Népújság, 1979. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-11 / 160. szám

Szakmai gyakorlaton Lakatosok, esztergályosok, hegesztők, műszerészek — négy. százharmincán vesznek részt a szokásos nyári termelési gyakorlaton az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskolá­ban. A csoportos foglalkozásokon gyakorolják az elmúlt iskolai évben tanultakat. A tanműhelyen kívül százhatva- nan az egri Finomszerelvénygyárban, a Csepel Autó 3. számú és a KAEV 10. számú egri gyárában dolgoznak, ahol a korszerű automata gépsorokkal ismerkednek. Ké­pünk az iskola tanműhelyében készült, ahol a vezérlő­berendezések készülnek az NDK csákozógépekhez. Tóth Mihály és társai a méréseket végzik. (Fotó: Szántó György) Csuvasul, bolgárul — Felsötárkányban Diáklázadás, diákmozgalom Hatyer pul, bugy gatóv — ezekkel a szavakkal kö­szöntött a csuvas és a bol­gár úttörő-delegáció néhány tagja, akiket a felsőtárká- nyi KISZ-tábor csapatveze­tői szobájába invitáltunk egy kis beszélgetésre. Ha­tyer pul, bugy gatóv — légy készen, felelj meg mindig a követelmények­nek, a rád váró feladatok­nak. Nálunk a gyerekek azt mondják: előre. Mindkét kifejezés ugyanazt takarja. Ljudmilla Petrovna Gori- novával a csuvas, és Iván­ka Petrovnával, a bolgár delegáció pedagógusaival ülünk együtt, akik maguk­kal hoztak két-két pajtást is. — Cseretáborozáson va­gyunk itt. Ez a hetedik év, amikor országaink leg­ifjabb küldöttei eljuthattak Félsötárkányba — mond­ták. — Nagyon jól érezzük magunkat. A program sű­rű és változatos. Egri, gyön­gyösi, budapesti városnézés, bükki és mátrai kirándu­lások. — Jártunk Tarnamérán is, ahol találkoztunk a ma­gyar úttörőkkel. Kápolnán pedig az iskolát néztük meg — mondja Szergej Bo- riszov, az egyik csuvas paj­tás. — A lovak. Igen, a lo­vak tetszettek legjobban, amelyeket Szilvásváradon láttunk — kezdi Nyikolaj Emilov. a fekete hajú, kre­ol bőrű kis bolgáp úttörő. A szemüveges, szerény beszédű csuvas Natalia Fra- lovának a megtanult ma­gyar énekek, játékok ma­radtak meg legjobban az emlékezetében, meg Párá­don a kocsimúzeum, s a tarnamérai bűvész, — Sok ötletet viszünk haza — vágnak egymás szavába a gyerekek. — Fénykéneket, játékos órák meaörökitett pillanatait a magyar csárdást, úttörőda­lokat, képeket, hangulato­kat, benyomásokat. Ivanka Petrovna megem­líti, hogy az itt tapasztal­takat jól fel tudják majd használni az augusztus 15- től kezdődő szófiai Nemzet­közi békezászló-ünnepen, amely egy nagyszabású szo- lidaritásii kongresszus lesz és ahol 104 ország úttörő- küldöttei, illetve fiatal szí­nészek, irodalmárok, nép­művészek és táncosok vesz­nek részt. Megemlékeznek majd az elmaradott, sze­gény országok nehéz körül­mények között élő fiatal­jairól, a világon még min­dig éhező gyermekekről. Addig azonban itt a nyár, a felsőtárkányi vakáció, amely nemcsak üdülés, de tapasztalatszerzésre, a köl­csönös barátság erősítésére is nagyszerű alkalom. Káló Béla Tizenegy esztendeje ezek­ben a napokban politikai vi­harok tomboltak Nyugat-Eu- rópában. Franciaország, Olaszország és az NSZK leg­nagyobb városaiban olyan felfordulás volt, mint a há­ború befejeződése óta még soha: barikádok, felborított, kiégett autók, betört kiraka­tok, véres kövezet jelezte, hogy a fiatalok fellázadtak a hatalom ellen. 1968 tavasza /alóban megrázta a tőkés turópa jelentős részét. Oly­annyira, hogy a francia kor­mány rendkívüli intézkedései ellenére május közepére szinte a bukás szélére került. Az NSZK-ban és Nyugat- Berlinben, a gyorsan burján­zó, a határokon átcsapó di­ákmegmozdulások szülőhe­lyein hónapokon keresztül nem csitultak el a viharok, a rendőrség egyfolytában ké­szenlétben állt. Olaszország, sőt az Egyesült Államok egyetemein is mindennapos volt a kép: a hallgatók ál­tal megszállt, jelszavakkal, plakátokkal kitapétázott épü­letek és körülöttük állig fel­fegyverzett, marcona roham- osztagosok kordona. Máig is keresik, kutatják a magyarázatát az 1968-as eseményeknek. Pontosan, minden kétséget kizáróan feltérképezni az okokat per­sze szinte lehetetlen, de az nyilvánvalónak tűnik, hogy szoros összefüggés van a di­áklázadások és a nyugat-eu­rópai tőkés országokban a hatvanas évek második fe­lében lassan előrelopakodó krízis között. Az 1968-as diáklázadás te­hát hirtelen felbukkant fe­nyegető rém volt, amely sö­tét távlatot vetített előre. A fiatalok, s különösen a rend­szernek — származási okok miatt — a munkás- és pa­raszt ifjúságnál inkább el­Ismét vizsgáznak azok a lemezlovasok, akik még nem szereztek érvényes kategóriát. Kicsit elgondol­kodtató, hogy az idáig egyetlenegy egri „discós” sem szerzett még minimá­lis „C” kategóriát sem. Ez vajon azt jelenti, hogy al­kalmatlanok lennének a közönség előtti szereplésre? Az egri ifjúsági parktól kezdve mégis több klubban alkalmazzák őket: mond­ván, olcsóbbak, mintha Gyöngyösről, Gödöllőről, netán Budapestről hívnának éllovasokat! Ebben tökéle­tesen igazuk van, de ön­kéntelenül is eszembe jut egy régi ideillő mondás: „olcsó húsnak híg a le­ve”. A „Ma a holnapért” ro­vatban megjelent „Vizsgáz­tak a lemezlovasok” című cikkben leírt nyilatkozattal vitatkozom, s az előbbiek­kel: „Annyit beszélnek ma­napság a közművelődés­politikáról, csak azt nem tudom, miért vonnak be kötelezett diákfiatalok dü­hödt nyugtalankodása széles körű társadalmi-politikai harcokat jósolt. Mégis a nyu­gat-európai diákság a hetve­nes években a várakozással ellentétben szinte elcsitult, jóval kevésbé volt aktív, mint korábban. Pedig a gaz­dasági és az egyetemi vi­szonyok tovább romlottak. Manapság már megszokottá és mindennapossá vált, hogy diplomás fiatalok tömegei végeznek fizikai munkát, vannak akik csomagot hor­danak a római pályaudvaro­kon, gyermekekre felügyel­nek párizsi parkokban, vagy kihordják a pékárut a mün­cheni polgároknak. Már aki egyáltalán talál munkát a nyomasztó munkanélküliség korszakában. A 68-as meg­mozdulások országaiban ma mindenütt milliónál több a munkanélküli, s közülük minden második-harmadik a harminc éven aluliakból ke­rül ki. Az egyetemek évente százezrével „termelik” a végzősöket, — különösen a humán szakokon —, akikre a sokéves állástalanság jö­vője vár. Ugyanakkor az egyetemi élet is nehezebbé vált: az oktatási rendszerek reformja késik, az iskolák belső demokratizmusa még mindig nem valósult meg, s a tanulás költségei az egek­be szökkentek. Egyre na­gyobb előnyük van a gazdag családok gyermekeinek, s ígv az egyetemisták szárma, zási összetétele mind kevés­bé tükrözi a társadalom ré­tegződését. Nyugaton előszeretettel bi­zonygatják a polgári körök­ben, hogy a lázadó fiatalság lehiggadt, integrálódott a társadalomba, a nehézségek ellenére megtalálta a helyét, élete célját, tehát meg van elégedve a tőkés rendszerrel. minket is. Azt szeretnék, ha műsor közben élsporto­lókkal, művészekkel, írók­kal beszélgetnének, ha ve­télkedőket rendeznének, is­meretterjesztő filmeket vetítenénk. Ez lehetetlen és felesleges! Ha valaki diszkóba megy azt csak a zenei élmény érdekli!” Az olvasó bizonyára egyetért abban, hogy nem különösebb tehetség szá­mokat bejátszani, címeket jól-rosszul bemondani. De ez nem diszkó, ez semmi! Egy programot össze kell állítani, készülni kell rá! Hozzáolvasni, aktualitások­kal összekapcsolni. És igen­is művészekkel, élsporto­lókkal kell beszélgetni, ve­télkedőket kell vezetni, is­meretterjesztő filmeket ve­títeni, úgy ahogy a már említett cikk is írta. „Nagy hatással vannak a közönségre, a diszkós egyé­nisége befolyásolhatja a fia­talokat (és befolyásolja is.) Ezért ha a lemezlovas elég­gé járatos a szakmában, Csakhogy a fenti példák azt mutatják, hogy elégedettség­re egyáltalán nincs ok. El­lenkezőleg. A diákmozgal­mak látszólagos lehiggadásá- nak mások az okai. Elsősor­ban az, hogy az elmúlt év­tizedben nagyot változott Nyugat-Európában a politi­kai helyzet. Jelentős mérték­ben előretört a baloldal, amely ma már hatalmas be­folyást gyakorol a fiatalok széles tömegeire is. A diák­ság szervezeteiben mindin­kább döntő szerepet játsza­nak a kommunisták, sok he­lyütt velük szövetségben a szocialisták, tehát a szerve­zett munkásmozgalom átgon­dolt, következetes politikája komoly erővé vált az egyete­mi politizálásban is. Míg 1968-ban szinte mindenütt az anarchista, szélsőségekre hajlamos fiatalok játszották a főszerepeket — emlékez­zünk a leghíresebb diákve­zetőkre, Cohn-Benditre, Dutshkere —, addig napja­inkban jól képzett, kiegyen­súlyozott, politikailag tisz- tánlátó vezetők irányítják a diákmozgalmakat. Tíz év alatt szinte mindenütt ki­szorultak az egyetemekről a bal- és jobboldali szélsősé­gesek. Ezért aztán a diákok megmozdulásai is egészen mások mostanában, mint 1968 táján voltak, lifo sincs kevesebb tüntetés, ma sem kisebbek a követelések, ma sem nagyobb a politikailag közömbös diákok száma. A módszerek azonban megvál­toztak, s az eredmények sem maradtak el. Mind több egyetemen kénytelenek fi­gyelembe venni a szervezett diákság véleményét, s a diá­kok békés fellépései ma sok­szor nagyobb hatást gyako­rolnak a kormányokra, mint a régi lázadások. Avar Károly igényt és ízlést formálhat!” Miféle igényt és ízlést elé­gíthet ki és főleg formál­hat az, aki a minimális kér­déseket tartalmazó intelli­genciatesztet nulla pontra tölti ki, akinek a technikai tudása még olyan szintet sem ért el, hogy fel tudja sorolni, milyen lemezjátszó­típusokat ismer, aki a be­játszott dél-amerikai slá­gerre Rolling Stones-szal válaszol, aki a gyakorlati vizsgán egy értelmes mon­datot nem tud önállóan el­mondani, még a dalok elő­adóit sem tudja helyesen kiejteni. Ezek a „diszkó­sok” idáig is rengeteg kárt okoztak ennek a szakmá­nak, sokan miattuk legyin­tenek, ha egyáltalán szóba kerül a diszkó. Azt hiszem, nem emeli a diszkó szín­vonalát az sem, ha egy ti- zedrangú zenekar 80—20 százalékos megállapodást köt. A gyöngyösi művelődési központ, vagy a lőrinci Magvető Könyvtár lelkes vezetői tudtak olyan lemez­lovasokat szerződtetni, akik sikeresen tudták műsoruk­ba beépíteni a beszélgeté­seket, művészekkel, politi­kusokkal, újságírókkal, hu­moristákkal. (Gyöngyösön minden alkalommal 500 fő fölött voltak az érdeklődők). A közönség érdeklődéssel fogadta az ismeretterjesztő filmek vetítését, irodalmi körök fellépését, pol-beat, folk-beat, diaporáma-bemu- tatókat. Mindezeket Egerben is meg lehetne szervezni. Hiába kerestem fel ötletem­mel az illetékeseket, a Park Szálló igazgatóján kívül, mindenki csak mosolygott rajtam, úgy néztek rám mint egy megszállottra. Az anyagiakra hivatkozva el­hessegették magúiktól még a gondolatot is, ami tény­leg a legkényelmesebb meg­oldás. Alkalom és támadás hiányában ezek a tervek Egerben csak tervek ma­radtak, de remélem az el­következendő időkben lesz­nek társak és támogatók is. Baráz Miklós lemezlovas műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Versenyművek. 9.49 Tarka mese, kis mese. 10.05 Csiribiri. 10.35 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50 Éne­keljünk együtt! 11.3Ó Ope­rettdalok. 12.35 Oj falusi krónika. 12.55 Operasláge­rek. 13.25 Örökzöld dzsessz- melódiák, 14.22 A Weiner vonósnégyes játszik. 15.10 Népi zene. 15.28 Muzsikáló fiatalok. 16.08 Kritikusok fóruma. 16.18 Borgulya András feldolgozásaiból. 16.30 A Mongol Népköz- társaság nemzeti ünnepén. 17.07 Mérlegen. 17.32 Két filmdal. 17.41 Jascha Hei- fetz 1917—1955 között ké­szült lemezfelvételeiből. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Sporthíradó. 19.30 „Virágnyílás”. 20.23 Nép­dalok. 20.41 Háttérbeszél­getés. 21.10 A rádió lemez­albuma. 23.01 Barokk szer­zők műveiből. PETŐFI 8.05 Színészek énekelnek. 8.20 Világtörténelem dió­héjban. 8.33 Idősebbek hullámhosszán. 9.28 Nóták. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Ének­szóval, muzsikával. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Ta­nuljunk toleranciát. 13.30 Labirintus. 14.00 Kettőtől négyig... 16.06 Római re­gék. 16.35 Egészségünkért! 16.40 Fiataloknak! 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 Új­donságainkból. 19.05 Mon­góliái pillanatképek. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Esték a klubban. 21.25 Nó­tacsokor, csárdáscsokor. 22.00 Zenés játékokból. 23.15 Dzsesszfelvételek. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Tíz perc mezőgazdaság. Szerkesztő-riporter: Borso­di Gyula — A Gabonaipa­ri Vállalat a zavartalan felvásárlásért. — Hogyan működik a hálózat? —Or­gonamuzsika — Munkás­portré — Riporter: Zakar János — A tetőfedő — A Queen együttes műsorából — Sport — 18.00 Észak­magyarországi krónika — Lap- és műsorelőzetes... 9.00 Tévétorna. 9.03 Óvo­dások filmműsora. 9.25 Az Onedin család (angol film­sorozat). 10.15 Delta. 10.35 Lehet egy kérdéssel több? 16.35 Jó hangulat, zenével. 17.00 Postafiók 250. 17.15 A nyelv világa. 18.00 Ba- latonboglári szőlőtermelési rendszer. 18.25 Staféta. 18.35 A Mongol Népköz- társaság nemzeti ünnepén. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Sértés (tévé­film). 21.35 Panoráma. 22.00 Az ötvenesek (dok.- film). 22.55 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.30 Magyarország—Ju­goszlávia, vízilabda-mér­kőzés Egerből. 19.20 Tévé­torna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Négyszemközt Miche- langelóval. 20.15 Evolúció. 20.25 Angol rock. és pop­díjak 1976. 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 Tudósklub 79. 1979. július 11., szerda A V Mofo-Roclr GySnzySsön "ffi mutatta be műsorát a Mátra Művelődési Központ színháztermében a népszerű V Moto- Rock együttes. Felvételünkön Demjén Ferenc, az együttes vezetője előadás közben. (Fotó: Szabó Sándor) Diszkós gondolatok Avagy: hozzászólás egy cikkhez r I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents