Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-28 / 227. szám
\ CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR: Hotburgban folytatódik BECSBEN, A HOFBURG TERMEIBEN ismét a tárgyalóasztalhoz ültek a közép-európai fegyverzet-! csökkentési tárgyalásokon részt vevő diplomaták és szak- 1 értők. A megbeszéléssorozat évei alatt már többször nvílt alkalom az előrelépésre, arra, hogy tényleges megállapodást érjenek el. A szocialista országok abból a tényből kiindulva, hogy a tárgyalt térségben katonai erőegyensúly van, már több alkalommal javasolták a haderők létszámának és fegyverzetcsökkentésének megkezdését. A Szov- j jetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK több olyan indítványt tett az utóbbi években, amelyek „elé. be mentek” a korábbi nyugati kívánságoknak. A szocialista kezdeményezések kompromisszumos jellegűek voltak. Elfogadták például a nyugati fél (USA, NSZK, Kanada, Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Luxemburg) azon kívánságát, hogy a két államcsoport fegyveres erőinek létszáma 900—900 ezer fő legyen, ebből egyenként 700 ezer fő a szárazföldi erők állományában. A javaslat szerint a szocialista fél első lépésben a Szovjetunió Közép-Európában állomásozó erőit csők. kentené, s ennek ellentétele lenne az amerikai csapategységek kivonása. A Szovjetunió kész arra, hogy jelentős harckocsierőket vonjon ki a térségből az amerikaiak által felajánlott harcászati atomfegyverekért; cserébe. A LEGTÖBB GYAKORLATI KÉRDÉSBEN a szocialista tárgyaló fél lényegében elfogadta a nyugatiak kéréseit. Egy pontban azonban nem engedhetett. Ez pedig az a bizonyos „létszámvita”. A nyugatiak azt állítják, hogy a szocialista hadseregek beterjesztett létszáma vagy 150 ezer fővel alacsonyabb az általuk kiszámítottnál, s ezért „aszimmetrikus” csökkentésre van szükség. A szocialista tárgyalók visszautasítják ezt! a megalapozatlan követelést. A nyugatiak ugyanis ! mind ez ideig nem voltak képesek adatokkal alátá- ; masztani az „aszimmetrikus” létszámmal kapcsolatos állításaikat. A TÁRGYALÁSOKON, mint ismeretes, megfigyelői! státusban jelen vannak hazánk képviselői is. A meg- • beszéléseken hozandó határozatok ugyan nem terjed- ; nek ki Magyarországra, de küldöttségünk a bécsi ér- ; tekezlet érdekelt résztvevőjeként hangot ad kormá-! nyunk nézeteinek. Miklós Gábor Szovjet—kínai tárgyalás Csütörtökön Moszkvában megbeszélést tartott a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság kormányküldöttsé. ge. A szovjet küldöttséget Leonyid Iljicsov külügymi. niszter-helyettes, a kínai delegációt Vang Ju-ping kül. ügvminiszter-helyettes vezeti. Mint a tárgyalásról kiadott közlemény bejelenti, a megbeszélésen megállapodás jött létre a két küldöttség tárgyalásainak ügyrendjéről. Megállapodtak, hogy a tárgyalások színhelye felváltva lesz Moszkva és Peking ugyanakkor a már korábban megindult, a határkérdések rendezésével foglalkozó tárgyalásokat is felváltva tartják a két fővárosban. Az utóbbi tárgyalások eddig Pe- kingben folytak. A két küldöttség pénteken ismét találkozik. Leonyid Brezsnyev fogadta Phomvihane-t Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Kremlben fogadta Kaysone Phamvihane-t, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB főtitkárát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét. (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások sikeréhez Nyugatnak kell változtatnia hozzáállásán Luc Smolderen nagykövetnek. a belga küldöttség vezetőjének elnökletével csütörtökön Bécsben megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 212. plenáris ülését, amely egyben a 19. forduló első ülése is. A tanácskozáson előbb dr. Emil Keblusek nagykövet a csehszlovák, majd pedig dr. Eduard Molii- tor, a luxemburgi küldöttség vezetője szólalt fel. A csütörtöki nyitó ülést követő szokásos sajtóértekezleten ismertetett nyilatkozatában Keblusek nagykövet egyebek között rámutatott: a nyár közepén befejezett 18. forduló nem hozott több eredményt az álláspontok ismertetésén és az általános vitán túlmenően Keblusek nagykövet a továbbiakban hangoztatta, hogy a NATO-országok által képviselt csökkentési koncepció — ellentétben a szocialista országokéval — figyelmen kívül hagyja a változatlan biztonság elvét, sőt a Varsói Szerződés tagállamaitól 3,5- szeres arányú csökkentést követelnek. Végezetül Keblusek nagykövet hangsúlyozta, hogy a 19. ülésszak kezdetén a szocialista országok küldöttségei remélik, a nyugati fél megváltozott hozzáállásával lehetővé teszi az összes érintett ország számára elfogadható megállapodás szövegének kidolgozását. A bécsi haderőcsökikentési tárgyalások következő plenáris ülését a jövő héten, csütörtökön tartják. Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán Csehszlovák nyilatkozat- tervezet a leszerelést célzó nemzetkö ziegyiittműködésről Csehszlovákia továbbra is elsődleges figyelmet szentel a fegyverkezési verseny beszüntetésének és a leszerelésnek, s ezért nyilatkozattervezetét terjeszt elő megvitatására a leszerelést célzó nemzetközi együttműködésről — közölte az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán elhangzott felszólalásában csütörtökön Bohuslav Chnoupek, csehszlovák külügyminiszter. Chnoupek kiemelte a SALT—II. szerzőués aláírásának jelentőségét, majd a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokkal kapcsolatosan rámutatott: Csehszlovákia érdekelt a megbeszélés sikerében. Chnoupek élesen elítélte a' szocialista Vietnam ellen végrehajtott kínai agressziót, valamint az ENSZ-ben Kambodzsa törvényes kormánya ellen irányuló manővereket. William Richard Tolbert, az Afrikai Egységszervezet elnöke felhívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát: hozzon intézkedéseket a fajüldöző dél- • afrikai rendszer ellen. A libériái államfő, aki jelenleg a 49 afrikai ország tömörülésének élén áll, a közgyűlés szerdai vitájában, majd sajtóértekezletén a leghatározottabban megbélyegezte az „arrogáns pretoriai fajüldözőket”. Néhány nyugati hatalom nukleáris együttműködése „a mindehre elszánt fajüldöző bandával” súlyosan veszélyezteti a világ békéjét és biztonságát — mondotta. A pretoriai apartheid rezsim politikája ellen intézte felszólalását Van der Klaa- uw holland külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a Namíbia feletti törvénytelen dél-afrikai ellenőrzésnek és figyelmeztette Pretoriát a szankciók elkerülhetetlenségére. A hol- laftd külügyminiszter beszédében követelte az is, hogy többségi uralmat kell létrehozni Zimbabwe—Rhodesiában. Az amerikai, a francia, a brit és a nyugatnémet külügyminiszter megtartotta szokásos „négyhatalmi vacsoráját” az ENSZ székhelyén. Az MTI tudósítójának értesülései szerint az úgynevezett „kubai ügy” a NATO nyugat-európai nukleáris fegyverkezési tervei, a keletnyugati viszony és pénzügyi kérdések szerepeltek a többi között a több órás megbeszé. lés napirendjén. Berlingusr—Marchais strasbourgi találkozója Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Enrico Berlinguer az Olasz, és Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára a nemzetközi és különösen a nyugat-európai munkásmozgalmat érintő kérdésekről tárgyalt Strasbourg- ban, az Európa-parlament őszi ülésszakán — közli a L’Unita, az OKP lapja csütörtöki számában. Elhatározták, hogy fokozzák együttműködésüket a legfontosabb nemzetközi kér. désekben, különösen azokban, amelyek Nyugat-Euró- pát és a mediterrán térséget érintik, és a többi munkáspárttal, demokratikus erővel és felszabadító mozgalommal karöltve tesznek nemzetközi kezdeményezéseket. Elhatá. rozták, hogy folytatják találkozóikat és elmélyítik a pártjaik közti viszonyt. A Francia és az Olasz KP főtitkárának strasbourgi tanácskozásával kapcsolatban Rómában emlékeztetnek arra is, hogy október elején Berlinguer Spanyolországba és Portugáliába látogat, s a nyugat-európai pártokat érintő közös gondokról tárgyal majd Santiago Carrillóval, és Alvaro Cunhallal, az SKP, illetve a PKP vezetőjével. (MTI) Carter adománygyűjtésen Peking—Washington Hz elragadtatás és a józan valóság Szeptember derekán több pekingi kormánykörökből származó kijelentés hangzott el, Mondale amerikai aleL nök kínai látogatásával kapcsolatban. Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes egyik beszédében például kijelentette, hogy a Mondale-látogatás- sal most megszilárdított kínai—amerikai kapcsolatokat Peking különösen nagy jelentőségűnek tartja, mert ,.ez a legjobb védelem mindenféle hegemonisták ellen. A nyugati sajtó nem mulasztotta el azonnal felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kínai szóhasználatban, a szovjetellenes politikai vonal kifejeződéseként. mindig a Szovjetunióra céloznak, ha hegemonistákat emlegetnek. Azok az értékelések, amelyek Pekingben . és Washingtonban az amerikai alel- nök látogatása óta szinte sorozatban jelennek meg. meg- pórbálják rendkívüli jelentőségűnek feltüntetni Mondale útját. A kísérletek közül taflNmüsőa, 1979. szeptember 28., péntek Ián a legjellemzőbb. hogy Mondale a Fehér Házban a hazaérkezése után rendezett ebéden, amikor beszámolt arról, hogy Hua Kuo-feng pártelnök 1980-ban amerikai látogatást tervez, idézte pekingi vendéglátóját: „Kérem, használja az elragadtatás szót amikor bejelenti, az Amerikában teendő látogatásomat.” — mondta Hua. Ehhez a fölöttébb jellemző üzenethez tették hozzá az amerikai kommentátorok, hogy „feltétlenül sikerrel járt az az amerikai törekvés, hogy némi izmot rakjanak a normalizálás csontvázára”. Éppen ez az a kérdés, ahol alaposabban el kell gondolkodni a kínai—amerikai kapcsolatok Peking számára kétségkívül legfontosabb kérdéscsoportjáról, a gazdasági együttműködés, más szóval az amerikai pénz problémájáról. 2 A jelentések annak idején mint a látogatás legfontosabb mozzanatát említették meg. hogy Mondale állami hitelt, az Export-Import Bank hitelét ajánlotta fel Kínának, mégpedig ötéves időszakra, kétmilliárd dollárt konkrét vásárlásokra. Az öt évre kínált kétmilliárd első pillanatra nem látszik valami különlegesen nagy öszszegnek. De szerepét, jelentőségét a kínai gazdaság életében akkor értjük meg igazán, ha néhány más szám ismeretében próbáljuk pontosabban meghatározni az amúgy is állandóan csökkenő értékű dollárkötegek valódi értékét. Tekintetbe kell vennünk mindenekelőtt Kína jelenlegi lélekszámát — ez ma egymilliárd fő és egy amerikai demográfus becslése szerint évente 11—11,5 millióval nő; de csak azért ennyivel, mert a kormányzat különböző intézkedésekkel valósággal bünteti az egy gyermeknél többet nevelő családokat. Ehhez a lakosságszámhoz kell hozzáilleszteni az 1978-ban nyilvánosságra hozott (azóta két alkalommal kissé megváltozott) fölöttébb becsvágyó fejlesztési terv nyilvánosságra hozott számadatait. A még valószínűleg egymilli- árd alatti lélekszámra készült tervekben 120, 1985 végéig befejezendő nagyberuházás szerepel. Ezek a beruházások majdnem kizárólag a nyersanyag-kitermelés, az energiaszolgáltatás és a közlekedés területén történnek; szinte jelentéktelen a száma a gyorsan növekvő népesség ellátását szolgáló könnyűipari és élelmiszeripari beruházásoknak. A vas- és acélgyárak, olaj- és földgázmezők, erőművek és kikötők beruházási összköltségét 600 milliárd dollárban adták meg a kínai vezetők, nyugati partnereikkel való tárgyalás során. Tavaly nyáron, az első „kiigazítás” időpontjában maga Hua Kuo-feng jelentette ki: bizonyos a$ány- változtatások történnek a mezőgazdaság és a könnyűipar javára a kétségkívül rendkívül alacsony életszínvonal valamilyen emelésére. A második kiigazítás — már 1979-ben — szintén a mezőgazdaság beruházás- igényeinek jobb kielégítését célozta. 3 Ha ennek a néhány számnak, ténynek és megnyilatkozásnak a fényében vizsgáljuk a rendkívül nagy reklámmal meghirdetett kétmilliárd dolláros amerikai állami hitelt (öt évre, konkrét vásárlásokra — azaz nem feltétlenül arra, amit Peking akar), akkor már az összeg egyáltalán nem tűnik olyan mesebelinek. mint ahogy például a Mondale-t kísérő amerikai újságírók egyike-másika az első pillanatban jellemezte Washington nagylelkűségét. A kétmilliárd a szükséges összeg harmincadrésze... Az esztendő eleje óta amerikaiak, japánok, angolok, franciák egymás után ráébredtek hogy azok a megállapodások, amelyek Pekingben állítólag létrejöttek, tulajdonképpen alig érnek többet, mint a papír, amelyre feljegyezték a megbeszélések tartalmát. „Úgy látszik, hogy a kínai piac nem lesz bombaüzlet —, aki másként gondolkozik, szörnyen csalódni fog.; A kínaiak szemében az olyan dokumentumok, mint a jegyzőkönyvek, vagy az ajánlatkérő levelek, nem kötelező erejű kötelezettségvállalások, pusztán hajlandóságot fejeznek ki a tárgyalások folytatására szerződéskötés céljából. A kínaiak például semmi kivetnivalót nem látnak abban, hogy kétértelmű megállapodásokat kötnek az ugyanazon szerződésért versengő több céggel.” — írta a minap az International Héráid Tribüné. A kiábrándulás „a korlátlan kínai lehetőségekből” lassanként eléri mindazokat a nyugati üzletembereket, akik valamilyen nagyszabású és különleges profitot hozó üzletet remélnek Kínában. Ami pedig a kétmilliárd dolláros amerikai hitelt illeti, egy angol gazdasági szakember a Mondale-út következtében lehetséges „nagy amerikai előretörést” vizs- gálgatva azt a nagyon figyelemre métó megállapítást tette, hogy a jelenlegi árszinten — nem tekintve a törvényszerűen bekövetkező költségemelkedéseket — kétmilliárd dollárból a Peking által tervezett 120 nagy- beruházásból egyetlennek az egyharmada lehetne megvalósítható, más számítás szerint legfeljebb 3—4 közép, nagyságú Peking számára kicsinek tűnő nehézipari üzem létesítését teszi lehetővé. Az „elragadtatás” szó, amelyet Hua külön hangsúlyozni kért Mondale-tól, a gazdasági kilátásokra aligha alkalmazható. G. M. Carter amerikai elnök a közte és Edward Kennedy szenátor közti mind nyilvánvalóbb rivalizálás jegyében megtartott demokrata párti adománygyűjtő gyűlésen a SALT—II. szerződés támogatósára szólította fel hallgatóságát. ,.A SALT—II. ratifikálása első helyen áll a legsürgetőbb feladatok listáján” — mondotta Carter a gyűlésen, amelyen számos szenátor és képviselő is részt vett, és rekordösszeg, több mint egymillió dollár gyűlt össze a Párt választási kampányánál': támogatására. Az elnök két órával azután beszélt, hogy várható fő választási ellenfele, Kennedy szenátor is megjelent a gyűlésen rövid időre. Újra őrizetbe vesznek volt gárdistákat Managuában szerdán temették el Oscar Rivas rendőrt, aki a nicaraguai forradalom győzelme óta az első ellenforradalmi cselekmény következtében vesztette életét. A rendőr elleni támadást vasárnap ismeretlen tettesek követték el. Egyes hírek szerint Borge belügyminiszter elrendelte, hogy a volt nemzeti gárda’ néhány nappal ezelőtt szabadon bocsátott tagjai közül többet újra tartóztassanak le. Az AFP értesülése szerint Somoza hadseregéből a diktátor elűzése Után mintegy 1 5000 embert tartóztattak le, közülük azonban ma már csupán 1200 van fogságban.
