Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-30 / 202. szám
Néhány napja ért földet a két világrekorder szovjet i űrhajós, csaknem félévi űrkutatás után. Ütjük jelen- 5 tőségét méltatja mai összeállításunk, fölvillantva a í nem is olyan távoli jövő lehetőségeit. ( A technika történetéből A darwinizmus — Az első asztrofizikai obszervatórium — Szacharin Olcsó gázok Charles Darwin (1809— 1882) által felállított, a fajok keletkezésére vonatkozó elméletet (1859) 105 évvel ezelőtt, 1874-ben megjelent Antropogénia című könyvében alkalmazta az emberre Ernst Haeckel (1834—1919) német biológus, a darwinizmus egyik kiemelkedő képviselője. Darwin elmélete ugyanis nem azonos a leszármazási elmélettel, vagyis azzal a tanítással, hogy az élőlények fajai hogyan alakultak át egymásból, hanem csupán arra világít rá, hogy a fajok átalakulása milyen módon és erők közreműködésével történt. Haeckel az emberi nem származásái'a vonatkozóan fejlesztette tovább Darwin evolúciós elméletét. Megfigyelte például azt, hogy a gerincesek fejlődése embrionális korukban, hasonlóan indul meg: a magzat fejlődése során kopoltyú, farok stb. keletkezik, majd visszafejlődik. Az élőlények közti egyedi és a törzsek közti fejlődés törvényszerűségét így határozta meg: „Az egyedfejlődés rövid és gyors megismétlődése a törzsfejlődésnek”. ★ A csillagászat egyik új tudományágának első intézetét 105 évvel ezelőtt. 1847- ben H. C. Vogel (1841—1907) német csillagász alapította meg Potsdamban. Az Asztrofizikai Obszervatóriumban munkatársával, J. Scheimer- rel együtt több fontos megfigyelést végzett, így például 1890-ben ők mérték meg először a csillagok radiális sebességét. ★ 100 éve, 1879-ben fedezte fel Konstantin Fahlberg (1850—1910) orosz származású német kémikus a szacharint. Ennek a vízben kevésbé oldódó anyagnak édessége 500-szor nagyobb a nyers- cukornál, de nincsen semmiféle tápértéke. Rendkívül jelentőségűvé vált az új anyag, mert felfedezték, hogy a cukorbetegék a cukor helyett fogyaszthatják. A felfedező ebből a célból már 1886-ban Magdeburgban szacharingyárat alapított. ★ Ugyancsak 100 éve annak, hogy Vascsuk és Gluhov orosz kutatók Németországban szabadalmat jelentettek be a klór a nátrium és a hidrogén előállítására, amelyeket a vizes konyhasóoldatok elektrolízise útján nyertek. Érdekes, hogy e szabadalom már a modem klóralkéli-elektrolízis minden jellemző részletét magában foglalta. Kováts Andor Így ábrázolta Haeckel az ember származását Az emberi nem eredete és törzsfája című művében Fél év a világűrben Űrrakéta a ki lövöállványon Az utóbbi években, a világűr békés célú kutatása során egyre hosszabb időtartamú repülésekre került sor. A 60-as évek elején néhányszor tíz, közepén pedig már néhányszor száz óráig tartó űrrepüléseket végeztek. Ezeket a repüléseket még űrhajók fedélzetén hajtották végre szovjet és amerikai űrhajósok és az időt, amit a világűrben tölthettek, az űrhajók viszonylag kis mérete határozta meg. Űrhajóval végrehajtott, legnagyobb időtartamú repülés résztvevői Andrián Nyikola- jev és Vitalij Szevasztja- nov szovjet űrhajósok voltak. amikor is 1970. júniusában, a Szojuz—9. űrhajú fedélzetén 425 órát töltöttek a világűrben. Ez a majdnem 18 napos űrrepülés a Szojuz típusú űrhajó lehetőségeinek a felső határát jelentette. A 18 nap időtartam azonban nem' jelentette az emberi szervezet űrben tartózkodási lehetőségének a felső határát. Ez a felismerés vezette a konstruktőröket és a tudósokat, amikor megalkották az űrhajóknál nagyobb méretű, s így hosszabb időtartamú űrrepülést biztosító első űrállomást, a Szaljut— 1-et. Az első űrállomáson 24 napig tartózkodott három szovjet űrhajós,' akik nagy jelentőségű kísérleték tucatjait hajtották végre. Mindez még 1971. júniusában történt. A továbbiakban a Skylab űrállomáson három amerikai személyzet összesen 171 napot, a szovjet űrhajósok pedig a Szaljut 1—5 űrállomásokon 199 napot töltöttek el és több száz kísérletet hajtottak végre. Űj korszakot nyitott az űrállomások történetében a Szaljut»—6, amely második generációs űrállomás. Ez azt jelenti, hogy míg a korábbi űrállomások csak egy bejárati nyílással voltak felszerelve, addig a Szaljut—6- nak két bejárati nyílása van és két Szojuz, vagy egy Szojuz és egy Progressz típusú teherszállító űrhajó csatlakoztatható hozzá. Ezen kívül a Szaljut—6 berendezései cserélhetők, a progressz űrhajók segítségével hajtóanyag-, műszer- ésélel- miszer-utárinótlás juttatható fel az. űrállomásra. Igv a világűrben tartózkodásnak most már gyakorlatilag csak az emberi szervezet tűrőképessége szab határt. A Szaljut—6 három alao- személvzetének mindegyike a világűrben tartózkodás új rekordiát állította fel. Ro- mamvenko és Grecsko űrhajósok 96 napos űrrepülésükkel megdöntötték az amerikaiak által tartott 84 napos csúcsot. Kovaljonok és Ivancsenkov ezt az időtartamot is túlszárnyalva, 140 napot töltött a Szaljut—6 fedélzetén. Most pedig néhány nappal ezelőtt fejeződött be minden idők leghosszabb űrutazása, amely során két szovjet űrhaiós, Vlagyimir Liahov és Valerij Rjum.in 4200 órát, vagyis 175 napot töltött munkával a világűrben. Meg kell jegyezni, hogy az egyre hosszabb ideig tartó űrrepüléseket nem a reA Vénusz bolygót övező vastag felhöréteg meggátolja az embert abban, hogy teleszkópok segítségével megvizsgálja ennek az égitestnek a felszínét. Az emberi találékonyság azonban magtalálta azt a módszert, amellyel átláthatunk ezen a felhőrétegen is. A radart a második világháború alatt fejlesztették ki. Működése a mikrohullámú elektromágneses sugarak visszaverődésének az észlelésén alapul. A rádiólokátornak is nevezett berendezés erősen irányított sunár- nvalábot bocsát ki. maid a céltárgyról visszaverődő sugarakat újra felfogja. Az kord-hajhászás, hanem az ember hosszantartó űrrepüléséhez szükséges feltételek megteremtésének szükségessége hozza létre. Az űrben végzett folyamatos munka előnyei vitathatatlanok. Azt is figyelembe kell venni, hogy az ember el akar jutni naprendszerünk más bolygóira is, ami a legkedvezőbb esetben is 1—1,5 évet vesz igénybe. Nem indulhat el az ember ilyen útra anélkül, hogy ne ismerné a hosz- szantartó expedíció során rá váró helyzeteket, főleg pedig azt. hogyan őrizheti meg testi és szellemi képességeit. Ezen túlmenően biztosítani kell azt is, hogy az űrhajósok, akiknek szervezete megszokta a súlytalansággal járó sajátos helyzetet, visz- szatérésnél se károsodjék, amikor is újra hat szervezetükre a földi súlyerő. Ilyen vonatkozásban is jelentős volt a 175 napos űrutazás. Bebizonyosodott, hogy megfelelő rendszabályok betartása esetén mind a súlytalanság, mind pedig a visszatérés nehézségeit viszonylag könnyen elviselik az űrhajósok. A jó kiválogatás. a rendszeres földi edzés az indulás előtt és az űrhajósok napirendjében szereplő speciális programok maradéktalan végrehajtása segít kivédeni az űrhajósokra váró. a súlytalansággal, majd pedig a súlyerő ismételt megjelenésével kapcsolatos problémákat. Az a tény, hogy Liahov és Rju- min a visszatérés után két órával, ha némi se^séggel is. de saját lábán hagyta el az őket Bajkonurba szállító repülőgépet, bizonyítja kivár elektromágneses hullámok terjedési sebességének az ismeretében a célpontnak a berendezéstől való távolsága igen nagy pontossággal meghatározható. Bolygónk felszínének kisebb-nagyobb egyenetlenségeit, hegyeit, völgyeit, medencéit is feltérképezhetjük radarral — feltéve, hogy kellően nagy energiájú sugarakat tudunk kibocsátani, s az antenna elegendően nagy ahhoz, hogy a visszaverődő jeleket is felfoghassa. A radar első csillagászat1 alkalmazása során a földi légkörben felizzó meteorok keltette ionizált nyomokat mérték be, s ezáltal a metélő kondíciójukat és azt, hogy a rendszeres testedzés megtette jótékony hatását. Jogos tehát a feltevés, hogy aiz ember, megfelelő feltételek mellett, még ennél is hosz- szabb időt kénes eltölteni a világűrben. Ha tehát a jövőben egy másik páros a 175 nanos rekordot is megdönti. már nedig ez biztosan bekövetkezik majd. akkor még közelebb iutunk ahhoz az időtartamhoz, amely szükséges a szomszédos bolygók felderítéséhez. A Szaljut—6 űrállomás, amellett, hogy ilyen hosz- szantartő űrrenülésekhez biztosította a feltételeket — összesen hét személyzet 441 napot töHött a fedélzeten — az első nemzetközi űrállomás szerenét is betöltötte. Fo^sizetén dolgozott e®v- eav hétig az első csehszlovák. leng vei és NDK-beli űrhajós. A világűrben végzett tudományos kutató munkájukkal kibővült az loterkozmosz keretében már több mint 14 éve folytatott nemzetközi együttműködés, amelynek célia: a világűr békés célú kutatása és az eredményeknek országaink néngazdasága érdekében történő hasznosítása. Ügy gondolom e célból az eddigieket további nemzetközi legénységekkel végrehajtandó űrrepülések követik majd. amelvek során a Szaljut—6. vagy a Szaljut—7 fedélzetén az első magyar űrhajós is elvégzi azokat a tudományos kísérleteket, amelyeket tudósaink állítottak össze és eredményük népünk és az egész emberiség javát szolgálja. dr. Szabó József, ezredes orok felizzásának és kiham- vadásának magasságát, valamint a meteorok sebességét sikerült pontosan meghatározni. A Holdról az első radarvisszhangot magyar kutatóknak sikerült felfogni. Azóta a Vénuszon kívül a Napot. a Merkúrt, a Marsot és a Jupitert vizsgálták, sőt újabban a Szaturnusz gyűrű- rendszeréről sikerült radarvisszhangot kapni. A kezdeti vizsgálatok óta a Föld számos országában merednek az égre „elektronikus fülek”, ame^mk áitn' felfogott jelekből kép alakú ki a távoli égitestek felszínéről, hegyeiről, völgyeiről. MAI műsorok: mmo KOSSUTH 8.25 Nótacsokor. 9.23 Irodalmi évfordulónaptár. 9.47 A tizenkét varjú (mesejá- tő versei. 12.35 Találkozás önmagunkkal. 12.50 Zene- ték). 10.05 Hobbidominó. 10.35 Híres előadóművészek felvételeiből. 11.29 Zajos környezetvédelem. 11.44 Jüvan Sesztalov vogul költő versei. 12.35 Találkozás önmagunkkal. 12.50 Zenemúzeum. 14.15 A vietnami kultúra hete. 14.45 Kórusművek. 15.10 Operettek. 15.29 Folytatásos mese, amelyben sárkányok nincsenek és mégis vannak. 15.42 Nácik, 16.05 Veres Péter: Gondviselő társadalom, 16.15 Népdalok, néptáncok. 17.07 Olvastam valahol. 17.27 Filmdalok. 17.35 A Rádiószínház híradója. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Verdi: Aida (négyfel- vonásos opera). 22.20 Kína 30 éve. 22.30 Szabolcsi Bence tanít.. . 23.24 Magyar szerzők műveiből. PETŐFI 8.05 Fúvósesztrád. 8.33 Napközben. 10.33 Zenédélelőtt. ' 12.33 A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55 Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Balázs Árpád gyermekmuzsikájából. 14.00 Sportvilág... 15.00 Két arckép a sport világából 16.00 Könnyűzene Európán át. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Külföldről érkezett... 18.53 Rodgers zenés játékaiból. 19.33 Mit hirdet a hirdetés? 19.55 Slágerlista. 20.33 Ismeretlen ismerősök. 21.32 Szomszédságban. 22.00 Klasszikus operettekből. 22.45 Bálint János cimbal- mozik. 23.15 Tánczene. 23.45 Fehér éjszakák (operettrészletek). SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Amiről beszélni kell. Szerkesztő: Nagy István — Cserháti Zsuzsa énekel — Kisiskolások,- gyerekek. Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00 Észak-magyarországi krónika — 18.25 Lap- és műsorelőzetes.., TEJ 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskola_ tévé. 15.50 Iskolatévé. 16.35 Lengyel plakátművészet (lengyel film). 16.45 Bevettük a várat... 17.55 Téle- sport. 18.20 Ipari kaleidoszkóp. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Gyerekjáték (tévéfilm), 22.00 A hollandiai mindenes (riportfilm). 22.20 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.10 Állótokról bizalmasan. 20.25 Kertészkor. 20.41 Van képünk hozzá! 21.2 Tv-híradó 2. 21.40 Szeml (társadalomtudományi fi gyelő). 1979. aug. 30., csütörtök Távoli égitestek vallatása
