Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)
1979-08-24 / 197. szám
az ° Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: § § KscaSeszcai p IC^rsiiszlőnban g IRÁN POLITIKAI BAJAINAK tengeréből g utóbbi napokban ismét a kurd-probléma csúcsoso- o dott ki. Az ország észak-nyugati tartományaiban élő 6 mintegy 4 millió lélekszámú kisebbség akárcsak g most, évtizedek óta — hói szóval, hol fegyverrel — közigazgatási és kulturális önkormányzatért küzd. Ezúttal az iráni hadsereg egységei s velük együtt az iszlám forradalmi gárdisták szabadcsapatai vívnak kemény harcokat a kurd felkelőkkel. Egyedül szerdán több mint száz személy vesztette életét. UGYANEZEN A NAPON szinte egyidejűleg két o fontos bejelentés bonyolította tovább a helyzetet, g Khomeini ajatollah, a síita egyház és az iráni isz- g lám forradalom vezetője rádióbeszédben amnesztiát o ígért a kurdoknak, amennyiben leteszik a fegyvert p és megadják magukat. (A beszéddel egyidőben az ° iráni légierő gépei folytatták a kurd felkelők állá— g sainak bombázását. . .) Khomeini azt ígérte, hogy o az iszlám köztársaságban a többi kisebbséggel egyénei lő jogokat biztosítanak a kurdok számára. A főpap § „nagy jutalmat” helyezett kilátásba azok számára, g akik letartóztatják a kurd vezetőket és átadják őket ° az iráni hatóságoknak. o Nem valószínű, hogy foganatja lesz ennek a fel- g hívásnak, mert a jelek szerint a kurdok nem bíznak g a teheráni kormányzat ígéreteiben. Erre vall, hogy g o szerda este valamennyi kurd politikai szervezet rész- ó vételével — élükön a nemrég betiltott Kurd Demok- o rata Párttal — úgynevezett egységfront alakult, g amely a központi kormány ellen „totális háborút” g helyezett kilátásba. ^ Bejelentették, hogy minden o egyes kivégzett kurdért egy fogságban levő iszlám o forradalmi gárdistát végeznek ki. o A KDP AZ IRÁNI NÉPHEZ intézett rádióközle- o ményében azt állította, hogy az iszlám gárdisták o rémuralom alatt tartják Kurdisztánt, emberek százait g tartóztatták le s ezreket kényszerítettek menekülései re. Az iráni vallási vezetést a közlemény diktatúráéi val vádolta. A szakítás a központi kormányzat és a o kurdok között a legújabb fejlemények fényében o csaknem véglegesnek látszik. (Khomeini „korruptak- o nak” bélyegezte a kurd vezetőket.) Ügy tűnik, hogy g a kurdok általános felkelése már folyamatban van. g Ez pedig — figyelembe véve a kurdok elszántságát g és harcedzettségét — hosszú és végeredményben céléi tálán polgárháborúval fenyegeti Iránt. Pálfi Viktor A Duna-partl a harmadik Átadták az ENSZ-várast NAUJOCKS SZERETTE AZ ÉLETET, a változatosságot. Gleiwitzben határozottan unatkozott: már több, mint két hete ott kellett tartózkodnia és még mindig nem érkezett meg a végrehajtást elrendelő jelszó Berlinből. Telefonhívás Berlinbe: engedélyt kért, hogy hétvégére hazautazhassák. Válasz: szó sem lehet róla, minden pillanatban várható az akció. Lehetséges, hogy éppen hét végére.. Valóban, a náci csapatok már készültek a támadásra, augusztus 25-én este 19 óra 30 perckor a megmásíthatat- lannak látszó elhatározást visszavonták, s megállították a már mozgásba hozott hadigépezetet. A híradócsapatok nem mindenütt tudták időben eljuttatni a parancsvisszavonást az alakulatokhoz, ezért a Jablonka-alagút- nál és másutt is előfordult, hogy német katonák átlépték a határt, és harcba bocsátkoztak lengyel határőrökkel. Aztán — miután a főparancsnokság futár útján elérte őket1 — abbahagyták a harcot, visszavonultak német területre. Mi történt, hogy augusztus 25-én este Hitler elállt elhatározásától és „meg- állj”-t parancsolt a Wehr-' macht gépezetének? Két esemény, amely — más-más módon ~ kellemetlenül 1979, augusztus-21., péntek érintette a Führert. Az első: Mussolini, az olasz diktátor nemlegesen válaszolt Hitler e napon érkezett levelére, amelyben az szövetségesre számítva bejelentette: a háború küszöbön áll, a lengyelországi viszály háborús megoldása elkerülhetetlen. A válaszban a Duce így kön- törf alázott: „Életem egyik legfájdalmasabb pillanata, amikor közölnöm kell önnel: Itália nem kész a háborúra”. OLASZORSZÁG, AZ 1939. MÁJUS 22-ÉN aláírt „acélpaktum”, a német—olasz katonai egyezmény másik tagja tehát az utolsó pillanatban megrettent a kalandtól, túlságosan veszélyesnek ítélte Igaz, Hitler nem elsősorban a gyenge olasz hadsereg katonai erejével, hanem azzal a diplomáciai-politikai támogatással számolt, amelyet egy nem egyedül végrehajtott támadás jelentett volna. A válasz mégis kellemetlenül érintette és tervei átgondolására késztette. Még többet nyomott a latban, hogy ugyanezen a napon Anglia kölcsönös segélynyújtási szerződést írt alá Lengyelországgal. a korábban megkötött ideiglenes megállapodás helyett. Vagyis arra kötelezte magát, hogy a lengyeleket érő támadás esetén hadat üzen a támadónak. Hitler így még néhány napig késleltette a támadást, hogy a történelem előtt alibit igazoljon. Levelet írt Chamberlain angol miniszterelnöknek, szemrehányásokat téve az angol kormánynak, hogy az adott bátorítást „annak a szörnyű Jelentős eseményt ünnepeltek meg csütörtökön délelőtt Bécsben, a Duna bal partján. Átadták rendeltetésének a hat év összehangolt munkájával felépített „bécsi nemzetközi központot” — ismertebb nevén az ENSZ-vá- rost. Ezzel Bécs New York és Genf mellett, a világszervezet harmadik központjává, a nemzetközi élet jelentős színhelyévé vált. A 8.6 milliárd Schilling költséggel megépített központban kap helyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az ENSZ ioarfe.ilesztési szervezete, az UNIDO, valamint több kisebb ENSZ-részleg. amelyek New Yorkból, illetve Géniből költöznek át a Duna partjára. így ezentúl Bécsben működik majd az ENSZ fejlesztési és humanitárius ügyekkel foglalkozó központja. a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Iroda, az ENSZ tudományos bizottsága, a nemzetközi kábítószer-ellenőrzéssel, valamint radioaktív sugárzások kihatásával foglalkozó részlegek. Ugyancsak az új bécsi ENSZ-épületekben kap helyet az ENSZ-nek a Palesztinái menekültek ügyével foglalkozó bizottsága. — összesen több mint 4700 tisztviselő. Az átadási ünnepségen megjelent dr. Rudolf Kirschläger osztrák szövetségi elnök. Ott voltak Bruno Kreisky kancellár vezetésével a kormány tagjai, dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár, a Bécsbe akkreditált diplomáciai testületek vezetői. az osztrák tartományfőnökök, valamint Genf város képviselői. Az ünnepségen elhangzott beszédében Kirschläger elnök kifejezte óhaját, hogy az ENSZ-központ az átfogó nemzetközi béketevékenység, a szociális, gazdasági és politikai erőfeszítések központjává és színterévé váljon. Dr. Kurt Waldheim, a világszervezet tőtitkára, válaszbeszédében kijelentette, hogy az ENSZ-központ megépítésével és átadásával Ausztria nagyszerű tettet hajtott végre, példás bizonyságát adta a nemzetközi együttműködés és szolidaritás ügyéért érzett felelősségének. A csütörtöki ünnepség csúcspontján dr. Bruno Kreisky, osztrák szövetségi kancellár a következő szavakkal adta át az ENSZ- központot Kurt Waldheim főtitkárnak: „Legyen ez a köznont szimbóluma az enyhülésnek. a világbékének, a fiatalok biztos jövőjének”. Irán fl^BcEcgyssecstaasu tcímcseicas cb flcurcSofc ellen o o 0 o oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc Indákról a nácik gondoskodtak 5. A birodalmi kormány eltökélt szándéka Mint Mohammed Rasid Skiba, Kurdisztán kormányzója csütörtökön elmondta, a kurd felkelők pillanatnyilag Saqqiz, Bukan, Baneh és Mahabgd városokat tartják ellenőrzésük alatt. Saq- qizt — mint a PARS hír- ügynökség jelenti — a kormánycsapatok kénytelenek voltak elhagyni. Manszuri, az iráni iszlám forradalmi gárdisták egyik parancsnoka csütörtökön üres fenyegetésnek mondta a kurd felkelőknek azt a bejelentését, hogy minden egyes kivégzett kurdért cserébe egy, kurd fogságban levő forradalmi gárdistát végeznek ki. Manszuri szerint nincsenek forradalmi gárdisták a kurdok fogságában. Kurd részről nem érkezett válasz Khomeini ajatollah- nak arra az ígéretére, hogy amnesztiát kapnak azok a lázadók, akik megadják magukat. A polgári és katonai hatóságok csütörtökön több ízben is felhívták a kurd tartomány népét a központi kormánnyal való együttműködésre. a harcoló felkelőket pedig fegyverletételre szólították föl. További ellenállás esetére a „legkeményebb szankciókat” helyezték kilátásba. Sajtóielentések szerint további öt. fogságba esett kurd felkelőt lőttek agyon. A múlt hét óta kivégzett kurdok száma ezzel 36_ra emelkedett. Az iráni reguláris hadsereg egységei és az iszlám forradalmi gárdisták csütörtökön este nagyszabású támadást indítottak a kurdok ellenőrizte Saqqiz városa ellen. A hadsereg helikopterei géppuskatűz alá vették a várost és Saqqiz felett megjelentek az iráni légierő Phantom F—4. típusú vadászbombázói is. Hírügynökségi jelentés szerint, igen heves tüzérségi párbaj alakult ki. Khomeini ajatollah, az iráni forradalom vezetője, csütörtök este a mohamedán böjti hónap, a Ramadan befejeztével, újabb üzenetet intézett az ország népéhez. Ebben azzal fenyegette meg az „összeesküvőket”, hogy az eddiginél súlyosabb intézkedéseket hoz ellenük. 1939. szeptember 1.: Lengyelország lerohanása a Westerplattc kikötője elleni támadással kezdődött. Képünkön: náci katonák hatolnak be a rommá lőtt térségbe. (Fotó — MTI Külföldi Képszolgálat) terrorhullámnak az elindítására, amely a lengyel területen élő másfél milliónyi német lakosságra zúdult”. Arra az angol bejelentésre utalva, miszerint Németország fegyveres beavatkozása esetén kénytelenek lennének Lengyelországnak segítséget nyújtani, a diplomáciában szokatlanul éles hangon szögezte le: „Ezt a kijelentést tudomásul veszem, és biztosítom róla, hogy ez semmit sem változtat a birodalmi kormány eltökélt szándékán” Ugyanakkor kifejezte Anglia iránti szimpátiáját, mondván, hogy ő mindig „pozitív értelemben viszonyult Nagy-Britanniahoz, kész személyi garanciát vállalni és Németország erejét latba vetni további fenntartásához”. Röviden: nemcsak azt ajánlotta fel Londonnak, hogy nem veszélyezteti az angol érdekeket, hanem adott esetben még támogatást is kínált. Csakhogy — így értékeli a helyzetet NDK-tör- ténészek egy neves csoportja — az angol kormány nem tűrhette, hogy Lengyelország is Hitler kezére jusson, ez olyan bizalomveszteséget jelentett volna, amelyet nem engedhettek meg maguknak HITLER SZÁMIT A SA BEVÁLT: a különböző javaslatok csak álcázásul szolgáltak háború igazi felelősségének leplezésére, amint tolmácsa, Paul Schmidt feljegyezte. Hitler maga jegyezte meg: „Alibire van szükségem, mindenekelőtt a német nép előtt, hogy mindent megtettem a béke megtartására. Ezért tettem nagylelkű ajánlatot Danzig és a korridor kérdésében.” A „nagylelkű ajánlat” tulajdonképpen ultimátum. Danzig azonnali visszacsatolását, az úgynevezett korridor területén népszavazás tartását, a korridoron keresztül 1 kilométer sz.éles nemzetközi út építését, a német és lengyel panaszok kivizsgálására nemzetközi bizottság létesítését, a két ország közötti kisebbségi egyezmény megkötését tartalmazza. A „tárgyalásokra” a lengyeleknek azonnal megbízottakat kell Berlinbe küldeni- ök, különben... A LENGYEL KORMÁNY tanult az osztrák és csehszlovák eseményekből: ilyen körülmények között nem hajlandó megbízottakat küldeni Hitler viszont augusztus 31-én 12 óra 30 perckor aláírja az 1. számú hadműveleti utasítást: a Lengyelország elleni támadás időpontja szeptember 1-én, hainali 4 óra 45 perc. Ezután kanja meg Nau- jocks is végre a várva-várt jelszót... (Következik: Az első halottak) Röviden NEW YORK: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közép-európai idő szerint csütörtök este megkezdte tanácskozását a palesztin kérdésről. Az UPI amerikai hírügynökség jelentése szerint, a testület tagjai ötperces, zárt ajtók mögött megtartott konzultáción úgy döntöttek. hogy az előzetes tervnek megfelelően, megnyitják a vitát, jóllehet Andrew Young, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője. a BT e havi elnöke, annak elnapolását kérte. Young javasolta Jasszar Arafatnak, ne ragaszkodjék ahhoz, hogy a BT határozatot fogadjon el ülésén a Palesztinái arab nép jogairól, mivel ő. Washington utasítására, kénvtelen volna vétót emelni a t övezettel szemben. PÁRIZS: Franciaország kész kivonni a Csádban állomásozó 2500 katonáját, ha az afrikai ország új kormánya erre „felkéri” — közölte csütörtökön Pierre Hunt, az Elvsée-palota szóvivője. A párizsi bejelentés két nappal azután történt, hogy a nigériai Lagosban a polgár- háború sújtotta közép-afrikai országnak a hatalom újrafelosztásáért küzdő csoportosulásai és a jelenlegi kormány mögött álló szervezetek megállapodtak a helyzet rendezésében. Az egyezmény értelmében „ideiglenes nemzeti egységkormányt” hoznak létre és 18 hónanon belül választásokat tartanak. ŰJ-DELH1: / India főbb politikai pártjai megkezdték a felkészülést a soron kívüli parlamenti választásokra. A soron kívüli választások megtartásáról szóló elnöki döntés széles körű támoga- táára talált az országban. Az Indiai Kommunista Párt országos tanácsának központi végrehajtó bizottsága nyilvánosságra hozott nyilatkozatában rámutat: az elnök döntése teljes mértékben megfelel az indiai alkotmány elveinek. Az Indiai Kommunista Párt kifejezte azt a reményét, hogy a választások jó alkalmat szolgáltatnak majd a baloldali demokratikus erők további tömörítésére, a széles néptömegekre gyakorolt befolyásuk erősítésére, tekintélyük növelésére. BANGKOK: A japán—vietnami barátság előmozdítása érdekében Kimura Takeo, liberális demokrata párti képviselő vezetésével japán parlamenti delegáció tett látogatást Vietnamban. Hazautazóban szerdán Bangkokban Kimura sajtóértekezleten bejelentette. hogy Japán segítséget nyújt Vietnamnak olajkinc.se kiaknázásához. A japán politikus a menekültkérdést úgy értékelte, hogy „a szocializmus gördülékeny építésével egyidejűleg, a probléma meg fog szűnni”. MANAGUA: A nicaraguai kormány szerdán bejelentette ugyan a rendkívüli állapot 30 nappal történt meghosszabbítását, de közben feloldott néhányat az ostromállapotra vonatkozó szigorú rendelkezések közül. WASHINGTON: Diplomáciai feszültséget okozott az Egyesült Államok és Argentína között Tom Reston washingtoni külügyi szóvivőnek a napokban elhangzott nyilatkozata. A szóvivő ugyanis kijelentette, hogy az Fgvesült Államokat . aggasztják az emberi jogok megsértéséről, politikai foglyok eltűnéséről és titkos koncentrációs táborok létezéséről Argentínából érkező hírek, és közölte, hogy Washington felkérte Buenos Ai- res-i nagykövetségét ezeknek a híreknek a kivizsgálására. Az argentínai kormány a nyilatkozat miatt hivatalosan tiltakozott az Egyesült Államok Buenos Alres-i nagyköveténél, azt hangoztatva, hogy Washington beavatkozik« Argentína bel ügyeibe. _j
