Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-14 / 163. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 163. szán. ARA: 1,20 FORINT 1979. július 14., szombat mmummuiHiiiHtiiMuiMauiiiiiiuutuii A magyar—szovjet kormányközi megállapodások Egyenlősdi H osszú idő óta vezérlő elv a követelmény: egyenlő munkáért egyenlő bért. Napjaink valósága azonban hozzátétet a gondolatmenethez, logikussága érdekében egy „de” szócskát. mégpedig így: egyenlő munkáért egyenlő bért, de különböző munkáért különböző bért. Amire persze bólintanak mindenütt, ez a helyes. Igaz, bólintás- ból még nem származott egyetlen többletforint sem, ehhez a helyeslés gyakorlati alkalmazása kellene. Amiről — általános jellemzőként — nem beszélhetünk. Az egyenlősdiről, — mint széles körben meg. levő gylakorlatról — annál inkább. Ahogy azt az elnevezés mutatja: ahol dívik az egyenlősdi. ott nem tesznek különbséget, eltorzul a bérgazdálkodás, a kifizetett javadalmazás egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben fejezi ki a teljesítmények eltérő mennyi, ségét, értékét. A bérgazdálkodás célja ugyanis — elvben — kettős: az elosztás — a javakhoz való hozzájárulás kereteinek meghatározása — és az ösztönzés, azaz a társadalomnak szükséges, hasznos több előteremtésének segítése. Egy sor munkahelyen azonban megállnak az első tényezőnél. Elosztanak; mindenkinek egy keveset, függetlenül attól, erre a kevésre is mennyiben érdemesek az érintettek. Az egyenlősdi tehát a munka szerinti elosztás elvének ellentéte, ezért bérnivellá- lásnak is nevezik. A kiegyenlítődő bérek viszont finom műszerként jelzik, baj lesz — ha még nincs is — a teljesítményekkel, a termelékenységgel, mivel ellenérdekeltség jön létre; az átlagos szint lesz a cél, mert az fizetődik ki a leg. jobban. S így igaz, hiszen a nivelláló bérezési gyakorlat mellőzi a végzett munka mennyiségének, s még inkább minőségének értékelését. Nem teremt kellő bér- (kereset) kü- könbséget a képzetlen és a képzett munkaerő, a köny. nyű és a nehéz fizikai munkát ellátók között, nem honorálja megfelelően azokat, akik vállalják a kedvezőtlen munkakörülményeket stb., azaz átírja a társadalmilag igazságosnak ítélt értékrendet, esetlegessé — már-már a szerencse függvényévé — teszi a javadalmazás mértékét. A tégla-, cserép, és tűz- állóanyag-iparban például a férfi szakmunkások havi bére a legutóbbi összesítéskor 244 forinttal haladta meg a betanított munkásokét; hasonlóan csekély különbségekre bukkanha- 1 unk a vas. és alumínium- kohászatban és több más iparterületen. A fejlett ipari országokban a szakmunkások keresete 75—100 százalékkal haladja meg a betanítottakét, a hátvanas években hazánkban ez a különbség — 50—70 százalék között volt. Napjainkban a különbség iparterületenként eltérően 10— 40 százalékra csökkent. Hasonló folyamat ment végbe a betanított és a segédmunkások csoportjának bé_ rezésénél, s a nem fizikai foglalkoztatottaknál. S ez még korántsem teljes kép az egyenlősdiről. Mert idetartozik az is, hogy a munkahelyek — tisztelet a kivételnek — egy-egy szakmai területen belül még kevésbé tesznek különbséget a javadalmazásnál. Nem csak az alapbérben — törzsbérben — öltenek testet az egyenlősítő törekvések, hanem a prémiumok, jutalmak odaítélésénél Is megmutatkoznak. Van termelőhely, ahol mindenki pontosan tudja, hogy munkájától függetlenül mikor kerül sorra, mikor ér hozzá a „körhinta”. Persze: vannak bér(kereset) különbségek; beosztás, munkában eltöltött évek száma, stb. alapján. Azaz: attól még létezhet az egyenlősdi, hogy a bérelszámoló és a gyártmánytervező keresete különbözik. Ha csekély az eltérés — nem fejezi ki a két munka társadalmi hasznosságának különböző fokát, a munkakör ellátásához szűk. séges ún. kvalifikációt, — akkor a bérarányokban tűnik fel a semmivel sem in. dokolható nivellálás. Ha viszont azt látjuk, hogy a harminc, meg a százhúsz ember elszámolását intéző két tisztviselő keresete száz, vagy százhúsz forinttal különbözik csupán, akkor a teljesítményelv fél- retolásának bizonyítékára bukkantunk. Talán ennyiből is kiderül: az egyenlősdinek sokféle formája, megjelenési módja lehetséges. Ami azért veszélyes, mert a helyes bér- és kereseti arányok kialakításának és megtartásának lényeges a szerepe a munkaerő ésszerű elosztásában, a termelékenység növelésében. Azaz: ha torzulnak ezek az arányok, elkerülhetetlenül negatív hatást gyakorolnak az említett tényezőkre is, például nem ott található — mert nem oda vándorol — a munkaerő, ahol társadalmilag a legszükségesebb — a leghasznosabb — lenne. A jövedelempolitikai el- ** vek hosszú ideje hangoztatják a keresetek végzett munkával arányos differenciálásának szükségességét, ám ennek szilárd kereteit a viszonylag köny- nyen megszerezhető bérkedvezményekkel, az automatikus bérnövelési lehetőségekkel ezt nem erősítették meg. Ezért azután az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a vállalatok bírálják — nem ok nélkül — a népgazdaság érdekeltségi rendszerét, ugyanakkor maguk — saját kapuikon belül — a kívánttal homlokegyenest ellenkezően cselekednek: gyakran lebecsülik. mellőzik, frázissá silányítják az anyagi érdekeltséget, s nem értik, hogy teljesítményeik miért találtatnak könnyűnek a'nemzetközi kereskedelem mérlegén. Mészáros Ottó Magyarországi látogatását befejezve pénteken elutazott Budapestről az Európai Biztonság és Együttműködés Görög Bizottságának küldöttsége. A delegáció tagjai itt-tartózkodásuk során megbeszéléseket folytattak az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának tárgyalóküldöttségével, látogatást tettek a Magyar Külügyi Intézetben, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetében, s találkoztak a Külügyminisztérium képviselőivel. Irene Villaris egyetemi tanár, az Európai Biztonság és Együttműködés Görög Bizottságának alelnöke, a delegáció vezetője nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Elmondotta, hogy bizottságuk képviseletében először járt küldöttség Magyarországon, s a látogatás, a tárgyalások bizonyították, mindkét f|él azonosan ítéli meg kontinensünk legfontosabb kérdéseit. — Személyesen is meggyőződhettünk arról — mondotta —, hogy Magyar- országon eredményesen munkálkodnak az európai biztonság és együttműködés továbbfejlesztése érdekében, a helsinki záróokmány ajánlásainak végrehajtásáért. Görögországban nagy várakozással tekintünk az 1980-as madridi találkozó elé. A görög közéleti személyiség kiemelte, hogy Európa és az egész világ jövőjének, fejlődésének szempontjából, valamint a gazdaság, a társadalom és környezetünk nagy kérdéseinek megoldásában alapvető fontosságú a fegyverkezési hajsza megfékezése, s a leszerelés. Befejeződött a Román Szocialista Egységfront küldöttségének látogatása A Román Szocialista Egységfront küldöttsége, amely Mihai Daleának, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottsága póttagjának, az országos tanács elnökhelyettesének vezetésével a Hazafias Népfront meghívására látogatott hazánkba, pénteken elutazott Buda- pestrőíl. A Sarlós Istvánnal, áz MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a HNF OT főtitkárával folytatott megbeszélésen a két partnerszervezet küldöttségei tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, a szocializmus építésének tapasztalatairól, a HNF-nek, illetve a Román Szocialista Egységfrontnak a társadalomban betöltött funkcióiról, szervezeti felépítéséről, legfontosabb feladatairól, s véleményt cseréltek a kétoldalú együttműködést érintő kérdésekről. A küldöttséget Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta. Marjai József és Konsztantyin Katusev miniszterelnök- helyettesek, a bizottság társelnökei jegyzőkönyvet írtak alá (MTI fotó — Soós Lajos felv. — Népújság telefotó — KS) A jegyzőkönyv aláírásával pénteken a Parlament Dele- gációs termében befejezte munkáját a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 23. ülésszaka. A jegyzőkönyvet Marjai József és Konsztantyin Katusev miniszterelnök- helyettesek, a kormányközi bizottság társelnökei írták alá. Ott volt Vlagyimir Ja- kovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Amint a jegyzőkönyv és az ülésszakról kiadott közös közlemény is megállapította, a bizottság különösen nagy figyelmet fordított azoknak a megállapodásoknak a teljesítésére, amelyek Kádár János és Leonyid Iljics Brezsnyev tárgyalásain születtek a szovjet párt- és kormányküldöttség májusi magyarországi látogatása során. Részletesen megtárgyalták a két ország közötti külkereskedelmi forgalom alakulását s megállapították, hogy az árucsere továbbra is eredményesen fejlődik. Az idei terv 4,8 milliárd rubel értékű árucsere, ami a hosz- szúlejáratú kereskedelmi egyezmény 1979. évi előirányzatánál majdnem 250 millió rubel értékűvel több áru kölcsönös szállítását tartalmazza. A magyar exportszállítások nyolc termékcsoportban az első helyet foglalják el a szovjet importigények kielégítésében. A szovjet partnerek szállításaiban pedig rendkívül jelentős, hogy az importáru kétharmada ezúttal is energia, energiahordozó, nyersanyag- és féltermék. Az ülésszak befejeztével Simon Pál nehézipari miniszter és Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes, illetve Leonyid Kosztandov vegyipari . miniszter jegyzőkönyvet írt alá az agrokémiai egyezmény bővítéséről. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes és Leonyid Zorin külkereskedelmi miniszterhelyettes a kölcsönös kereskedelemben szállított gépek, berendezések és műszerek karbantart tását segítő szovjet műszaki kiszolgáló központok építé-' séhez szükséges területek biztosításáról kötött kormányközi egyezményt. Sáro- si Sándorné könnyűipari és Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes, illetve Jevgenyin Szizov cellulóz- és papíripari és Leynyid Zorin külkereskedelmi miniszter- helyettes, jegyzőkönyvet írt alá a papíripari választék- csere-megállapodás meghosszabbításáról. A szovjet küldöttség pénteken délután elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marjai József, Simon Pál és Soltész István. Ott volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov is. (MTI) Vendégek Borsodból, Nógrádból is ÉMHSZ ifjúsági és sportnapok Egerben Az. Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat. nál nagy hagyománya van már az évenként sorra kerülő ifjúsági és sportnapoknak. Több száz fiatal találkozik ilyenkor egymással; több megyéből, távoli munkahelyekről érkeznek a rendezvényekre. A három napig tartó programsorozat — már a tizenhatodik — színhelye ezúttal. Eger, a vendéglátók a vállalat egri üzemigazgatóságának dolgozói. Pénteken délután érkeztek meg a csapatok a Borsod, Nógrád és Heves megyei üzemigazgatóságokról, hogy összemérjék tudásukat a sport- és szellemi vetélkedőkön. Szabó István egri üzemigazgató megnyitója után a Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában került sor az első vetélkedőre: a résztvevőknek kultúrtörténeti, munkásmozgalom- történeti kérdésekre kellett válaszolniuk. Ma pedig atlétikai verseny, céllövészet, tájékozódási verseny szerepel a programban. A' vendégeknek természetesen alkalmuk nyílik megismerkedni Eger nevezetességeivel és kirándulni a környékre is. Ebben segítséget nyújt a rendezők által gondosan szerkesztett részletes Gépek a határban Másodvetésre készítik elő a talajt mélyszántással a poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet szántóföldjein (fenti képünk). Talajjavító munkát végeznek az erősen kötött szántókon a besenyőtelki Lenin Termelőszövetkezetben (jobbra). (Fotó: Perl Márton) ■HmiuinmiiiiiiiiiiHiimiiuimuiHiUBiiiuuuuiuiuuuuuuiuiM i Elutazol! Budapestről az Európai Biztonság és Együttműködés Görög Bizottságának küldöttsége
