Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

\ CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR: Hotburgban folytatódik BECSBEN, A HOFBURG TERMEIBEN ismét a tárgyalóasztalhoz ültek a közép-európai fegyverzet-! csökkentési tárgyalásokon részt vevő diplomaták és szak- 1 értők. A megbeszéléssorozat évei alatt már többször nvílt alkalom az előrelépésre, arra, hogy tényleges megállapodást érjenek el. A szocialista országok abból a tényből kiindulva, hogy a tárgyalt térségben katonai erőegyensúly van, már több alkalommal javasolták a haderők létszámá­nak és fegyverzetcsökkentésének megkezdését. A Szov- j jetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK több olyan indítványt tett az utóbbi években, amelyek „elé. be mentek” a korábbi nyugati kívánságoknak. A szo­cialista kezdeményezések kompromisszumos jellegűek voltak. Elfogadták például a nyugati fél (USA, NSZK, Kanada, Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Luxem­burg) azon kívánságát, hogy a két államcsoport fegy­veres erőinek létszáma 900—900 ezer fő legyen, ebből egyenként 700 ezer fő a szárazföldi erők állományá­ban. A javaslat szerint a szocialista fél első lépésben a Szovjetunió Közép-Európában állomásozó erőit csők. kentené, s ennek ellentétele lenne az amerikai csapat­egységek kivonása. A Szovjetunió kész arra, hogy je­lentős harckocsierőket vonjon ki a térségből az ame­rikaiak által felajánlott harcászati atomfegyverekért; cserébe. A LEGTÖBB GYAKORLATI KÉRDÉSBEN a szo­cialista tárgyaló fél lényegében elfogadta a nyugatiak kéréseit. Egy pontban azonban nem engedhetett. Ez pedig az a bizonyos „létszámvita”. A nyugatiak azt állítják, hogy a szocialista hadseregek beterjesztett létszáma vagy 150 ezer fővel alacsonyabb az általuk kiszámítottnál, s ezért „aszimmetrikus” csökkentésre van szükség. A szocialista tárgyalók visszautasítják ezt! a megalapozatlan követelést. A nyugatiak ugyanis ! mind ez ideig nem voltak képesek adatokkal alátá- ; masztani az „aszimmetrikus” létszámmal kapcsolatos állításaikat. A TÁRGYALÁSOKON, mint ismeretes, megfigyelői! státusban jelen vannak hazánk képviselői is. A meg- • beszéléseken hozandó határozatok ugyan nem terjed- ; nek ki Magyarországra, de küldöttségünk a bécsi ér- ; tekezlet érdekelt résztvevőjeként hangot ad kormá-! nyunk nézeteinek. Miklós Gábor Szovjet—kínai tárgyalás Csütörtökön Moszkvában megbeszélést tartott a Szov­jetunió és a Kínai Népköz- társaság kormányküldöttsé. ge. A szovjet küldöttséget Leonyid Iljicsov külügymi. niszter-helyettes, a kínai delegációt Vang Ju-ping kül. ügvminiszter-helyettes vezeti. Mint a tárgyalásról kiadott közlemény bejelenti, a meg­beszélésen megállapodás jött létre a két küldöttség tár­gyalásainak ügyrendjéről. Megállapodtak, hogy a tár­gyalások színhelye felváltva lesz Moszkva és Peking ugyanakkor a már korábban megindult, a határkérdések rendezésével foglalkozó tár­gyalásokat is felváltva tart­ják a két fővárosban. Az utóbbi tárgyalások eddig Pe- kingben folytak. A két küldöttség pénteken ismét találkozik. Leonyid Brezsnyev fogadta Phomvihane-t Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Kremlben fogad­ta Kaysone Phamvihane-t, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB főtitkárát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság minisz­terelnökét. (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások sikeréhez Nyugatnak kell változtatnia hozzáállásán Luc Smolderen nagykövet­nek. a belga küldöttség veze­tőjének elnökletével csütör­tökön Bécsben megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgya­lássorozat 212. plenáris ülését, amely egyben a 19. forduló első ülése is. A tanácskozá­son előbb dr. Emil Keblusek nagykövet a csehszlovák, majd pedig dr. Eduard Molii- tor, a luxemburgi küldöttség vezetője szólalt fel. A csütörtöki nyitó ülést követő szokásos sajtóértekez­leten ismertetett nyilatkoza­tában Keblusek nagykövet egyebek között rámutatott: a nyár közepén befejezett 18. forduló nem hozott több eredményt az álláspontok ismertetésén és az általános vitán túlmenően Keblusek nagykövet a to­vábbiakban hangoztatta, hogy a NATO-országok által kép­viselt csökkentési koncepció — ellentétben a szocialista országokéval — figyelmen kí­vül hagyja a változatlan biz­tonság elvét, sőt a Varsói Szerződés tagállamaitól 3,5- szeres arányú csökkentést követelnek. Végezetül Keblusek nagy­követ hangsúlyozta, hogy a 19. ülésszak kezdetén a szo­cialista országok küldöttségei remélik, a nyugati fél meg­változott hozzáállásával le­hetővé teszi az összes érintett ország számára elfogadható megállapodás szövegének ki­dolgozását. A bécsi haderőcsökikentési tárgyalások következő plená­ris ülését a jövő héten, csü­törtökön tartják. Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán Csehszlovák nyilatkozat- tervezet a leszerelést célzó nemzetkö ziegyiittműködésről Csehszlovákia továbbra is elsődleges figyelmet szentel a fegyverkezési verseny be­szüntetésének és a leszere­lésnek, s ezért nyilatkozat­tervezetét terjeszt elő meg­vitatására a leszerelést célzó nemzetközi együttműködés­ről — közölte az ENSZ-köz­gyűlés 34. ülésszakán elhang­zott felszólalásában csü­törtökön Bohuslav Chnou­pek, csehszlovák külügymi­niszter. Chnoupek kiemelte a SALT—II. szerzőués aláírá­sának jelentőségét, majd a közép-európai haderőcsök­kentési tárgyalásokkal kap­csolatosan rámutatott: Cseh­szlovákia érdekelt a meg­beszélés sikerében. Chnoupek élesen elítélte a' szocialista Vietnam ellen végrehajtott kínai agresszi­ót, valamint az ENSZ-ben Kambodzsa törvényes kor­mánya ellen irányuló manő­vereket. William Richard Tolbert, az Afrikai Egységszervezet elnöke felhívta az ENSZ Biz­tonsági Tanácsát: hozzon in­tézkedéseket a fajüldöző dél- • afrikai rendszer ellen. A li­bériái államfő, aki jelenleg a 49 afrikai ország tömörülé­sének élén áll, a közgyűlés szerdai vitájában, majd saj­tóértekezletén a leghatáro­zottabban megbélyegezte az „arrogáns pretoriai fajüldö­zőket”. Néhány nyugati ha­talom nukleáris együttműkö­dése „a mindehre elszánt fajüldöző bandával” súlyosan veszélyezteti a világ békéjét és biztonságát — mondotta. A pretoriai apartheid re­zsim politikája ellen intézte felszólalását Van der Klaa- uw holland külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a Namíbia feletti törvénytelen dél-afrikai el­lenőrzésnek és figyelmeztet­te Pretoriát a szankciók el­kerülhetetlenségére. A hol- laftd külügyminiszter beszé­dében követelte az is, hogy többségi uralmat kell létre­hozni Zimbabwe—Rhodesiá­ban. Az amerikai, a francia, a brit és a nyugatnémet kül­ügyminiszter megtartotta szokásos „négyhatalmi va­csoráját” az ENSZ székhe­lyén. Az MTI tudósítójának értesülései szerint az úgyne­vezett „kubai ügy” a NATO nyugat-európai nukleáris fegyverkezési tervei, a kelet­nyugati viszony és pénzügyi kérdések szerepeltek a többi között a több órás megbeszé. lés napirendjén. Berlingusr—Marchais strasbourgi találkozója Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Enrico Berlinguer az Olasz, és Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára a nemzetközi és külö­nösen a nyugat-európai mun­kásmozgalmat érintő kérdé­sekről tárgyalt Strasbourg- ban, az Európa-parlament őszi ülésszakán — közli a L’Unita, az OKP lapja csü­törtöki számában. Elhatározták, hogy fokoz­zák együttműködésüket a legfontosabb nemzetközi kér. désekben, különösen azok­ban, amelyek Nyugat-Euró- pát és a mediterrán térséget érintik, és a többi munkás­párttal, demokratikus erővel és felszabadító mozgalommal karöltve tesznek nemzetközi kezdeményezéseket. Elhatá. rozták, hogy folytatják talál­kozóikat és elmélyítik a pártjaik közti viszonyt. A Francia és az Olasz KP főtitkárának strasbourgi ta­nácskozásával kapcsolatban Rómában emlékeztetnek ar­ra is, hogy október elején Berlinguer Spanyolországba és Portugáliába látogat, s a nyugat-európai pártokat érin­tő közös gondokról tárgyal majd Santiago Carrillóval, és Alvaro Cunhallal, az SKP, illetve a PKP vezetőjével. (MTI) Carter adománygyűjtésen Peking—Washington Hz elragadtatás és a józan valóság Szeptember derekán több pekingi kormánykörökből származó kijelentés hangzott el, Mondale amerikai aleL nök kínai látogatásával kap­csolatban. Teng Hsziao-ping minisz­terelnök-helyettes egyik be­szédében például kijelentet­te, hogy a Mondale-látogatás- sal most megszilárdított kí­nai—amerikai kapcsolatokat Peking különösen nagy je­lentőségűnek tartja, mert ,.ez a legjobb védelem min­denféle hegemonisták ellen. A nyugati sajtó nem mu­lasztotta el azonnal felhívni a figyelmet arra, hogy a je­lenlegi kínai szóhasználat­ban, a szovjetellenes po­litikai vonal kifejeződése­ként. mindig a Szovjetunióra céloznak, ha hegemonistákat emlegetnek. Azok az értékelések, ame­lyek Pekingben . és Wa­shingtonban az amerikai alel- nök látogatása óta szinte so­rozatban jelennek meg. meg- pórbálják rendkívüli jelentő­ségűnek feltüntetni Mondale útját. A kísérletek közül ta­flNmüsőa, 1979. szeptember 28., péntek Ián a legjellemzőbb. hogy Mondale a Fehér Házban a hazaérkezése után rendezett ebéden, amikor beszámolt arról, hogy Hua Kuo-feng pártelnök 1980-ban amerikai látogatást tervez, idézte pe­kingi vendéglátóját: „Kérem, használja az elragadtatás szót amikor bejelenti, az Amerikában teendő látoga­tásomat.” — mondta Hua. Ehhez a fölöttébb jellemző üzenethez tették hozzá az amerikai kommentátorok, hogy „feltétlenül sikerrel járt az az amerikai törekvés, hogy né­mi izmot rakjanak a norma­lizálás csontvázára”. Éppen ez az a kérdés, ahol alaposabban el kell gondol­kodni a kínai—amerikai kap­csolatok Peking számára két­ségkívül legfontosabb kér­déscsoportjáról, a gazdasági együttműködés, más szóval az amerikai pénz problémá­járól. 2 A jelentések annak idején mint a látogatás legfonto­sabb mozzanatát említették meg. hogy Mondale állami hitelt, az Export-Import Bank hitelét ajánlotta fel Kínának, mégpedig ötéves időszakra, kétmilliárd dollárt konkrét vásárlásokra. Az öt évre kínált kétmilliárd első pillanatra nem látszik vala­mi különlegesen nagy ösz­szegnek. De szerepét, jelen­tőségét a kínai gazdaság éle­tében akkor értjük meg iga­zán, ha néhány más szám ismeretében próbáljuk pon­tosabban meghatározni az amúgy is állandóan csökke­nő értékű dollárkötegek va­lódi értékét. Tekintetbe kell vennünk mindenekelőtt Kína jelenlegi lélekszámát — ez ma egymilliárd fő és egy amerikai demográfus becslé­se szerint évente 11—11,5 millióval nő; de csak azért ennyivel, mert a kormányzat különböző intézkedésekkel valósággal bünteti az egy gyermeknél többet nevelő családokat. Ehhez a lakos­ságszámhoz kell hozzáillesz­teni az 1978-ban nyilvános­ságra hozott (azóta két al­kalommal kissé megválto­zott) fölöttébb becsvágyó fejlesztési terv nyilvánosság­ra hozott számadatait. A még valószínűleg egymilli- árd alatti lélekszámra készült tervekben 120, 1985 végéig befejezendő nagyberuházás szerepel. Ezek a beruházások majdnem kizárólag a nyers­anyag-kitermelés, az energia­szolgáltatás és a közlekedés területén történnek; szinte jelentéktelen a száma a gyorsan növekvő népesség ellátását szolgáló könnyűipa­ri és élelmiszeripari beruhá­zásoknak. A vas- és acél­gyárak, olaj- és földgázme­zők, erőművek és kikötők beruházási összköltségét 600 milliárd dollárban adták meg a kínai vezetők, nyugati partnereikkel való tárgyalás során. Tavaly nyáron, az első „kiigazítás” időpontjá­ban maga Hua Kuo-feng je­lentette ki: bizonyos a$ány- változtatások történnek a mezőgazdaság és a könnyű­ipar javára a kétségkívül rendkívül alacsony életszín­vonal valamilyen emelésére. A második kiigazítás — már 1979-ben — szintén a mezőgazdaság beruházás- igényeinek jobb kielégítését célozta. 3 Ha ennek a néhány szám­nak, ténynek és megnyilat­kozásnak a fényében vizs­gáljuk a rendkívül nagy rek­lámmal meghirdetett két­milliárd dolláros amerikai állami hitelt (öt évre, konk­rét vásárlásokra — azaz nem feltétlenül arra, amit Peking akar), akkor már az összeg egyáltalán nem tűnik olyan mesebelinek. mint ahogy például a Mondale-t kísérő amerikai újságírók egyike-másika az első pilla­natban jellemezte Washing­ton nagylelkűségét. A két­milliárd a szükséges összeg harmincadrésze... Az esztendő eleje óta ame­rikaiak, japánok, angolok, franciák egymás után ráéb­redtek hogy azok a megálla­podások, amelyek Pekingben állítólag létrejöttek, tulaj­donképpen alig érnek többet, mint a papír, amelyre fel­jegyezték a megbeszélések tartalmát. „Úgy látszik, hogy a kínai piac nem lesz bom­baüzlet —, aki másként gondolkozik, szörnyen csalód­ni fog.; A kínaiak szemé­ben az olyan dokumentumok, mint a jegyzőkönyvek, vagy az ajánlatkérő levelek, nem kötelező erejű kötelezettség­vállalások, pusztán hajlandó­ságot fejeznek ki a tárgya­lások folytatására szerző­déskötés céljából. A kínaiak például semmi kivetnivalót nem látnak abban, hogy két­értelmű megállapodásokat kötnek az ugyanazon szerző­désért versengő több cég­gel.” — írta a minap az In­ternational Héráid Tribüné. A kiábrándulás „a korlát­lan kínai lehetőségekből” lassanként eléri mindazokat a nyugati üzletembereket, akik valamilyen nagyszabá­sú és különleges profitot hozó üzletet remélnek Kínában. Ami pedig a kétmilliárd dolláros amerikai hitelt il­leti, egy angol gazdasági szakember a Mondale-út kö­vetkeztében lehetséges „nagy amerikai előretörést” vizs- gálgatva azt a nagyon figye­lemre métó megállapítást tette, hogy a jelenlegi ár­szinten — nem tekintve a törvényszerűen bekövetkező költségemelkedéseket — kétmilliárd dollárból a Pe­king által tervezett 120 nagy- beruházásból egyetlennek az egyharmada lehetne megva­lósítható, más számítás sze­rint legfeljebb 3—4 közép, nagyságú Peking számára kicsinek tűnő nehézipari üzem létesítését teszi lehe­tővé. Az „elragadtatás” szó, amelyet Hua külön hangsú­lyozni kért Mondale-tól, a gazdasági kilátásokra aligha alkalmazható. G. M. Carter amerikai elnök a közte és Edward Kennedy szenátor közti mind nyilván­valóbb rivalizálás jegyében megtartott demokrata párti adománygyűjtő gyűlésen a SALT—II. szerződés támoga­tósára szólította fel hallgató­ságát. ,.A SALT—II. ratifi­kálása első helyen áll a leg­sürgetőbb feladatok listáján” — mondotta Carter a gyűlé­sen, amelyen számos szenátor és képviselő is részt vett, és rekordösszeg, több mint egy­millió dollár gyűlt össze a Párt választási kampányánál': támogatására. Az elnök két órával azután beszélt, hogy várható fő vá­lasztási ellenfele, Kennedy szenátor is megjelent a gyű­lésen rövid időre. Újra őrizetbe vesznek volt gárdistákat Managuában szerdán te­mették el Oscar Rivas rend­őrt, aki a nicaraguai forra­dalom győzelme óta az első ellenforradalmi cselekmény következtében vesztette éle­tét. A rendőr elleni támadást vasárnap ismeretlen tettesek követték el. Egyes hírek szerint Borge belügyminiszter elrendelte, hogy a volt nemzeti gárda’ néhány nappal ezelőtt sza­badon bocsátott tagjai közül többet újra tartóztassanak le. Az AFP értesülése szerint Somoza hadseregéből a dik­tátor elűzése Után mintegy 1 5000 embert tartóztattak le, közülük azonban ma már csupán 1200 van fogságban.

Next

/
Thumbnails
Contents