Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-28 / 200. szám

A csacsifogattól az űrhajóig Olaj, dollár, infláció Az arany- és gyémántláz „kórokozói" Közlekedési játékok kiállítása Az arany és a drágakő mindig is nagy becsben ál­lott a tehetőseknél, az, ami most történik velük, mégis példátlan. A változásra már földrajzi jelek is figyelmez­tetnek. Eddig Londonban és Zürichben cserélt gazdát a legtöbb sárga fém, most már New Yorkban és Chi­cagóban. Ez pedig — hiszen a tőkés világban mégiscsak a hatalmas amerikai gazda­ság a szeizmográf — önma­gában is jelent valamit. Az árak az egeket ostro­molják. A hatvanas évek elején 35 dollár volt egy uncia arany, most mintegy kilencszer annyi: 300 dollár körül! A folyamat gyorsul, hiszen néhány hónapja még a jelenlegi ar felénél tartot­tunk. Mi az új jelenség? Egye­bek között az. hogy koráb­ban az arany és a dollár egymással ellentétes irány­ban ingadozott. Minél keve­sebbet ért a dollár, annál feljebb ment az arany ára. 1979 első néhány hónapjá­ban azonban (az 1978 végén bevezetett amerikai intézke­déseik egy ideig jótékonyan hatottak rá) a dollár meg­erősödött és ennek ellenére az arany ára tovább emel­kedett! Méghozzá nemcsak amerikai dollárban, • hanem az erősnek számító valuták­ban, svájci frankban, nyu­gatnémet márkában és hongkongi dollárban számol­va is. A DÖNTÖ KAPCSOLAT Az egyik legfontosabb ok kézenfekvő. Világszerte nő az infláció és ez érinti a ha­gyományosan erős pénzne­meket is. Ez annyit jelent, hogy az arany és a drágakő most már minden nemzeti valutánál megbízhatóbb, időtállóbb érték. A másik ok már nem olyan magától értetődő: fel­ismeréséhez közgazdasági elemzéshez volt szükség. Pe­dig a szakemberek szerint az arany és a drágakő tébo­lyult áremelkedésének mér­legelésénél ez még fonto­sabb faktor, mint az álta­lános infláció. Arról van szó. hogy napjainkban a pi­aci helyzetet meghatározó kapcsolat jött létre az olaj­árak és az időtálló értékek, elsősorban az arany és a drágakő árai között. Egy-egy OPEC-áremelés új dollármilüárdokat jelent, hi­szen az olaj zömét ma is dollárban fizetik. Csakhogy az olajexportáló államok hatalmas tételekben igyekez­nek legalább részben meg­válni a dolártól és befekte­tési lehetőségeik több ért­hető okból korlátozottak. Marad a világos, kockázat- mentes befektetés: az arany A New York-i aranytőzsdén és a drágakő vásárlása, im­már elképesztően hatalmas tételekben. KRtlGERRAND, NAPÓLEON... Ugyanebben az irányban hat számos részjelenség, pél­dául az Iránból kimenekí­tett, nem lebecsülendő nagy­ságrendű tőke arany- és gyémántéhsége. Ennél sokkal fontosabb természetesen az amerikai nagy-, sőt kisbe­fektetők aranyláza. A pon­tosan egyunciás dél-afrikai aranypénz, a Krügerrand például félelmetes tételek­ben áramlik Johannesburg­ból Chicagóba és New Yorkba, viszonylag kedvező vám- és adófeltételek mel­lett. Hasonló a helyzet a francia Napóleon-arannyal és más, történelmileg jólis­mert aranypénzekkel. Néhány megfigyelő a je­lenlegi tendenciák ellenére arra figyelmeztet, hogy a folyamat hamarosan meg­torpanhat. Laikus számára a helyzet ismeretében ez kép­telenségnek tűnik, de a szak­emberek egy része két ok­ból is lehetségesnek tartja az arany-boom régességet. 1. A nagy aranyeladók (például a Szovjetunió) mos­tanában nem dobnak piacra igazán jelentős tételeket, de a jövőben ezt megtehetik és akkor a kereslet-kínálat ré­gi törvénye is befolyásolja, korlátozza az áremelkedést. 2. Jelenleg 'a tőkés világ- gazdaságban inflációról be­szélhetünk, recesszióról azon­ban nem, de számos tekin­télyes prognózis szerint 1980- ban pangás következhet előbb Amerikában, majd Japánban és Nyugat-Európá- ban, ez pedig véget vethet az arany- és gyémántárak vég nélküli emelkedésének. VAGYON — EGYETLEN ZSEBBEN Ugvanakkor szinte vala­mennyi megfigyelő egyetért abban hogy a gyémánt még ebben az esetben is sebez- hetet.lenebb lesz, mint az arany. Ennek egyik legfőbb oka, hogy ez a lehető leg­könnyebben . mozgatható­szállítható vagyon: egyetlen zsebben elfér egy több mil­lió dolláros érték! Nem véletlen, hogy a gyémánt ára 1934 óta (1933- ban kerültek hatalomra Né­metországban Hitlerek) soha nem esett! 1865-ben egy ki­tűnő minőségű, egykarátos kő ára a monopolhelyzetben levő londoni CSO-nál (a Központi Eladási Szervezet angolnyelvű rövidítése) 15 font volt. 1972-ben 792 font (!) és most 5189 font. Ez bizony hét esztendő alatt 555 százalékos emelke­dést jelent Ráadásul a gyé­mánt nemcsak azért jelent jó befektetést, mert köny- nyen szállítható, hanem azért is — mert egyáltalán nem fontos szállítani. A vá­sárló megveszi a tételt az évenként egyszer-kétszer tartott londoni CSO-aukción és — persze megfelelő biz­tonsági és biztosítási garan­ciákkal — otthagyja. Ha egy idő múlva bejelenti, hogy megválik tőle, az akkor érvényes napi áron egysze­rűen átutalják neki a pénzt. És biztos, hogy ez a périz a vételár sokszorosa lesz... Harmat Endre Margarita Kravcsuh: — Halló! Zojka? Üdv! Tegnap láttalak a parkban Vologykával. Jól áll neked a szőke haj. Festeted? Furcsa. A szemüveged kerete is szép. A nemzetközi gyermekév alkalmával nyílt meg a bu­dapesti Közlekedési Múzeum „Közlekedési játékok régen és ma” című kiállítása. A mesék végtelen ország­út jára kalauzol ez a kiál­lítás, ahol a gyermeki fantá­zia útrakél az egykoron sár­ban döccenő postakocsival éppúgy, mint a modem űr­hajó Száguldásával. A fel­nőtteknek pedig valóságos A századelő Niki Laudája közlekedéstörténeti bemuta­tót jelent a gyűjtemény, amelynek nem egy darabja népművészeti hagyományo­kat őriz. Látható a kiállí­táson nehéz paraszt kezek faragta lovacska és csacsifo­gat éppúgy, mint a falusi gyermekek hajdanvolt ked­venc „járműve”, a gólyaláb, a Budapest—Bécs között közlekedő delizsánsz, az One- din filmekre emlékeztető vi­torláshajó és természetesen az elmaradhatatlan hintaló. Hogy nem viselsz szemüve­get? Hm... hm... Meghíz­tál. Azt mondod, lefogytál? Pedig én úgy láttam, hogy molett vagy. Olyan pikánsan kövérkés. .. Mellesleg szól­va, miért éppen a parkban csókolóztok, mintha másutt nem akadna hely? Nem is voltál a parkban? Mit be­szélsz? De ne vedd a szí­vedre annyira, lehet, hogy a fiú nem is a te Vologykád volt... Ugyan, ne bőgj, .ha mondom, mindjárt telefoná­lok Verkának, és megtudom, hátha az ő Toljája volt. Az arca valahogy ismerős, de hogy kinek a férje — ez se­hogy sem jut eszembe. Visz­lát! (Fordította: Gellért György) A régi, óraműves mozdo­nyok, hajók közvetlen tő- szomszédságában már meg­csodálhatják a látogatók a mai, távirányítható autókat, repülőket, űrhajókat, a rend­kívül népszerű Matchboxo- kat és a többi, élethű mo­delleket. A játékokat funk­cióik szerint csoportosítot­ták, s magyarázó szövegek helyett neves költőktől vett idézetek igazítanak el a já­tékok világában. A parányi mozdonyok és vasúti kocsik felett például Váci Mihály sorait olvashatjuk: „Gyermekkoromból jönnek ' mindig ezek a játékvonatok. Karácsonykor ezekért sírtam: „ilyen vonatot akarok!" A kiállítás azonban nem szorítkozik csupán szemlél­tetésre. Közvetlen, cselekvő élményt is nyújt a gyerme­keknek. A játékteremben a vasúti és autóstereoasztalon például hat szerelvénv ro­bog egyszerre a kis látoga­tók legnagyobb örömére, mi­vel ezeket a járműveket a gyermekek maguk irányít­hatják. A játéktárlaton lát­ható a Balaton kicsinyített mása, ahol a vízen a gyer­mekek maguk készítette pa­pírhajói versenyeztek. Még egy érdekesség: a kiállítás rendezői üresen hagytak egy vitrint, ahol azokat a leg­különbözőbb közlekedési já­tékokat szeretnék kiállítani, amelyeket a gyerekek saját fantáziájuk alapján fabrikál­tak. Közülük a legötleteseb­beket jutalmazzák. Így lesz­nek a kis látogatók maguk is kiállítókká a Közlekedé­si Múzeumban. A kiállítás október 31-ig tekinthető meg. Kerékpároznak az űrhajósok Vasárnap Bajkonurban ke_ rékpárra ültek a világ­csúcstartó űrhajósok: egy héttel a leszállás után már igen jól mozogtak a nye­regben is. lassú ütemben, de hosszabb ideig hajtották a pedált. Amint Vlagyimir Ljahov, az űrexpedíció pa­rancsnoka elmondotta, sok­kal kellemesebb volt az űr­repülőtér szállodája parkjá­ban a virággruppok között kerékpározni, mint az űrál­lomás szobakerékpárját haj­tani, mégpedig huzamos időn át. A Szaljuton az Egyenlítőtől az Egyenlítőig hajtottunk, itt viszont vi­rágbokortól virágbokorig — tréfálkozott Ljahov. műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.20 A mai nap kulturális programjából. 8.25 Hogyan ölték meg Hamlet atyját? 8.55 Verbunkosok, nóták. | 9.44 Zenés képeskönyv. | 10.50 MR 10-14. 10.35 Zene­kari muzsika. 11.39 A vi- J etnami kultúra hete. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 Gül Baba (daljátékrészletek). 14.05 Magyar fúvószene. 14.26 Kóruspódium. 14.42 Arcképek a lengyel iroda­lomból. 15.10 Haydn: G­dúr vonósnégyes. 15.36 Folytatásos mese, amely­ben ismét elragadják Ágacskát. 15.52 Tanár úr kérem. 16.05 Népi zene. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.31 Finálék zenés játé­kokból. 17.45 A Szabó csa­lád. 18.15 Hol volt, hol nem volt.. 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Lemezmúzéum. 20.05 Kinek lesz erre ener­giája? 20.35 Jascha Heifetz 1917—1955. között készült lemezfelvétélei. 21.09 Ba­rangolás Tanzániában. 21.39 Zenekari muzsika. 22.30 A puszták népe. 23.38 Opera­áriák. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zéné- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.30 A mókus és a szarka 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip. top parádé. 18.33 Beszélni nehéz, 18.45 Nótafelvételek. 19.20 Van-e IQ az állatvi­lágban? 19.30 Csak fiata­loknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.04 Daloló, muzsikáló tájak. 21.44 Utam és dalaim. 22.29 Szimfonikus könnyűzene. 23.15 Dzsesszfelvételek. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Zenedoboz. A stúdió zenés kívánságműsora. Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt — 17.45 Egész­ségünk védelmében. A gyermekbalesetekről Dr. Pénzes Géza előadása — Régi kedvelt melódiák. Zá- ray Márta, Vámosi János és Bilicsi Tivadar énekéi. 18.00 Észak-magyarországi krónika — 18.25 Lap. és műsorelőzetes.. • 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 10.50 Óvodások filmműsora. 15.54 Iskolaté­vé. 16.30 Pusztuló esőerdők (ausztrál film). 17.00 Vitya iskolába megy (szovjet if. júsági film). 18.10 Csavar, húzó. 18.40 Szlovákia 1944 —79. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv.híradó. 20.00 Veszélyes nyomozás. 20.55 Az emberi test. 21.35 Nézőpont. 22.35 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Diane Dufresne mű­sora. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 Négyszemközt Miche. langelóval (olasz filmsoro. zat). 21.40 Rasken (svéd té­véfilmsorozat). 1979. augusztus 28., kedd Vagyon a mcllényzsebben Ágh Tihamér Gőzös a Mississippiről (Hauer Lajos felv. — KS) TEJ

Next

/
Thumbnails
Contents