Népújság, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
vicäg proletárjai, egyesüljetek! Gáspár Sándor találkozott ^ M Nicolae Ceausescuval __ ____ dBHBS Gáspár Sándort, az MSZMP gének meghívására tartőzJ Mf BB JBV Bizottságának Romániában, ffijljjHNwnfirei* MSbS MSpr sflEI Jw BS m^M a Szakszervezetek O: - i Xicolae Ccauscscu. *(V V 3 UV JDf n fitf AMT BR» n SSK Sm JRHgg! £§«? .szagos Tanácsának Kommunista Párt I BLB IDLflLjl JB1B [S B IB a Román Szakszer- Román S/"Cialismt mm ®S Hk 3b 1 ^Keser“ Jánosné a Szovjetunióba utazott Nyikolaj Vlagyimirovics tésével küldöttség utazott a Tyimofejevnek, a Szovjetunió Szovjetunióba. A miniszteAZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA S^teSiek^mffiSS rek mG§beszélést folytatnak ———— pénteken Keserű Jánosné a fa- és bútoripar területén XXX. évfolyam, 204. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. szeptember 1., szombat könnyűipari miniszter veze- történő együttműködésről. Ne legyen harmadik! s A két világháború leg< lt főbb tanulsága, hogy < meg kell akadályozni a > harmadikat. A múlt na- 5 gyón is beszédes, ha aka< runk és tudunk olvasni be< lőle: az olyan alkalom, ? mint a második világhá- 5 ború kitörésének negyve- 5 nedik évfordulója, lehető< séget ad a hasznos emlé- 1 kezésre. ? A második világháború > , fölfegyverzett népek óriá- s si csatája volt, politikai, < gazdasági, társadalmi, esz- z mei küzdelem. Negyven 5 esztendeje, a Lengyelor- S szág ellen intézett német S fasiszta támadás robbantot< ta ki. Hat évig tartott, öt- ? venmillió ember életét > oltotta ki, városok és fal- 5 vak százait pusztította el. < Ez elég ok arra, hogy ag< gódva kérdezzük: fenye> geti-e az emberiséget ha- 5 soniló katasztrófa? A lelki- s ismeretük válasza ez: fenn< áll a veszély, de megvan < elkerülésének minden le- 5 hetősége is. A háborút dip- S lomóciai nyelven az álla< mok közötti viták fegyve- i rés megoldásának nevezik. > Nemcsak a múlt, a jelen > sem mentes a feszültségek< tői, az érdekellentétektől, a I helyenként robbanásveszélyes súrlódásoktól. Küzd egymással a régi és az új, a két alapvető társadalmi rendszer, a gazdasági problémák olykor súlyos válságokat okoznak. Gyors változásban van a világ, s a béke egyik kulcsa: meggyőzni minél több polgári erőt. csoportot, kormányzatot, hogy fegyverkezéssel, fegyveres nyomással, háborús fenyegetéssel sem állítható meg a haladás. Napjainkra kialakultak azok a biztató jelek, amelyek azt mutatják, hogy az emberiség — a történelemben először — meg tudja akadályozni a nagy méI retű háború kirobbanását. Ha a múltban végzetszerűnek tekintették is a háborút, amióta a szocializmus világrendszerré vált— már nem az. A félelem egyensúlya alakult ki, mondják — s valóban, a mai fegyverekkel el lehetne pusztí- > tani az egész civilizációt. 5 De ha elolvassuk a szo- S cialista politikusok beszé- 5 deit. a Szovjetuniónak és ? szövetségeseinek állésfog- > tolásait, ma és hosszú 5 évekre visszamenőleg, ki- < derül: nem a félelemre, < hanem az ésszerűségre J akarják építeni a jövőt. 5 Se tekintetben is szol- s gált tanulsággal a második < világháború: nagy veszély 2 esetén összefoghatnak, 5 együtt küzdhetnek a kü- 5 lönböző társadalmi rend- $ szerű országok. Akkor a | felfegyverzett és támadó < fasizmus rémuralma fenye- 5 gette az emberiséget, ma az atomháború. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — ellentétek hosszú korszaka után ugyan, de — végül is összefogott a nácizmus ellen. Ez a múltbeli tanulság történelmi méretű biztatást ad a mára és a jövőre, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megteremtéséhez. Ha a félelem kormányozná a világot, két vagy több sündisznóállásba húzódó, puskacsővel egymás felé meredő csoport különülne el egymástól, amely legjobb esetben is tartós bizalmatlanságban élne. Ennél azonban sokkal többet lehet tenni. A verseny, amely országok és -rendszerek között folyik, megengedi az együttműködést, sőt meg is követeli azt. Nézzünk körül a világban: a nemzetközi kereskedelem soha nem hálózta be úgy a földet, mint a XX. század második felében. Száz ország árucikkeit vásárolhatjuk, kooperációk, gazdasági együttműködési szerződések kötnek össze erős szálakkal egymástól igencsak különböző országokat. A világ kisebb lett, az államok egymásra utaltak, A béke jóval több haszonnal kecsegtet, mint a háború, — ha a múltban ez nem is volt mindig nyilvánvaló, ma egyértelműen az. Mindez azonban nem érvényesül önmagától, a veszélyek és a jó lehetőségek birkóznak egymással... Ezért dolgozták ki a Szovjetunió és szövetségesei a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének tételét, s valósítják meg azt a gyakorlatban a helyzetet felismerő nyugati partnerekkel karöltve. Három és fél évtized Európája és a nagyhatalmak világméretű viszonya megmutatta, hogy járható az út, de tovább kell rajta menni. Biztosítékokat kell teremteni arra, hogy senki ne vihesse a vitákat a fegyveres megoldás útjára, meg kell szilárdítani az alapvető bizalmat a kormányok, államok, csoportosulások között. E fontos feladat megvalósításának további kulcsa : a fegyverzetkorlátozás. Különböző nemzetközi tárgyalóasztalokon szocialista javaslatok sora fekszik, s küzdünk életbe léptetésükért. Nem könnyű küzdelem ez. A béke: kemény politikai helytállást, bölcsességet, taktikai érzéket, higgadtságot, erólyt, megértést, szívósságot követel. A visszaemlékezés a második világháborúra új erőt ad ehhez a fáradságos munkához. Tatár Imre Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel újraszabályozta a bírósági végrehajtást, A korszerűsítés egyrészt összhangba hozza a bírósági végrehajtás szabályait továbbfejlődött társadalmi-gazdasági viszonyainkkal, másrészt egyszerűbbé, és gyorsabbá teszi a vagyonjogi, családjogi és munkajogi követelések bírósági végrehajtását. Többek között: megkönnyíti a tartásdíj behajtását, a gyermek elhelyezésére és átadására vonatkozó határozat végrehajtását, hatékonyabb eszközöket biztosít a bírósági döntésből fakadó • kötelezettségeiket nem teljesítő állampolgárok és szervek elleni hatékonyabb fellépésre, ezzel szilárdítja az állampolgári és állami fegyelmet. A törvényerejű rendelet 1980. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben döntött: Zara Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagját — nyugállományba vonulása miatt — felmentette tisztségéből, ezzel egyidejűleg Balogh Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai sorába beválasztotta. Az Elnöki Tanács végül bírákat választott meg és mentett fel. (MTI) Losonczi Pál Hajtfú-Bihar megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke pénteken délután kétnapos látogatásra Hajdú-Bihar megyébe érkezett. Debrecenijen, a megyei pártbizottság székházában Sikula György első titkár köszöntötte és tájékoztatta Losonczi Pált a politikai, gazdasági és ideológiád munkáról, a XI. kongresszus határozatainak a végrehajtásáról. A tájékoztató után Losonczi Pál a város vezetőinek kíséretében Debrecen nevezetességeivel ismerkedett. Ennek során felkereste a múlt év végén felavatott, korszerűen felszerelt és' berendezett Kölcsey Ferenc Művelődési Központot. A művelődési központban megnézte a Hajdú táncegyüttes és a Délibáb népzenei együttes műsorát. Magyar—spanyol szakszervezeti tárgyalások A SZOT meghívására augusztus 18—31. között hivatalos-baráti látogatást tett hazánkban Marcelino Camacho. a Spanyol Munkás- bizottságok Szakszervezet: Szövetségének (CCQO) főtitkára. Magyarországi tartózkodása során a magyar szakszervezetek tevékenységével, a szocialista társadalomban betöltött szerepével és aktuális feladataival ismerkedett. Gáspár Sándorjai, 9 SZOT főtitkárával folytatott megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország szak- szervezeti mozgalmának helyzetéről, véleményt, cseréltek a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről és a kétoldalú kapcsolatok továbfej- lesztésének lehetőségeiről. A CCOO főtitkára ipari és mezőgazdasági üzemekben, kulturális, szociális és szakszervezeti intézményekben tett látogatást, a CCOO főtitkárát fogadta Péter János1, az országgyűlés alelnöke. A SZOT és a CCOO képviselői megállapodtak a szervezeteik közötti kapcsolatok és együttműködés to_ 'vábbi erősítésében, a kölcsönös szolidaritás elmélyítésében. Marcelino Camacho spanyolországi látogatásra hívta meg a magyar szak- szervezetek küldöttségét. A CCOO főtitkára pénteken elutazott hazánkból. Bányászaink között K Borbély Sándor látogatása megyénkben Ünnepélyes jelentéstétel az 1- es akna bejáratánál, Recsken (Fotó: Szántó — Perl) Bobély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára tegnap, augusztus 31-én Simon Pál nehézipari miniszter társaságában megyénkbe látogatott. A vendégek elsőként a gyöngyösi járási pártbizottságot keresték fel, ahol Vaskó Mihály. az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Pethes István, a járási pártbizottság első titkára és Szekszius Mihály, a járási hivatal elnöke fogadta őket, és tájékoztatót hallgattak meg a járás gazdasági és politikai életéről. Ezt követően Borbély Sándor és kísérete Visontára látogatott, ahol előbb Bódi Bélának, a Gagarin Hőerőmű Vállalat igazgatójának kíséretében megismerkedtek a hőerőmű munkájával, majd a Thorez bánya rekultivációs üzemének meglátogatása következett, végül pedig Györy Sándor, a Mát- raalji Szénbányák igazgatója mutatta be -az ország legnagyobb külfejtéses szénbányájának életét és munkáját. Találkozó 900 méter mélységben Recsken Recsken a Bányászati Aknamélyítő Vállalat körzetének dolgozói sokáig fognak még emlékezni a pénteki napra; méltó volt ez a nap a bányászok hagyományos ünnepéhez, Hosszú hónapok keserves, nagy helytállást kívánó munkája után teljesítette nagyszerű vállalását a Nagy Károly vezette aknamélyítő szocialista brigád és Molnár László vágathajtó szocialista brigádja: 900 méter mélységben szorítottak kezet pénteken délelőtt a két kollektíva dolgozói, összelyukasztották a 2-es számú függőleges aknát és az 1-es aknától vezető vízszintes vágatot. Ez az esemény fordulatot hozhat a beruházás történetében is, jobb körülményeket teremt az ott dolgozók számára, s meggyorsíthatja a további munkákat. Megható pillanatoknak lehettünk tanúi a bánya mélyén, meghatódottság és büszkeség volt a brigádvezetők hangjában délután is, amikor a helyszínre érkező Borbély Sándornak, az MSZMP KB titkárának jelentést tettek vállalásuk teljesítéséről. Az ünnepi alkalomra Recskre látogatott a Központi Bizottság titkárának társaságában Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, Simon Pál nehézipari miniszter, Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Habéra László, az egri járási pártbizottság első titkára is. A rézércműnél Szigeti Károly igazgató köszöntötte a vendégeket, majd dr. Gagyi Pálffy András, az Országos Érc- és Ásványbányák igazgatója adott tájékoztatást a beruházás helyzetéről, a kutatások tapasztalatairól. Ezután került sor az 1-es és 2-es számú akna bejáratánál az ünepé- lyes jelentéstételre, majd munkásgyűlést tartottak, ahol Kerekes Jenő, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat igazgatója és Simon Sándor, a recski körzet vezetője méltatta a bányászok lelkes munkáját, vállalásuk jelentőségét, A nehézipari miniszter ezen a gyűlésen adta át a Kiváló bányász kitüntetést Nagy Károly és Molnár László brigádvezetőknek, s a kiváló munkáért kitüntetést Pásztor Gyula főmérnöknek. Jutalomként a dolgozók között mintegy félmillió forintot osztottak ki. A nagygyűlésen Bobély Sándor köszöntötte a bányászokat. Bányásznapi ünnepségek megyénkben Pénteken délután Heves megyében 'is megkezdődtek a 29. bányásznap ünnepségei. Legnagyobb vállalatunk, a Mátraalji Szénbányák központjában, Gyöngyösön, a helyi szocialista brigádok, a város más helyén a tervező iroda, Visontán, Petőjibá- nyán és Ecséden az üzemek dolgozói tartottak megemlékezést. v A T.horez-külfejté- sen összevont nagygyűlésre került sor. amelynek .alkalmával a járási vezető testületek környékbeli ipari, mezőgazdasági üzemek és a Ismerkedés az erőművel (Folytatás a X oldalon)
