Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-23 / 223. szám
Dér Béla, Kozsa János, Kiss József, Papp István, Gál János, Kulcsár Viktor, Kiss László, Bártliázi István, Gégény Tibor, Hekeli Sándor (Fotó: Perl Márton) Ha szervizbe visszük a gépkocsit... Hónapról hónapra, mind többen kerülnek kapcsolatba megyénkben is az autójavító szolgáltatással, ítélik meg — és gyakran ítélik el — az itt dolgozók munkáját. Heves megyében évenként kétezerrel gyarapodik a személygépkocsik száma; tavaly már megközelítette a 25 ezret. A tulajdonos persze ügyfél is lesz: 1978-ban a szocialista szektorban meghaladta az 50 millió forintot a szervizek teljesítményértéke. Ehhez jön még a kisipar, amely az igény szerint szintén egyre bővül. Huszonötezer gépkocsi nem csak magánvagyon, nagy népgazdasági érték. Megőrzése, megfelelő színvonalú karbantartása közérzetünket befolyásoló, fontos politikai feladat is. E feladatot kell ellátnia a fiatal, de gyorsan fejlődő szolgáltatási ágazatnak. Mindezek miatt időszerűnek éreztük, hogy a gépjárműjavító lakossági szolgáltatás mostani helyzetét értékeljük, vitatkozva, kicseréljük tapasztalatainkat az ágazat felelős szakembereivel. Szerkesztőségünk klubjában rendeztük az ankétot. Beszélgetésünk résztvevői voltak: Dér Béla, a megyei tanács ÉVK-osztályának osztály vezető-helyettese, Gégény Tibor, az SZVT megyei szolgáltatási bizottságának titkára, Gál János, a Heves megyei Finommechanikai Vállalat főkönyvelője, Kulcsár Viktor, az UNISZERV Ipari Szövetkezet elnöke, Kiss József, az Autó- és Motorkerékpár-javító Szövetkezet elnöke, Kiss László autószerelő kisiparos, a KIOSZ megyei vezetőségének tagja, a szövetség ifjúságpolitikai és szakmunkásképző bizottságának országos elnöke, Papp István, Bártházi István és Kozsa János, az AFIT egri, gyöngyösi és hatvani üzemegységének vezetői. A vitában lapunkat Hekeli Sándor képviselte, A NBjüüsáff, kerekasztala GÉGÉNY TIBOR: Beveze. tőül szögezzük le — s ezzel a felügyeletet gyakorló megyei szakosztály véleményét is mondom: a megyében az ötödik ötéves terv idejére egyensúly alakult ki a gép- kocsijavító szolgáltatás és az igények között. Tizenegy szerviz dolgozik 820 ezer óra évi kapacitással, mellette 100 kisiparos szintén idetartozó a szakmákban. 38 millió forintos támogatást kapott az ágazat a tervidőszakban, elegendőt a szükséges fejlesztésekre. NÉPÚJSÁG: Folytassuk az egyedi esetekkel, a szerkesztőségünkhöz érkezett észrevételekkel. A három példa három különböző szektorból való. A tanácsi vállalat szervizében olajjal szépen letakarították a gépkocsi hátsó lökésgátlóit, hogy azok újaknak tűnjenek, s a munkalapra természetesen az, alkatrészcsere bejegyzés került. Az AFIT-nál a motorból kiengedett olajat töltötték vissza — olajcsere címén. Az autószerelő kisiparos két új talpas csapszöget úgy szerelt fel, hogy azok Egerből Pestre érve kihullottak. Általánosítva: a legnagyobb gond a bizalom hiánya a szolgáltatóval szemben. .. KULCSÁR VIKTOR: Minőségi szolgáltatást szerintem csak akkor lehet végezni, ha nemcsak a már említett egyensúlyról beszélhetünk, a kapacitásnak az igényeket jóval meg kell haladnia. Az egyensúly nem egyenlő a jó szolgáltatással, igaz, most magam ellen beszélek, hiszen nekünk gondot okoz az eszközök kihasználása, s végső soron a nyereséges gazdálkodás. A legfontosabbnak a jó minőségű munka mellett a jó emberi kapcsolatokat tartom. Elronthatjuk a durva, modortalan hanggal a legjobb szolgáltatást is. Ma adtam ki a szervizben egy rendelkezést: nem lehet az ügyfelet elküldeni azért, ha reklamál, mert a másik műszak végezte el a munkát. Nincs másik műszak. Ugyanaz a cég van. GÁL JÁNOS: A Heves megyei Finommechanikai Vállalat négy szervizében 157-en dolgoznak, 394 ezer óra a kapacitás, a kihasználtság pedig mindössze 76 százalékos. Kulturált kiszolgálásról . beszélünk? Én úgy érzetm, ehhez hiányzik a dolgozók érdekeltsége. Szolgáltatási ágazatunk jó ha öt és fél, hatszázalékos nyereséget ér el, ebből ötszázalékos bérfejlesztés évenként szinte lehetetlen. Az árutermelésünk eredményét kell átcsoportosítanunk, hogy itt is több bért fizethessünk. Nálunk terjed az a mozgalom, hogy „Add a neved a munkához”. De úgy érzem, ezt azzal kellene kiegészíteni, hogy add a lelkiismeretességedet is a munkához... Aránytalanságok alakultak ki szakember-ellátottságunkban is. Autószerelő például bőven van, sőt tudomásunk szerint a megyeszékhelyen néhányan kénytelenek voltak más munkakörben is elhelyezkedni ezzel a szakmával. Autófényező és karosszéria- lakatos viszont nincs! Üzemeink létszámhiánya igen nagy, 44-en hiányoznak ebből a szakmából. Ugyanakkor meglehetősen nagy ösz- szegekért jelenleg is 100 ipari tanulót képezünk. NÉPÚJSÁG: Vajon mindegyik szektorban ez a helyzet az érdekeltséggel, vagy vannak jó tapasztalatok is? KULCSÁR VIKTOR: Be kell vallani, hogy a maximált árak, amelyek 1968-tól változatlanok, nem segítik ennek az ágazatnak a fejlődését. Nálunk csak lakossági szolgáltatás van és előfordul, hogy emiatt az árforma miatt csalásra kényszerül a szerelő, aki teljesítménybérben dolgozik. .. PAPP ISTVÁN: Ha a minőségről beszélünk, mindenképpen szólnunk kell az egymás mellett kiépült szervizek, a különböző szektorok kapcsolatáról. Szerintem ha már egyensúlyban van a teljesítmény. az igényekkel, akkor szakosodnunk kell. ne csináljon mindenki mindent. Osszuk el a típusokat, s ez nagy minőségi javulást eredményezhet. Mi például most 12 típusit javíUtak. s ennek arányában alakítjuk k? a készletünket. Határidőt kell vállalnunk, előre kell kalkulálnunk a költségeket. Nagy a kockázat, s bizony vannak eltérések is, ami megint csak rontja szolgáltatásunk színvonalát. Mi egyébként átalakítva belső szervezetünket, úgynevezett munkanap-brigádokat alakítottunk ki, s ezek tagjai műszak végén egymásnak adják át a javítandó gépkocsit. Ezzel elértük, hogy csökkent a javítási idő. Ugyanakkor azonban ronthat a munka minőségén is, ha ugyanazt a javítást délután más felkészültségű szakember folytatja. Az érdekeltségről: mi a teljesítmény mellett a minőséghez kötjük. a bérezést. A teljesítmény után járó százalékot csak az kapja meg, akinek a művezető által ellenőrzött DH-lapján reklamációs bejegyzés nincs. NÉPÚJSÁG: Úgy hisszük, hogy a szakosodás nem használna a munka minőségének, hiszen a most kialakulóban levő versenyt szüntetné meg. Ezt persze lehet vitatni, de kapcsoljunk ide még egy kérdést: miiért van az, hogy az egyik szervizműhelyben készséggel beengedik az ügyfelet, hogy lássa, hogyan javítják a gépkocsiját, másutt meg éppenséggel bezárják előtte az ajtót? PAPP ISTVÁN: A munkához időt, nyugodt körülményeket kell biztosítani. Megvan-e ez akkor, ha a műhelybe bejön a sógor meg a koma? Nem ezzel kell megszereznünk az ügyfél bizalmát. KISS JÓZSEF: Sokféle módszert alkalmazhatunk, különböző módon is lehet jó szolgáltatást nyújtani. A mi esetünkben például ott lehet az ügyfél a műheljtóen, sőt elterjedt gyakorlat, hogy éveken át ugyanahhoz a névhez kapcsolódik egy-egv kocsi javítása. Az ügyfél amikor bejön, kéri hogy a munkalápra írják rá a szerelő nevét. Hogy meg lehet-e élni a tiszta profilú szolgáltatásból? Nálunk 70 százalékot tesz ki a lakossági szolgáltatás, 30 százalékot a közületi javítás. Kétségtelen, ebből a kisebb hányadból szerzett nyereségünk teszi eredményessé a munkánkat. A magángépkocsikat javítani bonyolultabb dolog, mór csak azért is, mert mindenki a legjobb szakemberrel szeretné elvégeztetni a munkát. A jó szakembert viszont jobban pieg is kell fizetni. KISS LÁSZLÓ: Autót nem lehet normában javítani, még nehezebb rossz normában javítani. Márpedig az eddig elhangzottakból is kiderül, hogy ezekkel a normákkal baj van. Aztán egy másik gondunk: a szakképzettség színvonala. Évek óta hangoztatjuk, hogy ilyen formában kevés a gyakorlati képzési idő ezekben a szakmákban. Hogy kifizetődő-e, megéri-e a szolgáltatás? A kisiparosnak ott van előnye, hogy úgynevezett tolmácsok nélkül tartja a kapcsolatot az ügyféllel. Ö a raktáros, a munkafelvevő, a könyvelő, a minőségellenőr is. Sokkal több a göndja viszont egyebek mellett az anyagellátással. Biztos, hogy a mi szektorunkban is adódik sok reklamáció, jogos reklamáció. Nem tudom fölmenteni a rossz munkát végző embert, hiszen a kisiparos felelőssége sokkal közvetlenebb, nem háríthatja át ezt a felelősséget sem munkatársakra, sem vezetőkre. NÉPÚJSÁG: Egy konkrét példából kiindulva folytassuk a szakember-ellátottságról, az utánpótlásról vitánkat. Hiánycikk a sokféle hiányzó alkatrész között az egyik leggyorsabban elhasználódó alkatrész, a fékbetét. Fékbetétek ragasztására jó ideje nem kap működési engedélyt panaszosunk, pedig elismerten jó minőségű munkát végez. Elutasítását eddig azzal indokolták, hogy a szocialista szektor érdekében korlátozni kell a kisipari engedélyeket... GÉGÉNY TIBOR: Korábban valóban volt ha nem is rendelkezés, de ilyen szemlélet, hogy korlátozzuk az engedélyek kiadását. Miután azonban kialakult és megerősödött a szövetkezeti, tanácsi, állami szervizhálózat ezt ma már nem tartjuk. Mindenki, aki az előírt feltételekkel rendelkezik, megkaphatja a működési engedélyt. GÁL JÁNOS: Annak idején mi is kértük, hogy korlátozzák a kisipart! Nem a verseny miatt, hanem azért mert a tanulóképzés nem kis költségekért nálunk folyik. Megkapja az oklevelet a fiatal, s aztán, különösen a java, veszi a kalapját és. elmegy a kisiparoshoz. A FULL-szervizben 100 tanuló van, két tanműhelyt tartunk fenn; ennek hasznát természetesen nekünk is kell élveznünk. KULCSÁR VIKTOR: Ha most itt gyorsan tájékozódunk, kiderül, hogy a szocialista szektorban 16 és 19 forint között van a szolgáltatásban dolgozó szakemberek órabére. Az is tény viszont: az én embereim műszak után vállalt munkájukért órán ként 30—40 forintot is megkeresnek. KISS LÁSZLÓ: Nem védekezésképpen, csak tájékoztatásul hadd mondjam el: a KPM legutóbbi állásfoglalása szerint a következő ötéves tervben szükséges, hogy a kisipar az autójavításban legalább 800 ezer órával növelje teljesítményét az országban. Hogy hova mennek a tanulók? Tapasztalatok bizonyítják, hogy a pályakezdő szakmunkás a kisiparban nem tud megélni. Az' adózás miatt ugyanakkor a nálunk képzett tanulókat is kénytelenek vagyunk elengedni. DÉR BÉLA: Szerintem nem az a baj, hogy sok a kisiparos a megyében, hanem az, hogy rossz az elhelyezkedésük. A hatóságoknak ezt kell megvizsgálni és adott esetben ösztönözni arra, hogy az ellátatlan területre is jusson szakember. Egyébként a szektorok viszonyában azt még hadd jegyezzem meg, hogy éppen a bizalom hiánya miatt fordul az ügyfél a maszekhoz, vagy egy jó ismerőshöz, aki munkaidő után / megbízhatóan megjavítja a kocsit. Itt látja az ügyfél, hogy mit csinálnak drága pénzen vásárolt járművével, meg is ismeri a motor alkatrészeit. Nem is itt van a baj, hanem ott, hogy például Eger 32 működési engedéllyel rendelkező kisiparosa mellett 80 —100 ember dolgozik még kontárként, olyan, aki az esti munkáját másnap a szervizben pihenj ki. í Én egyébként sok problémát látok a minőség ellenőrzésénél is; ennek hiánya szintén befolyásolja a szolgáltatást. NÉPÚJSÁG: Elhangzott itt már példa arra, hogyan igyekeznek a szervizek érdekeltté tenni a dolgozókat a jobb minőség érdekében. Tudunk-e még ehhez kiegészítő példákat felsorolni? KOZSA JANÓS: Hatvanban hat évvel ezelőtt épült az AFIT-szerviz, s nálunk a gárda is nagyon fiatal, 27 év a munkások átlagos életkora. Ez természetesen szakmai tapasztalataik hiányát is mutatja. A mi elvünk a nyílt üzem, zárt műhely, vagyis a munkafelvételi állásnál megvizsgáljuk a kocsit az ügyfél jelenlétében, ott mondjuk meg a határidőt s adunk tájékoztatást, milyen mértékű lesz a javítás. Az ügyfél természetesen látni akarja, hogy miért fizetett: a használt alkatrészeket visz- szaadjuk, a beszerelt újakat megmutatjuk az átvételkor. GÁL JÁNOS: A minőségi bérezést — éppen a társcégektől tanulva — mi is bevezettük. A művezető rendelkezésére áll egy úgynevezett minőségi bértömeg, amit prémiumként ad ki minden hónapban. Nyilvántartást vezet a reklamációkról, s akinél nem volt, az megkapja a prémiumot. PAPP ISTVÁN: Néhány szót az úgynevezett zárt technológiáról. Az elvégzett munka minden műveletét nem lehet ellenőrizni, de a kontrollt mégiscsak megbízhatóan meg kell szervezni. A művezető átveszi a szerelőtől a kijavított kocsit, átadja a műszakvezetőnek, aki utasítást ad a minőségellen űrnek az ellenőrzésre. A~ ügyfél a minőségellenőrtől veszi át a kocsit. BÄRTHAZI ISTVÁN: Nem minden tanuló jön kellő hivatásérzettel erre a pályára. Sok itt a divatos szakma és a beprotezsált fiatal. Pedig a szakma szeretete mindennél fontosabb. Szerintem a bizalom a fő, s akkor már másodlagos kérdés, hogy ott van-e az ügyfél, amikor a kocsiját javítják. Nekünk ebben a helyzetben is ki kell szűrnünk azokat, akik nem hivatásnak tekintik a szakmát. NÉPÚJSÁG: Egy kényes témánk van még hátra, s ez az alkatrészellátás. Az UNISZERV egri szervizében a futóműbeállító műszer hónapokig nem működött egy húszforintos, de importból származó lámpa miatt. Hogyan lehet segíteni az al- katrészgondokon ? KISS LÁSZLÓ: Amióta bevezették a gépi adatfeldolgozást, országos központ tartja nyilván az igényeket; a gép három hónapig tárolja a megrendelést, aztán előfordul, hogy közli: sajnos nincs alkatrész. Mit tesz a kisiparos? Elmegy és felhajtja a hiánycikket, nem vár a gépi megrendelésre. Az úgynevezett háttéripar (sok hiánycikket gyártanak már kisiparosok) segíthet nekünk, de az itt'előállított nélkülözhetetlen alkatrészek nem kerülnek be folyamatosan a kereskedelmi hálózatba. Mert nincs elég üzlet. KULCSÁR VIKTOR: Hadd tájékoztassak egy kezdeményezésünkről. Az AUTÓ- KER kereskedelmi igazgatójának fölajánlottam, hogy hozzunk létre Egerben mintegy 200 négyzetméter alap- területű közös üzletet a lakosság ellátására. Mi ezzel tudnánk segítséget adni. GÁL JÁNOS: Nálunk csak 40 százalékát tudja teljesíteni az AUTÓKER a havi megrendeléseknek. Mit teszünk? Fölhajtjuk bárhol az alkatrészt, bármi áron. Százezreket vesztünk emiatt. Egyébként az AFIT-tal nemiég tárgyaltunk, s úgy tűnik október 1-től megyezés születik a jobb alkatrészellátás érdekében. GÉGÉNY TIBOR: Valóban súlyos gond az alkatrészellátás, de azt hiszem, sok az indokolatlan igény is. Egy fékcső például nem használódik el három év alatt, mégis automatikusan cserélni kell a kocsi műszaki vizsgája előtt. Miért? Én azt hiszem, a szabályozók a következő években az ipart inkább arra fogják ösztönözni, hogy felújítsa az alkatrészeket, s ne azt tegye amit most, hogy egyszerűen cseréli a legdrágább részegységeket is. A kisipar gyakran abból él, amit a vállalatok a MÉH- nek átadnak! így van ez a gyakran hiánycikk karosszérialemezeknél és más motor- alkatrészeknél is. NÉPÚJSÁG: E fontos szolgáltatás helyzetét értékelve úgy érezzük, ha nem is teljes körben, de a legfontosabb témaköröket áttekintettük. A vitának az idő és az újságoldal korlátozó szűkössége vethet csak véget. Köszönjük a beszélgetést. 1979. szeptember 23., vasárnap