Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

/ / VILÁG PROLETARIAT. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 224. szám ÄRA 1,20 FORINT 1979. szeptember 25., kedd Ar országgyűlés őszi ülésszaka elé j GYÖNGYÖSI SZÜRET 79 Bacchus kegyeiben Vasárnap délelőtt ezrek vettek részt a hangulatos szü­reti felvonulásban Gyöngyösön, és ezrek nézték végig a szín­pompás menetet. A dísztribünön helyet foglaltak dr. Sipo3 István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese, Henrik Haxthausen, Dánia magyarországi nagykövete és a városi, járási párt. és állami vezetők. (Az eseményekről a 4-es ■>oldalon tájékoztatjuk olvasó­inkat.) (Fotó: Szabó Sándor) AZ ELSŐ FELSZABADULT TELEPÜLÉS Ünnepi nagygyűlés Battonyán l Felnőtt | | diákok I í A z Nősebb korosztály í s ” még élénken emlék- ? < szik arra a tanulási lázra, > ? amely jó három évtizede 1 ? hatalmába kerítette az < S egész országot. Nemcsak a \ s kicsik és a tizenévesek ül- ? < tek az iskolapadba, hanem ? ? a felnőttek tízezrei is vál- s 5 lalták azt, hogy a fárasztó ? } munka után megismerked- ? s nek a reál és a humán ? ( tantárgyak titkaival. Aki ? ? csak tehette, be akarta ( ? hozni lemaradását. Az? s analfabéták a betűvetés ? < fortélyait sajátították el, a ? ? négy vagy hat elemit vég- < ? zettek az általános iskolai < 5 tanulmányokat fejezték be. ? s Közülük sokan arra is rá- ? < szánták magukat, hogy be- ? ? iratkozzanak a gimnáziu- j ? mok, a technikumok, majd s s a szakközépiskolák esti, < < vagy levelező tagozatára. ? i Jó néhányan megtorpan- ? 5 tak, de a többség nem ad- ? 5 ta fel, s úrrá lett a nehéz- ( \ ségeken. ? < A régi lendület napja- ? ? inkra egy kissé megcsap- ? ? pánt: a megyei statisztikai í 5 adatok is azt bizonyítják, < < hogy a gimnáziummal mind ? ( kevesebben próbálkoznak ? meg. Ennek egyik oka az, ? hogy a négyesztendős ta- \ nulmányi idő eléggé riasz- ( tó. Annál is inkább, mert ? akad jóval kedvezőbb le- í hetőség: a szakmunkások > hároméves szakközépisko- s Iája. Ez 1973-ban indult be, ? s iránta ma is változatlan ? az érdeklődés. Az igényes ? fiatalok élnek az alkalom- \ mai, s arra törekszenek, < hogy a megszerzett Tudás l birtokában minél jobban ? eligazodjanak a világ dől- $ gaibam. Ez nemcsak javu- s kát, érvényesülésüket szol- < gálja, hanem a köz érdé- ? ke is. ? Emlékszem a hőskort kö-? vető időszak megannyi s gondjára, bajára. Milyen í gyermekcipőben járt akkor í a felnőttoktatás! A siker i úgyszólván egyetlen ténye- s zőn, a tanár felkészültté- < gén, h ivatáss zeretetén és ? ösztönös pedagógiai érzé- ? kén múlott. Hasznosítható $ javaslatokat senkitől sem \ kapott, a mindennapi mun-1 ka során neki kellett meg-? lelnie az életkorhoz, a kép- ? zettséghez mért leghatéko- i nyabb módszereket. < Mennyivel más ma a ? helyzet. A nevelők tapasz-? tálatok regimentjét gyűj- i tötték össze, s ezek egy J részét — sajnos korántsem ? az egészet — közkinccsé ? l is tették, hogy kezdő kol- 5 < légáik is okuljanak belő- i 5 lük. Minden intézményben < S a legkorszerűbb szemlélte-? < tőeszközök tárháza áll ren- ? (delkezésükre. A nemes cél > 5 érdekében segítőtársnak > 5 ajánlkozott a rádió és a j S televízió is: ki ne ismer- ? (né a Mindenki iskolájának ? } adásait. Sokat jelent ez ak- ? í kor is, ha az ígéretes kéz- \ 5 deményezés nem váltotta ? s be a hozzá fűzött reménye- í <ket. Iránytűt kínáltak, s? \ adnak ma is a tájékozó- ? 5 dáshoz. ( 5 Üj szakaszhoz érkeztünk ? <el: azt szeretnénk elérni.? 5 ha fokozotosan emelkedne ? í a színvonal. Ezért készül- í > nek az új tantervek és j 5 tankönyvek: 1981-től már? (ezekre alapoznak. Többet? < kívánunk a felnőtt diákok- ? 5 tói. s ezt miattuk tesszük. 5 mert csak így állhatják 1 a versenyt, így boldogul- < hatnak zökkenők nélkül. ? < Pécsi István J ............................... . M élykúti Attila, az MTI parlamenti tudósítója írja: A Minisztertanács ajánlása alapján várhatóan az egész­ségügyi törvény végrehajtá­sáról és a népi ellenőrzési bizottságok munkájáról szóló beszámoló megvitatására ül össze szerdán az országgyű­lés. A szüntelenül reflektor- fényben álló gyógyító-meg­előző munkáról, a lakosság egészségvédelmének és kor­szerű ellátásának kötelmeiről 1972-ben alkotott törvényt a „t. ház”. Olyan, nemzetközi­leg is széles körű elismerést gyűrűztető jogszabály szüle­tett, amely — tekintet nél­kül korra, foglalkozásra, jö­vedelemre — mindenki előtt térítés nélkül tárta ki a ren­delők, a kórházak kapuit. — Törvényhozás óta eltelt hét esztendő tapasztalatait mérlegelő megyei képviselő- csoportok ülésén s a parla­ment szociális és egészsügyi bizottságának napokban le­zajlott tanácskozásán bősé­gesen sorjáztak a fejlődésről valló eredmények. Eltűntek például az egészségügyi tér­képről az ellátás vidéki „fe­hér foltjai”. Üj rendelőinté­zetek, kórházak „nőttek ki” a földből, s mind több okos műszer engedelmeskedik az orvosok parancsának. Az elő­relépés mozgatórúgóit kere­sendőn a képviselők az év­ről évre emelkedő s jó né­hány esztendőben a nemzeti jövedelem növekedési ütemét is túlszárnyaló központi tá­mogatás milliárdjaira hívták fel a figyelmet. A megkü­lönböztetett figyelem, a fej­lesztés forintjai egyebek kö­zött a csecsemőhalandóság csökkenésében, a szív egész­séges ritmusát, a vese és más életfontosságú szervek működését helyreállító mű­tétekben, tehát életekben és években kamatozott. A képviselői viták, az Egészségügyi Minisztérium vezetőivel végül közös állás­pontot formázó párbeszédek ugyanakkor a gondok söté- tebb árnyalatait is érzékel­Egyházi vezetők eskütétele Az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával a közel­múltban megválasztott egy­házi vezetők — Kovách At­tila, a dunántúli református egyházkerület püspöke, Var­ga László piarista- és Pin­tér Ernő ferencesrendi tarto­mányfőnök — hétfőn dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt esküt tettek a Magyar Népköztársaság Alkotmányé, ra. Eskütételükön jelen volt Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke. A református püspök eskütéte­lén részt vett dr. Bartha Ti­bor püspök, a magyaror­szági református egyház zsinatának lelkészi elnöke, a tartományfőnökök eskütéte­lén dr. Cserháti József pé­csi megyéspüspök, a magyar katolikus püspöki kar titká­ra. (MTI) tették. A korosodó, s a fel­újítások idejére kapuikat be­záró budapesti kórházak so­ra — jelenleg mintegy két­ezer ágyon nem fogadhatnak betegeket — a hatodik öt­éves tervidőszakra előreve­títve szorgalmazza a főváros súlyának, és jelentőségének megfelelő fejlesztést. A hol­napi, az ágazat határain is túlmutató teendőkre figyel­meztetnek a városiasodásnak, a motorizációnak, az ingá­zásnak, általában az élet­mód változásának sokszor kedvezőtlen hatásai is. Még tovább tágítva a kört — hangsúlyozták a képviselők —, nem szabad szótlanul el­menni az időskorúak gondo­zásának eredendő családi fe­lelősségét lerázni kívánó, s a nyugdíjas szülőt minden áron kórházba utaltató em­beri magatartás mellett sem. Végeredményben tehát — summázták a szociális és egészségügyi bizottságban az eszmecserék tapasztalatait — a népgazdaság szinte min­den ágának és a tanácsok­nak az erőfeszítése, a meg­levő, egyebek között az in­tegrációban rejlő lehetőségek még jobb kiaknázása, és a széles körű társadalmi segí­tés együttesen vezethet a szo­cialista egészségügy elveinek, az 1972-ben született törvény teljes valóra váltásához. A politikai, az állami, a társadalmi és a gazdasági élet egyfajta gyógyító-meg­előző tevékenységéről, a né­pi ellenőrzés munkájáról is széles körű véleménycsere bontakozott ki a terv. és költségvetési bizottsági, vala­mint a megyei képviselőcso­porti üléseken. Ahogy az egyik hozzászóló megfogal­mazta: a népi ellenőrzés 1957-ben útjára indított, az 1968-as törvény és 1977-es minisztertanácsi határozat sínpárján haladó vonata kez­dettől a szocialista demokrá­cia erősítésének irányát tar­totta. A dolgozók tízezrei vet­tek és vesznek részt felelő­sen az élet minden területét felölelő ellenőrzésekben, íly- képpen maguk is közügyeket intézve. A hibák és mulasz­tások megelőzését, a vezetői döntések megalapozását az utóbbi hónapokban is szá­mos komplex, a jelenségek okait összefüggésében is fel­táró, csak kiragadott példa­ként a beruházások menetét, a termékszerkezet váltását elemző vizsgálat segítette. Az eddigi viták alapján várható, hogy az ülésszak résztvevői továbbra is ebbe az irányba adnak zöld utat a KNEB-nek és a 142 területi népi ellenőrzési bizottságnak. (MTI) A hevesi járás kisiskolái­nak körzetesítése során a hevesvezekényi 5—8. osztá­lyos iskolások az elmúlt tan­évtől a hevesi körzeti álta­lános iskolában tanulhatnak. Röviddel a körzetesítés után a község vezetői helyesen úgy döntöttek, hogy a fel­szabaduló intézményt a leg­kisebbek részére alakítják át. A Dél-Heves megyei Építőipari Szövetkezet Budapesti kommunista aktira Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága kedden, szeptember 25-én a csepeli sportcsarnok­ban kommunista aktívát tart. A Magyar Rádió 18 óra 30 perctől, a Magyar Televízió 20 órától számol be az ese­ményről. (MTI) Huszár István és Biszku Béla látogatása Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese hétfőn a főváros VI. kerületébe látogatott. A pártbizottság székházában Móró István, a városrész pártbizottságának első titkára és Füredi László tanácselnök fogadták, s adtak tájékozta­tást a Terézvárosban műkö­dő vállalatok munkájáról. Ezután Huszár István be­szélgetést folytatott a kerü­leti közlekedési, külkereske­delmi és termelőeszköz-ke­reskedelmi vállalatok igaz­gatóinak és párttitkárainak egy csoportjával. Az eszme­csere során a vezetők be­számoltak azokról a törekvé­sekről, amelyeket a gazda­ságpolitikai feladatok meg­valósítása érdekében kifejte­nek és szóltak a munkát ne­hezítő gondokról is. A továbbiakban a Fáklya klubban Huszár István kerü­leti aktívaülésen adott tájé­koztatást időszerű gazdaság­politikai kérdésekről. A lá­togatás a kerületi pártszék­házban a párt-végrehajtóbi- zottság tagjaival folytatott beszélgetéssel ért véget. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja hétfőn Kőbányára látoga­tott. A X. kerületi pártszék­házban Zarnóczy József, a pártbizottság első titkára és Barta Györgyné tanácselnök köszöntötte a vendéget. Tá­jékoztatták a munkáskerület fejlődéséről, politikai, gazda­sági életéről. Ezt követően Biszku Béla ellátogatott a Posta Közpon­ti Kábelüzembe, majd az öntödei Vállalatnál, majd annak gyárában, a Kőbányai Vas- és Acélöntődében foly­tatta útját. Végül Biszku Bé­la részt vett és felszólalt a vállalati pártbizottság ülé­sén, amelyen a munkásosz­tály helyzetének javításáról, társadalmi szerepének fej­lesztéséről szóló párthatáro­zat helyi végrehajtásának ta­pasztalatait összegezték. lalta a kivitelezést, az elmúlt év decemberében kezdték el a munkálatokat, és szomba­ton Oláh János, a hevesi já­rási hivatal elnökhelyettese adta át ünnepélyes keretek között a legkisebbeknek in­tézményüket. Az átalakítás­hoz, felszereléshez szükséges több mint egymillió forint­nak a felét a környező üze­mek, termelő egységek biz­Vasárnap ünnepelte fel- szabadulásának 35. évfordu­lóját a Békés megyei Batto- nya község lakossága. Az el­sőnek felszabadult magyar településen ez alkalomból tartották meg az „Aranyjel­vényesek az olimpiára” tö- megsportverseny részt­vevőinek országos találkozó­ját. Az ünneplő falu lakos­A Hazafias Népfront or­szágos pedagógiai albizott­sága tegnap megyénkben tar­totta ülését. Az országos tár­sadalmi testület tagjait és a meghívott vendégeket Páti Jenő megyei népfronttitkár köszöntötte Egerben, majd Jenei Artúrné, a népfront megyei pedagógiai munka- csoportjának vezetője tar­tott beszámolót.' Előadásá­ban összegezte, hogy miként fogadták Heves megyében a szülők az új nevelési do­kumentumok bevezetését. Hangsúlyozta, hogy a nép­front által szervezett külön­böző fórumok, — a szülők megyei parlamentje, az SZM-elnökök járási szintű tanácskozásai — jól segítet­ték a megértetést. Az or­szágos albizottság tagjai úgy nyilatkoztak, hogy a Heves megyei tapasztalatokat jól tudják majd hasznosítani az Oktatási Minisztérium szá­mára készülő értékelésükben. Metalloglobus taxnaszent- miklósi egysége, a hevesi Rákóczi Tsz, a Hevesi Álla­mi Gazdaság, hiszen dolgo­zóik gyermekei ebbe az óvo­dába járnak. A 25 férőhelyes intézményhez 80 adagos konyha is csatlakozik, hiszen a felvett csaknem 40 óvodá­son túl majd az általános iskola itt levő alsós tanulói­nak étkezését is innen biz- | tosítják. • sága és az ünnepi rendezvé­nyek résztvevői a délelőtti órákban megkoszorúzták a felszabadító harcokban el­esett szovjet, hősök sírjait és emlékművét, majd ünnepi nagygyűlést tartottak. A szó­nok Púja Frigyes külügy­miniszter. a váJaszfókeifütét'! országgyűlési- képviselete' volt. Zay Béla korreferátumá­ban arról szólt, hogy az úgy­nevezett komplex nevelési központok hogyan valósítják meg szűkebb pátriánkban az oktatási-nevelési célokat. Ezek után Somogyi Mik­lósáé tájékoztatta az ülés résztvevőit az iskolai hon­ismereti szakkörök tevé­kenységéről. Az országos tesül etet Eger- szalókon Gönczi Balázs mű­velődésügyi osztályvezető informálta az egri járásban folyó oktatáspolitikai mun­káról. A látogatás délután Nagyrédén folytatódott, ahol Murcsányi László ismertet­te azt a kezdeményezést, — a szülői munkaközösségi klubokat — amit tavaly hoz­tak létre a gyöngyösi járás községeiben. Mipt elmon­dotta, az eredmények alap­ján a többi járásban is ha­sonlókat szeretnének alakí­tani. A pedagógiai albizottság Heves megyei programja Ke­lemen Endrének, az Iskola- televízió vezetőjének tájé­koztatójával folytatódott. Kelemen Endre elmondotta, hogy az Iskolatelevízió igényli a társadalmi bázist, és ennek nagyon jól megfe­lelnek azok a klubok, ame­lyek a gyöngyösi járásban alakultak. Ez az országos kezdeményezés segítheti a meglevő adássorozatok — Családi kör — és a jövőre készülő „Szülők iskolája” sorozat eredményességét. Vé­gül bejelentette, hogy ponto­san egy év múlva Egerben nemzetközi iskolatelevíziós tanácskozást rendeznek. (H. B.) ' * —------------------------------------------------------------------------------------------------------------­- --------------------­O j őuodőt kapott Heuesuezekéaif vá!- - tosították, többek kozott a A NÉPFRONT ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI ALBIZOTTSÁGA MEGYÉNKBEN Az új nevelési-oktatási program hatása i

Next

/
Thumbnails
Contents