Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

VH.AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János iR/Bjugstuh AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 185. szám ÁRA: 1,30 FORINT 1979. augusztus 9., csütörtök és Alvaro Cunhal találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán Tihanyban ta­lálkozott Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával, aki az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására pihenés céljából ha­zánkban tartózkodik. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszélésen kölcsönö­sen tájékoztatták egymást pártjuk helyzetéből, tevé­kenységéről és időszerű fel­adatairól. Véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A meg­beszélésen kifejezésre jutott a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Portugál Kom­munista Párt nézetazonossá­ga valamennyi érintett kér­désben, Áttekintették a két párt hagyományosan jó kap­csolatait és megerősítették azt a kölcsönös szándékot, hogy az MSZMP és a PKP kapcsolatai a marxizmus- leninizmus szellemében to­vább fejlődjenek. (MTI) Gáspár Sándor az újpesti munkásgyűlisen Megalapozzuk életünk további gazdagítását Kibontakozóban a versenymozgalom Munkásgyűlés a Gagarin Hőerőműben „A vízzel is lehet takarékoskodni” — Hajnal Andor a víz­üzem dolgozói nevében mondta el a többletvállalásokat. (Fotó: Tóth Gizella) Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára szer­dán a főváros IV. kerületé­be látogatott. Részt vett a látogatáson Molnár Endre, az MSZMP Budapesti Bi­zottságának titkára. A ven_ dégeket a kerületi pártbi­zottság' székházában Káder Gyula, a pártbizottság tit­kára, Kovács Ferenc, a ke­rületi tanács elnöke és He­gyi Ferenc, a KlSZ-bizott- ság titkára fogadta. Gáspár Sándor a kerület vezetőivel folytatott beszélgetésen tá­jékozódott Újpest életéről, fejlődéséről, majd az Egye- süle Izzóba látogatott. A SZOT főtitkára délután munkásgyűlésen találkozott az Egyesült Izzó és más új­pesti vállalatok dolgozóinak képviselőivel. Vadas Sándorné köszöntöt­te az újpesti üzemek kül­dötteit, a szocialista brigá­dok vezetőit, tagjait, köztük az Egyesült Izzó 35 ezer dol­gozójának képviselőit, a munkásgyűlés résztvevőit, majd Gáspár Sándor emel­kedett szólásra. — Tennivalóink meghatá­rozásának elsőrendű követel­ménye a kialakult helyzet pontos, reális megítélése. Nincs helye túlzott optimiz­musnak, de annak sem, hogy fekete szemüvegen át néz­zük a dolgokat —, hangsú­lyozta a bevezetőben, majd így folytatta: — Ha számot vetünk ed­digi munkánk eredményei­vel, határozottan és egyértel­műen kimondhatjuk: nép­gazdaságunk egészséges, van dinamikája, a jelenlegi ne­héz világgazdasági viszonyok közepette is képes a fejlő­désre. Eddig'sem kellett na­gyabb megrázkódtatással já­ró intézkedéseket hozni, s minden vilószínűség szerint — ha mindenki komolyan veszi a maga munkáját, s ha valamennyien együtt erőnk, tudásunk legjavával nekilá­tunk feladataink megoldásá­nak — ezután sem kell. — Minden hazáját szerető, becsületes magyar állam­polgár és a közösséggel együttérző, a közösségért felelősséget vállaló magyar ember büszke lehet az utóbbi több mint három évtizedben elért vívmá­nyainkra. Olyan életszínvo­nalat teremtettünk, amely- lyel határainkon kívül is tekintélyt szereztünk ma­gunknak. Mai tennivalóink azt a célt szolgálják, hogy megóvjuk, amit már elér­tünk, és megalapozzuk éle­tünk további gazdagítását. — Ehhez a jövőben is meg kell őrizni gazdaságunk ké­pességét a folyamatos meg­újulásra. hiszen a fejlődés természetes kísérője, hogy ami tegnap korszerű volt, az holnapra elavul és idejét múlja. Legyen tehát állandó törekvésünk a gazdaságosan előállítható és eladható ter­mékek arányának növelése. Gáspár Sándor a további­akban elmondta, hogy a kor­mány — mint minden alap­vető kérdés eldöntése előtt — a legutóbbi árintézkedé­sek előtt is kikérte a szak* szervezetek véleményét. — Az állásfoglalás ezúttal sem volt könnyű — folytatta. — Vitatkoztunk is, meg kompromisszumra is töre­kedtünk, de végső soron a szakszervezeteknek is az volt a véleményük, hogy ezekre az intézkedésekre szükség volt és van. Bármennyire so­kat számít is az egyéni ér­dek, vagy a csoportérdek, a mi döntéseinkben a társa­dalmi érdek elsődlegességét kell figyelembe venni. Csak a közérdekből kiindulva le­het az egyén vagy egy-egy csoport érdekeit helyesen megítélni és képviselni. A szakszervezeteket is ez az elv vezérli, amikor gondja­ink enyhítésének útját, mód­ját keresik és sajátos eszkö­zeikkel részt kérnek a ten­nivalókból. Tudjuk azt, hogy az intéz­kedések különböző mérték­ben érintik az embereket. Nekünk, a szakszervezetek­nek is például jobban oda kell figyelnünk a lakásnél­küli fiatalok, a pályakezdők, az albérlők, a nyugdíjasok életének alakulására. Gond­jaink, problémáink azonban nem kérdőjelezhetik meg pártunk politikáját. — Feladataink tekintélyes része nem újkeletű — foly­tatta ezután a SZOT főtit­kára. A kormány már eddig is számos intézkedést hozott tovább; fejlődésünk feltéte­leinek megteremtésére. Mó­dosította a szabályozórend­szert, lépéseket tett az im­portgazdálkodás hatékonysá­gának javítására, a gazda­ságtalan termelés csökkenté­sére, és az nayag-, energia- és munkaerő-takarékosság szélesebb körű kibontakozta­tására. Ennek hatása már nem egy helyen érződik, de szembe kell néznünk azzal, hogy még nagyon sok a te­endőnk. — Az eddiginél jobban kézben kell tartani a főbb gazdasági folyamatokat, de éppen ennyire fontos to­vábbra is erősíteni az üze­mek önállóságát, úgy, hogy ezzel párhuzamosan felelős­ségérzetük is nagyobb le­gyen. Minden vezetővel szemben az a követelmény, hogy ahol dolgozik — ipari üzemben, intézményben, iro­dában, vagy az élet más te­rületén — tisztességgel, be­csülettel és az eddiginél na­gyobb hatékonysággal végez­ze azt a munkát, amit rábíz­tak. amiért odaállították. Meg kell szüntetni minden olyan jelenséget, üresjára­tot, amely céljainkkal ellen­tétes, s nem erősíti a nép­gazdaságot. Az eddiginél ra­cionálisabban kell vezetnie annak, akinek ez a feladata, s valamennyiünknek racio­nálisabban kell élni, gondol­kodni és cselekedni a maga helyén helyzetünk javítása, közös céljaink gyorsabb üte­mű megvalósítása érdeké­ben. — A vezetőknek még tel­jesebb összhangot kell te­remteniük a munkaerő és a munkahelyek között. Más­kor is igaz, de most mégin- kább az, hogy az ember a legfontosabb termelőerő, s ennek ésszerű felhasználása elsőrendű népgazdasági ér­dek. A mi rendszerünkben az alkotmány szavatolja mindenki jogát a munkához. Ennek azonban természetes párja, hogy mindenki dol­gozzék ott, ahol valóban szükség van rá, ahol a leg­többet használ a közösség­nek, az országnak. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy legyen nagyobb a mun­kahelyek értéke és becsüle­te, s a több pénzt minél több, minél jobb, a szó igazi értel­mében értékesebb munkával lehessen megkeresni. Ezt fog­ja szolgálni a mainál sokkal ösztönzőbb bérrendszer beve­zetése. — Eddig is idegen volt tő­lünk a egyenlősdi, s a „jobb a békesség” szemlé­let, amely útját állta a cél­jainknak és szándékaink­nak megfelelő, ösztönző differenciálásnak. A jövő­ben azonban még kevésbé tűrhetjük meg, hogy a leg­jobbak nagyobb megbecsü­lése helyett a könnyen odébbállók, a vándormada­rak megtartására herdáljuk el a bérfejlesztésre felhasz­nálható anyagi eszközöket. — Az alkotóerő kibonta­koztatása még fontosabb, mint valaha, sehol, semmi­lyen formában ne elégedjünk meg a szürkeséggel, a kö­zépszerűséggel. Vegyük az eddiginél job­ban észre és becsüljük is meg érdemük szerint a kez­deményezőkészséget, a valós emberi értékeket. Adjunk nagyobb tiszteletet a közös­ségért cselekedni tudóknak, a közösségért dolgozni aka­róknak; emeljük magasabb­ra az egész társadalmat gya­rapító munka rangját. — Valamennyiünk szemé­lyes érdeke, hogy mindenki (Folytatás a 2. oldalon) Lelkes hangulatú munkás­gyűlést tartottak szerdán reggel a Gagarin Hőerőmű Vállalat dolgozói. A zsúfolá­sig megtelt kultúrteremben a brigádok képviselői, a szo­cialista kollektívák vezetői egyhangúlag határozták el, hogy csatlakozva a kibonta­kozó versenymozgalomhoz, felajánlásokat tesznek a kö­zelgő pártkongresszus, ha­zánk felszabadulásának ju­bileuma tiszteletére. A munkásgyűlésre, ahol jelen volt Kovács Sándor, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának- he­lyettes vezetője is, eljöttek a társvállalatok, köztük' a Mátraalji Szénbányák, s a karbantartáson dolgozók képviselői is. Ballók Ferenc szb-titkár mondott megnyi­tót, majd Zsirka László, a pártbizottság titkára ismer­tette az országos mozgalom célját, a vállalati párt-vb erre vonatkozó határozatát. Nem volt szükség hosszú bevezetőre; a dolgozók már napokkal előbb megismer­kedhettek a célkitűzésekkel, amelyekhez javaslataikkal kapcsolódhatnak. A felada­tok pontos ismeretét tükröz­te a 19 felszólalás, többlet- vállalás. Szűkebb közössé­gükben mindannyian meg be- szélték már a felajánláso­kat, s voltak, akik több bri­gád nevében is szólhattak. Farkas István, Valaskó Jó­zsef, Endrész Jánosné, AlaK- szai Lászlóné régi kipróbált közösségek nevében tettek ígéretet tervfeladataik túl­teljesítésére. Hajnal Andor a vízüzem dolgozói nevében mondta el, hogyan lehet az önköltséget csökkenteni, s takarékoskodni az igen nagy mennyiségben felhasz­nált vízzel is. Rappensberger Emil, az üzemviteli dolgo­zók pártszervezete nevében szólt. Többen voltak, akik nemcsak a többlettermelés­re, de munkavédelmi újítá­sokra, a munkakörülmények javítására is tettek javasla­tokat. Felszólaltak a társvállala­tok képviselői; a Villamos Tatarozó és Építő Vállalat képviseletében Dofter Gusz­táv, a Magyar Hajó. és Da­rugyár kollektívája nevében Szőllősi János tett felajánlá­sokat. A hajó- és darugyár alvállalkozójaként lengyel munkások is dolgoznak a IV. blokk kazánrekonstruk- cióján, ők szintén csatlakoz­tak a munkaverseny-mozga- lomhoz. Bódi Béla igazgató össze­gezte az erőmű előtt álló tennivalókat zárszóként. Hangsúlyozta a vállalások jelentőségét: ha az idén si­Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára szerdán Zán- kára látogatott, s az európai gyermektalálkozó részvevői­vel, a balatoni úttörőváros életével ismerkedett. A vendéget Maróthy Lász­ló, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ központi bizottságának első kerül elérni a 4,2 milliárd kilowattóra teljesítményt, ez már 400 millió kilowattóra többletet jelent az V. ötéves terv első évéhez képest. A Thorez-bánya és a vállalat együttműködésének eredmé­nyeként milliókban lehet ki­fejezni a megtakarított ener­gia értékét is. Ami pedig je­lentőségében a dollárnál is több, a dolgozókról való gon­doskodás, a balesetek meg­előzése sem szorul háttérbe e nagy feladatok végrehaj­tása közben. Az összefogás­nak a hétköznapok gondjai­ban kell megmutatkoznia; az ország gazdaságának is fontos, milyen eredmények születnek az energiaterme­lésben itt, a Mátra alján. A munkaversenyhez csat-’ lakozó vállalások elfogadása után a dolgozók nevében né­gyen írták alá a felajánláso­kat tartalmazó tervezetet! Az izzósok vállaltát Az Egyesült Izzó 35 ez ét fős kollektívája augusztus 8-án csatlakozott az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére indított munkaversenyhez. A vállalat jelenlegi termé-í keinek 80 százaléka minden piacon versenyképes. Célki­tűzésük, hogy a termékek gazdaságos gyártását fokoz­zák, a tőkés exportot 20 szá­zalékkal növeljék. Az izzós gyárak szocialista brigádjai a tervezett 100 millió forint anyagtakarékossági tervet további 11 millió forinttal toldották meg. egyben vállal­ták, hogy a tőkés import­anyag-felhasználásból 50 milJ lió forint értéket hazai, vagy szocialista beszerzésű anyag­gal helyettesítenek. Az Egye­sült Izzó gyöngyösi Félveze­tő és Gépgyára, csatlakozva a nagyvállalati felajánláshoz, javítja az átlagműszakszá-J mot, megszervezi a nagy ér­tékű gépek három műszakos üzemeltetését. A gyár kommunista mű­szakkal köszönti a XIL' kongresszus és hazánk fel-] szabadulásának 35. évfordu­lóját. vállalva, hogy a nagy- vállalat tervezett 10 százalé­kot meghaladó termelésnö­vekedése mellett a készletek 200 millió forinttal történő csökkentéséhez saját készle­teit csökkenti. Az energiataka­rékossági tervet 10 százalék­kal, az éves árbevételi tervet 10 millió forinttal túlteljesí­ti. A termelés eddigi ütemes­ségének tartása mellett a gyárt vállalta, hogy az ötödik öt­éves terv előirányzatai 1980. október 1-ig teljesíti. titkára, Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottságának első tikára, valamint a KISZ, az Uttö- rőszövetség és az úttörővár ros vezető munkatársai fo­gadták. Szűcs Istvánná, az Úttörőszövetség főtitkára tá­jékoztatta a Központi Bi­zottság titkárát a zánkai úttörőváro6 életéről, « az európai gyenmektaláífcozG eddigi eeeménpsHfi. *, lUagyfauítas Petőfi bányán A Mátraalji Szénbányák Petőfibányai Gépüzcménck egyik legfontosabb feladata a széntermelésen dolgozó kotrógépek javítása. A visontai és a kazári külszíni fejtés részére az év végéig három E—5-ös és MC típusú kotrógép nagyjaví­tását fejezi be a Táncsics Mihály szocialista brigád. Képün­kön Maksa Ferenc és Budai Péter kompresszorokat szerel. .... ......(Fotót Szabó Sándort N émeth Károly a balatoni úttörővárosban 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents