Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-07 / 183. szám

VILÁG PBOLETARJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 183. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. augusztus 7., kedd Finn szakszervezeti küldöttség Ä SZOT meghívására Pekka Oiviónak, a Finn Szakszervezetek Központi Szövetsége (SAK) elnöké­nek vezetésével hétfőn kül­döttség érkezett Budapestre. A finn testvérszervezet képviselőit a Ferihegyi re­pülőtéren Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és a SZOT titkárságának tagjai fogad­Budapesten tik. Jelen volt Hannu Hali» nen, Finnország magyaror. szági nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője is. Hétfő délután megkezdőd­tek a tárgyalások a Gáspár Sándor és a Pekka Oivio vezette magyar és finn szak- szervezeti küldöttségek kö­zött. ooooöoooooooooooooooöooooooooooöűoooűöeoooeo Intézkedésre jogosult I V askos kötet a válla­lat szakszervezeti és működési szabályzata, s mert kezembe adták, bön­gészgetem. Egy zárójelbe tett mondat kelti fel a fi­gyelmemet, így hangzik: az intézkedésre jogosultak kö­rét a 11. sz. melléklet tar­talmazza. Föllapozom ott a díszes borítású, fényes papírra nyomott könyvet, ahol a sokféle melléklet között a tizenegyes számot viselő található, s mert még mindig várnom kell, összeszámolom a fölsorolt munkaköröket, a vezérigaz­gatótól az önálló csoportve­zetőig; összesen harminc­kilenc. Később azután, már azzal beszélgetve, akire vártam, a kérdést is föl­teszem, körülbelül mennyi­en vannak azok, akik a szóban forgó munkakörök­ben — tehát intézkedésre jogosultan — dolgoznak? Hozzávetőleg háromszázan, hangzik a felelet. S való­ban intézkednek? Keser­nyés mosollyal kísérve ér­kezik a válasz húsz, hu­szonöt százalékuk igen. Töprengésre okot adó arány, s mint tapasztalatok mutatják, nem ezen az egyetlen helyen lelhető fel. Olyannyira nem, hogy a vállalati szervezetről foly­tatott vizsgálatok megálla­pítása szerint az ún. veze­tők és irányítók kategó­riájába soroltaknak mind­össze egyharmada nyilat­kozott úgy: az intézkedé­sekre nem formális, hanem tényleges lehetőségei van­nak. Annak tehát, hogy va­laki intézkedhessék, a fel­tételeit is meg kell terem­teni, s még akkor sem biz­tos, hogy a joggal élnek is. Válasszunk ki találomra egy területet, mondjuk a vegyipart. Itt — a rendel­kezésre álló legutolsó ösz- szesítés szerint — a fog­lalkoztatottak teljes lét­száma 115 ezer fő volt. Ebből az ún legfőbb veze­tők csoportja 265, vala­mennyi vezetőé 2746, a közvetlen termelésirányító­ké 3626, az összes irányí­tóé 4625 főt tett ki. Ha most a részadatokat egybe­vesszük, akkor kiderül: a foglalkoztatottak 6,4 száza­léka — azaz minden száz­ból hat ember — tartozik az intézkedésre jogosultak körébe. Ez az arány, első­sorban a technikai és technológiai jellemzők kö­vetkeztében, magas, jóval az átlag fölött van. A szo­cialista iparban ugyanis a vezetők és az irányítók kö­rébe a foglalkoztatottaknak mindössze 4,9 százalékát sorolhatjuk, ami nemzetkö­zi összehasonlításban sem túlzott, sőt, megfelelő. Ak­kor persze, ha az, aki jo­gosult, valóban intézkedik, ha intézkedni tud, és hagyják, azaz cselekvésé­nek eszközei, terepei is adottak, s nemcsak papír­joga van minderre. Hosszú ideje és gyakran szereplője vitáknak, vizs­gálatoknak a vállalati szer­vezet. Kevés olyan jelző akad, amely körül ne ke­rült volna minősítésként elő ezekben a vitákban és vizsgálatokban, a merevtől a túlszabályozottig, a kor­szerűtlentől az ésszerűtle­nül hierarchikusig. Csak hogy viták, vizsgálódások; ellenére a vállalati szerve-c zet nem sok hajlandóságot; mutatott az átformálódás-c ra, s föltételezhető, aligha; alaptalanul, azért, mert? ennek szükségét nem érez-? te, nem volt kényszerítve? erre, azaz — nevén nevez­ve a- dolgot — hiányzott J átlátható érdekeltsége. Ennek kimondása már|> felelet arra a kérdésre is, miért csak az intézkedésre 5 jogosultak körének töredé-d ke él — élhet — a vállalati ' szervezeten belül ún. jogo-c sítványaival. Azért, mert a; szervezet működése lehető-? séget nyújt erre, mert a' nehézkes vállalati szerve- ? zet eltűri az alkalmatlano- < kát, a tétovákat, a bátor-; talánokat is; mert fedezé-s két kínál a felelősség örö-í kös vándoroltatására — c személyektől, pontosabban ? munkaköröktől való — ? függetlenedésére —, s j vastag takaróként műkö­dik ez a szervezet akkor is, amikor az elmaradt intéz-J kedések következményeivel J kell szembenézni. Az elmaradt intézkedő-' sek következményeivel ? egyre több termelőhelyen < kényszerülnek szembesül-? ni, ám kérdés: fölfedezik-e, nem okokkal, hanem csu-? pán okozatokkal van dől- c guk?! Sajnálatosan gyakori' tapasztalat: az ismétlődőt gondok, hibák, melléfogd-? sok ellenére sem vállalják c a gazdálkodó, termelő kö-< zösségek vezetői azt a bő-? ségesen megtérülő többlet- < fáradtságot, amelyet a szer-? vezet alapvető felülvizsgá-1 lata, módosítása, s ezzel ? együtt, tőle elválaszthatat- c lanul a jogok és a felelős-£ ségek félreérthetetlen tisz-t tázása követelne. Meg­nyugszanak abban, hogy a? termelés gondokkal jár, de' megkerülik a válaszadást a ? kérdésre, miért mindig' ugyanazokkal a gondokkal ? jár? Ahogy az is formálist nyugtatószer: megtörtént az; intézkedésre jogosultak kö-J rének kijelölése. Itt sem ? fogalmazódik meg a kérdés, c rendelkezésre állnak-e eh- ? hez a feltételek, megfele-d lőek-e a személyi adottsá-' gok, az irányítói, vezetői c képességek a mindenkori' lehető legjobb intézkedé­sekhez; az a fontos, hogy' a szervezeti és működési? szabályzatban tételesen ? meglelhető legyen, ki in-? tézkedhet. élre nem érthető fo-í. galmazását adta té-£ mánknak az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1978. áp-? rilis 19—20-i ülésének ha-? tározata — a XI. kongresz-s szus óta végzett munkáról? és a párt feladatairól —, amikor kimondta: „A fej­lődés, az előttünk álló fel- c adatok megkívánják, hogy £ a kádermunka az eddiginél < is nagyobb figyelmet kap-? jón. Megkövetelik, hogy a? vezető posztokon, különö-' sen a kulcspozíciókban csak ? rátermett, a politikai, szak­mai. magatartásbeli köve-? telményeknek egyaránt c megfelelő vezetők legye- ? nek. Következetesen ér-< vényt kell szerezni annak? az elvnek, hogy elsődleges? a társadalom érdeke, s az? értékelés mércéje a végzetté munka eredménye”. (v. t.) F Többet, jobb minőségben Ésszerűbb anyag- és energiagazdálkodásért Munkás gyűlés a Mátraalji Szénbányáknál Afgán kormánynyilatkozat Mint ismeretes, az afgán fővárosban augusztus 5-én ellenforradalmi kísérletet hiúsítottak meg. A Bakhtar hírügynökség közzétette az Afgán Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának ezzel kapcsolatos nyi­latkozatát. A dokumentum megállapítja — hogy ellen­forradalmár csoportok — közöttük pakisztániak — be­hatoltak Kabulba, s a helyi reakció támogatásával láza­dást akartak provokálni, zűr­zavart akartak kelteni a fő­városban. A biztonsági erők és az afgán hadsereg alegységei rövid idő alatt úrrá lettek a helyzeten, és leverték a lá­zadókat. Afganisztán kormá­nya elismerését és köszöne­tét tolmácsolja a főváros mindazon lakosainak, akik teljes szolidaritásukról biz­tosították a népi hatalmat, és felszólítja őket: még szo­rosabban tömörüljenek az or­szág vezetése mellett. A forradalmi vívmányok és a függetlenség védelme olyan hősiességet és szolida­ritást követel meg a fegyve­res erők tagjaitól, és a nép­től, amelyet a pakisztáni re­akció és a helyi hazaárulók ellenforradalmi kísérletének leverésekor tanúsítottak. A történtek is bizonyítják, hogy az áprilisi forradalom legyőzhetetlen — szögezi le a kormány nyilatkozata. (TASZSZ) Katonai tanács Guineában Egyenlítői Guineában, ahol a hét végén katonai puccsal megfosztották hatal­mától Macias Nguema köz- társasági elnököt, az oszág vezetésére forradalmi kato­nai tanácsot hoztak létre. A testület élén Theodore Ngue­ma Menzogo ezredes, had­ügyminiszter-helyettes áll. A malabói rádió híradása szerint valamennyi katonai helyőrség csatlakozott a forradalmi katonai tanács­hoz és a lakosság ország­szert e támogatásáról biztosí­totta az új vezetést. A forra­dalmi katonai tanácsot — a rádió szerint — több afrikai ország, valamint az ott élő egyenlítői emigránsok is táviratban üdvözölték. Egymásnak ellentmondó hí­rek érkeznek a hatalmától pénteken megfosztott Maci­as Nguema volt elnök sor­sáról. A Mátraalji Szénbányák Vállalat dolgozói mintegy kétezren a Thorez Külfej- téses Bányaüzemben talál­koztak hétfőn a délutáni műszakváltásnál. Ecsédről, Petőfibányáról is eljöttek, hogy együtt a külfejtés dol­gozóival csatlakozzanak a bányászokat mozgósító ver­senyfelhíváshoz, amelyet az iparágban a Borsodi Szén­bányák kollektívája kezde­ményezett a párt XII. kong­resszusa, felszabadulásunk jubileuma tiszteletére. A szabadtéri emelvényen, amelyet a vállalat környék­beli munkahelyeiről össze­gyűlt dolgozók vettek körül, „ott voltak a szénbányák ve­zetőin kívül a legfontosabb partner, a Gagarin Hőerő­mű és a gyöngyösi járási pártbizottság képviselői is. Németh József, a vállalati szakszervezeti bizottság tit­Kovács János brigádvezető a széntermelők felajánlásait ismerteti kára felolvasta a borsodi bányásztársak versenyre szó­lító felhívását, majd Györy Sándor igazgató beszélt a vállalatnak az energiater­melésben betöltött szerepé­ről. Az ország széntermelé­sének 30 százaléka a Mátra­alji Szénbányáké; az itt dol­gozók azt az erőművet szol­gálják ki, amely a széntü­zelésű erőművek által elő­állított villamosenergiának 40 százlékát adja. De fon­tos feladatokat vállalt a szénbányák kollektívája a paksi atomerőmű beruházá­sán, s a gáz- és olajvezeté­kek építésében is. Rendkívül fontos tehát: milyen minő­séget produkálnak az itt dolgozók, mennyivel tudják túlteljesíteni tervekben rög­zített tennivalóikat. Rezeták Sándorné a petőfibányai vegyes üzemből (Fotó: Perl Márton) A Thorez Külfejtésnek az idén bizonyítania kell, hogy képes a beruházási prog­ramban elvárt fűtőérték ki­termelésére; megfeszített munkával. de elérhetik, hogy a hőerőmű egy év alatt megtakarítson legalább 50 ezer tonnát a kiegészí­tésként használt egyre drá­gább fűtőolajból. Ez mint­egy 60 ezer tonna terven felül termelt szenet jelent, mégpedig úgy, hogy a med­dő gyorsabb letakarításával ötmillió tonna, helyett öt és félmillió tonna szabad szén- vagyonnal rendelkezzenek. Mindezeket már felajánlá­sok formájában a hozzászó­lóktól hallottuk. Kovács Já­nos széntermelési szocialis­ta brigádvezető az egyenle­tesebb szénminőségre, a mennyiségi túlteljesítésre tett vállalást társai nevé­ben. Kiss Antal hányómes­ter a meddőletakarításon dolgozók képviseletében vál­lalta, hogy terven felül leg­alább féímillió tonna szenet tesznek alkalmassá a köz­vetlen kitermelésre. Kevés József gépmester arról be­szélt. hogy a többmilliárd forint értékű gép és beren­dezés karbantartása, felújí­tása a zavartalan termelés fontos feltétele. Társai ne­vében vállalta, hogy a fel­újítási időket lerövidítve szigorúbb munkafegyelem­mel hozzásegítik társaikat a tervek túlteljesítéséhez. Re­zeták Sándorné a vegyes- üzem hegesztője a szocialis­ta brigádvezetők értekezle­tén elhangzottakról szólt: vállalták, hogy legalább öt százalékkal túlteljesítik ter­melési értéktervüket. Fácán József gépüzemi lakatos brigádvezető ismertette mun­katársai konkrét felajánlá­sait, egy autódaru terven felüli felújítását, két kotró­gép határidő előtti nagyja­vítását, a villamoselosztó berendezések határidő előtti elkészítését. Az ecsédiek képviseletében Kiss József szólt ismertetve kollektívá­juk felajánlásait. (hekeli) A nagyrédei tsz-ben Az idén — egymást köve­tően — már hetedik alka­lommal „kiváló” címmel ki­tüntetett nagyrédei Szőlős­kert Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet, legnagyobb ér­téket termelő közös gazdasá­gunk dolgozói vállalaták, hogy megtermelt kenyérga­bonájukat teljes egészében az államnak értékesítik. Kalá­szos gabonánál mutatkozó jövedelemcsökkenést má­sodvetéssel mérséklik: 20 hektáron zöldségfélét. 32 hektáron pedig takarmány- növényt termelnek. A közös gazdaságban a ta­valyihoz képest két százalék­kal növelik az óbúza vetés- területét, s a magvakat ok­tóber 30-ig a földbe juttat­ják. Azon vannak, hogy a tsz-ben ne maradjon műve­letlen. terület., az „őszi mély­szántást legkésőbb december 5-ig befejezzék. Tovább fejlesztik export­jukat. A bor kivitelét 10, a tőkés piaci szállítást 50 százalékkal növelik, s hűtő­házi termékekből 5 százalék­kal küldenek többet a terve­zettnél a külföldi megrende­lőknek. A növekvő kivitel biztosítására a málna átvéte­lénél bevezetik az extra mi­nőségi kategóriát, s általá­ban bővítik a hűtőházi fa­gyasztó kapacitást, fokozzák a mélyhűtést. A jobb munkáért gondos- doskodnak a továbbképzési tervekben szereplő szakmai és politikai oktatások meg­tartásáról, a minőségi munka érdekében még differenciál­tabb díjazás bevezetésére kerül sor. Tovább csökkentik a nehéz fizikai munkát, ja­vítják a dolgozók munkakö­rülményeit. Hasonló igyekezetről, szin­tén értékes vállalásokról ad­tak hírt a gyöngyöspatai, az ostorosi és a mátradergcs- kei tsz-ekből is a hétfői na­pon szerkesztőségünknek. Versenyben a kereskedők Párt, KISZ és szakszerve­zeti tisztségviselők, gazdasá­gi középvezetők részvételé­vel kibővített aktívaülésen határoztak hétfőn a Heves megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat központjában az országos munkaverseny­hez történő csatlakozásról, 73 szocialista címért verseny­ző brigádnak. valamennyi üzlet dolgozójának eljuttat­ván az üzenetet. Folytatják a hálózatfejlesztést és kor­szerűsítést, részletes takaré­kossági éS energiagazdálko­dási terv kidolgozásával és megvalósításával, mintegy 800 ezer—egymillió forintos költségmegtakarítást szeret­nének elérni-----------—---------------------------------------------------------------------------------------------------—---------—------------------------­N ehézségek az egyiptomi-izraeli- amerikai tárgyalásokon Továbbra sem mozdultak ki a holtpontról az egyipto­mi—izraeli—amerikai tárgya­lások, amelyek meghirdetett célja a palesztin „önkor­mányzat” megteremtése. Az izraeli Haifában hétfőn kézi dődött ülésszakról nem ad­tak ki részletes közleményt, de hivatalos forrásokból annyi kitudódott, hogy a né­zeteltérések az „önkormány­zat” tartalma, valamint Je­ruzsálem keleti, arab szek­torának sorsa körül össz­pontosulnak. Az első tárgyalási nap végeztével adott nyilatkoza­tában Musztafa Khalil mi­niszterelnök, az egyiptomi küldöttség vezetője — a nyilvánvaló nehézségek el­lenére — derűlátóan szólt a megegyezés esélyeiről. Ugyanakkor — az izraeli ál­lásponttal ellentétben — po­zitívan értékelte azokat az amerikai nyilatkozatokat, amelyek a Biztonsági Tanács 242. számú határozatának a palesztinok számára kedvező megváltoztatását vetették föl. Joszef Burg belügyminisz­ter, az izraeli küldöttség ve­zetője ugyanezekre az ame­rikai nyilatkozatokra csu­pán, mint a tárgyalásokat beárnyékoló „felhőkre” utalt. Izrael, mint ismeretes, el­lenzi a szóban forgó ENSZ- határozat megváltoztatását. (UPI, AP) *

Next

/
Thumbnails
Contents