Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-05 / 182. szám
KATONA JUDIT: ORSOVAI EMIL: Hazafelé Virrasztók Ösvényre fut a gyom. Az estikék kék szoknyája még mcglcbben. ahogy becsukódnak a kerti kiskapuk. Már csönd tapintja szűk szobák szemét. Mint olvasón az idős kéz szemez, tárgyak közül felrebbenti az árnyat. Nem súg vissza sötétében száj a szájnak. Sehogy se jó. A kar s láb nehezebb. Szakadt nyakláncként titkon könny gurul Forgolódnak. Az óra percet üt s mert senki sem jön, kis asszonyfejük csak tartogatják. Ébren, szótlanul. Mozdulat Hol a meg nem történt én reménye egy másik ország mindig a tiéd agyadba-robbantott emlék-tárnák ha mint az ághegyen feslő sebek azt várnád a semmi gyermekei csosszanó léptük nyom-szivárvány üzenetek szélütött karja most zuhan le valami csoda ami mégse vár már de országutak a sápadt szoba csöndje szemeid villanyárban gyertyafény üsd föl a jelent ez a minden könyve mit olvastál belőle annyit érsz betűi pillanatba-dermedt mozdulat Sokkoló áruház Az első optikai csalódás akkor éri az embert, ha meglátogatja a műtermet. Körös-körül tűzlétrák, egy halom szemét, kiszolgált üzem- és raktárcsarnokok homlokzatai — egyszóval, nem valami bizalomgerjesztő fogadtatás. Bent a házban azonban mindennek az ellenkezője fogadja a látogatót: barátságos, otthonos, jól berendezett műterem, rajz- és tervezőasztalokkal, E kontraszt szükséges előtanulmány ahhoz, hogy megértsük az ebben a műteremben székelő építészeket, ök ugyanis mindig a várttal valami ellentétesre törekszenek, ott is, ahol a rutinszerű építészet dominál: a bevásárló- és üzletközpontokban. A városszéli terület, a parkok, a bekötő utak mentén elterülő „építészeti senki földje” a fő területük. Itt jelentkeznek alkotásaikkal, amit saját maguk a fekete humor egy sajátos válfajának tartanak. A csoport nevének rövidítése: S1TE, magyarra fordítva: építészet a környezetben. A hatvanas évek közepén a Best Products Company áruházak és csomagküldő szolgálat tovább terjeszkedett, és az új áruházak megépítésénél felhasználták a SITE tagjainak a javaslatait. Ennek lényege az volt, hogy ne hagyományos külsejű áruházakat építsenek, hanem egyedi stílusúakat, hogy kiemeljék ezeket az építészeti névtelenségből. Nos, ezek olyan jól sikerültek, hogy esztétikai értékük hatásaként a forgalomnövekedés is jóval meghaladta az előre tervezettet. Minél inkább „félkész”, váratlanabb volt a külső forma, annál Jobban nőtt bent az üzletben a forgalom. Ezek közül az épületek közül az egyik legsikerültebb a texasi Houstonban található Best-áruház, amelynek neve: „Meghatározhatatlan homlokzat”. A név találó, a homlokzat ugyanis olyan látványt nyújt, mintha hatalmas erejű vihar félig lerombolta volna, sőt az egyik helyen egy le-'"lt téglahalom is található. Mi ez? Lerombolt épület, vág- tudatosan átgondolt építészet? Modern Memento mo i? A válasz nehéz, hiszen művészet és üzlet szorosán kapcsolódik egymáshoz. Mindenesetre az emberekben meglévő nyugtalanság mértani pontosságú megfogalmazása. Az biztos, hogy a forma, a megjelenés olyannyira irritáló és szokatlan, hogy nem lehet mellette szó nélkül elhaladni. Más esetekben az épület kis ..hibájával” a SITE tagjai hasonló pszichológiai érzeteket keltenek. Jó példa erre a kaliforniai Sacramentóban található Best-áruház. A szokásos bejárati ajtó helyett itt az épület egy sárokdarabja az ajtó, amit. nyitáskor „félretolnak”, este pedig visszatol- nak a helyére. A mesebéli Szezám tárulj.'"-hoz hasonló konstrukció valóban meghökkentő és egyből felhívja magára a figyelmet. Ezekkel a „felforgató”, a megszokottól eltérő „hibákkal” haladja túl a SITE az utak mentén elhelyezett látványos épületeket. Mindenekelőtt a kommersz pop-építészetét. amelynek alkotásait a keleti parttól a nyugatiig mindenütt fel lehet fedezni. A mobilizált tömegcivilizáció ikonjai ezek. Ide tartozik az óriási Hot-Dog-ot ábrázoló Hot-Dog üzlet Hollywoodban, a Phoenixben levő motel, ami nem más. mint egy sor indián wigwam, a vasúti kocsi formáját öltő imbiszbüfé, vagy a dél-kaliforniai, hatalmas dinoszauruszt ábrázoló múzeum Minden ilyen kuriózumépület az utak mentén úgy van elhelyezve, hogy azok az első pillantásra érzékelhetők legyenek, és ugyanakkor jelezzék is rendeltetésüket. Együttélés a tornádéval A legkegyetlenebb tölcsér formájú forgószelek, a tornádók leggyakoribb előfordulási helyei: Észak-Ameri- ka. Ausztrália. India, Dél- Amerika egyes részei és a Távol-Kelet. Ritkán ugyan, de előfordulnak Európában is. Az észak-amerikai természeti adottságok a legkedvezőbbek a tornádók kialakulásához. a rekordot 1973-ban jegyezték fel: az Egyesült Államokban és Kanadában abban az évben 1107 forgószelet észleltek. A legkedvezőbb feltételek a tornádók születéséhez a prérividékeken vannak. A forgószél első jelentkezésekor felkavarodik a por. s felemelkedik a levegőbe, ahol összetalálkozik egy fekete viharfelhőből lenyúló tölcsér formájú felhővel. A szél sebessége a tölcsér közelében elérheti az 500 km/óra sebességet, s a forgószél felnyúlhat akár 15 km-es magasságig is. A tölcsérfelhő általában 50 km/óra sebességgel halad előre. A tornádók általában néhány percig tartanak, s felvonulási területük hossza kb. 18 km. Ritka esetekben eltartottak három óráig is és vándorlásuk 500 km-es volt. A tornádók furcsa hatásokat keltenek. Több tonnás vonatokat könnyedén emelnek le a sínekről, merev vasdarabokat csavarnak villanypóznák köré stb. A tornádók többsége csak mérsékelt károkat okoz, sálig vagy egyáltalán nem követelnek emberéletet. Az igazi gyilkosok a hosszú, tartós „alagutak”. amelyek a tornádók csupán két százalékát, de az összes károknak mintegy 90 százalékát teszik ki. Ezek mindent. ami az útjukba kerül, felszippantanak. Az ötvenes évektől kezdve beindult az előrejelző szolgálat. s az egyre hatékonyabbá váló meteorológiai és ra- daros módszerek éreztetik hatásukat. A legkomolyabb eredmény, hogy a korábbi 2—5 perc helyett ma már 21 perccel korábban tudják jelezni a tornádók közeledtét. __ ( MTI fotó: Király Krisztina) Humorszolgálat — Tegnap a második felvonás után elmenekültem a színházból, szörnyen unalmas volt a darab. — De miért nem mentél el az első felvonás után? — Hát mert akkor óriási sor állt a ruhatárban! ★ A hölgy meséli barátnőjének: — A legutóbbi időkben olyan szórakozott lettem ... Képzeld, tegnap például a férjem levelet kapott — és én elfelejtettem elolvasni! ★ — Jackson, mi történt a karjával? — kérdezte a tiszt, amikor észrevette, hogy egyik katohájának a karja gipszben van. — Két helyen eltörtem a karomat, Sir. — Ezentúl legyen óvatos, a jövőben kerülje az ilyen helyeket! ★ A gazdag embernek halála után özvegye síremléket - állíttatott fel. ezzel a felirattal: „Nyugodj békében!” Nemsokára kihirdették a végrendeletet. és kiderült, hogy az asszony nem, szerepelt az örökösök között. Ekkor a bús özvegy megparancsolta, hogy a síremléken levő feliratot a következő szavakkal egészítsék ki: „Amíg utánad nem jövök”. ★ A szegény ember az Úristenhez fordul: — Istenem, add, hogy a sorsjátékon autót nyerjek! — Rendben van, Durant — válaszol az Úristen —, csak várj. Elmúlik néhány húzás, de Durant az égvilágon semmit sem nyer. — De hát ura vagy-e a szavadnak? — fordul Durant megint az Istenhez. — Hát legalább egyetlen esélyt adj! — válaszol ingerülten az Isten. — Legalább egyetlenegy sorsjegyet vásárolj! F. Coha: . N.. FABIAN.. FABIAN.. FABIAN.. FABIAN.. FABIAN..FABIAN. '»« st rgJutélff (Ji KClLENk, *S OM«ENT£S VC CAO© i-OZAttMAT Dz automata fogságában Naponta négymillió amerikai bosszankodva vágja le a telefonkagylót, mivel kü. lönböző árukat kínáló kereskedők hívják fel őket. A cégek most más módszerhez folyamodtak: áttértek az automatikus hívási rend. szerre, amely naponta 1000 hívást bonyolít le és magnetofonra felvett hirdetéseket közöl. Előfordul, hogy miután az előfizető letette a kagylót, az automata nem kapcsol ki. Egyszer egy minncapolisi lakos sürgősen fel akarta hívni a mentőket, de a számához „ragadt” au. tomata továbbra is különböző fogyasztási cikkeket hirdetett. Gyűjtőszenvedély Üjságot olvastam. Jött Karéi, a fiam és kérlelni kezdett: — Apu, menj orvoshoz! Csodálkozva néztem rá: — Történt valami? Beteg vagy? — Nem — ingatta a fejét. — Akkor mi a baj? Magyarázd meg. — Tudod, nálunk az iskolában megnyílt a gyűjtőklub — közölte rövid hallgatás után. — Hasznos kezdeményezés. De minek menjek orvoshoz? — Orvosságosüve- gek címkeit gyűjtjük — tálalt ki a fiam. — Frantiseknek már majdnem száz darab van, nekem meg csak hat. — Életemben ■ nem hallottam ilyen szó. rakozásról! Gyűjtenek bélyeget, pénzt, jelvényt, étlapot, gyufacímkét, de ilyet...?.' Szóval azt akarod, hogy az orvosnál bábszínházát játsszak? Tudod, mit fog mondani? — Csináld úgy, hogy higgyen neked — tanácsolta a fiam. — Szeretnék egy Hydrochlorotia- zidot. — Micsodát? Hydro .. .hydrozitot? — Hydrochlorotiazid — javított ki a fiam. — Szívgyógyszer. Ezért a címkéért hat rendeset adnak. — Mi az, hogy „rendes"? — Például Delagil, Cholaglol, Oxifilin, Phaebichol, Prednison, Kristepin — fújta Karéi egyszusz- ra egy csomó gyógyszer nevét, amelyekről halvány gőzöm se volt. — Elég — állítottam takarékra. — A szívemnek semmi baja, nem csinálok magamból bohócot. — De görcsök tán csak vannak a hátadban? — kérdezte reménykedve a gyerek. Éppen azt akar-! tam mondani, nogy nem, amikor érez- t tem, hogy belenyilalt j a derekamba. — Látod, mit esi- j náltál?! Rám hoz- < tad a betegséget! • ordítottam. Karéi felvidult: — Nagyon jó. < Szóval mész az or- I voshoz. Derékfájás j ellen biztosan Trab- j rilint ír fel. Egyúttal kérj Hydro- { cholorotiazidot is! — Jól van, kérek j — mondtam, és ha- j sogató derekamra j szorítottam a kezem. < — Gyorsan add fel a | kabátomat. Rettenetesen fáj... Csehből fordította: Zahemszky László Hiányjel Nem véletlenül írunk a címben jelzett írásjelről. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy sokan vannak olyanok, akik nem ismerik a hiányjel formáját és nyelvtani, helyesírása szerepét. Az igaz, hogy mindennapi írásgyakorlatunkban nem szoktuk használni, a hivatalos iratokban, az újságokban megjelent cikkekben sem találkozunk vele, de mégsem mondhatjuk, hogy elavult írásjel, s a mai embernek már nincs szüksége rá. A versolvasó például gyakran figyelhet fel arra, hogy mai költőink is élnek vele, sőt verseik nyelvi formálásában sajátos közlő, kifejező funkciót is bíznak egy-egy hiányjelre. Tehát arra az írásjelre, amely valamely betű vagy szótag hiányát jelzi, s amelyet a magas betűk, pl. d ,f, 1 stb. felső részével egy vonalban helyezünk el. Ezzel figyelmeztetjük az olvasót valami meghatározhatatlan, ra, vagy később meghatáro- zandóra is. Nézzünk néhány jellemző példát arra, milyen helyzetekben jelentkeznek ezek a hiányjelek mai költőink verseiben: „Komák! komák, gyerünk, ez azt’ a dáridó!” (Ily- lyés Gyula: Mulató szolgák). — „Te nevetve mentél elébe, A övé lettél egy perc felébe’! (Rónai Mihály András: Pesti halálhírre). — „Hogy ne fetrengj piszokba’ és sárba”’ (Pákolitz István: Bíztató). Bella István Vigasztaló című versében egészen sajátos, a derűt, a humort és a játékosságot is érzékeltető stilisztikai értéket hordoznak a hiányjelek: „Mi’ csinál a bikfic bíbic? / Mi’ csinál a szeles szöcske?” A hiányjelekkel kapcsolatos ismeretekre van szükség akkor is, ha olyan mondatokat olvasunk, amelyekben átvitt értelmű és használati értékű összefüggésekre utalnak a hiányjelek emlegetésével. Csak néhány példát bizonyításul: „Dráma — hiányjelekkel” (Élet és Irodalom, 1968. jan. 6.). — „Antológia — hiányjelekkel” (Igaz Szó, 1970. 143.). „Év végi beszá- móló — sok hiányjellel” — „Gyenge érvek — hiányjelekkel” (Felszólalásokból). De arra is tudunk példát szolgáltatni, hogy egy-egy versrészletben ennek az írásjelnek igen árnyalt poétikai értéke is előtérbe kerül. Ba- ranyi Ferenc pl. merész képzetkapcsolás vállalására készteti az olvasót azzal, hogy a hiányjel alakja és haszftála- ti értéke kulcsszerepet kapa versben: „Hideglelősen bújik ágyba, / taszítja ébrenléte, álma, / lepedőn-hánykódása, mintha / veríték-hiányjelét írna” (Az elhagyott románca). Dr. Bakos József ]
