Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

Heves iüegye első a gyepgazdálkodásban Milliós lehetőségek a takarmánytermelésben Egerben sem könnyű kórházat építeni löuöre mar gyógyíthatnak benne Az utolsó simítások az erősáramú kapcsolószekrényen. A mester, Bőgős Sándor, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója. (Fotó: Perl Márton) A hús-, a tej-, a tojáster­melés költségeinek legna­gyobb részét évről évre a takarmányozásra fordított összegek adják az üzemek­ben. Nem mindegy tehát, hogy az igényeknek mennyi­re felelnek meg a takarmá­nyok. Jobb minőségű a lucerna Az idei nyáron nincs kü­lönösebb panasz a gazdasá­gokban a szálas takarmá­nyokra, miután az eddig be­gyűjtött lucerna, vöröshere minősége lényegesen jobb a tavalyinál. Ez annak kö­szönhető, hogy ha vontatot­tan is. de a gazdaságok fel­ismerték, hogy a takar­mánybetakarításra szánt gé­pek karbantartására nagyobb gondot kell fordítaniuk, mint eddig. Ez így is történt az idén. Noha a májusi száraz- ság kedvezőtlenül hatott sok növény fejlődésére, a lucer­na érését és első kaszálását mégis segítette. Heves megye állatállomá­nyának az idén 6679 vagon a szál asta karmán y -s züksé^l ete, amelynek csaknem 70 száza­lékát mór eddig biztosítot­ták az üzemek. A lucerna beltartalmi értéke jobb a múlt évinél, ezt bizonyítot­ták azok a laboratóriumi vizsgálatok, melyeket a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem kompolti kutatóintéze­tében végeztek, a Heves me­gyei Takarmányozási és Ál­lattenyésztési Felügyelőség megbízásából. Jók a kilátások tömegta- karmányokból is, különösen silókukoricából, melyet 7185 hektáron vetettek a gazdasá­gok. A betakarításon azon­ban nagyon sok múlik. Ezért a gazdaságoknak fel kell ké­szíteniük a gépeket és a szállítójárműveket ehhez. A tömegtakarmány mennyisé­gét és minőségét tovább ja­víthatják üzemeink a cukor­répa melléktermékeinek, fő­leg a leveles répafej és a ré­paszelet felhasználásával. A gazdaságok erőfeszítéseket tesznek arra is, hogy a bor­só- és tavasziárpa-szalmát gondosan tárolják és a téli hónapokban gazdaságosan felhasználják almozásra, il­letve etetésre. Magas szá­razanyag-tartalma miatt ugyanis mindkettővel he­lyettesíthetők a szálas takar­mányok, ami egyik lehető­sége az ésszerű takarékos­ságnak ! Megduplázódott hatóanyag Az üzemek tömegtakar- mány-igényét segítik elő a megyeszer te végzett másod- vetések. A közös gazdaságok ugyanis mintegy 2200 hektá­ron vetnek rövid tenyészide­jű kukoricát csalamádénak. A nagyüzemek erjesztett­Aszály ellen öntözést Országszerte nagy erővel működnek az öntözőtelepek. A mezőgazdasági üzemekben minden lehetséges eszközzel igyekeznek pótolni a növény- állomány hatalmas vízvesz­teségét. A 30—35 fokos hő­mérséklet olyan erősen igénybe veszi a növényeket, hogy zavartalan anyagcseré­jüket csakis mesterséges vízutánpótlással lehet fenn­tartani. Dunai Sándor, az Agro­meteorológiai Szolgálat veze­tője az MTI munkatársának elmondotta, hogy a növények a nagy melegben képtelenek felvenni az életműködésük­höz szükséges nedvesség tel­jes mennyiségét, annak je­lenleg csak mintegy harma­dával rendelkeznek, de még így is óriási vízmennyiségek párcáogBak d . takarmány-szükséglete eb­ben az évben 22 ezer va­gon, amelyet biztosítani is tudnak. Heves megyében 50 ezer hektár a gyepterület. Mi­után a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Hevest mintamegyének je­lölte ki a gyepgazdálkodás­ban, az üzemek komoly erő­feszítéseket tettek ezek szak­szerű hasznosítására. Az utóbbi két évben 11 ezer hektárról 19 ezer hektárra növekedett a műtrágyázott gyepterület. A felhasznált hatóanyagmennyiség pedig csaknem megduplázódott, és 35 kilóról 60 kilóra emelke­dett. Javuló agrotechnikával az üzemek a korábbinál 60 szá­zalékkal több, hektáranként 19 mázsa szénát takarítottak be. Ezzel Heves megye or­szágosan is első lett a gyep­hasznosításban. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium felhívására a He­ves megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügye­lőség, valamint a Földhiva­tal képviselőiből alakult bi­zottság a közelmúltban gyep­szemlét tartott. Megállapí­tották, hogy a megyében le­vő 50 ezer hektár gyepből 35 ezer hektár további inten­zív, műtrágyázott művelésre alkalmas. Javasolják, hogy a többi 15 ezer hektárt egy­szeri kaszálással, illetve ta­lajvédelmi gyepként haszno­sítsák. A szemle ráirányí­totta a figyelmet az ésszerű gyepgazdálkodás folytatásá­ra. Abrak­felhasználásban a hatodik Miután a kedvezőtlen idő­járás miatt ezen a nyáron kevesebb takarmánygabona termett, mint tavaly, ez arra figyelmeztet, hogy az árpá­val, illetve a takarmánybú­Amikor a búza és borsó betakarításával számot ve­tettek a Zagyvavölgye Ter­melőszövetkezet vezetőségi ülésén, nem akadt rózsás kedve senkinek sem. Mert tudták ugyan, hogy a ke­nyérgabona a homokosabb földeken igen megsínylette a fagyot, majd a májusi aszályt, visszagondoltak a zöldborsót csaknem egészé­ben elverő jégre, hétmillió forinton felüli terméskiesés azonban a legborúlátóbb szakember álmában sem kí­sértett. Miként most Varga József főmezőgazdász föl­idézi azt a tanácskozást, mégis az tűnik ki, hogy az első pillanatok döbbenetét rögtön a lázas útkeresés vál­totta fel. A különböző ága­zatvezetőik az elnökkel, fő­könyvelővel, a pártalapszer- vezeti titkárral együtt . azt vizsgálták, hogy saját terü­letükön mit várhatnak a hátra levő hetektől, hóna­poktól, illetve milyen módon hozhatják be a mutatkozó hiányt, billenthetik helyre a ieözös gazdaság termelési egyensúlyát. Pár nap múltán, amikor a cél érdekében intézkedési tervet is kidolgoztak, első­ként azt konstatálták jóleső érzéssel a lőrinci, apci, zagy­vaszántói szövetkezeti tagok, vezetők, hogy a gazdasági ügyvitel zavartalan folytatá­sa végett az Állami Biztosí­tó szinte napok alatt utal­ványozta a jégkár következ­tében konzervipari célokra felhasználhatatlan zöldbor­só biztosított értékének nyolcvan százalékát. Ezt kö­vetően gyors, általános ha­társzemle következett a ké­zával takarékosabban gaz­dálkodjanak az üzemek. Ku­koricából ugyan ígéretesek'a terméskilátások, ami pótol­hat is a gabonakieséseken, de ez nem minden! Üzeme­ink ezért továbbra is igye­keznek betartani a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányelveit, amely állatfajonként meg­határozza az egy kiló hús, illetve egy liter tej termelé­séhez szükséges abrakmeny- nyiséget. Ennek megfelelően egy ki­ló sertéshús előállításához a szakosított telepeken 4,3, a hagyományos telepeken 4,8, egy kiló marhahús előállítá­sához 5,1, egy kiló csirke­hústermeléshez 2,6 kiló és egy liter tej termeléséhez pedig 45 deka a felhasznál­ható abrakmennyiség! He­ves megye gazdaságai tavaly az atoraktakarmány-fel- használásban a megyék kö­zött hatodik helyet értek el. Az idén az első félévi ta­pasztalatok szerint . további mérsékelt javulás tapasztal­ható ebben. Az etetésnél tehát valamelyest csökkent a pazarlás, amit az alkalma­zott technológia rendszeres betartásával tovább mérsé­kelhetnek a gazdaságok. A szakszerű takarmány­termeléssel, -betakarítással, -tárolással és -felhasználás­sal évente több millió forin­tot takaríthatnak meg a me­zőgazdasági üzemek Heves megyében is. Ezért egyre jobban sürget, hogy minden gazdaságban a takarmányo­kat beltartalmi értékük alap­ján vizsgálják meg, s úgy döntsenek felhasználásukról. Ebben segít a kompolti ku­tatóintézet, amely laborató­riumaival az üzemek ren­delkezésére áll. Csak így várható, hogy megyeszerte megvalósítsák a takarékos takarmánygazdálkodást és csökkentsék a költségeket... sőbfoi betakarítású növények terméskilátásainak fölmé­résére. Mint kiderült, szinte minden fronton a tervezett­nél jobbak a kilátások, il­letve bizonyos kultúrák ren­deltetésének megváltoztatá­sával többletbevételre lehet számítani. Eldöntötték pél­dául, hogy száznegyven hek­tárnyi kukoricájuk termését gyógyszeripari alapanyag­ként értesítik, a felár révén így biztosítva félmillió fo­rint nem remélt hasznot. Hasonló akciót terveznek 345 hektár napraforgójukkal, ami gyönyörűen fejlett, s a húsz vagonnyi többlettermés más­fél millió forinttal növeli a közös gazdaság jövedelmét. Nos, a bő napraforgóhoza­mot nem a „Zagyvavölgye” értékesíti, hanem felárral to­vább adja a szolnoki GTR- rendszernek, valamint szárí­tással egybekötött bértáro­lást vállalnak, amivel to­vábbi hatszázezer forint ár­bevétel érhető el. 2 Annak idején elsők között zárkózott fel a közös gazda­ság a kormány cukorprog­ramjához, s ennek megfele­lően az idei esztendőben már kétszáztíz hektáron ter­meli ezt a növényt. Mint a nehéz napokban tartott föl­mérés tanúsítja, cukorrépá­ból terven felüli, négyszáz mázsás átlagtermésre van ki­látás a zagyvaszántói, lőrin­ci, apci határban. Ám ha nem lesz ennyi súlytöbblet, az idő viszont változatlanul száraz marad augusztus fo­lyamán, egymillió forint körüli jövedelemnövekedésre mégis kilátás van, éspedig a répa nagyobb cukortartalma révén. A növénytermesztési ágazat jövedelmezőségét Egyre többet mutat ma­gából a rekonstrukciós be­ruházásban épülő új megyei kórház. Mint ismeretes, a lé­tesítmény három szakaszban készül. Áz elsőben a rende­lőintézet, a 260 ágyas hotel­szárnyat — kórtermeket —, valamint a konyhát, a má­sodikban a 150 ágyas újabb hotelszárnyat, a harmadik­ban pedig az orvos-nővér­szállót építik meg' A beru­házás kivitelezését 1977. ja­nuárjában kezdte el a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, s mint Mészáros Imre főépítésvezetötől meg­tudtuk: a napokban már be is fejezték az építészeti mun­kálatokat az első ütem léte­sítményein. — így van, —■ erősítette meg a főépítésvezető — sőt a rendelőintézet műszaki át­adás-átvétele is megkezdő­dött már. Igaz, hogy nem gázzal, hanem olajjal, de egész télen üzemeltettük a kazánházat, és részükről gyakorlatilag a kórtermek is elkészültek. Ha a fal- és a padlóburkolást végző Orszá­gos Szakipari Vállalat is ha­táridőre fejezi be munkáját, akkor rövidesen a MEDICOR szakemberei is hozzáláthat­nak az orvosi gépek és mű­szerek felszereléséhez. Mi — ahogyan ígértük — folyama­tosan biztosítjuk a munka- területet a MEDICOR-nak. — Ezek szerint elsősorban a MEDICOR-on — mint társ- generálkivitelezőn és az al­vállalkozón múlik, hogy a jövő nyáron megindulhat-e a gyógyítás az új kórház­ban? — Pontosan ez a helyzet. Nincsenek ugyan könnyű helyzetben alvállalkozóink, de jól szervezett munkával tartani lehet a határidőket. Én biztosra veszem, hogy így is lesz. — Gyakran hallani a vá­rosban, hogy a kórház kony­hájába olyan berendezéseket azonban mind ezeken felül is fokozni lehet, s fokozni is fogják a közös gazdaságban. Igyekeznek biztosítani a ter­mések veszteségmentes be­takarítását, alaposan meg­szervezik a szállítást, továb­bá átgondoltabb költséggaz­dálkodást vezetnek be az egész szövetkezetre kiterje­dően. Utóbbi nem járul egy­értelműen a fölmért kár ér­tékének csökkentéséhez, hi­szen másodvetést kellett vé­gezni takarmánypótlás vé­gett, s az évközi áremelke­dések érintették az 1980-as esztendő megalapozását szol­gáló műtrágyázást, vetőmag­beszerzést. Kertész János fő­könyvelőnek mégis az a vé­leménye, hogy a takarékos­ság, a visszafogottabb költ­ségfelhasználás is egyik biz­tosítéka a zavarmentes év­zárásnak, a már most biz­tosra vehető jó nyereségré­szesedésnek. 3 A növénytermesztésen kí­vül persze az állattenyész­tés sem maradt ki az átgon­dolt intézekdési programból. S itt első helyre kívánkozik a tehenészet, a szarvasmar­ha-állományban rejlő lehe­tőségek kihasználása. A ve­zetőség a selejt növendék­marha és tehén terven felü­li árubabocsátásával 844 ezer forint többletjövedelemhez juthat, anélkül, hogy ez az intézkedés a tejtermelést érintené, károsan befolyá­solná. Arról van szó ugyan­is, hogy tulajdonképpen a brucellózisos állomány 1980- ra tervezett felszámolását hozta előre a gazdaság, s a váltás biztosítéka az átadás előtt álló szakosított szarvas­marhatelep, amelynek öt­terveztek, amelyeket Magyar- országon gyártanak ugyan, de előbb eladják Nyugatra és csak onnan lehet import áruként — és természetesen kemény valutáért — besze­rezni, Valóban így van? A kérdésre Boldis Páltól, a vállalat műszaki igazgató- helyettesétől kértünk vá­laszt. — őszintén bevallom, hogy nem tudom, de ez ügyben nem is vagyok illetékes. A kórház konyhai berendezé­seit ugyanis a KERIPAR Vállalatnak kell biztosítania. Bár nincsenek bizonyítéka­ink róla, de valószínű, hogy még a vállalatnál sem dön­tötték el, hogy végül is mi­lyen berendezéseket szánnak a szóban forgó konyhába. Ugyanis még azt sem tudják megmondani, vagy megjelöl­ni az épületben, hogy a kü­lönböző vezetékek hol kap­csolódnak majd össze a gé­pekkel. Ezért a padló és a falak burkolásán egyelőre száztíz férőhelyét az idén kezdik feltölteni. S ugyan­ekkor ne feledkezzünk meg a korábban bírált baromfi- farmokról, amelyeknek dol­gozói, vezető szakemberei az utóbbi hónapokban alaposan kitettek magukért, adottsá­gaiknak megfelelő eredményt produkálva. Különösen a zagyvaszántói telepet kell el­ismerésben részeltetnünk, mivel viszonylag korszerűt­lenebb körülmények közt működve segíti a húszmil­lió forintos idei árbevételi terv teljesítését. Reálisan számolva mégis milyen egyenleget remélhet a Zagyvavölgye Termelő- szövetkezet tagsága e nehéz esztendő végén? Kilencven­nyolc százalékos árbevétel, figyelemmel a tervezett 84 millió forintra, összességében biztosítottnak látszik. Aho­gyan itt kétszázalékos csök­kenéssel kell számolni, úgy nincs kilátás a -tervezett, csaknem hétmillió forintnyi üzemi nyereségre. Ez azon­ban nem követel semmine­mű ‘ megszorítást a szövet­kezet idei, vagy jövő eszten­dei életében. Mint már je­leztük, meglesz a nyereség- részesedés. ezen túl az éves bérfejlesztésre éppen úgy le­hetőség kínálkozik, mint a tervezett beruházások, épít­kezések, felújítások megva­lósítására, ami programsze­rűen napjainkban is folyik. A múlt évi tartalék így se­gíti a jelen gondjainak le­küzdését, s teremt bázist az újabb gazdasági év feladatai­hoz Apcon. Lőrinciben és Zagyvaszántón. Moldvay Győző nem is dolgoznak, mivel senki sem tudja, hogy hol és milyen méretű csatlakozód kát hagyjunk ki a víz, a gáz és a villamos energia veze­tékeinek. — Az új épület röntgen- osztályán miért bontják ki az ajtókat, s vágnak a ko­rábbinál nagyobb méretű lyukakat a falakon? — Mert kórházat, mint mindenütt a világon, így; Egerben sem könnyű építe­ni. Az orvosi munkában használt gépek, műszerelő nagy része ugyanis elavulj mire az épület elkészül. Ez történt itt is. Az eredeti ter­vekben szerepelt röntgengé­pek helyett korszerűbbeket vásároltak, ezek viszont egy­szerűen nem fémek be a régi méretű ajtókon. Ter­mészetesen el tudok azért képzelni olyan tervezést is, amely kizárja az ilyen jel-; legű problémákat. — Ezek a kisebb-nagyobb üresjáratok nem veszélyez­tetik az első ütem léte­sítményeinek jövő nyári át-, adását? — Nem, mert ha vannak is gondjaink, de mind a 16 építő, szerelő és gyártó vál­lalat erkölcsi kötelességének is tekinti a vállalt határ­idők maradéktalan betartá­sát. Abban is teljes az egyet-’ értés, hogy a jelenleginél jó­val nagyobb sebességre kell' kapcsolnunk valmennyiünk- nek. Optimista vagyok, a jö­vő nyáron biztos, hogy gyó­gyíthatnak a most épülő- kórházban. — Mit ígér a folytatás? Mikor indul a második ütem kivitelezése? — Tulajdonképpen már rég megkezdtük volna, csak egyszerűen nem tudtunk hol dolgozni, mivel az épület tel­kére rajtunk kívül álló okok miatt — szanálás, stb. — csak később lehetett felvo­nulni. Az alapozási munká­latokat már javában végez­zük, utána azonnal hozzálá­tunk a szerkezeti elemek szereléséhez. — És az orvos-nővérszálló? — A terveit még nem is­merjük, de ha megkapjuk, a lehető legrövidebb időn. be­lül indítjuk ezt a beruházást is. — Nemcsak a város, de a vállalat programjában is ki­emelt feladatként szerepel ez a beruházás. Mit jelent ez a generálkivitelező minden­napos munkájában? — Egyebek mellett azt, hogy számunkra ez az épít­kezés jóval több egy üzleti vállakózásnál. Remélem, és mindent el is követünk érte, hogy szándékunkat a gya­korlatban is be tudjuk majd bizonyítani. Elvégre mégis­csak egy kórházról van szó. Amelyre rendkívül nagy szükségle van a városnak és az egész megyének. Koós József 1979. augusztus 5., vasárnap Mentusz Károly Nehéz hetek után.M Zagyva menti remények

Next

/
Thumbnails
Contents