pedig a Hódme­zővásárhely együttesével ját­szik. ?k A megyei ifjúsági labdarú­gó-bajnokság eredményei, zárójelben a serdülő-ered­mények: Heves—Gyöngyösi SE II. 2—4 (0—r3), Egercsehi —Novaj 3—2 (1—1), Apci Vasas—MÁV HAC 12—1 (2—1), Hatvani Kinizsi— Mátraderecske 4—3 (3—0), Recski Ércbányász—Kom­polt 0—1 (4—1), Selypi Ki­nizsi—Eger SE II. 0—4 (0—2), Bélapátfalva—Siroki Vasas 0—0 (8—0). Tárnámé­ra—Besenyőtelek 1—1 (1—0). Szeptemberben is folytató­dik a fiatal labdarúgók nem­zetközi mérkőzés-sorozata. Az UEFA-selejtezökre ké­szülő ifjúsági válogatott szeptember 12-én Péten Csehszlovákia ellen játszik, majd 21-én Kecskeméten, Orbán, Goják, Dezamits, Botos, Borbély, Pém, Totka, Lévai és Somodi. A válogatott keretben új­ság, hogy Botos András, aki az 1972. évi müncheni olim­pián még pehelysúlyban sze­repelt, majd 1976-ban Mont­realban könnyűsúlyban in­dult, harmadik olimpiáját k'sváltósúlyban pályázza meg. A felnőttek mellett a fia­talabbak is nemzetközi ese­ményhez jutnak. A magyar juniorválogatott október 12- én és 14-én Nagykanizsán, illetve Zalaegerszegen lép szorítóba a lengyelek ellen, az ifjúsági válogatott pedig november -21-én Anglia el­len mérkőzik a szigetor­szágban. onnan 23-án pedig Kiskőrösön az NDK fiataljaival méri össze erejét. Pályára lépnek szep­tember 26-án az 1964. au­gusztus 1. után született ser­dülők is, az NSZK diákválo­gatottja ellen mérkőznek az MTK-VM Hungária úti sta­dionjában.-k Kína elfogadta a Nemzet­közi Labdarúgó Szövetség előterjesztését, ismét tagja lesz a FIFA-nak, amelyben Tajvan is megtalálható. A bejelentést Joao Havelange, a FIFA elnöke a japán fő­városban tette — innen uta­zott át a múlt héten Peking- be — és megismételte, hogy Kína neve a FIFA-ban: „Kí­nai Labdarúgó Szövetség” lesz, a szigetországé pedig a „Tajvani Kínai Labdarúgó Szövetsége” vagy „Tajpej Kína”. Tajvan 120 napos ha­ladékot kért végleges bele­egyezés elfogadásáig, de ezt Havelange már így értékel­te: „A FIFA nagy győzelme: Kína több mint két évtized utáni visszavétele a Nemzet­közi Labdarúgó Szövetségbe a jó szándékú, hosszas erő­feszítés megérdemelt ered­ménye.” Deckarm állapota válságos, de ••• !!! de akadt valaki, aki azt állítja, hogy „legkésőbb karácsonyig” meggyógyítja a több mint százszoros nyu­gatnémet válogatott kézilab­dázót, aiki a Tatabánya elle­ni kupamérkőzésen súlyos agyrázkódást szenvedett. Joachim Deckarm, a VFL, Gummersbach játékosa az­óta élet és halál között le­beg. A 43 éves dillinigeni Josef Müllerről van szó, aki leg­utóbb az NSZK minden ré­széből összesereglett újság­írók előtt jelentette ki: „olyan, az orvostudományban eddig nem használt eszkö­zökkel rendelkezik, amelyek­kel segíteni, gyógyítani tud”. Mint mondta: médiumként használt élettársa segítségé­vel kapcsolatba lépett nagy orvosi kapacitások szellemé­vel, s az ő közreműködésük­kel elvégezte a Deckarm-eset vizsgálatát. Ez más eredmé­nyekhez vezetett, mint a sportolót korábban gyógyíta­ni próbáló kölni orvosok diagnózisa. Müller számítá­sai szerint összesen 50 „kü­lönleges” kezelés után Deckarm ismét lábra áll, sőt tanulmányait is folytatni tudja. De, hogy. vajon spor­tolhat-e, arra vonatkozóan még a „csodadoktor” is szét­tárta kezét. A több mint négy hónapon keresztül kómában volt ké­zilabdázó 28 — egyenként 15 és 60 perc közötti — keze­lést már maga mögött tud. Müller állítólag „különleges erőkkel” rendelkezik, s hip­notizálással, ráolvasással «gyógyít”. Deckarm szülei mi mást tehetnek, bíznak a szokatlan gyógymódban. Menyasszo­nya meggyőződéssel vallja: „Amióta Müller néhány hét óta bekapcsolódott a keze­lésbe, Joachim sokkal job­ban van. Képes mozgatni végtagjait, csak a beszéd nem megy egyelőre”. S a sajtókonferencia után az újságírók egyöntetűen ál­lították: „azok a különleges erők, amelyekkel Müller rendelkezik, nem definiálha­tók, de megvannak”. Egy valamivel maradt csak adós Müller, mégpedig annak bi­zonyításával, hogy a ham­burgi egyetemi klinika — jelenleg itt fekszik Deckarm — orvosai állítólag készsé­gesen együttműködnek vele. Az ideggyógyászok ugyanis a meghívó ellenére távol-létük­kel tüntettek a sajtókonfe­rencián. Sőt mi több, közle­ményben hangsúlyozták, hogy páciensükön csakis az aktív, figyelmes és türelmes valódi orvosi-szakértői keze­lés .segíthet. Felszólították Müliert, hogy Deckarm érde­kében szüntesse be a beteg­ágy melletti „kétes” tevé­kenységét, mellyel súlyosan veszélyezteti a gyógyulási fo­lyamatot. Az orvosok sajnál­kozásuknak adtak hangot, hogy Joachim Deckarm ne­vét és személyét „egyesek látványos formában tudomá­nyosan megalapozatlan állí­tólagos gyógymód reklámo­zására használják fel”. És a legújabb fejlemény: a saarbrüokeni ügyészség csalás és az orvosi hivatás­sal való visszaélés alapos gyanújával vádat emelt a „csodadoktori’ élten. Misa mackó nyomában Még mielőtt az olvasó csodálkozna e meseoldalhoz Hlö címen, elárulom, hogy e hasábokon egy kis moszkvai ba­rangolásra hívom a szépülő, új köntöst kapó belvárosba, a már kész, vagy készülő létesítményekhez. Találkoztam eközben az olimpia emblémájával, játékfigurájával, Misa macival is. Kirakatok ablakaiból néz a járókelőre, s né­hány boltban, főként a Belorusz pályaudvarhoz közeli aján­déküzletben kapható is műanyag maci, jelvényből viszont sokkal nagyobb a választék. Ha már a címet variálom, el kell mondjam, hogy a moszkvai lapok munkatársai az olimpiai létesítményeken s az üzletekben is nyomába ered­tek, A Komszomolszkaja Pravda egyik munkatársa nem tartotta titokban, hogy az építők teljesítménye egyelőre közelebb áll a macit jelképező nagy készülődéshez, mint például egynémely plüss macit gyártó üzemé. Turistatás­kákon, porcelán poharakon, esetenként még húsvágó desz­kán is bőven van macikép, véleményem szerint talán több is, mint kellene. Bármily kedves szimbólum is a mackó, nyomában jár­va is ideje már: lássuk a medvét — szellemében Moszkvá­ról, s az olimpiáról szólni. Sportcsarnok és Durovék medvéje 1979. szeptember 5., szerda Pár hete sétáltam a Sza_ dovoje Kolcón, a Kerti kör­úton. Ismerős vidéken jár­tam, 5 évet éltem a világ­szerte ismert Obraczov báb­színházával szemközti, még közvetlen a második világ­háború után épített nagy házban, mely azóta is kül­földi tudósítók, diplomaták lakóhelye. Tudtam, hogy sok régi házat nem találok már, hi­szen 3 éve, hazatérésemkor már soknak üresen tátong­tak ablakai, a lebontást, rob­bantást várva. S már a hetvenes évek elején, ami­kor a moszkvai olimpia még nem is került napirendre, megfigyeltem, hogy a Szov­jet Hadsereg Központi Aka­démiai Színháza és a Köz­ponti Tiszti Háza környékén Osztankinó büszke tv-torn.ya irányában újabb és újabb tégla- és vasbeton -épületek nőttek, ha nem is az égig, de majdnem a toronyig, s a Szadovoje Kolcót övező, zömében földszintes, vagy egy-két emeletes házak mö­gött újabb gyűrűként kisebb lakótelepek épültek, bonta­koztak ki. Pedig, abban az időben a lakótelepszerű épít­kezés gócai Moszkva egykori peremvidékén, Medvegyko- vóban — jóval túl a VDNH, a népgazdaság eredményei­nek híres, népszerű kiállítá­si városán — a Lenin-hegy környékén, a Moszkvics au­tókat gyártó üzemóriás és Domogyedevo repülőterének térségében létesültek. A városrendezési tervek­ben az új, székesfehérvári, miskolci városrészek domi­náltak, s a legtöbb moszk­vai éppen ezen építkezések eredményeként jutott új la­káshoz. De már akkor is gondot fordítottak a belvá­ros csinosítására, rekonst­rukciójára. A rekonstrukció szót hasz­nálja . a moszkvai építő, ter­vező is, s nyomukban én is, de ez a Kerti körúton, ahol a Szovjet Hadsereg Színhá­za előtti park is kezdődik, nem egyszerűen új, felújí­tott homlokzatú, színezésű házakat jelent, hanem a ré­giek helyén létesített több emeletes lakóházakat, me­lyek a Béke sugárút más­fél évtizede emelt épület­tömbjeinek társai a pár év előtti kicsiny, nem kis részt faházak, vagy közvetlenül a háború után létesített egy­két emeletes otthonok he­lyett. Alkalmi kalauzom magya­rázza. hogy ez a világ leg­nagyobb fedett stadionja, sportcsarnoka, 3 hektárnyi területen létesült és 45 ezer nézőt tud befogadni. Az el­lipszis formájú létesítmény, amelyben műfüves focipá­lya. tartán-futóf>álya van és birkózóknak, jégkorongozók- nak egyaránt helyet adhat, jól illeszkedik a Szovjet Hadsereg Színháza, múzeu­ma és tisztiháza konrmlexu- mába, s a szovjet főváros egyik legnagyobb kulturális és sportközpontjává lépett elő. A sportolók és nézők közlekedését könnyíti maid a központi parkírozó, ahol 2 ezer személygépkocsi és 260 autóbusz várakozhat egy­szerre. Mutatták az épülő uszoda­komplexumot is. mely az olimpián az úszók és műug­rók vetélkedőjének színhe­lye lesz és a versenyzőkön kívül 13,5 ezer nézőt tud fogadni. Mint minden olimpiai lé­tesítménynél, itt is hangsú­lyozták kísérőim, hogy a fedett csarnok több célt is szolgálhat, így például al­kalmas nagy tömegmeg­mozdulások és színházi lát­ványosság megrendezésére. Lehet, hogy megsértem a logikai sorrendet, de még mielőtt más sportlétesítmé­nyeket említenék, az osz- tankiói tv-torony irányába nézve eszembe jut az új tv­és rádióközpont, amelynek közreműködésével a Moszk­vába látogató 300 ezer kül­földi és ugyanennyi hazai vendégen kívül kétmilliárd ember lehet részese az olim­piának. (A mexikói közve­títéseket mintegy 500 ezren, a münchenit egymilliárdan, a montreálit másfél milliár- dan nézhették televízión.) A modern berendezések és a műhold közvetítésével 18 színes csatorna kalauzol'a el majd a világ minden tá­jának sportkedvelőit, szur­kolóit a versenyek színhe­lyére. E sorok írásakor jutott eszembe az a kis faházikó, amely egykoron a híres orosz-szovjet cirkuszos fa­mília, a Durov család ott­hona volt, s kis kertjében galambok, majmok és más állatok hancúroztak a moszkvai érdeklődők, főként gyerekek szeme láttára. Leg­többen mindig a barnamed­vét szemlélték. Meg kell vallanom, ezúttal nem fi­gyeltem arra, hogy a híres állatszelídítő Durov família házikója, múzeuma helyét nem foglalta-e el a hatal­mas sportcsarnok. A szibériai tajgában járva. Uszty-Ilimszk erőművétől alig ötven kilométerre egy öreg vadász azt magyarázta nekem, hogy a medve okos állat, gondolkodó lény. nem­hiába nevezték az őslakók a tajga gazdájának. Ha íav van, akkor a Durov család annyi arénát megjárt öreg mackója, ha esetleg új ott­honhoz kell is szoknia, meg­értené, hogy Misa maciért, s amit jelképez, érdemes ennyi áldozatot hozni. Bányász Béla (tFolytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents