Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-18 / 218. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Nyitány az East River partján A NAGY AMERIKAI METROPOLIS amúgyis zsúfolt légikikötői ezekben a napokban a szokásosnál is forgal' [ masabbak: egymás után érkeznek a világ iegkülönbö-< zőbb országaiból a delegációk az Egyesült Nemzetek < Szervezete közgyűlésének immár harmincnegyedik ülés­szakára. Már a résztvevők száma is sokat elmond e je_ ; lentős testület történetéről. 1945. június 26-án ötven ál- £ lám írta alá a világszervezet alapító okmányát. 1966. < őszén már 121 volt a tagállamok száma, az 1979. tava- ! szán véget ért harmincadik ülésszakon pontosan másfél , száz delegáció tagjai búcsúzkodtak, a mostani ülésszak pedig százötvenegy tagállammal kezdi meg működését. Az első világháború után megszületett Népszövetség a nyugati hatalmak magatartása miatt nem tudta teljesí­teni feladatát: nem volt képes megteremteni az agresszor megfékezéséhez szükséges antifasiszta egységet. A második világháború sok szempontból új helyzetet 1 teremtett a nemzetközi porondon. A Szovjetunió döntő; szerepe a náci hadigépezet szétzúzásában, egy sor afri- £ kai-ázsiai ország függetlenné válása olyan folyamat kez­detét jelentette, amely csak esztendőkkel később teljese­dett ki: a nemzetközi erőviszonyok alapvető változásáét. Eleinte úgy tűnhetett, hogy a nyugati hatalmaknak si­kerül a nemzetek új világfórumát az elődjéhez hasonló passzivitásra kárhoztatni. A Szovjetunió erejének, tekin­télyének növekedése, a szocialista világrendszer megszü­letése, a nemzeti felszabadítási harc sikerének világmé­retű láncreakciója azonban egyszerűen lehetetlenné tette J ennek a helyzetnek az állandósulását. ELÉRKEZETT AZ AZ IDŐSZAK, amikor aNewYork-i East River partján álló sajátos formájú üvegpalota ha­talmas lombikként tükrözte világunk változásait, új re­alitásait. Most már valóban arról van szó, hogy a világszerve­zet az élet minden területén képes hatékony segítséget nyújtani a világ nagy problémáinak megoldásában, vagy legalábbis enyhítésében. Ezt jól tükrözi a legmagasabb fórum, az évenként összeülő közgyűlés legutóbbi, har- < mincharmadik ülésszaka, amelyet a felgyülemlett kérdé- , sek sokasága és bonyolultsága miatt három szakaszban > kellett lebonyolítani. Ezek során összesen mintegy száz­harminc kérdésről kétszáz határozatot fogadtak el. j Éppúgy, mint az egyetemes világpolitikai porondon, a < közgyűlés különböző fórumain is a leszerelés, a fegyverke- j zési hajsza megfékezése volt a döntő kérdés. Ezt a szá- £ mok is tükrözik: ebben a világ sorsát érintő kérdéscso-> portban negyven világszervezeti döntés született. A leg- í több ilyen javaslatot a Szovjetunió és a szocialista álla- £ mok terjesztették elő, ezeknek az országoknak hivatalos £' külpolitikája az enyhülésért, a fegyverkezési hajsza meg- j szüntetésért, a leszerelésért vívott küzdelem. A most induló harmincnegyedik ülésszak napirendje zsúfoltnak ígérkezik, összesen százhuszonegy kérdésben kell majd döntést hozni — és e kérdések száma termé­szetesen menetközben tovább növekedhet. A MOSTANI ÜLÉSSZAK olyan helyzetben kezdi meg \ működését, amelyben egyetemes érdek, hogy az enyhülési > folyamatot visszafordíthatatlanná tegyék és megállítsák: azokat, akik újra visszataszítanák az emberiséget a hi- í degháború áldatlan időszakába. > Hazánk delegációja aktív és eredményes munkát végez j valamennyi közgyűlésen. „Külpolitikai tevékenységünk j fontos fóruma az ENSZ — mondotta Púja Frigyes a > Magyar Nemzetnek nyilatkozva — és a különböző nem- r zetközí szervezetek. Növekvő aktivitással munkálkodunk! ezek keretében is külpolitikai céljaink megvalósításáért. \ Ügy látjuk, országunk tekintélye növekszik e fórumokon ! is. így értékelte ezt az ENSZ főtitkára is budapesti nyi- > latkozatában... ” i Harmat Endre > Koszigin hazaérkezett Moszkvában és Addisz Abebában hétfőn közös köz­leményt hoztak nyilvános­ságra Alekszej Koszigin szovjet kormányfő etiópiai látogatásának eredményeiről. A közleményből egyebek kö­zött kitűnik, hogy a Szov­jetunió az etiópiai forradal­mat a világforradalmi folya­mat elválaszthatatlan részé­nek tekinti, s kész sokrétű segítséget nyújtani az új Etiópiának. Alekszej Koszigin a tár­gyalások folyamán a szovjet nép szolidaritásáról biztosí­totta az etióp nép erőfeszí­téseit a kizsákmányolástól mentes társadalom megte­remtésére. Alekszej Koszigin, azSZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vasárnap Addisz Abebából rövid baráti látogatást tett Adenben. a Jemeni NDK fő­városában, majd hazautazott. Eltemették Agostinho Netót Hétfőn az angolai főváros­ban a nemzeti gyász jegyé­ben helyezték örök nyuga­lomra az egy hete elhunyt Agostinho Neto földi ma­radványait. A koporsót, ame­lyet az angolai népi felsza­badító fegyveres erők harc­kocsija vitt a luandai népi palotáig, több százezer fő­nyi gyászmenet követte, élén az elnök családtagjaival, az MPLA Munkapárt Politikai Bizottságának és Központi Bizottságának tagjaival, va­lamint a gyászszertartásra Luandába érkezett állam­főkkel és miniszterelnökök­kel. A HARMINCNEGYEDIK Ma kezdődik az ENSZ­közgyűlés Ma nyílik meg New York­ban az ENSZ-közgyűlés 34. rendes ülésszaka. A világ- szervezet idei ülésszakán már 152 ország vesz majd részt, a napirenden — eddig 130 pont szerepel. Amint Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára is utalt rá: az ülésszak az egyik legnehe zébb lesz a világszervezet történetében, hisz egy sor súlyos, megoldatlan nemzet­közi kérdésről folynak majd várhatóan heves viták. Ezúttal is előtérben áll­nak majd a közel-keleti problémák. A Rhodesia jövőjéről folyó londoni alkudozás különös jelentőséget ad az Afrika déli részével kapcsolatos na­pirendi pontoknak. Az ENSZ tagállamainak sorában különös súllyal esik latba az el nem kötelezett országok csoportja, amelyet a legutóbbi, havannai csúcs- értekezlet után Kuba képvi­sel hivatalosan a világszer­vezetben is. Valószínű, hogy Fidel Castro szólal majd fel az ülésszakon. Napirendre került a vál­tozatlan ciprusi kérdés, he­ves viták várhatók Indokína, főként Kambodzsa ügyében. Az idei közgyűlés illuszt­ris vendégei között lesz II. ■János Pál oápa is. aki októ­ber 2-án mond beszédet. Afganisztán népe támogatja az új államfőt A szovjet televízió hétfő délutáni híradásában bemu­tatta Afganisztán új állam­főjét és pártvezetőjét, Hafi- zullah Amint. Az 1929-ben született politikus eredetileg tanár volt s kezdettől fogva részt vett a párt szervezésé­ben. Az afgán forradalom győ­zelmét követően elsőnek Ha- fizullah Amin járt — 1978. május 18-án — Moszkvában és Gromiko szovjet külügy­miniszterrel tárgyalt. Az ak­kor kiadott közlemény is aláhúzta, hogy a két szom­szédos országnak fejleszte­nie kell a megbonthatatlan barátságot és a fnindenolda- lú együttműködést. Amin több állásfoglalásában is­mételte meg, hogy Afganisz­tán irányvonala a szoros együttműködés a szocialista országokkal, a Szovjetunió­val. Hafizullah Amin tagja volt annak az afgán küldött­ségnek, amely tavaly decem­berben járt Moszkvában és aláírta a kát ország barátsági és együttműködési szerződé­sét. Az Afganisztán Népi és Demokratikus Pártja, vala­mint a Forradalmi Tanács élén bekövetkezett változás­ról hétfőn első oldalán szá­molt be a Pravda, a TASZSZ Kabuli jelentése nyomán. A jelentést vasárnap este és hétfő reggel több ízben is­mertette a szovjet rádió is. A rádió napközben híradá­saiban hangsúlyozta, hogy Afganisztán népe tömegtün­tetéseken fejezte ki támoga­tását a forradalmi tanács és a népi és demokratikus párt iránt. Khomeini a vallás és a politika egysége mellett Az iráni vallási vezetők és a kormány közötti kölcsö­nös vádaskodások közepette vasárnap Quamban újabb ta­lálkozóra került sor Kho­meini ajatollah és Bazargan kormányfő között. A tanács­kozáson kulcsfontosságú kér­dések kerültek napirendre — közölte szűkszavú jelentésé­ben a PARS hírügynökség. A vallási vezetők által az elmúlt napokban több ízben tehetetlenséggel vádolt mi­niszterelnök a hét végén — közvetve ugyan — bírálta a vallásnak és a politikának azt a „túlzottnak” minősített összefonódását, amit a jelen­leg megvitatás alatt álló isz­lám alkotmánytervezet irá­nyoz elő. Khomeini ajatollah ugyanakkor vasárnap isrnét minden kétséget eloszlatóan tette le a garast a vallás és a politika egysége mellett. „Aki a kettő elválasztását szorgalmazza, az a forrada­lom aláásósára törekszik” — hangoztatta Irán nem hiva­talos államfője Quamban, ez­úttal Shirazból érkezett hí­vei előtt mondott beszédében. A síita főpap egyenesen odáig elment, hogy leszögez­te: az egyház kötelessége be­avatkozni a politikába. Ami pedig ennek alkotmányos ke­reteit illeti, ismeretes, hogy az alkotmánytervezet már jó­váhagyott ötödik cikkelye a legfelsőbb hatalmat a jövő­ben vallási vezető kezébe ad­ja. Aukció a Cityn VÉGET ÉRT A L’UNITÁ-FESZTIVÁL Berlinguer levonta a tanulságot Az a legújabb vicc a lon­doni üzleti negyed, a City köreiben, hogy Thatcherék hamarosan eladják az Angol Bankot. Minden viccnek van valóságtalaja, jelen esetben tényleg úgy tűnik, hogy Nagy- Britannia konzervatív kor­mánya az állami vállalatok kiárusítására készül. A Munkáspárt programjá­nak sokat idézett 4. cikke­lye annak idején a termelő- eszközök államosítását tűzte ki célul. 1945-ben a labou- risták hatalomra kerülésével sor kerülj a szénbányászat, a vasút, az elektromos-, a gáz- és az acélipar államosításá­ra. A párt 1974. évi prog­ramnyilatkozata a repülőgép­es hajóépítőipar államosítá­sáról határozott — ezt 1977- ben hajtották végre. Két éve a munkáspárti kongresszus a nagybankok és a biztosító- társaságok államosításáról döntött. Ez az elképzelés mégsem került be a párt választási programjába, mert az akkori miniszterelnök, Callaghan vétója megakadá­lyozta azt. 1979, szeptember 18., kedd A választásokon győztes konzervatív párt teljes for­dulatot ígért. Politikusai célul tűzték ki, hogy „gátat vetnek” az államosításoknak, és ismét magánkézbe juttat­ják az állami vállalatokat. „Az évszázad kiárusításának” nevezik Angliában Thatche­rék aukcióját. Sir Keit Jo­seph tory iparügyi minisz­ter Nagy-Britannia társa­dalmi rendszere „hatodik mérgének” nevezte az álla­mosításokat. Ezt a mérget — úgymond — csak egy hatá­rozott kormány távolíthatja el. Mindenekelőtt a British Petroleum részvényeinek 25 százalékát kívánják áruba bocsátani. Ebből mintegy egymilliárd font bevételre számítanak. A kormány ke­zében ily módon a BP rész­vényeinek valamivel több mint 25 százaléka maradna meg. Ezzel egyidejűleg piac­ra dobnák a Ferranti elektro­mos cég, az ICL komputer- és a Brown Boveri Kent mé­rőeszközgyártó vállalat álla­mi részvényeit is. A British Airways repü­lőtársaság magánkézbe jut­tatása már kissé körülmé­nyesebbnek tűnik. Ehhez új törvény meghozatalára lesz szükség, továbbá a piaci hely­zet sem kedvez most az el­adásnak. John Nőtt keres­kedelemügyi miniszter min­denesetre egy megfelelő idő­pontban a légitársaság rész­vényeinek „jelentékeny ki­sebbségét” — 35—49 százalé­kát kívánja a magántőke kezébe juttatni. A szakszer­vezet tiltakozását Nőtt azzal próbálja leszerelni, hogy megígérte: „nem szedik szét” a British Airways! A legnagyobb izgalmat Angliában az északi-tengeri olajforrások magánkézbe juttatásának terve okozza. A British National Oil Corpo­ration áruba bocsátása ugyan­is azzal fenyeget, hogy az északi olajmezőkre külföldi olajtársaságok tehetik rá a kezüket. David Howell ener­giaügyi miniszter azzal nyug­tatja a közvéleményt, hogy a társaság olajkereskedelme 51 százalékának, a kitermelt olaj 12,5 százalékának kéz­ben tartásával a kormány még kényelmesen befolyá­solhatja az olajpiacot. A nagyarányú kiárusítás előkészítése tehát megkezdő­dött. A toryk terveinek megvalósításához azonban bizonyára lesz még néhány szava Nagy-Britannia lakos­ságának is. Qáti István Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára a milánói L’ Unitá-fesztivál végén tartott vasárnapi nagygyűlésen száz- ötvenezer ember előtt be­szélt és kijelentette, hogy pártjának, amely a júniusi „választási csapásból” levon­ta a megfelelő tanulságot, harcosabb ellenzéki maga­tartást kell tanúsítania a jö­vőben, a dolgozó tömegek érdekében. Senki sem reménykedhetik abban, hogy a kommunisták lemondanak a kapitalizmus megszü ntetésér ől._ Az OKP „eurokommumiz­mussalj kapcsolatos törek­vése éppen arra irányul, hogy Nyugat-Európában is meg­nyissák az utat a szocialista átalakulás előtt, tiszteletben tartva a demokráciát és a szabadságjogokat. Síkra szállt a SALT—II. mielőbbi ratifikálásáért és egy újabb fegyverkezési haj­sza megelőzéséért. Emlékez­tette hallgatóságát az el nem kötelezett országok havannai határozatára, amely szerint az enyhülés elválaszthatatlan attól a harctól, amelyet az imperializmus, a gyarmatosí­tás, a fajüldözés és a cioniz­mus ellen vívnak. SZÓFIA: Hétfőn Szófiában befeje- ződtek Todor Zsivkov bol­gár és Julius Nyerere tanzá­niai államfő hivatalos tár- * gyalásai. A baráti érdemi 5 légkörben lezajlott zárómeg- ’■ beszólásén a felek áttekintet­ték a kétoldalú kapcsolatok egyes kérdéseit, kölcsönösen kifejezték óhajukat a kap- ; csolatok továbbfejlesztésé­re, és hangsúlyozták, hogy j Nyerere jelenlegi látogatása hozzájárul a két ország együttműködésének kiszéle­sítéséhez. AMMAN: 1 A közel-keleti válság igaz-™ ságos és átfogó rendezésének azon kell alapulnia, hogy J Izrael kivonul- a megszállt | arab területekről, köztük Je- i ruzsálemből, a palesztinai nép pedig visszakapja nem- I zeti jogait, így az önrendel- j kezeshez és a saját földjéhez : való jogot —, jelentette ki Mudar Badren jordámiai kor­mányfő az országos konzul­tatív tanács (parlament) hét­fői ülésén az ország külpoli­tikájáról mondott beszédé­ben. WASHINGTON: Séj Vance amerikai külügymi- ' niszter és Dobrinyin wa­shingtoni szovjet nagykövet hétfőn ismét tanácskozott a kétoldalú kapcsolatok kérdé­seiről. Az előzetes tervek , szerint Vance legkésőbb a jövő héten találkozik Gro­miko szovjet külügyminisz­terrel — aki hétfőn érkezik New Yorkba — az ENSZ székhelyén. Jól értesült körökben nem zárják ki a lehetőségét, hogy a szovjet diplomácia vezető­je még a héten Washington­ba látogat, hogy Carter el­nökkel is tanácskozzék. TR1POLI: A líbiai külügyi titkárság (külügyminisztérium) nyi­latkozatban . válaszolt Eliasz Szárkisz libanoni államfő Kadhafinak küldött üzene­tére, s megállapítja: Líbia egyetért azzal, hogy sürgő­sen arab csúcsértekezletet kell összehívni a libanoni helyzet, az ország elleni iz­raeli agresszió ügyének meg­vitatására, s átfogó tervben kell meghatározni az egyes arab országok szerepét a kö­zös arab harcon belül. TUNISZ Jasszer Arafat, a Palesz­tinai Felszabadítási Szerve­zet végrehajtó bizottságának elnöke hétfőn Tuniszba ér­kezett. A vendéget Hédi Nu- ira miniszterelnök fogadta. HANOI A Vietnam—kínai határ- helyzetet és Kína szándéka­it elemző szerkesztőségi kom­mentárt publikált vasárnapi számában a Nhan Dán. a VKP központi lapja, s ebben „robbanásveszélyesnek” ítéli a határtérségben uralkodó ál­lapotot. LONDON Egyre inkább kirajzolód­nak azoknak a neokolonia- lista mesterkedéseknek a kör­vonalai, amelyeket a londo­ni Rhodesia konferencián készítenek elő. Az angol sajtó ezzel kapcsolatban kö­zeli „jelentős sikert” jósol Lord Oarrington brit kül­ügyminiszternek. RABAT Több száz marokkói katona meghalt és százak ésték fogságba va - árnap, néhány kilométerre Zaak helyőrség­től Nyugat-Szahará bah, a Polisario Front egységeivel vívott csatában — jelentette a Polisario Front közlemé­nye. Az Algírban kiadott közle­mény szerint a Polisario Front harcosai nagy mennyi­ségű fegyvert és hadianya­got zsákmányoltak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents