Népújság, 1979. augusztus (30. évfolyam, 187-203. szám)

1979-08-02 / 179. szám

Tovább szélesedett békemozgalmunk bázisa Stttá Gyulának, az OBT titkárának nyilatkozata a béke- és barátsági hónap tapasztalatairól béke- és barátsági hó­nappal, politikai közéletünk fontos eseményével 1979-ben is tartalmas, eredményes és a társadalom legkülönbözőbb rétegeit mozgósító országos akciót sikerült megvalósíta­nunk — hangsúlyozta Sütő Gyula, asz Országos Béketa­nács titkára a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának adott nyilatkozatában. — A több százezer részt­vevőt vonzott, júliusban be­fejeződött eseménysorozat tapasztalatait a napokban összegezte titkárságunk. Az akció több mint félezer fó­rumának tanulsága alapján szűrhetjük le a legfontosabb megállapítást: a nemzetközi politika, a béke kérdései az eddiginél is szélesebb kör­ben és naigyon élénken fog­lalkoztatják a lakosságunkat. Alapvetően e ténynek, vala­mint a béke- és barátsági hónap előkészítéséhez, szer­vezéséhez kiemelkedő támo­gatást- nyújtó népfrontnak, KISZ-nek a szakszervezetek­nek,, továbbá számos más társadalmi és tömegszerve­zetnek köszönhető, hogy újabb munkások, mezőgazda- sági, szövetkezeti dolgozók, értelmiségiek és alkalmazot­tak kapcsolódtak be mozgal­munk tevékenységébe. Kü­lönösen örvendetes, hogy áz ifjúság sok képviselője vett részt a munka- és lakóhelyi események szervezésében, érett és értő hozzászólások­kal járulva hozzá a fórumok sikeréhez. — Hosszabb időszakra szól az akció egy másik tanulsá­ga is: mind több érdeklődőt vonzanak a rétegtalálkozók, amelyek egy-egy kérdés mély és átfogó megvitatásához nyújtanak lehetőséget. Az ország különböző ré­szein a TOT, a SZÖVOSZ, az OKISZ, a KISOSZ és a KIOSZ közreműködésével számos réteggyűlést tartot­tak a mezőgazdasági, a kis­ipari és a fogyasztási szö­vetkezetek tagjai, dolgozói, valamint a kisiparosok és a kiskereskedők. A fővárosban és a megyékben lezajlott papi békegyűléseken az idő­szerű nemzetközi kérdések mellett a gazdaságpolitikai, a város- és a községfejlesztési tervekről is tájékoztatták az egyházak képviselőit. — A béke- és szolidaritási gyűléseken, a tudományos előadásokon, a külpolitikai fórumokon a IX. magyar bé- kekongresszus küldöttei, sjól felkészült előadók kongresz. szusunk hosszú távra irány­mutató állásfoglalásairól, mozgalmunk országos és he­lyi feladatairól, valamint a béke-világmozgalom akció­programjához kapcsolódó nemzetközi terveiről is tájé­koztatták a résztvevőket. Hozzá kell tenni: nem egy­szerű előadásokról, hanem a közvéleményt foglalkoztató kérdések őszinte megvitatá­sáról, a népek közötti béke és barátság, a szolidaritás érzésének és gondolkodás- módjának elmélyítéséről be­szélhetünk- E célhoz segítet­tek a megyeszékhelyeken és nagyvárosokban a népfront szervezésében lezajlott ba­rátsági hetek és napok. A béke- és barátsági hónap, a fasizmus feletti győzelem évfordulójának megünnep­léséhez- kapcsolódva, jó al­kalmat kínált a béke-világ­mozgalom zászlóbontásának és az I. magyar békekong­resszus 30. évfordulójának megünneplésére, az eltelt há­rom évtized eredményeinek áttekintésére. — Mindezek alapján meg­állapította titkárságunk, hogy az idei akció tovább szélesítette mozgalmunk bá­zisát, s hűen tükrözte, de­monstrálta társadalmunk állásfoglalását, a leszerelés, a szabadságukért küzdő né­pek, az alapvető emberi jo­gok biztosítása melletti el- kötelettséget — mondotta befejezésül Sütő Gyula. (MTI) Van már elég paprika és paradicsom Csúcsidény a ZÖLDÉRT-nél Javult az időjárás és az esős napokat ismét meleg, nyárias idő váltotta fel, ami kedvezően meggyorsította a görögdinnye, a paprika és a paradicsom érését. Július utolsó napján nyári csúcs­idényről értesültünk a Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat­tól. A tavalyinál lényegesen több sárga- és görögdinnye, vegyes zöldség került piaca­inkra, valamint az élelmi­szerüzletekbe. Mim Hídvégi István áru­forgalmi osztályvezető el­mondta, a görögdinnye most a vezető cikk piacainkon. A hét elején naponta 100—110 vagon érkezett a hevesi ho­mokhát gazdaságaiból, Erdő­telekről, Tarnaméráról, He­vesről, továbbá Csányból, Feldebröről és Hatvanból is. Ennek több mint a fele a lakosság ellátását szolgálja, mintegy negyven vagonnal pedig exportra szállítanak. Fő megi’endelő az NDK, Csehszlovákia és Lengyelor­szág. Várhatóan a hét végére érik el a csúcsot a görög­dinnye-szállításban, hiszen 120 vagonnal vár a ZÖLD­ÉRT az üzemektől. Így a jelenlegi 4,50-es fogyasztói ár tovább csökken majd. Paprikából is lényegesen több van, mint tavaly. Mi­után egymás után érkeznek a szállítmányok, ennek el­helyezése gondot is okozott a vállalatnak. Ezen segítet­tek az exportszállítások, így mérséklődnek az. elhelyezési gondok. A hét végén már a konzervgyárakban is meg­kezdik a paprika feldolgo­zását. A ZÖLDÉRT szeletelt paprikát ad el a hatvani, a nagykőrösi, és a nyíregyhá­zi konzervgyáraknak. A fo­gyasztóknak 4 forintos áron olcsóbb, lecsónak való pap­rikát hoztak forgalomba. Teljes a csúcs a paradi­csomból is. Naponta 10—12 vagonnal érkezik a vállalat­hoz ez . a fontos zöldségféle a termelő gazdaságoktól. Miután az export még nem indult meg, így a konzerv­gyárnak adják át a paradi­csom egy részét. A ZÖLD­ÉRT a fogyasztási szövet­kezetekkel együttműködve a zöldségboltokban 3 forintos áron befőzési paradicsom árusítását kezdi meg. 60 éve történt... Egy hősi korszak utolsó órái korabeli dokumentumok tükrében II. 6. „Üzérek sáskahada élős- ködik a Tanácsköztársaság nemes testén és mohón szív­ja annak életgyökereit. A kapitalizmus szelleme álta­lában arra tanított, hogyan lehet dologtalanul, mások ve- rejtékes munkájából, része­sedés vagy csalás útján ro­hamosan vagyonhoz jutni. (...) Érthető és az esemé­nyek természetéből folyik, hogy az erkölcsi mételyezés hosszú évei után még a pro­letárdiktatúra idején is akad ojyan megfertőzött had, amely, a munkánál ma is többre becsüli a könnyű pénzszerzés módját, élelem­csempészésből szeretne jól élni. (...) Lehetetlenség eltűrni, hogy amíg a dolgozó prole- társág hős elszántsággal és forradalmi áldozatkészség­gel építi ki a szocializmus útját, addig mások a kapita­lizmusból átmentett és mun­ka talanul harácsolt készpén­zükből gondtalanul ülhesse­nek le a bőség asztalához. (...) Az államhatalom a dolgozóké, ennélfogva első­sorban a dolgozók számára kell a beszerzést központi­lag biztosítani, miáltal az árakat is sikerül majd le­szorítani.” (Vörös Újság, 1919. augusztus 2.) 7. „Mézesmadzag az, amit az imperializmus végighúz a magyar nép száján, hogy le­térjen a proletárdiktatúra útjáról és helyét átengedje a burzsoádiktatúrának. A proletárdiktatúra ugyanis útjában áll az entente gaz­dasági politikájának, amely­nek alapjait még a háború legvéresebb dühöngése köz­ben lerakták a párizsi kon­ferencián a szövetségesek, azzal a nyíltan bevallott cél­lal, hogyha győznek, kira­bolják a legyőzött országo­kat és népeket”. (Vörös Új­ság, 1919. augusztus 1.) 8. „A Tanácsköztársaság lemondása. A központi mun­kás- és katonatanács törté­nelmi ülése. A budapesti központi munkástanács ülé­sét tegnap délután 3 órakor az újvárosháza gyűléstermé­ben Biermann elvtárs nyi­totta meg. Az elnök felhív­ta az elvtársakat, hogy a ko­moly órák teljes jelentősé­gét érezzék át és őrizzék meg mindvégig higgadtságukat és nyugalmukat. Megnyitó sza­vai után Rónai Zoltán elv­társ több mint egyórás be­szédében ismertette a hely­zetet (...) ... abban a gigászi küzdelemben, amelyet a kis magyar Tanácsköztársaság folytatott a hatalmas enten­te-imperial izmussal szemben, ma az a helyzet, hogy átme­netileg győzött az entente. győzött anélkül ugyan, hogy döntően megvert volna ben­nünket. győzött azért, mert a harc további folytatása egyelőre kilátástalannak lát­szik. (.. .) Ezért a kormányzóta­nács és a pártvezetőség hosz- szas megfontolás után egy­hangúlag arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy a kor­mánynak ott kell hagynia a helyét, mert Magyarország a mai körülmények között nem folytathatja sokáig el­szigetelt harcát az entente- vel szemben. (. 1'.) Rónai Zoltán elvtárs lelkes helyesléssel és tapssal Üzem Hatvanért... végig kell járni Az utat Utak, csatornák gondozá­sa. parképítés, köztisztaság. Ha tömören akarunk fogal­mazni. ebben fejezhető ki Hatvan Költségvetési Üze­mének feladatköre. Tehát városi célokat szolgál, a he­lyi tanács látja el munkával. Elég sok vihart megért már ez a kis üzem. Gyakorta kri­tizálták tevékenységét, két­ségbe vonták létjogát. Pedig szükség van az itt dolgozó kétszázötven ember minden­napi teljesítményére, s a szolgálatukban álló géppark­ra. Szabó Sándor üzemveze­tő mégis rezignált, szinte ki­látástalannak véli a jöven­dőt. — Másfél esztendeje va­gyok itt, de a gondok egyre szaporodnak. A tanács alig kötött le valamit kapacitá­sunkból, holott az útépítés fő profilunk. A szakszerve­zetek megyebizottságának munkavédelmi ellenőrzése pedig annyi múltban gyöke­rező, jogos hibát tárt fel, hogy korrigálásuk tízszere­sen meghaladja anyagi lehe­tőségünket ... Tízoldalas jegyzőkönyv rögzíti az említett vizsgálat tapasztalatait. Az öltözők,------------------------------------> f ogadott beszéde után Kun Béla elvtárs lépett a terem­be. A munkástanács lelkes éljenzéssel és tapsviharral fogadta. Kun elvtárs rend­kívül elfogódottan kezdte meg beszédét. (...) Beszédét a következő­képp fejezte be: '... Ha lehet, az osztály­egységet fenntartjuk, ha nem lehet, akkor más módon küzdünk, hogy újult erővel, tapasztalatokban gazdagab­ban. reálisabb körülmények között, érettebb proletariá­tussal új harcba kezdjünk a proletariátus diktatúrájáért, új fázisát kezdjük meg a nemzetközi proletárforrada­lomnak. Kun Béla elvtárs ezzel le­sietett az emelvényről. A te­rem közönsége felállott és percekig tartó tapssal üdvö­zölte. Biermann elnök az­után azt indítványozta, hogy vita nélkül vegyék tudomá­sul Rónai Zoltán és Kun Béla előadásait. Ez megtör­tént. Azután lelkes szavak­ban szólította fel az elvtár­sakat. hogy mindenki telje­sítse továbbra is kötelessé­gét,. a munkástanácsok to­vábbra is működjenek és mindenki járuljon hozzá tel­jes erejéből, hogy ebben az átmeneti időben a rendet fenh tudjuk tartani és a fe­hér ellenforradalom fel ne üthesse a fejét. Ezzel az ülés egynegyed hat. óra után vé­get ért”. (Vörös Újság, 1919. augusztus 3.) „Döcög az úthenger.. mosdók zsúfoltak, nincs ét­kezőhelyiség, a központi te­lephely műhelyei beáznak, szabálytalan a különböző anyagok tárolása, hiányoz­nak a tűzoltókészülékek, a köszörűgépekről a védőbur­kolatok, az elektromos be­rendezések elavultak, életve­szélyeseke. Nem. folytatjuk, pedig lehetne. Azt sem fir­tatjuk, kinek a lelkén szá­rad két évtizednyi lazaság, illetve miért csak most, a teljes összeomlás pillanatá­ban került sor az ellenőrzés­re. Inkább érdekel bennün­ket, hogy van-e fölemelkedé­si lehetőség, ami az egész város elsőrendű érdeke? Nos. a helyzet megítélésében néhány dolgot feltétlenül fi­gyelmen kívül kell hagyni. A Csörgős-rampánál kijelölt új telephely, a termelőszö­vetkezettől megvásárolt ker­tészet kiépítése milliókat igényel, úgyszólván utópia. Arra nincs pénz, hogy a meglevő műhelyeket, szociá­lis létesítményeket záros határidőn belül felújítsák. Maradnak a kisebb problé­mák. amelyek a közvetlen veszélyt jelentik. Itt viszont lépni kell. S miként halljuk, meg is történtek a szükséges intézkedések. Elektromos biztonsági méréseket végez­tetnek. helyrehozzák az érin­tésvédelmi hibákat, az ide­gen anyagok megfelelő rak­tárba kerülnek, néhány más jellegű feladatot pedig saját erőből, házon belül oldanak meg. 2 A fejlesztéshez, a hiányos­ságok pótlásához többletbe­vétel kellene, néhány hete viszont még a tervfeladatok megoldása is veszélyben for­gott. Nyolcmillió forint érté­kű megrendelésre volt szük­ség az útépítő részlegnél. S miután helyi igény nem je­lentkezett. a környéken kí­sérleteztek. Sikerrel. Gazda­ságok, termelőszövetkezetek, üzemek kötötték le a kapa­citást, az esztendő végéig ott dolgoznak a hatvani gépek. Hatmillió forint körül mo­zog a kertészeti ágazat be­vételi terve, s hogy ez telje­süljön, elengedhetetlenül szükséges az üveg'házak fű­tésének megoldása. Remény itt is van! A városi tanács, amely két és fél milliót fi­zetett az objektumért, meg­toldotta az összeget, illetve egy nagy teljesítményű ka­zánt juttatott az üzemnek. Ezt azonban szakszerűen be kell építeni, együtt a hozzá tartozó csőrendszerrel. Van aztán speciális feltétele a sikeres évzárásnak: a mun­kafegyelem megszilárdítása. Néhány felelős ember túl (Fotó: Szabó Sándor) szabadon mozgott, szabado­sán értelmezte a munkahelyi demokráciát. Az üzemi há­romszög azonban válaszút elé állította őket. s aki nem kívánt besorolni, aki lazított, rombolt, attól megváltak. Pótlásuk, úgy . tűnik, ered­ményes. 3 A város lakói leginkább a köztisztasági feladatok révén kerülnek kapcsolatba a Költségvetési Üzemmel. Ami. kor a szemétszállítás havi bérét fizetik. Ez a szolgálta­tás két-három esztendeje mélyponton volt, nem felelt meg az igényeknek. S ha most kielégítőnek találjuk, azt bizonyítja, hogy a nehéz­ségek, az objektív akadályok ellenére is tud fontos ered­ményt fölmutatni ez a kö­zösség. Vásárlás, ügyeske­dés révén az idén már hét konténeres kocsi járja az utcákat, egy platós teher­autó pedig a lomeltakarítás szolgálatában áll. Persze erősen rongálódnak ezek a gépek, évente szükséges len­ne egy-egy új szemétszállí­tót venni. Ami nem megy! Ilyenkor kezdődik a javít­gatás. De az is gond. mert hiányzik az alkatrész. Szabó Sándor ezért emlegette a helyi üzemek összefogásá­nak szükségességét, különös figyelemmel a Lenin Terme­lőszövetkezet bontótelepérc, amely a legtöbbet segíthetne a hatvani gyárak, vállala­tok effajta gondján. Vagyis tulajdonképpen oda lyukadtunk ki látogatásunk végén, hogy hasznos elkép­zelések. kezdeti sikerek föl - lelhetők már a szakadék szélére került Költségvetési Üzem munkájában. Elgondo­lásaival, törekvéseinek kifej­tésével maga az üzemvezető is megcáfolta korábbi fá­sultságát. Az utat azonban végig kell járni, éspedig ab­ban a szellemben, ami a megszilárdult vezetést mind­inkább jellemzi. A kisebb, a részeredmények felől köze­lítve a döntő feladatok meg­oldásához: S figyelemmel a munkásemberre. aki ezek mögött áll, akin a tervek, teljesítmények múlnak. (m. gy.) 1979. augusztus 2., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents