Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-07 / 183. szám

Olimpiai parádé Jégrevüről jégrevüre Az idei nyár szokatlanul gazdag kulturális és sport, választéka újabb csemegé­vel bővült: augusztus 5-én mutatkozott be Budapesten, a Kisstadionban a világhírű Ukrán Jégrevü 105 tagú együttese. Műsoruk címe: „Olimpiai parádé”. Nem véletlenül: a program az olimpiai gondo­lat jegyében készült, öt vi­lágrész dalait, táncait idézi az előadás, az egyes jelene­tek a többi között görög, szovjet, japán, ausztráliai, la­tin-amerikai és afrikai dalo­kat, táncokat, népviseleteket és népszokásokat mutatnak be. Mindezt természetesen — korcsolyára komponálva. Az Ukrán Jégrevü 1975- ben már vendégszerepeit Budapesten, ám mostani műsoruk teljesen új szá­mokból áll és a társulat nagy része is kicserélődött, fiatalokkal erősödött. Az együttes tagjai nemcsak ki­tűnő korcsolyázók, de ma­gasan képzett táncművészek is. Az idei Olimpiai parádé egyes képeit a világhírű grúz balettmester, az Állami és Lenin-díjas Vahtang Csa_ bukiáni frta, koreografálta és . tanította be. Csabukiáni egyébként — még mint ak­tív balett-táncos — 1966-ban vendégszerepeit egy szovjet balettegyüttes élén a szege­di szabadtéri játékokon, egy évvel később pedig hosszabb időre Budapestre tette át székhelyét, mint az Opera­ház vendég balettmestere. Az Ukrán Jégrevíj az elmúlt években nagy sikerrel mutatkozott be Csehszlovákiában, Bulgáriá­ban, Romániában, az NDK- ban, Lengyelországban, az NSZK-ban, Mexikóban, az Egyesült Államokban és Ka­nadában. Budapesti vendég­játékuk után ismét Cseh­szlovákiába, majd Jugoszlá­viába látogatnak, ősszel pe­dig francia és spanyol tur­nén vesznek részt. A Kisstadion játékterét alaposan át kell építeni a vendégjáték céljaira, hogy elférjenek a látványos dísz­letek, s a hatalmas fény­ágyúk, valamint a hangszó­ró-berendezések, melyeket a Az idősebbek bizonyára még emlékeznek arra, hogy volt egyszer Magyar Jégre­vü is. 1957. november 1-én mutatkozott be a budapesti Jégstadionban, és 1965-ig működött. Tagjai között volt Nagy Mariann, Botond Györ­gyi, Kovács Marietta és Ko­vács Ildikó, Jurek Eszter, Rákosi Kati, Vida Gábor, és Jelfi Gyula, valamennyien többszörös magyar bajnokok, sőt európai és olimpiai he­lyezettek. A 30 tagú társu­latot Németh Imre. a Nép­stadion akkori igazgatója ala­kította, művészeti vezetője Széchy Ági, balettmestere Jeszenszkij Endre, vezető koreográfusa pedig Sallay Eta volt Több műsorukat Horváth Tivadar, a Vidám dokiás szerint ráfizetéses volt Valójában azonban az akkori sportvezetés rossz szemmel nézte, hogy a leg­jobb hazai amatőr műkor­csolyázók, jégtáncosok, — „profikká” váltak. Hogy mi­lyen kitűnő erőkből állott a 30 tagú együttes, mi sem bizonyítja jobban mint, hogy tagjait nyomban szerződtet­te a híres Bécsi Jégrevü, valamint a legnagyobb olasz jégrevütársulat, de többen eljutottak a leghíresebb nyu­gat-németországi és ameri­kai jégszínházakba is. A Magyar Jégrevü fenn­állásának éveiben fénykorát élte a hazai jégsport is. A társulat külön vonata hozott magával a magyar főváros­ba. Az egyes jeleneteket a magyar televízió népszerű bemondónői: Kudlik Júlia. Takács Marika és Tamási Eszter konferálják. A teljes programot egyébként fe've- szik és a későbbiek során műsorára tűzi a televízió Az Ukrán Jégrevü augusz­tus 20-ig összesen tizenhét- szer lép fel a Kisstadionban, s így a programot több mint 200 °zren láthatják ..élő­ben”. Az előzetes érdeklődés is bizonyítja, hogy a magyar közönség szereti ezt a mű­fajt. Miért, hogy mégiscsak ritkán, s .import” útján jut­hat hozzá? Színpad jelenlegi művésze rendezte. Az a 30 magyar jégtáncos volt a főszereplő­je az akkoriban készült „Napfény a jégen” című, egész estét betöltő színes magyar jégrevüfilmnek, melyet Bár Frigyes rende­zett. Az együttes saját sá­torral és jégfejlesztő beren­dezéssel is rendelkezett, rendszeresen turnézott szerte az országban, több alkalom­mal vendégszerepeitek át­ütő sikerrel a Szovjetunió­ban, az NDK-ban. Lengyel- országban. Romániában és Csehszlovákiában. Bulgáriá­ban és Törökországban. Sajnálatos módon 1965-ben szélnek eresztették a társu­lat tagiait. A hivatalos in­fiatalok számára vonzerő volt. ez az együttes, sokan pedig előadásaik megtekin­tése után kaptak kedvet a versenyszerű korcsolyázás­hoz. Most nincs hazai tár­sulat. s a sportág is épp csak. hogy létezik. De ki­ürülnek az utcák, ha a te­levízió külföldi korcsolya­versenyeket közvetít. Lehet, hogy az Ukrán Jégrevü ha­zai vendégszereplése ismét kech'ező hatással lesz erre a látványos sportágra, s talán egySzer ismét lesz Magyar Jégrevü ? 0ÖCAJ{ PIN; A taxi, amellyel utaztam, hirtelen fékezett a színház előtt. Elővettem a pénztár- cámból egy százpesetás bank- jegyet, és odanyújtottam a sofőrnek. — Kilenc-ötven, senor — mondta a sofőr —, sajnos nem tudok visszaadni. — Hűha, most mit csinál­jak magával —, mondtam. — Itt a pénztárnál félre van téve a számomra egy jegy, rögtön megveszem, és majd felváltják a pénzt. A taxis nem mai gyerek már. és gyanakodva utánam jött. — Kérem a Gomes névre félretett jegyet. — Tessék. — A pénztá­rosnő átnyújtotta a jegyet, Fűid alatti barangolás A csónakázótó a Nádor-oszloppal a Baradlában. (MTI-fotó, Horling Róbert felvétele — KS.) Hazánkban 1300 nyilván­tartott barlang van. Ezek közül leghosszabb a 25 000 méteres Baradla—Domica barlangrendszer és a 10 000 méteres Budai Vár-barlang. Magyarországon az első, tudományos barlangkutatás 1905-ben kezdődött, s 1910- ben alakult a Magyarhoni Földtani Társulat szerve­sében a barlangkutató bi­zottság. Megbízásából Ströpl Gábor geográfus 1911-ben már bejárja és feltérképezi a gömör—tolnai barlangvidé­ket, ahol 77 barlang adatait jegyzi fel. Az elődök nyomdokait kö­veti az 1958-ban alakult Ma­gyar Karszt- és Barlangku­tató Társaság, melynek 1000 lelkes amatőr tagja őrzi, rendszeresen gondozza a ma­gyar karsztvidék természeti értékeit és kutatja a még fel­tárásra váró területeket. Diá­kokat éppúgy (találhatunk köztük, mint egyetemi taná­rokat. A Környezet, és Ter­mészetvédelmi Hivatal enge­délyével nemcsak feltár­ják a barlangokat, hanem fel is térképezik, klímafelméré­seket végeznek, földtani és hidrológiai vizsgálatokat folytatnak. Tizenkét napig csak vízen élt egy 70 éves francia tu­rista, Alfred Seckelt. A svájci Alpokban egy sziklá­ról zárt katlanba zuhant és csak 12 nap múlva találták meg a hegyi mentők.' Kór­házija szállították, s bár 35 kilogrammot fogyott, állapo­ta nem életveszélyes. ★ Nagyerejű viharok voltak a hét végén Tirolban, Felső- Ausztriában és Salzburg környékén. Az esőzésektől több hegyi folyó kilépett ám meglátta a kezemben a bankót. — De nem tudok visszaadni. — Tudja mit, senor van itt mellettünk egy újságbó­dé, az ilyenkor mindig nyit­va van. Gyerünk oda, elkí­sérem. .. Most már két ember lőtt utánam: a taxis és a pénz­tárosnál. Az újságárusok nem szeretik, ha csak arra kéri az ember őket, hogy pénzt váltsanak fel, énp ezért zsebre vágtam néhány folyó­iratot és újságot, és átnyúj­tottam az újságárusnak a rosszemlékű százpesetnst. — Sajnos — mondta az újságárus — nem. tudok visszaadni, Menn'iou he oda. a szemben levő bárba, ott maid felváltják önnek. Pár perc múlva már a bámult előtt álltam. Az ai- tóhói árnus szemekkel fi­gyelt a tarts, a pénztárosnő és az úisáaárus. Amikor fi­zetésre került a sor — jól láttam a tükörből —, mén a lélegzetüket, is vissza fojtot­ták. A bárból a pincér k'- féretéhen jöttem ki. és el­indultam toronviránt. Élénk eszmecserét folytatva eov- más irözKtt utánam jött hi­telezőim hada, Egyszer csak megpillan­tottam egy tftitóbuszt. Ahá, most már meg vagyok ment. Nem utolsó szempont a barlangok idegenforgalmi hasznosítása sem, bár ha­zánkban nincs különösebb prooagandájuk. mivel a szál_ lodai és vendéglátó hálózat a barlangokhoz látogató turis­tákat nem tudja ellátni. A Magyar Karszt- és Bar­langkutató Társaság tagjai minden héten találkoznak Budapesten, a Kossuth La­jos téri székházban, éven­ként pedig vándorgyűléseket rendeznek, melyeken szak. előadásokat is tartanak, ta­pasztalatcseréken vesznek részt. Az idén Aggteleken tartották a XXIV. országos vándorgyűlést, ahol külön­böző túralehetőségek, ügyes­ségi versenyek, vetítések és tudományos előadások vár­ták az érdeklődőket. Abaligettől Aggtelekig, va­lamennyi barlangunk egyedi és pótolhatatlan természeti kincs, a föld alatti világ rej­telmeit és szépségeit tárják elénk: impozáns kőoszlopo­kat, csipkefinom kristályfüg­gönyöket, vízmarta sziklák érdekes formáit. Nem elég gyönyörködni bennük, ha­nem meg is kell óvni őket. medréből, utakat árasztott el és a völgyekben fekvő te­lepüléseket fenyegette. ★ Megrendezték az Egyesült Államokban a pipások vi­lágbajnokságát. A nyertes ezúttal 1 óra 38 perc 5 má­sodpercig füstölt megállás nélkül. A pöfékelés világ­csúcsa ezúttal sem került ve­szélybe. Ezt 1975-ben állítot­ták fel, az akkori győztes „ideje” 2 óra 06 perc 39 másodperc. ve! Felugrottam rá — ki. sérőim hada utánam. — Nem tudok visszaadni — mondta a kalauz, amikor nyújtottam felé a pénzt. Le kellett szállnom. öt perc múlva ismét az utcát róttam. Utánam egy egész tüntető tömeg jött: pincérek, taxisok, cipőtisztítók, újság­árusok. Egy kissé távolabb pedig az autóbusz követte őket. Odajött hozzám két mo­toros rendőr. Az egyikük rám szólt: — Nagy tömegben gyüle­kezni tilos. Tíz peseta bün­tetést fizet. Majdnem ugrálni kezdtem örömömben. — Van aprójuk? — kér­deztem és átnyújtottam a százpesetást. Nem volt aprójuk, és ők is utánam hajtottak a mo­torral. A járókelők megálltak, úgy bámultak bennünket. Egyszer csak megpillantot­tam a sarkon egy szikviz- árust. Újból lélegzet-vissza- fojtv-a figyelt mindenki. Ez­úttal azonban vissza tudtak adni. Elkezdtem a törlesz­tést. és — ó micsoda bor­zalom! — kiderült, hogy nem kevesebb, mint kétezer pe­setával adós maradtam... Fordította: Juhász László MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.25 Képesség és személyi­ség. 8.55 Slágermúzeum. 9.45 Tűzpillangó. 10.05 Gyermekhősök találkozója. 10.35 Népdalok. 11.00 Dvor- zsák: IV. szimfónia. 11.42 Magányos utazás: 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 A rádió dal­színháza. A varászhegedű (Operett-rádióváltozat). 13.29 Népdalok. 14.02 Le­gyen béke már! 14.40 Üj honfoglalás. 15.10 Két fú­vósötös. 15.36 Folytatásos mese. amelyben Ágacskát elragadják. 15.52 Tanár úr kérem. 16.05 Nóták. 16.24 Wolf: Olasz daloskönyv. 17.07 Kultúrával takar ód­zunk. 17.32 Mendelssohn: Hat dal a szabadban. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Salva- tore Accardo négy Vivaldi- hegedűversenyt játszik. 20.04 Az ostromlott Afrika. 20.24 Népi zene. 21.05 Hú­szas stúdió. 22.20 Világtör­ténelem dióhéjban. 22.30 Operaáriák. 22.50 Meditá­ció. 23.00 Dzsesszéletünk problémái. 23.33 Sárközy István: Aki szegény... PETŐFI 8.05 A Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskola ének­kara énekel. 8.20 Amerika, 1979. 8.33 Társalgó. 10.36 Zenedélelőtt. 12.25 Látó­szög. 12.33 Melódiakoktél. 13.29 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig. 18.00 Tip- top parádé. 18.33 Könnyű­zene. 18.50 Farkas Ferenc: Lavotta-szvit. 19.07 Három szerző — három sláger. 19.20 Az Apollóktól a Mars­expedíciókig. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Háztűz- néző. 21.06 Egy operaéne­kes emlékeiből. 22.07 A tegnap slágereiből. 23.15 Népi zene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek — Időjárás — 17.05 Fiatalok zenés talál­kozója. Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt — 17.45 Múzeumi híradó — A Mitch Miller énekegyüttes műsorából — 18.00 Észak­magyarországi krónika — 18.25 Lap- és műsorelöze- tes... 16.30 A légkör kihívásai (Angol rövidfilm). 17.10 Sakk-matt. 17.35 A nyelv világa. 18.25 Elégedett-e ed­digi életével? 18.40 Hírek a földekről. 19.20 Tévétor­na. 19.30 Tv-híradó. Hft.OO Veszélyes nyomozás (NDK tévéfilmsorozat). 20.50 A tenger titkai. 21.40 Művé­szeti magazin. 22.30 Tv- híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Donovan és vendégei. 20.45 Négyszemközt Michel- angelóval (Olasz filmsoro­zat). 21.00 Tv-hiradó 2. 21.20 Földrengések nyomá­ban. 21.40 Mire megvénü­lünk (Tévéfilmsorozat.) 1979. augusztus 7., kedd Ágh Tihamér 35 kilogrammot fogyott - túlélte Esőzések, viharok íosztóéban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents