Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-04 / 206. szám
Hogyan keil kéményt söpörni? A kérdésre 1639-en tudnának szakszerű választ adni az országban, mindössze alig több mint másfél ezer kéményseprő, akik falun és városon 6 millió kéményre vigyáznak: ellenőrzik, helyesen működnek-e a tüzelőberendezések, milyen a kémények állapota, nem szennyezik-e korommal a levegőt. Mindezt három perc alatt! Átlagosan — a létszámhoz viszonyítva — eny- nyi idő jut egy háztartási, illetve gyárkémény kötelező időszakos tisztítására. Elképzelni is nehéz ezt a bur- leszkfilmbe illő, gyorsított munkatempót, nemhogy a gyakorlatban véghez vinni. Kevés a kéményseprő, jobban mondva: egyre kevesebb. Elöregedik a szakma, nincs utánpótlás, az ország harminc vállalatának mindössze nyolc szakmunkástanulója van, mert nem vonzza a fiatalokat a „tüzeléstechnikai karbantartó és kéményseprő” mesterség. A századfordulón még népszerű szakmát most lenézik. Pedig a legősibb mesterségek közé tartozik. Egy kis történelem: a középkorban tekintélye volt a kémények őrének, hisz nagy részben tőle függött a várostüzek megelőzése. Nemcsak a kormos kémények seprésével foglalkozott, hanem mint tűzrendész is szolgálta a lakosságot. Hazánkban olasz és morva vándorlegények honosították meg ezt a szakmát. Először 1748-ban Mária Teréziától kapott kiváltságlevelet a pozsonyi és A kéményseprők növelik a földgázzal, olajjal, szilárd tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések hatásfokát, így jelentős energiát takaríthatnak meg a főváros lakói. A képen: a kazán külső burkolatának bőmérsékletmérése. is kerékpároznak, olykor egyik tanyától a másikig, vagy faluról falura. A városiaknak sem könnyű: a kéményseprő kormos ruhája miatt nem utazhat autóbuszon, villamoson, csak két keréken. Persze van, akit éppen a változatos, a mindennap újat hozó munkakör vonz. Akik nehezen tűrik a kötöttséget, a bezártságot, a nyolcórás műszakokat az üzemekben, szívesebben választják ezt az „örökmozgó” szakmát, még akkor is, ha fárasztóbb. A mesterség Műszerek, vegyi anyagok, kisgépek segítik munkájukat budai céh. Később is az iparűzés jogát engedélyhez, képesítéshez és megbízhatósághoz kötötték. A kéményseprőt szívesen látott, „szerencsét”, biztonságot hozó emberként fogadták a házaknál. És ma? Sokan zaklatásnak veszik, ha vállán kaparóvassal, . csőkefével, mérő- golyóval megjelenik a kéményseprő. holott munkájától élet. és vagyonbiztonságunk függ. Hogy miért nem tartozik a divatszakmák közé a kéményseprés, annak ellenére, hogy az éves átlagkereset a 46 000,— forin- to+ is eléri? Elsősorban mert nem tiszta munka, bár a városokban dolgozóknak csaknem mindenütt van fekete-fehér öltözőjük, zuhanyozójuk, de -a vidéki kéményseprők többségének szociális körülményei nem kielégítőek. Esőben, sárban, forró nyárban, hideg télben naponta 30—60 kilométert szépsége azonban nemcsak a mozgásszabadságban rejlik, hanem az emberi kapcsolatokban : a kéményseprőt nem egy helyen régi ismerősként fogadják, elbeszélgetnek vele a család dolgairól. Természetesen ez a szakma is — mint annyi más régi mesterség — korszerűsödött a technika fejlődésével. Az új energiahordozók — olaj, gáz — elterjedésével az iparban, a háztartásokban megváltoztattá a tüzelőberendezések tisztítási technológiáját. A kéményseprő vállalatoknál az utóbbi évtizedekben átképezték a dolgozókat, akiknek szakmai tudása össze se hasonlítható a század eleji, házakat járó kéményseprőkével. Ma egy tüzeléstechnikai karbantartó és kéményseprő szakmunkásnak ismernie kell az üzemek, középületek bonyolult fűtésrendszerét, a kazánoktól a kéményfejig. Műszerek, kisgépek, vegyszerek segítik, könnyítik munkájukat. A szakmának van jövője, sőt egyre nagyobb jelentőségű a gazdasági életben, mivel ez a szolgáltatás lényegesen befolyásolja az energiafelhasználást. Csak egy példa: a kazánok hőtermelő hatékonysága rendszeres karbantartással, tisztítással 6—8 százalékkal növelhető, helyes tüzeléstechnikával nagy mennyiségű fűtőanyag takarítható meg. A környezet védelméért is sokat tehetnek a kéményseprők. Ellenőrzik, beszabályozzák a tüzelőberendezéseket, ezzel megakadályozzák, hogy az el nem égett gázok eltávozzanak a kéményből. A szolgáltatás most kétirányú: megmaradt a hagyományos, a lakosságot kiszolgáló munka, vagyis a kéménvsenrés, másrészt, alkalmazkodva az ipar fejlődéséhez magasabb szakmai színvonalon is betölti szeretjét. vagvis töhbirányúan kénzett munkásokra van szükségük a vállalatoknak. Aki a közelmúltban ott volt Nyíregyházán az országos kéményseprő szakmai vetélkedőn. — amelyen 19 megye legjobb szakmunkásai versenyeztek — teHesen úi kénét kanott erről a mesterségről. Tapasztalhatta, hörnt a kéménvsenrés legalább annvira becsülhető szakma, mint a lakatos. vil_ lanvszere'ő és bádogos. Az előítéletek megszűnése csak idő kérdése. Pályaválasztáskor ebben sokat segíthetnek a pedagógusok, mert kevesen tudták: nemcsak szakmunkásképzés folyik a szolgáltatóágban, hanem középiskolai fokon a kohó- és öntő szakközépiskolákban is tanulhatnak a jövő szakemberei. H. A. „Hogy lehet a lottójátékot megnyerhetésre szorítani' MINDIG SOKAN akadtak, akik sorsukon szerencsejáté- kokkal próbáltak segíteni; kocka zással, kártyázással, sorsolással akartak több pénzhez jutni. A szerencse- játékok sorában száz évvel ezelőtt a legnagyobb népszerűségnek a lottó vagy más néven lutri örvendett. Ez a játék a XVII. században olasz földön alakult ki, onnan került át Spanyol-, Francia-, Németországba. Ausztriában 1754_ben rendezték az első húzást, nálunk 1763-ban. A kiegyezésig aránylag kevesen játszottak. 1867 után azonban minden héten három városban is sorsoltak, Budán. Kassán és Temesvárott; a legtöbben a budai számokat játszották meg. A múlt századi lottón Is kilencven számból húztak ki ötöt, a nyerési lehetőségek azonban egészen mások voltak. A betevők megtehettek egv számot, és ha ezt kihúzták az öt között, a betét ti- zennégvszeresét fizették visz- sza. Ezt extratónak nevezték. Fogadhattak két vagy három számra is — ez volt az ambo és a temo — nyereményként. ha mindkettőt, illetve mind a hármat kihúzták, a betét kétszáznegyven, illetve négyezer-nyolcszázszorosát számolták le a nyertes kezébe. Külföldön négy vagy öt számot is meg lehetett tenni ^ (kvaterno, kvintemo), de Ausztriában és Magyarországon ilyen tétet nem fogadtak el. Egy számra úgy is lehetett fogadni, hogy meghatározták: hányadiknak húzzák ki a szerencsekerékből. Ezt rufnak hívták. A nyeremény lényegesen elmaradt a matematikai valószínűség mögött, az extra- tónál ennek 78 százaléka, a ternónál nedig csak 40 szál zaléka volt. A nagy számok töryAnve értelmében a játék rendezősége ígv mindig szén jövedelemhez jutott. 1867 és 1097 között a fogadók nyeremény gyanánt a befizetett összeg felénél alig valamivel többet, 55 százalékot kaptak vissza és még ebből is levonták a 15 százalékos nyereményadót. MINDEN NAGYOBB helyen nyitottak lottógyűitödét, a nagvobb városokban többet is. számuk i o90_han Magyar- országon 1739 volt. Itt kellett befizetni a pénzt. A maihoz hasonló egységes szelvényeket nem nyomtak: mindenkinek magának kellett meghatározni. ho"v mennyit és mi.- Íven formában kockáztat. A megtett számokról és a befizetett. összegről a gvűftödék elismervényt, reskontót adtak, ezzel lehetett a nyereményért jelentkezni. Egv ilven reskontó elvesztése keserítette meg Móricz Zsigmondi Légv jó mindhalálig című regényében a főhősnek, Nvilas Misinek az életét. Sokan lottóztak, átlagosan minden héten háromszázezren. Különösen a városban élő szegények kockáztattak sok pénzt, a kiegyezés után évi átlagban hárommillió koronát. A legkisebb betét 5 krajcár volt, az átlagbetét 21 krajcár. A betevőknek kevesebb, mint egy százaléka nyert (0,9%), az átlagnyereség 11 forint volt. Az emberek többsége különféle szereneseszámokban bízott, megtették gyermekeik, unokáik életkorát, számukra nevezetes dátumokat stb. Még többen voltak, akik megálmodták a nverő számokat. Ezek kedvéért álomfejtő könyveket adtak ki. Nézzünk közülük egybe, amelyik a nes+i Beimel nyomdában készült. ..Hasznosságát” már a címe is elárulta: Az okos sors játékos, vagy annak megmutatása, hogy lehet a lottójátékot okosan folyvásti megnyerhetésre szorítani. Emellett útmutatás arra: hogyan lehet e7,en szám. és szótáras álomkönyv által a lottójátékban legkönnyebben és legkevesebb költséggel szerencsét találni; A KIS FÜZET ötezernél több álmot sorol fel, mindegyik után feltüntetve, hogy az álmodénak a 90 szám közül melyiket érdemes megtenni. Szerepelnek az egyszerű fogalmak, tárgyak, személyek (kinevezés, szekrény, ló, huszár, tündér stb.) mellett bonyolult cselekmények is. Néhány példa közülük: Apácát énekelni hallani 40 Pibircsókot leszakítani 52 Csatornát házfödélre felvonni 14 Emeberganéjba lépni 13 Gombot szájban tartani 73 Kénesőt kézben tartani 9 Párkánvon tolvajt látni áthánni 17 Velőből hajkenőt csinálni 41 Kár, hogy a mai lottózók nem sok hasznát tudják venni a könyvecskéknek, mert manapság kevés ember tart álmában gombot a szájában és a hajkenőt is inkább az illatszerboltokból vásárolja.' A múlt századi számsorsjáték a kisemberek ezreinek szenvedélyévé vált és csak növelte nyomorukat. Ezért követelte' számos újságcikk és képviselőházi felszólalás a megszüntetését. Erre 1897 szeptemberében került sor. Az államháztartás azonban nem vesztett vele, mert a kimaradó jövedelmet az osztálysorsjáték bevezetésével pótolta. A LOTTÓZÁS Magyarországon csak 60 esztendővel később, 1957-ben indult meg újra, de gyökeresen más formák közt. A résztvevőknek öt számot kell a szelvényükön megjelölni, s ha ezek közül legalább kettőt kihúznak, nyernek. De ez az új lutri már nem a szegényeket még szegényebbé tevő szenvedély, hanem csak izgalmas játék, amely hozhat nyereményt, de amelytől senki sem várja sorsa megváltozását. Vcrtesy Miklós Kulyavásár és bemutató Vasárnap rendezte meg a Siotour a szántód-pusztai emlékmajorban a harmadik kutyavásárt és bemutatót. Az október közepéig nyitva tartó műemlékegyüttes idei utolsó "end»zvénvén — akárcsak az alsó két alkalommal — nagy volt az érdeklődés a kutya- bemutató és vásár iránt. Több mint száz, főként magyar fajta hűséges négylábú ..mutatkozott” be az érdeklődőknek. Jó néhány különösen szép komondor, kuvasz, puli, tacskó, magyar vizsla és német juhászkutya vonta magára a figyelmet. A munkakutya-bemutatón a Magvar Ebtenyésztők Országos Egyesülete székesfehérvári és siófoki klubjának huszonöt kutyája mutatta be ügyességét, tudását. Régi tisztelője vagyok a példabeszédeknek, jól tudván, hogy ezek a népi eredetű szólások, mondások a legtöbbször mély igazságokat, mondhatnám igazi életb ölcseleteket tartalmaznak. Röviden: a közmondások értelmének gyakorlati alkalmazását egyenesen nélkülözhetetlennek tartom a mindennapi életben. Most is mi történt? Leejtettem a karórámat, ez persze szokása szerint rögtön megállt, és 120 forintot fizettem a megjavításáért. Ugyanis elgörbült a felhúzótengelye. Máskor is megesett ez már velem, nem is ritkán, s olyankor is hol a förugó tört el, hol pedig a hajszálrugó pattant el a szerkezetben; de volt már úgy is, hogy csak az óra alsó fedele nyomódott be, sez állította meg a szerkezetet. A lényeg az, hogy mindig csak fizetnem kellett a gondatlanságomért. A legutóbbi esetnél gondolkodni kezdtem, Eszembe jutott, hogy van egy kitűnő közmondásunk, amely így szól: Mindenki a maga szerencséjének kovácsa. Ügy vélem, ez a tanulságos mondás jól alkalmazható az órák leejtésének megakadályozására is. Mert miről van szó? Saját tapasztalásom, hogy az ember — még a pedáns ember is — szinte törvényszerűen általában évenként legalább egyszer leejti az óráját; és az órások is. akik már ismerik a vevőkörüket, ugyanezt állítják. Márpedig a statisztika nagy és szent dolog! Abban feltétlenül hinni kell, hiszen statisztikai adatok nélkül életünk manapság már el sem képzelhető. Mi hát a teendő? Megmondom. Előzzük meg a véletlent, ejtsük le szándékosan az óránkat évente legalább egyszer, de csakis puha szőnyegre, vagy pedig a padlóra jó vastagon leterített újságpapírra. Ezzel letudjuk a statisztikai felmérések szerint reánk jutó és időnként elkerülhetetlen óraleejtést, anélkül, hogy a finom művű kis gépszerkezetben bármilyen károsodás állna be. Tudom, hogy ezzel a felfedezésemmel bizonyos kárt, jobban mondva valamelyes jövedelemkiesést okozok majd az órásiparnak. No, de nem féltem az órásokat, hiszen minden időmérő szerkezetnek van természetes kopása. elhasználódása is, az órajavító szakemberek tehát akkor is meg fognak élni d\. mesterségükből, ha a jövőben már nem a saját ügyetlenségünk miatt szorul majd az óránk reparálásra. Heves Ferenc KOSSUTH 8.25: Életed a kezedben van. 8.55: Zenekari muzsika. 9.44: Pacni mese. 10.05: MR 10—14. 10.35: Nóták. 11.00: Schumann: d_moll trió. 11.40: A famászó báró. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió dalszínháza. Kénytelen mulatság (Daljáték). 14.11: A Tátrai-vonósnégyes játszik. 14.43: Arcképek a bolgár irodalomból. 15.10: Népdalok. 15.28: Visz_ szaforgó Napraforgó. 16.05: Sebestyén András fúvósműveiből. 16.19: A bolgár kultúra hete. 17.07: Kultúrával takaródzunk. 17.32: de Fallá: Versenymű csembalóra és kamaraegyüttesre. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.30: Esti magazin. 19.15: Opera- művészlemezek. 20.05: UNCSTD. 20.35: Népzene kedvelőknek. 21.05: Huszas stúdió. 22.15: Sporthíradó 22.25: Tíz perc külpolitika 22.35: Madrigálok. 22.50: Meditáció. 23.00: Zenekari muzsika. PETŐFI 8.05: Bende Zsolt énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.33: Zene. délelőtt. 12.25: Látószög. 12.33: Melódiakoktél. 13.27 Éneklő ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Moszkvából érkezett. 19.03: Nóták. 19.17 Rákkeltő penészek. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Pygmalion (Vígjáték). 22.39 Operaegyüttesek. 23.15 Népdalok, néptáncok. SZOLNOK 17.00-töl 18.30-ig. MISKOLC 17.00: Hírek, időjárás — 17.05: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt — 17.45: Múzeumi híradó. Kelta pénzek — A Golden Gate együttes spirituálékat énekel — Sport — 18.00: Észak-magyarországi krónika — 18.25: Lap_ és műsorelőzetes... TQ 8.05: Tévétorna. 8.10: Iskolatévé. 10.30: Óvodások filmműsora. 10.50: Idesüss! 16.20: Az arany országa: Ashanti (Dók. film). 17.00: A marseille-i fiú (Olasz tévéfilmsorozat). 18.10: Sakkmatt. 18.30: Vidor Jara énekel. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A faljáró (Francia film). 20.55: Az emberi test. 21.45: Művészeti magazin. 22.35: Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20.01: A szent tulajdon ellen. 20.40: Ez a tévé! 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Júdás megégetése (Venezuelai film). 1979. szeptember 4., kedd t I
