Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
A békéért, haladásért, az emberiség jövője érdekében végzett munkában nagy a politikusok felelőssége. De mit tehetnek ennek érdekében a tudományok művelői? Erről szól összeállításunk interjúja. A technika történetéből Az orvostudomány felfedezései — Osztrák— magyar expedíció az Északi-sarkra — Parsons gőzturbinája — Léghajók és repülők 1884-ben az orvostudományban több fontos felfedezést tettek. Friedrich Löffler bellioni higiénikus felfedezte a diftéria bacilusát. Korában az összes elhalálozások mintegy 7 százaléka diftéria miatt történt, felfedezése után e bacilus csökkentett mérgező hatású toxinját tartalmazó védőoltássá! a betegség megelőzhető lett. Carl Koller (1857—1944) német orvos a kokain helyi érzéstelenítő hatását fedezte fel. Ma már érzéstelenítésre a kevésbé mérgező pótszereit használják. Az agydaganat első művi eltávolítását ugyanebben az évben Godlee londoni sebész végezte el, és a műtété jelentette az agysebészet kezdetét. ★ 1874. augusztus 31-én tértek haza az első és egyetlen osztrák—magyar északi-sarki expedíció részvevői. Julius Payer és Karl Weyprecht vezetésével a „Tegetthoff” gőzös 1872-ben indult el. Hajójuk a Barents-szigetek táján befagyott, a sodródásuk alatt a Ferenc József föld. majd a Wilczek-föld kettős szigetét fedezték fel (Wilczek gróf anyagilag támogatta az expedíciót). El kellett hagyniuk a hajójukat, 3 havi nehéz átkelés után érték el a Novaja Zemlját, ahol egy orosz halászhajó mentette meg őket. Payer érdekes könyvet írt Osztrák—magyar északi-sarki expedíció címmel. ★ A gőz erejének hasznosítása a turbinával történik, bár a dugattyús gőzgépek egy időre elterelték róla a figyelmet. Előbb a villamos erőművekben alkalmazták a turbinát, 1884-ben Charles Parsons (1854—1931) angol mérnök már a hajózásban alkalmazta a „Turbina” nevű motoros bárkán. Ennek sebessége túlszárnyalta a gőzhajókat és ezért alkalmazni kezdték a haditengerészetben, sőt később alkalmassá tették a gőzturbinát lassú járatú fehérhajók meghajtására is. Parsons egyik gőzturbináját a müncheni Deutsches Múzeumban őrzik. ★ A repülés hőskorának egyik sokoldalú egyénisége volt Alberto Santos-Dumont (1873 —1932) brazil mérnök: egyformán foglalkozott repülőgépek és léghajók tervezésével. Franciaországban dolgozott. és 90 éve. 1889-ben szerkesztette meg a képünkön ábrázolt léghajóját, amellyel 1902-ben körülrepülte az Eiffel-tornyot, Később tárt át a repülőgéptervezésre, Európában ő tartott először nyilvános repülőbemutatót (1906), amikor 220 métert repült a motor nélküli sárkányrepülőgépével. Alberto Santos-Dumont léghajója T I mi rr g , I r I r r . Tudósok a jovoert, a békéért, a haladásért Beszélgetés Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikussal Több mint tíz esztendeje, amikor még hírét sem hallottuk az olajválságnak, a a szigligeti alkotóház társalgójának esti beszélgetésein arról tájékoztatott egy ősz hajú, magas, barnára sült tudós: szinte kimeríthetetlen energiaforrásnak ígérkezik a geotermikus energia. A Föld izzó magjának hőjét próbálják hasznosítani, világszerte seregnyi tudós dolgozik a gyakorlati megoldáson, ő maga is. A tudós, aki már akkor számolt az energiaszűkével, és a gondok megoldásán fá- radozók nemzetközi élvonalában tevékenykedett, dr. Szádeczky-Kardoss Elemér kétszeres Kossuth-díjas akadémikus volt. a világhírű geo- kémikus. Most a Magyar Tudományos Akadémia Budaörsi úti. kutatóházában fogadott. A magyar tudományos élet nagy öregeinek egyike nyugdíjasán is hallatlanul aktív még, seregnyi tudományos és közéleti pozícióban irányít, szervez, tevékenykedik. — Ma már nem a geotermikus energia a legfőbb reménységünk — kezdi a közös, emlékek felidézésével indult beszélgetést. — Az igazi távlati megoldás, úgy látszik, a napenergia lesz. — Lehetséges, hogy a közeljövőben minden háztetőn nemcsak tévéantenna lesz, hanem napelem is? — Nem egészen. A valószínű megoldás: az űrtechnika beiktatásával — nevezzük így — a „kozmikus erőmű”. A Földön kívül például ezer kilométer magasságban elhelyezett, a Földdel együtt mozgó, körülbelül egy négyzetkilométer felületű napelem-rendszerrel elvileg több gigawatt energiát lehetne termelni, s ez lézerrel vagy más úton földi erőművekbe vezethető. Egyetlen nagy „kozmikus erőmű” fél Európát elláthatja villamos energiával. így, a feltevések szerint, csaknem korlátlan energiabőség lesz teremthető. — Nagyszerű távlat. Meg- valósíthatók-e az elvi elgondolások? — Ha megfigyeli a jelenlegi szovjet űrkísérleteket, nem lehetnek kétségei. A több hónapos űrbéli tartózkodás, a hegesztések, a szerelések. a teherszállítás, az olvasztókemence — ez mind arra vall, hogy a Szovjetunió céltudatosan készül nagy űrobjektumok létesítésére és személyzettel való ellátására. Ha nem is csapnak még nagy hírverést körülötte, meggyőződésem, hogy „kozmikus erőművek” létesítését is programjukba iktatták már. Ügy vélem, mint sok másban, ebben is a Szovjetunió lesz az első a világon. — Mikorra várható a kozmikus erőművek megvalósítása? — Én valószínűleg már nem érem meg, de a mai fiatalok bizonyosan. Energiagondjaink leküzdése három ütemben történhet. A már elkezdődött első ütemben a hagyományos energiaforrások (víz, olaj, szén) gyorsabb feltárása és gazdaságosabb fölhasználása (pl. a szén föld alatti elgázosítása stb.) folyik A második ütem az atomenergia fokozottabb kihasználása (talán már fúziós reaktorokkal), valamint a geotermikus és a napenergia fokozottabb kihasználása. A harmadik ütem lesz a kozmikus erőművek kiépítése. Az én durva prognózisom: egy-egy ütem 15—20 évig tarthat, tehát úgy 2030 körül már megépülhetnek az erőművek a világűrben. — Elegendő energiával a legtöbb mai gond is megoldható. Elmondhatjuk hát, hogy 2030-ra eljön a Kánaán? — Ha addig nem pusztítja el magát egy új világháborúban az emberiség. És a sóvárgott Kánaán új veszélyeket is rejt: ha a biztosan várható fejlődés a maihoz hasonlóan egyenlőtlenül oszlik meg, ha továbbra is lesznek privilegizált haszonélvezői, még a mainál is súlyosabb globális feszültségek támadhatnak, még gyilkosabb lehet a versengés az előnyökért. — Az „őrült majom”, a dúvad ember, a született ag- resszor — ahogyan egyesek prófétálják — akkor is világkatasztrófát okozhat, ha már tejben-vajban fürödhet- ne? — Az etiológusok bebizonyították: az ember nem hord a génjeiben változtathatatlan agressziót, illetőleg az agresszív ösztön a civilizációval együtt ma is változik, mindinkább vitákban is levezethető intellektuális formákat vesz föl. A magatartást döntően a környezethatások alakítják ki. Az Országos Béketanácsban, nemzetközi fórumokon ezért harcolnak a tudósok is szüntelenül a világ békéjéért, a nemzetközi együttműködésért, a leszerelésért. Egyszóval: a nyugodt fejlődést biztosító világkömyezetért. Ezért figyeltünk mindnyájan reménykedve az ENSZ-re, s örültünk, hogy végül mégis megállapodás született. Ilyen előzményektől remélhető a világkatasztrófa megelőzése, a dúvad felfogás visszaszorítása, egy új szemlélet kialakulása. Jelenlegi munkámmal ehhez a nagyon szükséges szemléletváltozáshoz szeretnék hozzájárulni. — Szemléleti kérdések és geokémia — elég tévői állnak egymástól... — Sohasem csontosodtam bele egyetlen disci.plinába se. még a szűkebb szakterületemen sem. Kezdetben kőzettannal és tektonikával foglalkoztam, aztán az ebből szervesen kialakult geokémiával, utóbb geonómiával. Most minden másnál jobban a geonómia segítségével kialakult cikluselmélet rendszerelméleti kapcsolatai érdekelnek. Ez lényegesen elősegítheti korunk emberének szemléletváltozását. — Szaktudományos elmélet hogyan hathat — milliókra? — A világ felépítésének és mozgásának széles körű megismertetése egységes belátásra bírhatja az embereket: ilyen a világunk, ilyen törvények szerint halad, ha értjük a mozgásrendszerét, alkalmazkodunk hozzá, sőt fejlesztjük, segítjük, akkor könnyebben boldogulunk. Ez a tudományos alapú, ésszerű belátás segíthet ledönteni a mai pszichológiai, ismeretelméleti, ideológiai, politikai korlátokat, gátakat, amelyek ma még sajnálatosan elválasztják, szembeállítják egymással az embereket — Mi a biztosíték rá, hogy egy ilyen belátás kerekedik felül és nem a rombolás erői? Mikor ismerkedhetünk meg új kutatásainak eredményeivel? — Kialakulóban van ez a biztosíték. Az ENSZ leszerelési értekezletének határozatai is mutatják ezt. Két esztendeje közölt már egy cikk- gyűjteményt erről a Geonómia és Bányászat című folyóirat. Készül egy angol nyelvű tanulmánykötet. Különböző fórumokon, így az Országos Béketanácsban is, előadást tartottam már erről a kérdésről, ősszel nemzetközi vitát rendezünk. így bejuthat a tudományos köztudatba és elindulhat az útján. Homoródi József Óriási gáztárolók Cseppfolyósított gázok tárolására alkalmas gömb alakú tartályok egy kőolajfeldolgozó üzem szomszédságában. Napjainkban a legnagyobb cseppfolyós gáztartályok 2—3000 köbméter befogadóképességűek. (KS) A propán-bután gáz néhány évtizedes pályafutása alatt óriási népszerűségre tett szert világszerte. Segítségével azok is részesülhetnek a nagy hőtartalmú éghető gáz használatának „áldásaiban”, akikhez nem ér el a gázvezeték-hálózat csőkígyója. Márpedig ma még ők vannak nagy többségben. A jól ismert formájú alumínium gázpalackba lefejtett propán-butánnal nincs különösebb gond. Annál nagyobb problémát jelent a propánbután gáznak a földgáztisztító és ásványolaj-feldolgozó üzemek közelében való nagy mennyiségű tárolása. A tárolási gondokat az is sokasít- ja. hogy a termelés és a fogyasztás az év folyamán nem egyenletes. így az ingadozások kiegyenlítésére meglehetősen nagy tárolókapacitásról kell gondoskodni. Még az a szerencse, hogy a propán-butánt viszonylag egyszerű módon, nyomással vagy hűtéssel cseppfolyósítani lehet, így sokkal gazdaságosabban lehet tárolni, mint gáznemű halmazállapotban. A gyakorlatbaja. a félig hűtött és a teljes egészében hűtött tárolási mór terjedt el, mindkét esetben jelentősen csökkenthető a tartályok falvastagsága. m- % [ műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Slágermúzéum. 9.20 Irodalmi évfordulónaptár. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.35 Bartók kamarazene. 11.25 Sopron ipari üzemei. 11.40 A famászó báró. 12.35 Eseményhorizont. 12.50 Zenemúzeum. 14.06 Népek meséi. 14.37 Vörös Sári nótákat énekel. 15.10 Operaáriák. 15.28 Csiribiri. 16.05 Karinthy' Ferenc: Don Juan éjszakája: Szellemidézés: Kentaur. 16.15 Mai dalok. 16.26 Schumann: Kreisleriana. 17X l Olvastam valahol ... 17.27 Két sanzon. 17.35 A rádiószínház híradója. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.30 Népdalest. 20.27 A gyorsuló idő nyomában. 20.47 Roger Williams zongorázik. 20.58 Humperdinck: Jancsi és Juliska. 23.13 Barokk zene. PETŐFI 8.33 Napköziben. 10.33 Zenedélelőtt. 12.33 A népművészet mesterei. 12.55 Kapcsolás a miskolci stúdióba. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Gyermekmuzsika. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Madarász Katalin cigány dalokat énekel. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A kabarészínház hangmúzeuma. 21.30 Válogatott embermesék. 22.00 Piaci dámák. 22.30 Tánczene. 23.15 Dzsesszna- pok. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Amiről beszélni kell. Szerkesztő: Nagy István — Counitry-dalok — Kisiskolások. gyerekek. Szerkesztő: Jakab Mária. SLágerpa- noptiikum. 18.00 Észak- magyarországi krónika. 18.25 —18.30 Lap- és műsorelőzetes. TE1 11.00 Tévétorna. 11.05 Iskolatévé. 15.40 Iskolatévé (Ism.). 16.40 Nemzetközi kórustalálkozó. 17.10 „Életet az éveknek”. 17.40 Tévébörze. 17.50 Telesport 18.25 Az Országházból jelentjük. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Jó hangulat — zenével. 21.05 Kedves bó- peer! (Játék két részben). 23.00 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Interbalett ’79. 20.40 Szabad idő, muzsika, játék 21.15 Tv-híradó 2. 21.4C Szemle. 1979. szeptember 27., csütörtök