Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

"Ä CSODATÓ ru\ HIDEGRE FORDUL ... LESZ MIVEL FŰTENI... Üiáatsls fforgni-ssBBt a TÜZEP-teSspelcen „Indián nyár” mondják nos tanában. A tréfás kedvű magyar szólásmondás „vén- asszonyok nyará”-nak neve­zi e napokat, amikor csak a levegőben szállongó ezüst­színű ökömyál jelzi, hogy őszre fordulóban az idő. Ki­tettek magukért az idén a „vénasszonyok”, bár csalóka már az idejük is. A kora reggel hűvössel köszönt az ébredezőre. s az alkony ké­kes ködöket szitál a zalai dombokra. A fák még zöl­dek, a tündérrózsa meleg li- láspirosa nyarat idéző, de az este már felparancsolja a melegebb ruhákat a fájós de­rekakra. Ősz a „csodatón”. A név nem az én találmányom. Így olvastam, hallottam. . ★ Minden természeti csodá­nak van legendája. Miért lenne Hévíz kivétel? Erede­téről így mesélnek: a római cézárok ivadéka, a béna kis I Flavius bajára sehol sem [ találtak gyógyító írt. A 1 fiúcska keresztény dajkája könyörgésre fakadt a forrás 1 mellett, s az visszaadta a kis Flavius egészségét. A geológia mást állít. 16 millió évre becsülhető a for­rás életkora — mondották, de ha Cjriolnoky Jenő állítá­sát fogadjuk el, akkor is 800—900 ezer éves. A hévízi 'patrióták — mert vannak bőven megszállott kutatói a tó múltjának, helyiek és a már helyieknek számítók között — gyógyító hatásának felfedezését a római korra teszik. Tény, hogy 1328-ból írásos emlékek vannak a tó­ról, s az azt körülövező mo­csaras erdőségekről. ★ Hát ennyi, amiről mesél­nek. S ami valóban tény: 1740-ben Bél Mátyás utazó ír először a víz gyógyító ha­tásáról. 1875-ben- Heller Flórián vegyelemezteti a tó vizét. Az igazi fellendülés 1795-ben kezdődik, amikor dr. Babotsay József, Zala Vármegye főorvosa így ír a tóról: „Boldog Zala Várme­gye, amelynek területén ez a gyógyvizű tó fakad, amely által a beteg test és a test­nek ellankadó részei, inai megerősíttetnek". 1795-ben megjelenik az első olyan magyar nyelvű nyomtatvány, amely gyógyító fürdőzésre invitálja a betegeket. És ezekben az években kapcso­lódik Hévíz történetéhez a Festetich család története, amelynek akkori feje, György, a Georgikon alapító­ja, anyagi támogatást ad a fürdő építéséhez. ★ Két évszázadnyi a tó va­lóban mérhető múltja, s a jelene? Gondokkal terhes, bár mi tagadás, a fejlődés gondjai ezek. A hévízi utcákon szebbnél szebb házak épülnek. Eme­letesek, világosak, szépek, kényelmesek. — de csak át­menetileg lakottak. A kör­nyék lakói is ide építtetnek szívesen, ám nem a maguk örömére, kényelmére, hanem az idegenforgalom szolgála­tára. A házak szaporodásával a község lakóinak száma nem gyarapszik igazán. Azért épülnek másfajta és célú lakások is. Évente 40— 50 boldog hévízi fiatal jut lakáshoz. Tulajdonképpen ők képviselik a réteget, amely fiatalítja hosszú évek után a 'alut. ★ Hévíz utcáin sétálgatva szembeütköző az autósforga­lom, az amúgy sem széles ré­gi utcákat hosszú kocsisorok töltik meg. Parkírozó híján l---------------------------------------­1 979. szeptember 30., vasárnap ott kell megállni? — érdek­lődöm. Kiderült, nem a szük­ség hozza ezt, inkább a ké­nyelem. A község egyik be­vásárlóterén 450 kocsi szá­mára van parkoló, ám az kissé messze esik a tótól, az üdülőktől. Ha ugyan távol­ságnak nevezhető a 10—15 perces séta. Ügy tűnik, egye­seknek igen. A kellően át nem gondolt beruházások is rontanak a helyzeten. Mint­egy 150 milliós költséggel épült fel a SZOT csodálatos üdülőszállója — parkírozó nélkül. A szabálytalanságok­ból a gondok sora fakad. Akadályozzák a közlekedést, az úttisztítást, nem is beszél­ve arról, hogy a tó környé­kén minden más kívánato­sabb lenne, mint -az autózaj, a benzingőz. ★ Elképesztő számok: a hé­vízi források egymagukban több vizet adnak, mint az összes budai gyógyvizek. Na­ponta 5—700 ezer hektoliter 35 fokos víz tör fel a magas­ba, oldva, hozva magával a gyógyító iszapot. Ilyen nagy mennyiség mellett a tó vize kétnaponként kicserélő­dik. S el is folyik, anélkül, hogy igazán kiaknázódna a benne rejlő óriási gyógyító lehetőség. Tervek vannak. Elképzelések is. Kormány- program is, 1965-től Hévíz fejlesztésére. De megvalósí­tásuk egyre késik. Égető szükség lenne pedig egy strandra a lefolyócsatoma mentén. Annál is inkább, mert a tó vize, amelyben napszámra fürdőznek, nem strandolásra való. Több le­het az ártalma, mint a hasz­na. Ésszerű lenne az iszap­tól megszűrt vizű strand lé­tesítése, valaha is volt ilyen. Így a tó vize maradna csak a betegeké. De mindez évek óta csupán a rendezési terv lapjain szerepel. A kincset érő víz meg elfolyik, a tavat egészségesek szálljak meg. ez nemcsak a hévíziek gond­ja. ★ Hévíz híre a világban? — érdeklődöm. Van. Osztrákok, németek járnak ide vissza­visszatérő vendégekként. De sajnos a hévízi tó megköze­lítése több mint rossz. Az alig 150 kilométerre levő ha­tárig — autó nélkül 4—5 óra alatt jut el az idegen. Az ország többi részéből is egész napig tart az utazás. Az idegenforgalomról, csak becslések alapján lehet be­szélni. Évente több százez­ren megfordulnak itt. Ami biztosnak látszó, évente át­lagosan 15 000 beutalt keres és talál itt gyógyulást a kü­lönböző üdülőkben, szanató­riumokban. Az igény ennek sokszorosa. ★ Faggatom a SZOT szana­tóriumának főorvosát, mi jut ei hozzá atrról, milyen híre van Hévíznek. Adomának beillő esetet mesél, s cikke­ket is mutat hozzá. Jó né­hány évvel ezelőtt, egy ötle­tes kultúros segítségével, ze­nére tornáztak a betegek. Nevezetesen a twistre. A szo­katlan gyógytorna emlékét karikatúra is őrzi az orvosi szoba falán, s néhány újság­kivágás Kanadából, Francia- országból : „Twisttel gyó­gyítják a reumás betegeket Hévízen” címmel. ★ Elgondolkoztam, ugyan mit vállalhat egy szocialista brigád egy gyógyhelyen? Csupán egy-két érdekes­ség: a torna itt a gyógyítás eszköze. Reggel hét órakor, a kultúros zenés tornát ve­zényel. Ha húszán vannak, húsznak, ha ketten, akkor sem hagyja el. A konyhán dolgozók készségesen adnak recepteket a beutaltaknak. Ha úgy hozza a sor, még meg is hívják kuktának, ha / legközelebb azt az ételt fő­zik. Azt vállalják, amit pluszként adnak, — mondja az intézet vezető ‘főorvosa dr. Sziráki István. A légkört, a pihentető csendet. A gon­doskodást, amibe még az is belefér, hogy az ápoló­nő megnézi, nincs-e hűvös a napozóban. A készséges se­gítséget, a figyelmes érdek­lődést a kezelések során. Nem is véletlen, hogy az üdülők versenyében 16 év alatt 13-szor nyertek, 4 al­kalommal kiváló üdülő címet kaptak. ★ Itt hallottam először, hogy a súlyfürdő hévízi találmány. A módszer ugyan francia el­veken alapszik, de az üdülő nagy hírű orvosa, Moll Ká­roly doktor alkalmazta elő­ször vízben a csigolyák nyúj­tásának e módszerét. A me­leg víz izomlazító hatását használták fel, s mint mond­ják a szakemberek, kezdeti stádiumban teljes gyógyulást hoz, más esetben tartós ja­vulást. A módszer pedig im­már világhírű. ★ Hévízen hallottam egy adomát. Még Festetichék megrendelésére készült a fürdő hófehér porcelán ka­kasa, s a mondák szerint gú­nyosan utána kukorékolt an­nak, aki valami gáláns kaland nélkül fejezte be a kúrát. A kakast én már csak a keszt­helyi kastélymúzeumban lát­tam. Töprengve nézegettem porcelán szemét, s azon gon­dolkoztam, vajon miért száműzték Keszthelyre? Túl sokat háborította volna, a hé­vízi hajnalok nyugalmát? Vagy talán túl sokszor hall­gatott? Kilenc esztendeje hívta életre a helyi tanács Hatvan­ban a Társadalmi Ünnepeket és Szertartásokat Szervező Irodát, s a kezdet óta eltelt időszak igazolta létjogát. A városban és környékén egyre több olyan családi ünnep, társadalmi esemény zajlik le, amelynek előkészítő és lebo. nyolító munkáját az iroda vezetője, beosztottjai végzik. Továbbá nem elhanyagolha­tó szempont, hogy a tanács növelte anyagi, erkölcsi tá­mogatását, ami a különböző szertartások színvonalának emelkedésében, az ünnepek szervezettségében, külső pompájában mutatkozott meg igazán. Persze nem minden a külsőség! A névadók, KISZ-esküvők, társadalmi temetések arányának alaku­lása mögött látnunk kell Hatvan es környéke lakossá­gának szemléletbeli változá­sát, ami szorosan összefügg az itt folyó tudatformálás­sal, az ideológiai munka fejlődésével. Tudja ezt Kol­lár Ferenc irodavezető is, akivel a kilenc esztendőről készítettünk gyors szám­adást. V — Először néhány össze­hasonlító adatot mondok, hogy tevékenységünket ér­zékletesebben lássa az ér­deklődő, Igen, valóban ér­dembeli munkára, az irodá­ba fektetett összeg haszno. sulására vall például az a tény, hogy amíg 1972-ben 263 hatvani születésű apró­ságból csak 53 kapott nevet az általunk szervezett ke­retek között, addig tavaly alig valamivel több kisgyer­mek közül 113 névadóját rendeztük meg. Nagyon meg­szaporodott ugyanekkor ün­Kellemes őszi napokkal örvendeztet bennünket az időjárás, ám a hűvös esték, csípős reggelek, a gyakori és fokozatos éjszakai, hajnali lehűlések már téli gondjaink­ra figyelmeztetnek. Hamaro­san mondogathatjuk majd magunknak: „Hol a boldog­ság mostanában? Barátságos meleg szobában .. — Vajon van-e, lesz-e megfelelő és elegendő tüze­lőnk? — erre kértünk vá­laszt az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjétől, Gallai Lászlótól. — Az értékesítési számok azt mutatják, hogy felkészü­lésünk a télre jó volt, meg­felelő volt — mondotta. — Szinte mindenből több fo­gyott, mint korábban. Iga­zán csak akkor leszünk nagy gondban, ha korán beköszönt és hosszan tart a hideg tél. Sokan idejében megvették a szenet, fát, olajat, briket­tet, kokszot. Mások most igye­keznek pótolni mulasztásai­kat, s olyanok is vannak, akik még néhány mázsával szaporítani akarják készle­teiket. Minden esetre ezek­ben a napokban megélénkült a forgalom a TÜZÉP-telepe- ken. Különösebb gondok azért mégsem keserítik a ke­reskedelem illetékeseit: a la­kosság sokkal több tüzelőt tárol a pincékben, a kamrák, bán, mint a megelőző évek szeptemberében bármikor. Elsősorban a szén Az utóbbi években a la­kosság körében leginkább a gáz. és az olaifűtés hódított. Az egri TÜZÉP-kirendeltség azonban még is úgy tervezett 1979-re, hogy számoltak a szilárd fűtőanyagok növeke­désével. És nem hiába. Az igények valóban fokozódtak — elsősorban a szén iránt. — Az év elejétől augusztus végéig Heves megyében 183 000 tonna szenet adtak el. Hétezer tonnával többet, mint tavaly ugyanebben az nepélyes házasságkötéseink száma is! Az elhunytak szo­cialista keretek közt lezajló búcsúztatása pedig elérte a huszonöt százalékot. Hogy szervező munkánkat mi és ki segíti? Feltétlenül sokat jelent, hogy évek során von. zóvá, díszessé tehettük a há­zasságkötő termet, gyarapo­dott annak korszerű techni­kai felszerelése, a TIT helyi titkárságával együtt rende­zett szónokképző tanfolya­mokról pedig olyan embe­rek kerültek ki, akik retori­kailag helytállnak, s szinte hivatástudatból vállalják ha- lottaink végbúcsúztatását. Ez utóbbit azért hangsúlyozom, mert különösen vidéken történő temetések esetében nem pénz a száz forint, amit a legutóbbi időkig egy-egy szónoknak megtéríthet­tünk ... ® * Jól utánaszámolva 2174 különböző családi ünnepet, illetve végtisztességadást szervezett mostanáig a TÜSZSZI, ahogyan az iro­da teljes nevét lerövidítve mondani, használni szokták. Rengeteg munka, hatalmas teher ez még abban az eset­ben is, ha tudjuk, hogy a három főfoglalkozású tiszt­viselőt alkalmasint — éspe­dig egyre hatványozottabban — támogatják az üzemi szak- szervezet i bizottságok. Legin­kább a konzervgyár, aZ ál- lomvasutak, a kórház, a cukorgyár és az ingatlanke­zelő vállalat szervezetei. Képviselőik benne vannak az előkészítésben, részt vesznek dolgozóik házasság- kötésén, a névadókon, aján­dékot hoznak, baráti szóval, virággal köszöntik munka­társaikat a nevezetes csalá­időszakban. Nyilvánvalóan nyomós oka ennek az álta­lános energiaválság, másik oldalról pedig a takarékos­ság. Sokan pihentetik ezen a télen az olajkályhákat példá­ul, s helyettük előveszik a tartalékba tett hagyományos kályhákat. Sok helyen be­gyújtanak most majd a pi­hentetett cserépkályhákba is. Március végén indítottak engedményes tüzelővásár ak­ciót, ami június közepéig tar­tott. Igen mozgalmas volt ekkor minden nap a TÜZÉP_ telepeken. Bosszankodásra is akadt elég ok: a bányákban nem volt egyenletes a ter­melés, emiatt akadozott a szállítás, az ellátás. Most is a csehi szén volt a favorit, a legkeresettebb. Tapasztalha. tóam megnőtt emellett a be- rentei szenet kedvelők tábo­ra. — Kevés volt a minőségi reklamáció, a panaszokat minden esetben vita és ku­kacoskodás nélkül orvosol­tuk. Sokan keresik még min­dig az olyan nagydarabos szenet, mint amilyen a csá- kányos időkben volt. Csak­hogy a bányákban jó ideje génekkel fejtenek, és • telepe­inken is géDi rakodás van, emiatt sokszoros a szén tö­rése, aprózódása, porosodása. Diószén lesz bőven, a da­rabos kevesebb, mint kelle­ne. És az NDK-beli briket­tet is hiába keresik majd. Különben brikettből 3000 Látványos munka kezdő­dött Szilvásváradon a spanyol lovasiskola építésének szín­helyén. Megkezdték a 37 mé­ter fesztávolságú fa tetőtartó szerkezet beemelését; a kivi­telező Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat di ünnep alkalmából, vagy szomorú kötelességként a hátramaradottak gyászában osztoznak. Gyakorlat példá­ul, hogy dolgozóinak díjmen­tesen készít házasságkötési meghívót, a konzervgyári nyomda. Vasutas kicsinyek névadóján sokszor mond kö­szöntőt egy-egy főnökség ve­zető munkatársa. A cukor­gyáriak pedig nemegyszer úgy igyekeztek az esküvőket ünnepélyesebbé, vonzóbbá tenni, hogy énekesek, hang­szeres művészek közreműkö­dését finanszírozták. És ne feledkezzünk meg a Kos­suth .téri, valamint a Farkas Imre utcai iskolák úttörőiről, akik Varga Illés, Ferencz Lászióné szaktanárok irányí­tásával különösen a névadó­kat tették hangulatossá, sa­játosan meghitté. © — Persze, van neküns az elmondottakon felül is ten­nivalónk, aminek ugyancsak mindenkor igyekszünk meg­felelni — mondja későbbiek során az irodavezető. — Szép, felemelő események ezek, s vagy a házasságkötő teremben^ zajlanak, vagy az ünnepelt' otthonában. Két esztendeje így rendeztük meg Bátory György és Ba­logh, Juliánná hatvanadik házassági évfordulóját, régi­régi esküjük megerősítésével. Tavaly pedig Ács János és Csernik Erzsébet, majd édes. apámék ünnepélyes aranyla­kodalmára került sor. S ami érdekes, ezek az ese­mények legalább ann'ii bará­tot, rokont vonzanak, mint amikor két fiatal először mondja ki a boldogító igent. Aztán nagyon frap­páns, egyben megható jubi­tonnával, kokszból pedig 600 tonnával fogyott kevesebb, mint tavaly. Van fa — és nincs fa Akadozik a tűzifaellátás, de nem fahiány miatt van így. Ez sokszor okozott és okoz fejfájást a TÜZÉP-tele. pékén, hiszen a minőségi sze­nek után a tűzifa a legkere­settebb, legkedveltebb. Per­sze, jócskán vannak olyanok az emberek között, akik tisz­tán csak tűzifával akarják és szeretnék a kályháikat „etet­ni”. Gondolni kell azonban azokra is, akiknek a fa csak a begyújtáshoz szükséges. Még egy gond: a telepeken nem győzik a fűrészelést, sok a várakozási idő. Tűzifából szeptemberig 11 500 tonna fogyott, ez 1400 tonnával több, mint tavaly ilyenkor. Az erdőgazdaság a ludas azért, hogy nem fogy­hatott még több. A fél év vé­géig ugyanis 1700 tonnányi fát nem szállítottak le a TÜZÉP-telepeknek. Ezért nincsenek készletek! Baj ennek ellenére sincs. A bányák szabad szombatos műszakokat szerveznek a széntermelés fokozására. És időnként most már az erdő- gazdaság is szállít fát a TÜ- ZÉP-nek szombat-vasárna­ponként. Ezeket az akciókat kell méginkább szervezetteb­bé tenni a tél előtt, hogy le­gyen elég készlet szénből is, fából is a TÜZÉP telepein. (~y) vasárnap is végzi ezt a munkát. A magyar fogat- derbyre október 5—6—7-én érkező, várhatóan nagyszá­mú érdeklődő már gyönyör­ködhet az impozáns épít­mény körvonalaiban. leum színhelye volt két esz­tendeje a Bajcsy-Zsilinszky úti öregek napközije, ahol Tolmácsiné Tolvaj Zsuzsan­nát köszöntöttük századik születésnapján. A tanács egészségügyi osztályának jó­voltából sikeredett oda min­den, ami csak kell a jó han­gulathoz. Műsor, ajándék szólt a jubilánsnak, az uzs onmaasztal hoz pedig a városi vezetőkkel együtt le­ülhetett valahány „napkö­zis.” o Beszéltünk a külsőségekről Kollár Ferenc társaságában, mondván, hogy szükséges a társadalmi ünnepségek ünne­pélyessége, emelkedett han­gulata, de az sem közömbös: mit nyújtanak tartalmukban ezek az események, s mi­lyen a színhely, a környezet, a közreműködők jelenléte. Nos, ilyen szemszögből vizs­gálva a hatvani TÜSZSZI helyzetét, nem mutatkozik minden olyan rózsásnak, A jelenlegi házasságkötő terem például kinőtte ruháját, bár­milyen díszes is az. Gyakori, hogy az esküvők közönségé­nek fele az esztétikusnak ép­pen nem mondható tanács­házi udvarra szorul. Hasonló > gond jelentkezik a közteme­tőben, amelynek ravatalozó­jába jóformán a családtagok sem férnek be. S e téma kapcsán hadd mondjuk el, mennyire szükséges lenne új kolumbáriumok felállítása, továbbá nincs kegyeletrom- bolóbb, mint amikor a gond­dal szervezett temetésen sze- dett-vedett r ’'áikban a bú­csúztató szíV’-'k mellé lepnek a sírásók. Tu-, :k, nem egyik napról a másikra megoldha­tó kérdések ezek. Az ügy fontossága azonban megkö- veieli, hogy az illetékesek rövidebb-hosszabb távon tö­rődjenek a gond megszünte­tésével . ■. Moldvay Győző Deák Rózsi Nem minden a külsőség Századik születésnap — Segítenek az üzemek is — Mit szeretne még a hatvani TÜSZSZI Látványos munka Szilvásváradon Vasárnap is dolgoznak a lovasiskola építői

Next

/
Thumbnails
Contents