Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-20 / 220. szám

A számítástechnika megvalósításáról tanácskoznak a kereskedelem szakemberei Egerben; erről tudósítunk, s ehhez kapcsolódva, a számítógépek korlátlan alkal­mazási lehetőségeinek néhány példáját mutatjuk be. A technika történetéből ^ TÖLTÖTOLL % DAIMLER—MAYBACH-MOTOR Í MIKROMANIPULATOR A ROMANTIKUS OMNIBUSZ Az első töltőtollat 95 év­vel ezelőtt, 1884-ben Lewis Edison Waterman készítette el és a Stylo-ból már ebben az évben 200 darabot gyár­tott. ★ Gottlieb Daimler, barátjá­val és munkatársával, Wil­helm Maybachhal együtt 1884-ben cannstatti műhe­lyében gyorsjáratú benzin­motort készített arra a cél­ra, hogy azt járműbe lehes­sen beépíteni, A 40 lóerős motor percenként 900 for­dulattal működött, szemben az akkori 200 fordulatszámos motorokkal, E motor legne­hézkesebb berendezése a gyújtás volt, mert a láng­gyújtás a henger mögötti térben levő gázlánggal tör­tént. Ezt a nehézséget csak Robert Bosch 1897-es mág­nesgyújtása küszöbölte ki, bár az izzófejes gyújtást még hosszú ideig használ­ták, például a régi, egyhen- geres traktoroknál, ★ 80 évvel ezelőtt, 1899. áp­rilisában mutatták be a hollandiai Haarlemben meg­tartott orvoskongresszuson D. L. Schonten találmányát, a rriikromanipulátort, amely­nek célja az volt, hogy gyor­san tiszta baktériumkultúrát lehessen teremteni. A bak­tériumkultúra egy cseppjét mikroszkóp alá helyezték és ebből egy vékony üvegtűvel — a mikroszkópban figyelve — egy baktériumot kivettek és azt újabb kultúrába he­lyezték át. ★ Az első omnibuszok a múlt század 20-as éveiben Párizsban és Londonban in­dultak meg. Pesten 1832-ben nyílt meg az első omnibusz­vonal, ahol 1866-ban ver­senytársa támadt a lovaséi­ban. Mégis sokáig népszerű maradt és csak 1929-ben dőlt ki Budapesten a ver­senyből. Erről a 6—10 kraj- cáros „demokratikus” köz­lekedési eszközről nóta is született. Kováts Andor Schonten mikromanipulátora az utrechti Egyetemi Múze umban. A romantikus budapesti omnibusz a múlt század végéről, (fotó: Közlekedési Múzeum, Budapest) Számítástechnika a kereskedelemben ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS AZ EGRI TECHNIKA HÁZÁBAN A tanácskozást dr. Sclmeczi Lajosnc, belkereskedelmi miniszterhelyettes nyitotta meg. Harmincöt vállalat képvi­seletében mintegy 120 ke­reskedelmi, vendéglátóipari szakember vesz részt azon a két napig tartó országos ta­nácskozáson, amelyet Eger­ben rendez a Belkereskedel­mi Minisztérium a Magyar Közgazdasági Társaság me­gyei szervezetének kereske­delmi szakosztálya közremű­ködésével. A tanácskozás témaköre a számítástechnika alkalmazása a kereskede­lemben. Szerdán délután Báry Józsefnek, a Heves megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatójá­nak köszöntő szavai után dr. Selmeczi Lajosné belke­reskedelmi miniszterhe­lyettes nyitotta meg a kon­ferenciát, ahol megjelent Fekete Győr Endre, a me­gyei tanács elnöke is. Az első előadást dr. Fe­kete Győr László, a minisz­térium vállalatfelügyeleti és számítástechnikai főosztá­lyának vezetője tartotta a számítástechnika kereske­delemben való alkalmazásá­nak eddigi tapasztalatairól, a jövő célkitűzéseiről. Ez­után a házigazda, a minta­szervezésre kijelölt Heves megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgató- helyettese, Sass Dezső szá­molt be a számítógép válla­lati alkalmazásáról. Ma gyakorlati bemutatót tartanak a vállalat központ­jában, a vendégek megte­kinthetik a számítógép és a kiegészítő berendezések munkáját, majd a konfe­rencia tapasztalatait a KERINFORG, a Belkereske­delmi Ügyvitelszervezési és Gépesítési Intézet irodave­zetője foglalja össze. ★ A Belkereskedelmi Mi­nisztérium célul tűzte ki a kereskedelmi vállalatok kis- számítógéppel való felsze­relését a gyorsabb adatszol­gáltatás, pontosabb készlet­nyilvántartás és nem utol­sósorban az üzletekben dol­gozók adminisztrációs mun­kájának megkönnyítése ér­dekében. Mintaszervezésre vállalatokat jelöltek ki a vendéglátásban, az élelmi­szer- és iparcikk-kereskede­lemben egyaránt. 1977-ben jelölték ki ilyen mintaként a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatot is, ahol a szervezést a KERINFORG közreműkö­désével végezték el. A vál­lalatnál már 1967-ben gépe­sítették az ügyvitelt, ez adott alapot a számítógép alkalmazására. A központi irodaházban elhelyezett DARO—1840 típusú, NDK gyártmányú számítógéphez négy könyvelő és számlázó automata kapcsolódik, eze­ket mintegy ötmillió fo­rintért vásárolta a vállalat. A kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a keres­kedelmi hálózatban dolgo­zók munkája jóval könnyebb lett; a heti egy alkalommal kell csupán beküldeniük az összegyűjtött számlákat, bi­zonylatokat, ezeket a köz­pontban dolgozzák fel, s összegző tájékoztatást is ha­marabb kapnak a boltok vezetői. A központban dol­gozók létszámát nem kellett növelni. Az operátorok, gép­kezelők előkészítő tanfolya­mokon vettek részt, ketten az NDK-ban tanultak prog­ramozást. Lehetőség van a gépesített ügyviteli rendszer tovább­fejlesztésére is, a kisszámí- tógáphez csatlakozó újabb gépegységekkel bővítve az elvégzendő feladatok körét. (hekeli) Hit jelent az ESZR? A számítástechnika fejlő­dése egyike azoknak az alapvető tényezőknek, amelyek meghatározzák a tudomány és technika fejlő­dését. sőt annak ütemét is. Ma már nyilvánvaló, hogy számítógépek nélkül nem le­hetne megoldani egy sor mérnöki, műszaki, tudomá­nyos, közgazdasági és irá­nyítási feladatot. Ezért ter­mészetesen szüntelenül fej­leszteni kell magát a számí­tástechnikát, és magas szinten kell tartani a szak­emberképzést. Hat szocialista ország — Bulgária. Csehszlovákia. Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK és a Szovjet­unió — 1969-ben megálla­podást kötött, hogy egyesí­tik erőfeszítéseiket a számí­tástechnika fejlesztésében í később Kuba, és Románia is csatlakozott a munkához). Már kezdetben több mint 20 ezer mérnököt, és tudóst, valamint 300 ezer munkást foglalkoztató nemzetközi kollektíva dolgozott az Egy­séges Számítástechnikai Rendszer (ESZR) kifejlesz­tésében. Azóta az ESZR- hez tartozó gépek ezreit ál­lították elő. ezekkel több ezer automatikus irányító­rendszert és több száz szá­mítóközpontot szereltek fel. A számítástechnikai ipar 1976-ban megkezdte az át­állást az ESZR-gépek má­sodik csoportjának a soro­zatgvártására. Ezek a gépek jóval nagyobb teljesítmé­nyűek megbízhatóbbak, mint elődeik. Memóriaegységük nagy befogadóképességű, úgynevezett virtuális me­mória. Az e csoporthoz tar­tozó gépek egyik első mo­dellje, például az ESZ­1060-as, másodpercenként 1,3 millió műveletet végez. Rajta kívül még hat kerül sorozatgyártásra. A legna­gyobb teljesítményű gép másodpercenként ötmillió művelet sebességű lesz, s mégis kesebb helyet foglal el majcj, mint a máj gépek. Textiltadathemk zi Francia Textilintézet ötévi kutató, és szervezőmunka után felállított és működtet egy nemzetközi dokumentációs rendszert, amely „napra kész” válaszokkal szolgál. A rend­szer lelke egy számítógép, amelybe a textiliparra vonatkozó számos adatot betápláltak, a rosttok gyártásától végső fel- használásukig. a gyártási eljárásoktól a technikai ismere­teken át, az új kutatási eredményekig. MAI műsorok: RÁDIÓ KÖSS U lti 8.30: Népdalok. 8.45: Szér- pentin. 9.44: Muzsika Zsu­zsika mesél. 10.05: Dominó. 10.35: A Londoni Covént Gerden Opera együttesének felvételeiből. 11.25: Népi el­lenőrök vizsgálták. 11.40: A famászó báró (Rádióválto­zat). 12.35: Mészöly Miklós. Szárnyas lovak. 12.45: Ze­nemúzeum. 13.44: Sanzonok. 14.21: Népek meséi. 14.49. Mihály András—Gál Zsu­zsa: 1871 — kantáta. 15.10: Marica grófnő (Operettek). 15.28: Csiribiri. 16.05: Kó­rusainknak ajánljuk. 16.19: Jelzés nélkül. 17.07: Kör­mikrofon. 17.32: Színes né­pi muzsika. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.30: Esti magazin. 19.15: Diákkönyv­tár hangszalagon. 20.15. Szimfonikus zene. 21.50. Verbunkosok. 22.20: Kína 30 éve. 22.30: A Cambrid- ge-i St. John Kollégium énekkara XX. századi mon­gol szerzők műveiből éne­kel. 22.50: Turistaúton In­diában. 23.10: Kamaramu- zsíka. PETŐFI 8.33: Slágermúzeum. 9.14: Népi zene. 10.00: Zenedéle- lőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsolás a győri stúdióba. 13.25: Gyer­mekek könyvespolca. 13.30: Éneklő ifjúság. 14.00: Váló— gatott perceink. 16.35: Idő-' sebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33: A 04, 05, 07 jelenti. 21.05: Élet a kas­télyban. 22.15: A tegnap slágereiből. 23.15: Nótacso­kor. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00: Hírek, időjárás — 17.05: Lakótelepi gyerekek. Szerkeszti: G. Tóth Ferenc (Ism.) — Mirelle Mathiau és Zsolnai Hédi énekel — Kölcsönös érdekek... Ónod- vári Miklós jegyzete. 18.00: Észak-magyarországi króni­ka (KISZ-védnökségi napok kezdődnek az LKM-ben — Kertbarátok és kistenyész- tők — Mezőgazdasági szak­emberek tanácskozása Eger­ben) — 18.15: Lap- és mű­sorelőzetes. TQ 8.00: Tévétorna. 8.05: Isko­latévé. 14.50: Iskolatévé (Ism.). 16.35: Hetedhétor­szágban. 17.10: Staféta. 17.20: Űj gyár a Tisza mel­lett. 17.50: A nyelv világa. 18.50: Kinn vagyunk a vá­sárban! 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mednyánszky. 21.30: Tele. sport. 22.30: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 19.10: Rajz. 19.30: Tv-hir. adó. 20.00: Leoncavallo: Bajazzók (Operafilm). 21.20: Tv-híradó 2. 21.45: Egész­ségünkért. 21.55: Világszin- pad. 1979. szeptember 20., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents