Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-23 / 196. szám

TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 196. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. augusztus 23., csütörtök Huszár István hazaérkezett Prágából A kedd óta kétnapos lá­togatáson Csehszlovákiában tartózkodó Huszár István miniszterelnök-helyettest, az országos tervhivatal elnökét szerdán prágában fogadta Lubomir Strougal, a cseh­szlovák szövetségi kormány elnöke. A találkozón — amint azt Prágában közölték — a két vezető értékelte a Csehszlo­vákia és Magyarország kö­zötti kapcsolatok mindenol­dalú fejlődését, amely poli­tikai és kulturális téren egyaránt kedvezően alakul; Kölcsönösen tájékoztatták egymást azokról a főbb fel­adatokról, amelyek megol­dásán jelenleg Csehszlovákia és Magyarország munkálko­dik. Huszár István miniszter­elnök-helyettes vezetésével szerdán hazaérkezett Prá­gából a magyar küldöttség. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ste­fan Bodnár, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti * nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Emberek és szabályozók A gazdaságirányítás egyik nélkülözhetek, len módszere a kivétele­zés; vannak általános, el­vileg mindenkire, minden gazdálkodó egységre érvé­nyes szabályok, rendelke­zések, előírások, és van­nak — méghozzá szép számmal — a kivételek. Az általános szabályok ez esetben is érvényesek, ám betartásukhoz több-keve­sebb központi segítséget, közvetett, vagy közvetlen támogatást kapnak a válla, latok. való a racionálisabb lét- j számgazdálkodás érdeké­ben, hogy rendkívül fella- í zultak a munkateljesít- i ménnyel kapcsolatos köve.! telmények, vagy hogy gya_i korlatilag feltáratlan, ki- S aknázatlan tartalékok rej_ lenek a beruházások meg­szervezésében. És ugyan-£ így: miközben szinte meg­állíthatatlanul sokasodnak ! a bérpreferencia iránti igé_ \ nyék, kérelmek, évről év­re azt kellett tapasztalni, j hogy növekedtek a válla­lati bértartalékok. Hogy miért a kivételek sokasága? Mert a kivéte­lezettek — úgymond — speciális helyzetben van­nak. . Olyan helyzetben, amikor képtelenek betar­tani az általános szabályo­kat. Például: hosszú távú, államközi megegyezésben szabályozott exportkötele­zettségeknek kell eleget tenniük; vagy: rögzített áras, alapvető fogyasztási cikkeket kell előállítaniuk, amin — ahogy mondani szokás — a „hideg vizet” sem keresik meg... Vagy: megfelelő indoklással bi­zonygatják, hogy krónikus létszámgondokkal bajlód. nak, ezért tisztelettel ké­rik — vagy éppen szokás­jogként elvárják —, hogy mentsék fel őket bizonyos munkaügyi szabályok be. tartása alól. A kivételezett eseteknek se szeri se szá­ma, s persze az indokok is sorakoztathatok szinte vég nélkül. Van azonban egy közös jellemzőjük: a gazdasági szabályozórend­szer bírálata. Nem általá­ban történő bírálata, ha­nem csak az adott egyedi és éppen ezért speciális helyzetre, illetve vállalatra vonatkoztatva. Mindenki, aki preferenciákért kilin­csel, mentesítéseket köve­tel, általában elismeri a szabályozórendszer alkal­masságát, csak éppen a saját vállalatára nézve al­kalmatlanok ezek, vagy azok a szabályok. S mert ez hovatovább általános je_ lenség, az ember könnyen juthat arra a meggyőző­désre, hogy a gazdasági szabályozórendszer, úgy ahogy van — rossz. Való igaz: minden hely­zetben tökéletesen műkö­dő szabályozó rendszer nem létezik. Következésképpen, bizonyos esetekben elke­rülhetetlen az egyedi sza­bályozás, ha úgy tetszik, a kivételezés. De nem olyan mértékben, ahogy ez ná_ lünk, az elmúlt években gyakorlattá vált. Mert mi­közben vállalatok tucatjai létszámgondokra, vagy más munkaerő-gazdálkodási ba_ jókra hivatkozva a mun­kaügyi szabályok alóli mentesítést szorgalmazzák, vagy például beruházásaik egyedi elbírálásáért köve- telődznek, mindenki tud­ja, hogy rengeteg a tenni. Az ilyen és ehhez ha- > sonló anomáliák példatára < is bővíthető jóformán tét— j fezés szerint. Ezért is szü­letett a központi döntés: a) jövőben a gazdaságirányí-S tás általános szabályai alól; való kivételek csak való­ban indokolt, tehát csak) valóban kivételes esetek­ben alkalmazhatók. Szüle- ! tett ez a döntés feltehető-; en azért is, mert a mai ? kivételezettek mellett szép; számmal vannak olyan vál_ lalatok is — s talán nem! véletlen, hogy éppen a 5 legjobbak, a méltán leghí- j resebbek és a legeredmé­nyesebbek —, amelyek! mindenféle segítség nélkül, csakis az általános szabá- j lyokhoz igazodva, azok le. hetőségeit kihasználva gaz­dálkodnak. a szó valódi ér-< telmében. S milyen fúr-' csa... vagy éppen termé- < szetes?..., hogy többnyire! ezeknél a vállalatoknál ta-! lálható a legrangosabb, a legeredményesebb, követ- S kezesképpen a legelismer- í tebb vezetőgárda. Működé, j sük és eredményeik titka az lehet, hogy szakmailag magas színvonalon műve­lik az irányítást. Ök azok, akik a szabályozórendszer) adta lehetőségeket felisme­rik és — mert értenek a 5 szakmájukhoz — e rend-. szerben rejlő lehetőségeket < nem éppen lebecsülendő eredménnyel használják j ki. ök azok. akik meggyő- < ző módon bizonyítják, hogy < minden szabály, minden) előírás csak annyit ér, < amennyit megvalósítanak 5 belőle, s hogy a legtöké­letesebbnek hitt szabályo-j zórendszer is csődöt mond­hat, ha hozzáértés. ha i szakértelem nélkül alkal- j mázzák. Vagyis a szabá- < lyozórendszer csak eszköz, < csak lehetőség; a hozzáér-j tő ember nélkül mit sem j ér. S okkal feltételezhető, S hogy sokan, sok helyütt.) bizony híjával vannak e 1 szakmai tudásnak. S ahol < a tudás csődöt mond, ott) következik a harc a kivé­teles bánásmód elismerte­téséért. A legnagyobb gond pedig, hogy e kivételek j anyagi fedezetét végső so_ rpn azoknak kell előterem- J teniük, akik nem óhajta-) nak beállni a kivételezet-) tek sorába. Magyar felszólalás a világkonferencián A bécsi Stadthalléban szerdán folytatódott az ENSZ tudományos-technikai világkonferenciája. A hétfőn megkezdődött és várhatóan augusztus 31-ig tartó monst­re tanácskozáson 128 ország kormányának, tudományos és kutató intézeteinek vala­mint számos nemzetközi szervezet képviseletében több mint 4000 küldött vesz részt. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke dr. Hertha Firnberghez, az osztrák tu­dományos és kutatási ügyek miniszteréhez, az ENSZ- konferencia elnökéhez inté­zett üdvözlő táviratában sok sikert kívánt a nagy jelen­tőségű és a fejlődést szolgá­ló tanácskozás munkájához. A szerdai plenáris ülésen szólalt fel a magyar küldött­ség vezetője, Pál Lénárd akadémikus, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnöke. Rámutatott többek közt, arra, hogy a tanácskozás fel­adata és felelősségé, hogy előmozdítsa a tudomány és technika közreműködését az egész világ általános és konkrét fejlődésének meg­gyorsításában és ezen belül a fejlődő országok problé­máinak megoldásában. OBT-delegáció Kabulban Kovács Bélának, az Orszá­gos Béketanács főtitkárának vezetésével, szerdán magyar békemozgalmi küldöttség utazott Kabulba, a Béke-vi- lágtanács által kezdeménye­zett — Afganisztánnal vál­lalt — nemzetközi szolidari­tási konferenciára. A testvérkapcsolatok jegyében Targovistei tanácsi delegáció érkezett megyénkbe Dr. Torna Tomov és kísérete a megyei tanács elnökénél (Fotó: Szántó György) Régi keletű a bulgáriai Targoviste és szűkebb ha­zánk, Heves megye testvér- kapcsolata. Ennek jegyében érkezett kedden éjszaka Eger­be a Targoviste megyei ta­nács delegációja, amelynek tagjait a budapesti Ferihegyi repülőtéren dr. Varga Jó­zsef, a megyei tanács elnök- helyettese és Koós Viktor, osztályvezető fogadta. Dr. Torna Tomovnak, a Targo­viste megyei tanács elnöké­nek, valamint kíséretének — Donka Kolevának, a testvér- megyei pártbizottság munka­társának és Valcho lvanov- nak, a makariopolskoi ag­ráripari komplexum állatte­nyésztő technikusának — programja szerdán délelőtt, a megyei tanácson kezdődött. A bolgár vendégeket Fekete Győr Endre fogadta, s tájé­koztatta megyénk életének időszerű kérdéseiről. Mi­után a targovistei delegáció vezetője, dr. Torna Tomov elmondotta, hogy a küldött­ség tagjait elsősorban me­zőgazdasági témák érdeklik, közösen összeállították a ta­pasztalatcsere menetrendjét: felkeresik többek között azo­kat a termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, ame­lyek kiemelkedő eredménye­ket értek el a szarvasmarha­tenyésztésben, a takarmány- növények és a kukorica ter­mesztésében. Szó esik ter­mészetesen Heves megye ne­héz. és élelmiszeriparáról, beruházásairól, munkaerő- helyzetéről, valamint a la­kosság egészségügyi, kultu­rális és lakásellátásáról is a látogatás során. A targovis­tei és a Heves megyei ta­nács elnöke kölcsönösen tá­jékoztatja egymást a hivata­li apparátus munkájának megszervezéséről, s a test­vérkapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Ünnepség a Román Szocialista Köztársaság felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Vértes Csaba A Román Szocialista Köz­társaság felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából szerdán nagygyűlést rende­zett az MSZMP KB és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Angyalföldön, a Láng Gépgyár művelődési házában. A himnuszok elhangzása után Molnár Béla, a HNF OT titkára köszöntötte a megemlékezés résztvevőit, köztük az elnökségben he­lyet foglaló Sarlós Istvánt. az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkárát. A nagygyűlés szónoka Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese volt. A Román Szocialista Köz­társaság dolgozó népe — mondotta — augusztus 23- án ünnepli hazája felszaba­dulásának 35. évfordulóját. A szovjet fegyveres erők oldalán küzdő román csa­patok először saját országuk teljes felszabadításáért ví­vott harcban vettek részt, majd a szovjet hadsereggel együtt tovább harcoltak a fasiszták ellen, Magyaror­szágon is. A magyar nép tisztelettel adózik a fasiz­mus elleni harcban részt vett román katonák áldozat, készségének és kegyelettel őrzi azok emlékét, akik e harcok során feláldozták életüket. Egybevágó nemzeti és nemzetközi érdekeinknek megfelelően következetesen erősítjük barátságunkat és szövetségünket a Szovjet­unióval és a többi szocia­lista országgal. Nemzetközi­ségünk egyik legnagyobb nemzeti értékünk. Mindig is azt vallottuk, hogy a szo­cialista országok egysége egyöntetű nemzetközi fellé­pése a béke és a nemzetkö­zi biztonság legdöntőbb té­nyezője. Nagy és megtisztelő fel­adatunk, hogy tovább erő­sítsük országaink együttmű­ködését minden területen, s szorosabbra fűzzük barátsá­gunk szálait, népeink és a közös szocialista ügy javá­ra, A mai ünnepi évfordulón őszinte szívből köszöntjük a Román Szocialista Köztársa­ság valamennyi dolgozóját, a Román Kommunista Pár­tot, a testvéri román népet. Kívánjuk, hogy hazájukban sikeresen munkálkodjanak tovább a szocializmüs építé­sén — mondotta befejezésül Szekér Gyula. A nagy tapssal fogadott beszéd után Viktor Bolojan a Román Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete emelkedett szólásra. Először a három és fél évtizede le_ tartal- román— lista építés éveiben masabbá váltak a magyar baráti, együttműkö­dési és jószomszédi kapcso­latok. Románia nemzetközi tevékenységében nagy fi­gyelmet fordít valamennyi szocialista országgal kiala­kult baráti és testvéri együttműködési kapcsolatai­nak fejlesztésére, A nagygyűlés ünnepi mű­sorral, majd az Internacio. nálé hangjaival ért véget. Bolgár vendégeink ismer­kedő körútja tegnap délelőtt Tiszanánán folytatódott, ahol a termelőszövetkezet Hol- stein-Friz szarvasmarha-ál­lományának neveléséről, te­nyésztési eredményeiről tájé­kozódtak. A nap folyamán ellátogattak még Kiskörére, majd a Hevesi Állami Gaz­daságba és a Rákóczi Ter­melőszövetkezetbe. Vala­mennyi gazdaságban az ál­lattenyésztés és a növényter­mesztés napi gondjaival és feladataival ismerkedtek. A targovistei tanácsi dele­gáció tagjai ma a gyöngyösi járásban vendégeskednek: egyebek között felkeresik a viszneki, a gyöngyöstarjáni termelőszövetkezetet, majd a detki Magyar—Bolgár Barát­ság Termelőszövetkezet kol­lektívájának munkájával is­merkednek. zajlott történelmi napokra emlékezett, szólt a szocialis­ta Románia eredményeiről majd aláhúzta: — a szocia­Heves megyeiek is jöttek Hazaérkezel! Uszly-llimszlíi! a Er Béli ifjúsági építibrlgád Szerdán hazaérkezett a Szovjetunióból a Kun Béla ifjúsági építőbrigád, amely­nek tagjai a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség, az Össz-Szövetségi Lenini Komszomol megállapodása alapján a szibériai Uszty- Ilimszkben dolgoztak. A ma­gyar fiatalok Angara-parti városban részt vettek a KGST közös beruházásában létesülő cellulózkombinát építési munkálataiban. AZ építőbrigád tagjait a Feri­hegyi repülőtéren a KIS2 Központi Bizottságának kép­viselői, valamint családtag­jaik várták. Az ifjú építők a következő napokban csa­ládtagjaik körében pihen­nek, üdülnek. A Kun Béla ifjúsági építőbrigád hivata­los fogadására, a háromesz_ tendős munka értékelésére szeptember 14-én kerül sor. A csoporttal együtt érke­zett haza — a megyénket képviselő tiszanánai Iván Károly és a mátrafüredi Szalóki Rezső is. % * A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents