Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

Gustave Eiffel alkotása Jó iziet a kl'eitcveüóves torony Egykori francia karikatúra a toronyról és alkotójáról 1887 januárjában kezdőd­tek el a munkák a Mars-me­zőn. Általában úgy tudják, hogy a tornyot a párizsi vi­lágkiállításra építették, má­sok azt mondják, hogy a francia forradalom 100. év­fordulójára konstruálta Gus­tave Eiffel. Mind a kettő igaz —■ a torony 90 évvel ezelőtt, 1889-ben lett kész. Nemcsak Párizst foglalkoz­tatta a terv, hogy egy ezer láb magas épület készüljön; mérnökök százai tépelődtek Angliában, az Egyesült Álla­mokban, hogy a technika di­csőségét, országuk nagysá­gát eképpen hirdessék. Holnap, szeptember 15-én rendezik az 52. magyar bé­lyegnapot. Ez alkalomból e napon jelenik meg a 10 fo­rint névértékű bélyegblokk. A megjelenő blokk az első magyar bélyegtervet mutat­ja be Rowland Hill ésThan Mór arcképe kisült. A bé­lyegblokkot az Bélyeg­sarokban már ismertettük. A bélyegnapi blokk a Pénz­jegynyomdában készült 280 300 fogazott és 7900 vá­gott példányban. Tervezője Vertei József. ★ A most megjelenő bélyeg­blokkhoz. Thán Mór, a nagy magyar festőművész. 1848- ban magyar postabélyegter- vezetet készített, amely mind a mai napig fennmaradt és a budapesti Bélyegmúzeum féltett kincse. A tervezetről beható vizsgálatok megálla­pították. hogy kivitelezés cél­jából már nyomdai eljárás alá vették. Ebből következ­tethető. hogy a magyar pos- tabélyesek bevezetésének terve Magyarországon már akkor felmerült, annak meg­valósulása csak az akkori nagy megpróbáltatások mi­att vált megvalósíthatatlan­ná. A szabadságharc leveré­sével minden fajta reform bevezetésének lehetősége megszűnt, de önálló állami létünknek Is minden nyoma ejtűnt. Az első magyar ki­adású bélyeget az- 1868-ban megalakult magyar állami nvomda készítette és az 1871. május 1-én jelent meg. Az osztrák kormányzat 1850. jú­nius 1-én bocsátotta ki az első osztrák bélyegeket, ame­lyek Magyarországon is, mint az osztrák birodalom­ba olvasztott tartományi te­rületen forgalomba kerültek. A bélyegnapi blokkon lát­hatjuk Rowland Hill arcké­pét is. Az angol Rowland Hill tanító volt. 1837-ben egységes pennyportó rend­szer és benyomott értékjel­1885-ben hirdetett pályá­zatot a francia közmunka­ügyi miniszteh amelyre 700 terv érkezett be. Ebből 18 minősült elfogadhatónak, de a legalaposabb és legéssze­rűbb Eiffelé volt. Ezt is fo­gadták el. A tervek szerint a torony alapja 125 m széles a magassága 300 méter lett volna, s a költségek egymil­lió Ötszázezer frankra rúg­tak. Mivel Eiffel maga fi­zette az építkezést, a szerző­dés szerint 20 esztendeig jo­gosult volt a vorony jöve­delmére. (Akkor úgy vélték, hogy 1910-ben le fogják bontani az építményt.) A „HlDEMBER” TÖRTÉNETE Eiffel igen elismert mér­nöknek számított korában, 1832. decemberében szüle­tett, Dijonban. Apja tekin­télyes szőnyegszövő dinasz­tia sarja volt. aki Napóleon lovasvadászai között is szol­gált. s a császár bukása után Kölnbe emigrált. Eiffel a középiskolában filozófiát, és matematikát tanult. majd egy kazánkovács és gőzgép- gvártó üzembe szegődött. Később egy vasúttársaság alkalmazásában állt, s 26 éves korában egy hat pillé­ren álló 500 méteres viaduk­tot tervezett. Miután megtervezett egy templomot, több pályaudvart (többek között a bu­dapesti Nyugatit, számos üzemet, áruházat és vá­sárcsarnokot, s közben zésű levélpapírok, illetve borítékok kiadását, majd ké­sőbb felragasztható bélyegek kibocsátását javasolta. Sok ellenségeskedést és kritikát legyőzve vitte keresztül ter­vét, s 1840. május 6-án meg­jelent a világ első két bé­lyege: a fekete 1 és a kék 2 <pen,nys. Halálának ez évi centenáriuma alkalmából számos állam emlékbélyeg­gel emlékezett az évforduló­ról. Az első két bélyeg meg­jelenése óta sokan tulajdo­nították maguknak a felfe­dezés jogát, de a posta tör­ténete és a filatélia Hillt te­kinti és ismeri el „a bélyeg atyjának”. * Budapesten szeptember 21-én kezdődik 12 ország fiatal művészeinek részvéte­lével a II. Szigeti József he­gedűverseny. A népszerűsí­tés céljából a magyar posta szeptember 5-én benyomott értékű bélyeggel postai le­velezőlapot adott ki. A postai levelezőlap 100 ezer pél­dányban Cziglényi Adám terve alapján készült. ★ BÉLYEGÜJDONSÁGOK: — Európa: NÉMET DE­MOKRATIKUS KÖZTÁR­SASÁG: A lipcsei hangszer­múzeumot négy bélyeg mu­tatja be. — SAN MARINO: A XIII. nemzetközi stoma- tológiai kongresszusra 170 L névértékű bélyeg került ki­adásra. — AUSZTRIA: A cukorbaj elleni küzdelem nemzetközi szövetségének 10. világkongresszusa alkalmá­ból 2,50 S bélyeg jelent meg. — CIPRUS: Az UNESCO ne­velési központja fél évszá­zados jubileumára 15 M bé­lyeg. — CSEHSZLOVÁKIA: A szlovák félkelés 35. évfor­dulója emlékére 30 h bélyeg jelent meg. — HOLLAN­DIA: Százéves a holland labdarúgás, az évfordulót 45 c-es mérkőzési jelenetet ábrázoló bélyeggel köszön­tik. — OLASZORSZÁG: Ot- torinó Respighi zeneszerző emlékére 120 L bélyeg került kiadásra. Németi V. 42 hidat is felépített, elne­vezték „hídembernek”. Be­utazta a világot, épített Oroszországtól Peruig. Ter­vei alanián készült a nizzai obszervatórium és a New York-i Szabadságszobor vas­szerkezete. A torony igen gyorsan épült, 1888 áprilisában már állott a négy pilon, a pári­zsiak nagy része meg ször- nvülködött: micsoda borzal­mas látvány, mondták — e szörnyű monstrum, tönkre­teszi Párizs látképét. De a torony csak növekedett, s 1889 nyarán el is készült. A tervezett összeg többszörösé­be került, pontosan 7 millió 299 401 frank és 31 centi- mes-be. Magassága 302 mé­ter 755 milliméter, súlya 7 ezer tonna, a szegecsek szá­ma 1 050 846 és 1710 lépcső­foka van. Megnyitásának évében 1 896 967 látogatója volt. A mai napig is műkö­dik a hidraulikus lift, amely a II. emelettől a torony leg­felső szintjére viszi fel a lá­togatókat. BEVÉTELEK, KIADÁSOK Csakhogy a toronnyal egy ideje gondok vannak. Nem bontották le, mint ahogy tervezték, és húsz év eltelte után Gustave Eiffel —, aki egyébként a torony III. eme­letén lakott — ócskavasáron eladta Párizs városának. így kezdődött az építkezés Közben meg is nőtt a to­rony.. és súlyosabb is lett, a csúcsán található a 165 ton­na súlyú rádióadó, tévéadó, egy rendőrségi állomás és egy tűzoltójelző berendezés. Csakhogy a torony fenntar­tására egyre több pénzt kell fordítani. A teljes helyre­állításra mintegy 10 millió francia frankra lenne szük­ség. csupán a hidraulikus óriás lift cseréje 35 milliót tenne ki. Arról nincs szó, hogy az Eiffel-tornyot működtető társaság ráfizetne. 1978 de­cember végéig 84 780 000 lá­togatója volt a toronynak. Az üzemeltető társaság szer­ződése ez év végén lejár. A városi vezetés úgy véli, hogy a társaság idáig is szép pénzt keresett, az sem lenne baj, ha a jövőben Párizs venné gondjaiba az építményt, A társaság ugyanis csak akkor hajlandó a költséges rekonst­rukciós munkát elvégezni, ha a magisztrátus további 30 évvel meghosszabbítaná a bérleti szerződést. Való igaz, hogy a torony jövedelmező, de a karbantartási munkák hihetetlenül magas összege­ket emésztenek fel. Csak példaképp: egyedül a torony festéséhez 50 tonna anyag­ra van szükség. VIHAROS ÉLETRAJZ Amikor megnyitották, ha­talmas ünnepséget rendezték, amelyen a kor hírességei vettek részt: az akkori per­zsa sah, a spanvol trónkö­vetelő, a sziámi királv. Edi­son és Buffalo Bill. Voltak, akik alpinista felszereléssel, kívülről mászták meg a tor­nyot. s volt 1923-ban egy lá­togató. aki kerékpárral jött le a lépcsőkön. 1945-ben egv pilóta elre­pült a pilonok között. S akik még lejöttek. Az öngyilko­sok száma meghaladja a 490-at, közülük egyetlen nő élte túl a halálos ugrást. A torony egyébként bevonult az irodalomba, filmművé­szetbe. olyan művészek di­csőítették, mint Cocteau, Apollinaire, Breton. lefes­tette-Chagall, s csaknem va­lamennyi modern francia festő. Több film is készült, amelynek főszereplője a to­rony volt, s ma Is játszanak egy darabot Párizsban, a „Gyilkos Eiffel-torony” cím­mel. Az alkotó Gustave Eiffel, miután megnyerte a torony­csatát, belebonyolódott a Panama-csatorna építkezé­sébe. s azután szinte már semmit nem alkotott. 71 éves korában egy meteorológiai állomást helyezett el a to­rony tetején és kísérletezett egy különleges repülőgéppel is. 79 éves korában hunyt el, 1923-ban. / Schiffer Ferenc Koresztroft vény Szeptember kó belseje. 65. Központi El­lenőrző Bizottság. 67. Strázsa. 69. Kilométer. G. Gy. A szeptember 7-i kereszt- rejtvényünk helyes megfej­' 7 l □ T~ □ r~ y­n rr r~ 5~ 75“ t; *51 • s~ 9 K~ 9 15 * }■ “ Tf 9 ir~ 9 20 (?^ 1» TI W 22 9 5“ 9 ■*' M f • lT~ 2S 9 ii ' 9 2Ä 29 9 3Ö~ 3f 9 33 yT~ 35 m 36~ ' 9 h37 'J W~ 49 9 w~ • W r.' tó­9 w □ 45 jj * , P w~ Ü w~ 69 “ □ ' -ü ÍÖ~ 51* *** 1 □ ü ' 1 «­9 9 5“ 9 80 ) Ét a 9 63 86 9 es <r c a 9 £9 1 1 L 1 □ □ < \ ' t 'ZL □ Simon István költeményé­ből idézünk a függőleges 12., a vízszintes Lés a függőleges 19. számú so­rokban. Vízszintes: 1. (Beküldendő). 12. Nyakravaló. 13. Régi űr­mérték. 14. Vissza: dunán­túli csatorna. 15. MIÖ. 16. Tenger szárazföldbe benyúló része. 18. Nagy görög sziget. 20. Szaladj. 21. Oktat. 23. Mértékegység a fotózásban. 24. Falat rak. 25. Vissza: pe­csét a ruhán. 27. Beltenger Izrael és Jordánia között. 28. Tiszteletbeli. 30. A kugli. 32. Elszólás, hibás beszéd. 33. TN. 34. Csuk. 36. Otthon. 37. Recézett Tamás. 38. Gyilko­lás. 40. Fohásza. 41. Melyik helvre? 42. Sík. beesett. 44. . .mars' 45. Borít. 46. A vesz­teség. 48. Ttókában van (!) 49. Pénes étel. 50. Ezen a na. non. 52. F.ldöntene. 55. Néve­lő. 56. T angol-e? ,58. Két né­velő 59. Áruháztípus. 60, VNÖ. 61. A franciák egykori latin neve. 63, Páránv. 65, Komárom megyei község. 66. Szobrász szerszáma, névelő­vel. 68. Gyümölcs (—’)• 69. Mázolsz. Fnnnöleoes: 2. Szülésznő. 3. Eláraszt. 4. Előadó, röv. 5. Azonos betűk. 6. Viharos szál a ünlmát nar+okrvn. 7. r>al. 8 kilővén 9 TZcgoffai« (II 10 Csodálkozott 11 Rooézott Mihálv. 12. fRoki'ildpr’dő.) 17. Szín. 19. (Beküldendő.) 20. Régi órafajta. 22. Sportfoga­dás. 24. Az Északi-sarkon sok van belőle. 2(j. Borítja. 27. Hon. 29. Gyapotköteg. 31. A tőke után fizetik. 32. Nehéz­ségek. 33. El. 35. Takarmány, növény. 37. Zsírpárna az ál­lón. 39. Későn. 41. Testrésze. 43. Női név. 45. Ritmikus mozgás. 47. Osztrák kancel­lár volt. 49. Hajdú megyei község. 51. Forró égövi nö­vény. 53. Korholá. 54. Eszká- bál. 55. Becézett Anna. 60. Húzza. 62. Lee betűi. 64. Tri­tése: „Úszó fátyolként ha­lad a megindult levegő, a le­vél mind remegő, rezgő ár­nya itt marad.” ★ A helyes megfejtést be­küldők közül sorsolással egy- egy könyvet nyertek: Dr. Csala Károly Poroszló, Sá­rost Zsolt Gyöngyös, Tasi Cecília Heves, György Ist­ván Eger, Barta József An- dornaktálya. A könyveket postán küldjük el. KOSSUTH 8.25 Teveháton Közép- Azsiában. 8.35 Kamaraze­ne. 9.33 Egy kis bodor esti füst. 9.53 Lottósorsolás. 10.05 Hétezínvirág. 10.35 Salamon király álma. 10.40 Operaáriák. 10.59 Lottóered­mények. 11.08 Kalandozás a magyar színház múltjá­ban. 12.35 Hétvégi pano­ráma. 13.57 Amerikai szer­zők kamarazenéjéből. 14.28 Egy hibari nótafa: Magyar Andrásné. 14.44 Magyarán szólva ... 15.10 Kóruspódi­um. 15.30 Van egy sztorim. 16.05 Húszas stúdió. 17.10 Jascha Heifetz 1917—1955 között készült lemezfelvé­telei. 17.38 Láttuk, hallot­tuk. 18.03 Bllicsi Tlvadár énekel. 18.15 Hol vólt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 A próféta. 20.03 Magyar előadók. 20.59 Al­ku nélkül. 21.0 Verdi: A kalóz. 23.14 A dzsessz- rock új hulláma. PETŐFI 8.25 Kína 30 évé. 8.3Ä Sza­lámi és kolbász — a labo­ratóriumban. 8.53 ősziró­zsa. 9.53 Lottósorsolás. 10.00 Zenedélelőtt. 11.45 Tánczenei koktél. 12.33 Édes anyanyelvűnk. 12.38 Népi muzsika. 13.15 Nőkről nőknek. 14.00 Kettőtől ötig ... 17.00 Szóból ért az ember... 17.30 Az Ötödik se­besség különleges tudako- kozója. 18.33 Slágermúze­um. 19.25 Harminc perc alatt a Föld körül. 20.00 Régi nóta, híres nóta. 20.33 Embermesék. 21.32 Orszá­gos amatőr póp-rock- dzsessz találkozó Tamási­ban. 22.02 Népdalcsokor. 23.15 Vincze Ottó zenés játékaiból. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Kulturális körkép. Űj évad a Miskolci Nemzéti Szíri- házban. Szerkeszti: Antal Magda — Örökzöld dalla­mok — Emberek, utak, járművek. Szerkeszti: Im- reh József. — Milyen jár­művek közlekedhetnek au­tópályán és főúton? Mit mond az új Btk a közleke­dési bűncselekmény minő­sítéséről? Országúti őrjá­rat Hegyalján — A Ma­gyar Autóklub Heves me­gyei Szervezetének őszi- téli tervei. — 18.00 Észak­magyarországi krónika (Megnyitották a BNV-t — Közlekedési aktívaülés Mis. kolcon) — Lap. és műsor­előzetes ... TQ 8.05 Tévétorna. 8.10 Iskola­tévé. 9.25 Tizen túliak társasága. 14.10 Iskolatévé. (Ism.) 16.30 A négyek je­le. 17.30 öt perc meteoro­lógia. 17.35 Van képünk hozzá! 18.20 Mindenki köz­lekedik... 18.35 Dél-alföldi krónika. 19.20 Tévétorrta. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Del­ta. 20.20 Családi kör. 21.10 Operabarátság. 21.55 Nász­éjszaka a börtönben (Olasz film). 23.40 Tv-hiradó. 3. 9 MŰSOR 18.35 Még egyszer — gye­rekeknek! 19.30 Tv-híradó. 20.00 Krock és társa (NSZK tévéfilm). 21.35 öt perc meteorológia. 21.40 Tv- híradó 2. 22.00 Sergio Men- dez műsora. 1979. szeptember 14. pentek

Next

/
Thumbnails
Contents